Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-06 / 140. szám

1910 november 6 DÉLMAGYARORSZAG 11 — Torontóiban megszűnt a kolera. Nagy­becskerekről jelentik: A főispán ma hivatalosan megállapít ott a, hogy Torontálmegyében a ko­lerajárvány megszűnt. Intézkedett, hogy a zár alól; feloldják a Bega-folyót és értesítette a tanfelügyelőséget, hogy a tanítást az összes iskolákban újra megkezdhetik. — Rendőri krónika. Szerencsés kimene­telű gázmérgezés történt az éjjel a Feketesas­utca 15-ik számú házban. Vén Adrás királyi Ítélőtáblai tanácselnök egyik cselédje, Nagy Julianna magyarkanizsai busz éves leány a gázkályhán, csak magán a,tűzhelyen levő gáz­csapotzárta el, ellenben a fal mellett, a gummicső másik végén levő gázcsapót nem. Valahogyan a gummicső lecsúszott erről és a gáz szabadon ömlött a konyhába. A leány reggel négy óra tájban fölébredt, hányingere volt, alig birt föl­kelni s odavánszorogni a falhoz, az ajtóig már nem birt menni. Tudta, hogy miről van szó, megdöngette a falat, mire Pál Mária cseléd, aki a másik szobában aludt, fölébredt, benézett a konyhába, látván Nagy Juliannát a konyha padozatán, fölébresztette a házbelieket és anélkül, hogy gyufát gyújtottak volna, az el­alélt Nagv Juliannát kivitték a folyosóra. A leány jobban lett, de a mentők mégis a köz­kórházba szállítottak. Ott jobban lett a leány. — Csütörtökön délután két órakor Szegedre érkezett Zimonyból a Merkur-gözha|ó, melynek személyzetét Gyuritza dr orvos egészségesnek találta. A Szeged-állomáson egy, a Szeged-Rókus­állomáson öt utas érkezett a tegnapi napon koléragyanus helyekről. Orvosi vizsgálat után mint egészségeseket szabadonbocsátották. Mi­ntán Eszéken a kolerajárvány nyolc nap óta megszűnt, az onnan érkező utasok nem szállít­tatnak most' már a fertőtlenítő-intézetbe, ha­nem csak öt napig orvosi megfigyelés alatt maradnak. — Olcsó briiliáns ékszerek, müipari tárgyak jutányosán csakis Fischer Testvé­reknél Szeged, Kárász-utca, szerezihetők be. — Még máskép lesz ezután! Mert ki van zárva, hogy bárki meg ne elégedjék, miután a fióküzlet a főüzlettel összpontosittatott s így a tulhalmozott raktárban levő tárgyak nagy választékban oly versenyképes árban kaphatók, amelynél már olcsóbb nem lehet. Be van ren­dezve mind az öt szakmából a legolcsóbb ártól a legértékesebb árakig, "egyszerű és' a legmo­dernebb tárgyaktól a legjobb minőségben. Aján­dékok. különlegességekben is nagy választékban. Ugyancsak az öt szakmában az összes javítá­sokat, a legkomplikáltabbakat is elvállalom és 24 órán belül elkészítem. A jó munkáért kezes­kedem. Vidéki rendelések gyorsan és lelkiisme­retesen . eszközöltetnek. Aranyat, ezüstöt és régiségeket a legmagasabb árban veszek. — MISI ZSIGA, Szeged. Alapíttatott 1894-ben. Óra, ékszer, íátszer, villamos-zseblámpák és gramo­fonok raktára s ezekkel összefüggő javítómű­helye. Közporit, az Oroszlán- és Bajza-utcák Bárkán lévő. Politzer-féle uj bérpalotában. Sovember hó 10-én, csütörtök este a „Tisza-szálíoda" nagytermében Bartók Béla művész BortúN—Wolifbsuer—Kerpely - frió Uelyárak: Páholy 20 kor., I.'rendü ülőhely 6 kor., II. rendű 4 kor., III. rendű 3 kor., állóhely 2 kor., diákjegy 1 kor,. Jegyek előre válthatók : Ifj. Árvay Sándor Szeged, Kárász-utca. Kifulúfiu felvétetik » Délmagyarország kiadóhivatalában TŐZSDE Budapesti gabonatőzsde. A délelőtti gabona-határidőüzlet irányzata szilárd. Félkét órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra 10.65—10.66 Buza májusra 10.55—10.56 Buza októberre 1910. évi . . . 