Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-08 / 141. szám

8 DELM AQYARORSZAQ 1910 november 8 Ufajor József nem bizonyos, mert nem volt áStttdő lakása a pincében. De a rendőr azt állítja, látta őt is bemenni. Elsőnek tíz óra felé Megtért Ferenc került elő. Sérülése súlyos. Eszméletlen állapotban volt. A mentők elvitték. Azután kihúzzák Nagy Józsefet. Szintén súlyosan sérült, de eszméletén van. —- Ott van a Mari! — nyögi. — De azt hiszem, meghalt szegény. Az elébb még beszélt és énekelt. Blaschnek tüzoltótiszt még mindig hallotta a szegény leányt. Énekelt. Azt hiszik, megőrült. Pedig dehogy! Imákat énekel. Kétségbeesett, beteges hangon hallatszik ki a föld alól az Ave Mária! Ugyanakkor az állványról leszólt a kerületi mérnök: — Kérem az embereket eltávolítani; nem állok jót, hogy a fedélszerkezet be nem dől! Ezalatt kihúzzák a romok alól Nagy Máriát, aki már meghalt. Ekkor nagy recsegés-ropogás támadt és az emberek riadtan menekültek ; Fűzik rendőrfogalmazót leszorították az állványról, aki leesett és könnyen megsérült kezén és lábán. Közben utászkatonák érkeztek, akik segédkeztek a mentésnél és hosszas munka után kiszabadították a romok alól Major József negyvenkét éves kubikos holttestét. A rendőrség a Rókus-kórházban kihallgatta a megsérült Nagy Józsefet és Megtért Ferencet. Ők éjfélig dolgoztak ós azután feküdtek le a pincében. Reggel négy órakor egy rendőr bezörgetett a pinceablakon, hogy jöjjenek ki a járdát söpörni. Fölkeltek és öltözködtek, amikor a beomlás történt. Ők a biztos haláltól ugy menekültek, hogy fölöttük a vastraverzek megakadályozták a föld és kövek leomlását. Megtért hat hete dolgozik az épületen, szerinte a beomlás oka a betonmunkában keresendő. A betonmunkásoktól hallotta, hogy a betonmunkát előírás szerint tizennégy napig kell szárítani, azután szabad csak a támasztékokat kivenni. De az építkezést az építészek siettették és már nyolc napra rá vették ki a támasztékokat. A rendőrségi vizsgálat az okokul azt is figyelembe vette, hogy vastraverzek nem voltak kellő mélységben a falakba beeresztve. A rendőrség indítványozta a sürgős bírói szakértői szemlét és kérte a halottak törvényszéki boncolását. A rendőrorvosi vizsgálat szerint a halál-ok a két meghaltnál a megfuladás. A vizsgálatot folytatják. Családiríás a fővárosban. — Egg apa vérengzése. — (Saját tudósítónktól.) Szörnyű gyilkosság történt ma délután a fővárosban. Szabó Sándor nyomdászmunkás féltékenységből megölte két kis gyermekét, a véres tett után pedig fölakasztotta magát. Mire a többszörös gyilkosságot és az öngyilkosságot fölfedezték, az apa és a gyermekei már halottak voltak. A vérengzésről a következő tudósításunk számol be: Huszonhét év óta volt alkalmazásban Szabó Sándor negyvenhét éves héregi születésű nyomdász Budapesten, a Hornyánszky-félv nyomdában. Lakása a Mohácsi-utca harmincnyolcadik szánni házban volt, ahol feleségével és öt gyermekével élt együtt. Huszonhárom éve nős. A legidősebb gyermeke Szabónak a huszonegy éves Julis, aki férjnél van, utána a tizennyolc éves Erzsébet, a tizenegy éves Etel, a nyolc éves Margit ós a négy éves ' Imre következnek. Tizennyolc évvel ezelőtt lakott Szabóéknál három esztendeig Kovács József boltiszolga, aki Szabó feleségével viszonyt kezdett. A viszony, amely a mai napig sem szakadt meg, tudomására jutott valahogyan Szabónak, aki ettől kezdve nagyon izgalmas féltékenységi jeleneteket rögtönzött a háznál, amiknek mindig csúfos összeveszés lett a vége. Az asszony nem szerette a férjét és nyíltan bevallotta, hogy Kovács a szeretője. A viszony ideje alatt két gyermeke született az asszonynak, Margit és Imre, akiket