10.06—10.07 Rozs októberre —. .— Rozs áprilisra 7.75— 7.76 Zab októberre —. .— Zab áprilisra 8.35— 8.36 Tengeri májusra 5.54— 5.55 Készáru-üzlet: 5 fillérrel nagyobb áron elkelt (50 kilógrammonkint) 25.000 mm. buza. Rozs szilárd, zab ártartó, tengeri szilárd. Budapesti értéktőzsde. Az elötőzsde iránya az olcsóbb külföldi jelentéssel kapcsolatban gyönge volt. A forgalomba került érté­kek 1—2 koronával csökkentek és kedvtelen hangu­lattal zárultak. A készárupiacon csekély forgalom mellett alig volt változás. — Köttetett: Osztrák hitel 665.75—665.25 Magyar hitel 856.75—856.— Leszámítoló bank 608.50—605.75 Jelzálogbank 515.25—516.— Rimamurányi 685.50—694.— Osztrák-magyar államvasút . 753. 752.50 Déli vasút —. —.— Városi villamos vasút . . . 408,——406.50 Közúti villamos vasút . . . 758.50—760.50 Hazai bank 305.50—306.— Magyar bankrészvény . . . 758.75—760,— Agrár-bank 514. —.— Iparbank —. .— Vasúti, forgalmi részvény . —.' .— Újlaki téglagyár —. .— Magyar általános takarék . —. —.— Ganz-gyár 3915.— 3920.— Nicholson 250. 251,— Újlaki téglagyár 438. 438,— Drasche-féJé téglagyár részv. —. .— Atlantika 3Í4. 314.50 Parcellázó részvény . . . —. —.— Első magyar biztosító . . . —. .— Danubius hajógyár részvény 490.——491.75 Spódiumgyár —. —.— Ruggyantagyár —. .— Magyar villamossági . . . 447. .— 'István-téglagyár 412. —.— Délben Berlinből gyönge jegyzéseket közöltek, nálunk azonban ugy a vezető-, mint a helyi piacon változatlan áron folyt a vásár. A készárupiac forgalma délben sem elégített ki. az árváltozások szük körben ingadoztak. A járadékpiac csöndes volt. — Köt­tetett:. . . : • Osztrák hitel ...... 665.75­-666.50 Magyar hitel 856.— -856.75 Koronaiáradék ...... 91.70-.— Leszámítoló bank 606.— -606.50 Jelzálogbank 515.— -515.50 Rimamurányi 684.50­-685.50 Osztrák-magyar államvasút . Városi villamos vasút . . . 752.— -752.50 Osztrák-magyar államvasút . Városi villamos vasút . . . 408.— -406.50 Közúti villamos vasút . . . 760.— -758.50 Hazai sorsjegy 106.75­.— Hazai bank 306.— -306.75 Magyar bankrészvény . . . 758.75--758,— Aszfalt-részvény . . . . . 217.— -218.— Első magyar biztosító részv. 17000,­• —.— Salgótarjáni 641.— -643.­Drasche-téglagyár részvény . 647.— -648,— Újlaki téglagyár 436.— -435 — Ganz-féle vasöntő részvény . 3915,­•3905,— Atlantika 314.— -315.25 Danubius 490.— .— A dijbiztositásért fizettek: A hitelrészvényért hol­napra 3—4 korona, 8 napra 6—8 korona, november hónap végére 16—18 korona. Gaboiiatőzsde-zSrIat. Októberi buza 20.14. Áprilisi huza 21.30. Októberi rozs —.—. Áprilisi rozs 15.50. Októberi zab —.—. Áprilisi zab 11.72. Augusztusi tengeri —.—. Májusi tengeri 11.08. Áprilisi repce —.—. Értéktőzsde-zárlat. Osztrák hitel 666.—. Magyar hitel 857.—. Osztrák-ma­gyar államvasút 754.—. Jelzálog 506.—. Leszámítoló 608.—. Rimamurányi 685.—. Városi villamos 406.75. Közúti vasút 760.—. Magyar koronajáradék —.—. Bécsi börze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 665.25 Magyar hitelrészvény 855.50 Anglo-bank 315.50 Bankverein . 555.— Unio-bank 629.50 Lánderbank 530,— Osztrák-magyar államvasút .... 