azonban a férj nem akart a magáénak elismerni és halálosan gyűlölte őket. Az asszony ellenben még inkább dédelgette legfiatalabb gyermekeit, ami csak fokozta a férj gyűl ölét ót és azt a hitét, hogy a két legutóbbi gyermeknek tényleg Kovács az apja. Ez a hit aztán sötét gondolatokat érlelt meg a férjben, amelyeknek végrehajtására ma szánta rá magát. Ma reggel, amikor a család fölkelt, Szabóné elment a Nagy .János-utca huszonharmadik számú házba, hogy a mosásba adandó ruhákat átvegye. Vele ment a férje is, elkísérte az asszonyt a kapuig, azután elköszönt tőle azzal, hogy a nyomdába megy dolgozni. Mikor elváltak, Szabó nem ment el a nyomdába, hanem egyenesen a mohácsi-utcai lakására tartott. Útközben rövid időre betért egy pálinkásboltba, ahol több pohár törkölypálinkát ivott. Akik távozóban látták, azt mondják, hogy nem rúgott be, csak jókedve támadt. Tiz órakor Szabó a lakására érkezett. Mikor benyitott, a szobában játszadozott mind az öt gyermeke. A két idősebbnek Szabó megparancsolta, hogy menjenek az anyjukért a Nagy János-utca huszonharmadik szám alá és segítsenek neki a fehérnemüek hazahozatalában. A két gyermek, kelletlenül bár, de eleget tett az apa parancsának és elment hazulról. Szabó a két gyermek eltávozása után a másik két gyermekkel együtt bezárkózott a szobába. Asztalhoz ült és levélíráshoz fogott. Öt óra felé járt már az idő, amikor hazaérkezett egy szobaúr, aki Szabóéknál lakott. Döngetni kezdte az ajtót, de belülről semmi válasz nem érkezett. A szobaúr erre kiment az utcára és a kapu előtt várta az 'asSZonyt Tudta, hogy Szabóné este nyolc órakor jön haza, mert mindennap ilyenkor szokott hazatérni. Szabóné a jelzett időben tényleg megjött. A szobaúr már várakozott rá és együtt mentek a lakás ajtajáig. Szabóné egy külön kulcscsal kinyitotta a konyhaajtót, .de alig hogy betekintett a szobába, a szemei elé táruló rettenetes látványtól elájult és összeesett. A szobába nyiló ajtó kampózsinegén függött Szabó Sándor viaszkos arccal, kilógó nyelvvel, nagy, kidülledt szemekkel, élet nélkül. Egy lépésnyire tőle hevert egy kis zsámoly, amelyet, amikor a zsinegbe vetette a nyakát, kirúgott maga alól. Az esetről pár perc múlva a hatóságot is értesítették, melynek részéről több rendőrtisztviselő és rendőr jelent meg a helyszíni vizsgálat megtartása végett. Mikor a hatóság közegei a szobába hatoltak, hátborzongató látvány tárult elébük. A négy éves fiúcska az ágyban feküdt, hanyatt, a feje egészen hátradőlt s a nyaka el volt vágva. Az ágynemű és a fal tele voltak vérrel. Akis fiu már szintén halott volt. A szekrény és az asztal között vörös szőnyegen szinten kettévágott nyakkal hevert a nyolc esztendős Margit. A hatóság itt is halált konstatált. A vizsgálat megállapította, hogy a kis fiút Szabó álmában ölte meg. A leány arcán azonban erőszakos dulakodás nyomai látszanak, tehát védekezett az apja támadása ellen. A rendőrség megtalálta a borotvát, amelylyel Szabó a vérengzést elkövette. A borotva könyökén dróttal volt megerősítve, nyilván azért, hogy a mészárlás közben el ne törjön. A levél, amelyet Szabó irt, az asztalon feküdt és Faragó Csordás, Héreg, Komárommegye cimre szól. Az áll benne, hogy Szabó Sándor nem tudja tovább elviselni azt, hogy egy ötgyermekes családanya viszony t folytasson egy jött-ment fiatalemberrel s az ilyen asszonynyal szemben megváltó cselekedetnek tartja, ha a gyermekeit és önmagát elpusztítja. A rendőrség folytatja a vizsgálatot. Rossz fogak ellen!! j ellen kipróbált, biztos hatású szer a Frsnk'-féls száj-! | «íz. A leheletnek kellem® i illatot ad, a fogak rom- j lásít megakadályozza. Ara ?0 fillér. SZEGED, JUIJ Felsöváros. NAPI HÍREK Polgár Lászlóné ünneplése. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kisdedóvó- és jótékony-nőegyesület leány-osztálya, Polgár Lászlóné, a jótékonyságáról és önzetlen társadalmi működéséről közismert urnőtiszteletére, az Erzsébet-renddel történt kitüntetése alkalmából, vasárnap délután öt órakor kedves ünnep, séget rendezett. Az ünnepély délutánján, a belvárosi óvóiskola földszinti termében, a város előkelőségén kivül a lelkes fiatalság is megjelent, hogy minél kedvesebbé és felejthetetlenebbé tegyék az ünnepet az elnöknőnek. A zsúfolásig megtöltött teremben kipirult arcú leánykák sürögtek-forogtak és izgatottan jesték a pillanatot, amikor belép az ünnepelt. Egyszerre rázendített a zenekar a Rákóczi!ndulóra és megjelent az ajtóban a mosolygó, jóságos arcú elnöknö. Ekkor Egressy Gizike lépett elő és megkapó, meleg szavakkal ecsetelte azt a végtelen szeretetet, amelyet Polgárnő nagy szivével kivívott és kiérdemelt ós azzal fejezte be a beszédét, hogy, ha van pillanat," amelyet nem lehet elfeledni, ugy ezek a percek azok, amelyek kitörülhetetlenül vésődnek a jelenlevők lelkébe. Polgár Lászlóné meghatottan mondott köszönetet az iránta megnyilvánult határtalan szeretetért, amelylyel szerény személyét körülveszik. Most a szép leánysereg egyenkint egy-egy fehér szegfűt nyújtott át az ünnepelt úrasszonynak. Kertész Erzsike bravúros zongorajátéka következett, amely után Fehér Ferenc és Balogh Gyula adtak elő dialógot. Általános figyelem mellett lépett az emelvényre Glöckner Irma, aki a Hugenották című operából énekelte Árpád áriáját. Járossy Jenő monológja után Kinczig Margitka, mint szőke cigányleány lejtett szépséges táncokat, amelyekért tisztelői hatalmas virág" csokorral lepték meg. Végül kedélyes tánc kö~ vetkezett, amely a késő esti órákig tartott. — Tisza István a, király előtt. Bécsből jelentik: Tisza István gróf ma délelőtt az általános kihallgatások során audiencián jelent meg a király előtt. Tisza megköszönte azt az üdvözlő táviratot, melyet a király ezüstlakodalma alkalmából küldött neki. — Aehrenthal ebédje. Bécsből jelentik: Aehrenthal gróf közös külügyminiszter és felesége, Széchenyi Paulina grófnő,'vasárnap adták az első delegációs ebédet, melyen a két miniszterelnök, a közös minisztériumok főbb tisztviselői és a magyar s osztrák delegáció számos tagja vettek részt. — A svéd trónörökös-pár Potsdamba«. Potsdamból jelentik: A svéd trónörökös és neje délután a császári pár látogatására Wildpark - állomásra érkeztek, ahol Vilmos császár, Viktória Lujza hercegnő és Albert, Oszkár és Joachim hercegek fogadták. — Személyi hir. Lázár György dr polgármester kedden reggel Budapestre utazik és részt vesz a tiszavölgyi vizi-társulat központi igazgatóságának ülésén. — LSw Tivadar dr halála. Szeged zsidó hitközségének főrabbiját, Löm Immánuel dr-t súlyos csapás érte. Testvérbátyja, Löm Tivadar dr, Budapesten meghalt. Szegeden igen sokan ismerték Löw Tivadart, aki, hacsak tehette, az utóbbi időben is mindig hazajött Szegedre, ahol nevelkedett. Löm Lipótnak, a szegedi zsidó bitközség volt főrabbijának, az európai hírű zsidó egyháztudósnak volt a fia. A főrabbi egyházi méltóságát és tudását fia: Immánuel dr örökölte, mig Löw Lipót másik három fia nevük szerint Tóbiás, Vilmos és Tivadar, a jogi páiyára léptek, Budapesten telepedtek meg. Tóbiás főügyész-helyettes lett a fővárosban maradandó nevet szerzett a magyar büntetőjog fejlődésének történetében. Mint főügyészhelyettes halt még, amikor az egész magyat jogászvilág részvéte kisérte utolsó útjára. Löw Tivadar dr szintén kiváló nevet szerzett. Különösen a kereskedelmi jog terén lett kitűnő