752.75 Déli vasút 117.50 Rimamurányi vasmű 683,— Alpesi bányarészvény 763.25 Májusi járadék 93.15 Magyar koronajáradék ...... 91.65 Osztrák aranyjáradék 93.10 Török sorsjegy 255.25 Márka készpénzért 117.60 Ultimóra 117.62 Orosz járadék —.— vdAmkrDmka (A jó módszer.) A ifass-kávéház egyik asz­talánál két közismert szegedi bohém beszélget a takarékosságról. — Én nem értem, — mondja az egyik — hogy tudsz te annyira vigyázni az öltözékedre. Te se vagy gazdagabb ember, mint én és én mindig ugy nézek ki melletted, mint egy koldus. — Hja barátom, — feleli a másik — ha ne­ked fogalmad volna arról, hogyan óvom én a ruhámat, cipőmet, kalapomat! Nézd például ezt a fekete keménykalapomat. Látod ? Négy évvel ezelőtt vettem, igaz, hogy jó cégnél; hatszor vasaltattam, kétszer én magam tettem rá uj szalagot, kétszer újra béleltettem és egyszer, most nemrég, a kávéházban — elcseréltem egy vadonatúj kalappal! * (A szokás hatalma.) Egy vidéki felsőbbleány­iskolában van egy német tanárnő, aki a néme­tet ugyan érti, de magyarul jóformán egy szót is alig tud kiejteni. Megtörtént, hogy egy kis leány nem tudta a leckét és kifogásnak azt használta, hogy „5 csak élőiről tudja elmondani." A szeretetreméltó tanárnő erre a következő dikcíót intézte a megijedt kis leányhoz: — Esz épén uty van, mind mikor ety társa­sákpan föiszólitnag ety kis leány, hoty szon. korázzon. Ety tarapig nész elébe, aszután el­keszt sirni. Kórteznek tőle, hoty miért sir? Ő aszt montya, hoty önáluk a szongorán le van törve ety pilincsi (billentyű) és ő minten tara­Pot ott szok' elkezteni. Ity van esz magá­nál is! . . . * (Gyermekészszel.) Egy kisleányt a nevelőnője bibliai mondásokra tanit és ezek során eljut­nak az irás ama szavaihoz: — Arcod verejtékével egyed a kenyeredet. A kisleány elgondolkozik a tanításon és egy­szerre megszólal: — Ez borzasztó! — Hát nem borzasztó,' addig kenyeret enni, mig az ember beleizzad ? * (Nyarai és a divatos mellény.) Azok, akik nap-nap után érintkeznek a hires Nyárai, a Tóni mesterrel, tudják, hogy nála bevezetett szokás az, hogy sohasem mosat. Ezt azonban nem kell ugy érteni, hogy szennyes ingben jár, hanem valahányszor bemocskolódik a fehérneműje, azt eldobja és ujat vesz föl. Mesélik, hogy mikor vidéken színészkedett, — sőt még most is — csak akkor vett a színpadon tiszta uj inget magára, ha frakkos szerepe volt. A régivel pe­dig a festékes arcát törülte le és az asztal alá hajította. Ilyen módon tizenkét ing került az öltözője sarkába. Az akkori direktora eze­ket összegyűjtötte és jutalomjátéka alkalmá­val, patyolat tisztán kimosva és kivasalva, föladta a színpadra. És mit tett Tóni mester? Elküldte a zálogházba; mert hát egy tucat uj, tiszta inggel igazán nem tudott mit csinálni. Múltkor a Rónai-kávéház egyik asztalánál üldögéltek Nyárai, Mihó László és még három bohém. Mihón mélyen kivágott divatos mel. lény volt, amelyet feltűnően nézegetett a mes­ter. Mihót ez idegessé tette és megkérdezte, hogy mit nézeget rajta?! — Hát, fiam — szólt Nyárai — buta divat ez a kivágott mellény. — Miért? — kérdezte csodálkozva Mihó. — Mért? — felelt erre a világ legtermésze^ tesebb hangján Tóni mester. — Hát ehez mm. dig tiszta inget kell hordani. Használt ön már BflBER-SÓSBORSZESZT? ,

Next

/
Thumbnails
Contents