Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-05 / 139. szám

1910 november 5 DELMAGYARORSZAG 11 i'Spiritiszták számára.) Egy német lapban olvassuk ezt a német humorra valló, családi jellegű ötletet: Özvegy (a szellemhez): Te vagy az, Móric? Szellem: Én vagyok, Régin. Özvegy: Nyugodt vagy, szegény férjem? Szellem: Nyugodt és boldog vagyok! Özvegy: Boldogabb vagy, mint velem voltál ? Szellem: Ob, de mennyivel boldogabb! Özvegy: Hol vagy most, szegény férjem? Szellem: A pokolban, Régin! * (Függőleges és egyenesen függő.) Annál a törzsasztalnál, amelynél Eötvös Károly trónol, valaki kitalálta szalasztani a száján ezt a szót: „függőleges". Hanem a vajda meg is rótta érte mindjárt: — Nem függőleges az, ecsém, hanem „egyenesen függő". — Hát persze, hogy persze! Ami függőleges, az mind egyenesen függ. De a vajda nem olyan ember, akivel ilyen simán el lehetne intézni az ilyen nyelvészeti kérdést. Belé .is kezdett a fejtegetésbe, amit legjobb az ő szavaival reprodukálni: — Ezt a „függ" szót az nj magyar nyelv nagyon képletesen használja, ugy, hogy a régimódi ember meg se igen érti. Például ebből a ezó-képből csinálődott a függetlenségi párt is. Egy nagykőrösi gazdát megkérdeztem a minap: Ugyan mondja csak, gazd'uram, mit ért kegyelmed, a „függetlenségi" szó alatt? A körösi ember egy kicsit elgondolkozott, aztán bölcsen felelte: — Nagyon egyszerű ez, nagyságos uram. Hát esak azt jelenti az, hogy nekünk nem parancsol senki, de mi se parancsolunk senkinek sem. • . • . ... Az egyik hallgató megjegyezte: — Ejnye be jól eltalálta a körösi ember az igazságot! A vajda a foga közé szorította a virzsiniát és halkan dörmögte : — Az ám, eltalálta — félig. Tudniillik a második felében ! * (A vajda és Apponyi.) A vajdáról szól ez a kis eset is. Az Abbázia-kávéházban a törzsasztalnál bejelentette Eötvös Károly, hogy uj irodalmi tervekkel foglalkozik. Nagy irodalmi tervekkei. — Tiz könyvet akarok irni, — mondta — köztük egyet, amelyben megirom a vezérlőbizottság történetét. Ebben a könyvben megölöm Apponyit. "Valaki, aki talán ok nélkül, de mindénesetre a kelleténél jobban gyűlöli Apponyit, közbeszólt : — Ha az a könyv csakugyan megöli Apponyit, ugy bátyámuram jól tenné, ha legelőször is azt a könyvet irná meg. Eötvös Károly hamiskásan összehúzza a szemöldökét: — Mit gondol, öcsémuram?! Nem lehet az ilyen nagy dolgot elhamarkodni. Apponyi még él. Hanem, ha egyszer meghalt, akkor — szólt fenyegetően a vajda — akkor megirom azt a könyvet és megölöm őt. (As ijedt szerző.) Kóbor Tamás „Egy test, egy lélek" cimü darabját szombaton mutatják be a Magyar-szinházban. A pénteki főpróbán történt, hogy az első fölvonás után Kóbor Ijedten, lihegve futott föl a színpadra, mert valami nagy hibát látott a darabban. — Hol van az a Törzs Jenő ? — tudakolta az Író. — Okvetlen beszélnem kell vele, mert ha a premieren is igy játszik, akkor megbukik a darab. Hol van az az ember ? — Törzs Jenő elment túrót venni, — felelte egy komor színész. —• Kóbor, aki nem tudta, hogy ez csak olyan jablónos szinészvicc, dühösen kiabált: — Nohát én nem engedem előadatni a darabomat, ha a főszereplő ilyen fontos órában túrót megy vásárolni. Ma szombaton TOMBOLA К a ROYÁLBAN x Hivataloskodás egyfolytában. Szeged város törvényhatósági bizottsága az egyik tavaszi közgyűlésen elhatározta, hogy a város közigazgatási hivatalaiban, a torony alatt és egyebütt, ezentúl egyfolytában tartatja a hivatalos időt s délutánra bezáratja a hivatalokat. A hivatalnok-testületnek régi kívánsága volt ez a határozat s azóta az egész kar szorongva várta, hogy a belügyminiszter mikor hagyja jóvá ezt a határozatot. A polgármester már hetekkel ezelőtt meghozta a hírt Budapestről, hogy a belügyminiszter jóvá fogja hagyni az egyfolytában való hivataloskodásra vonatkozó határozatot. Most aztán, épen Lázár György dr polgármester távollétében, megérkezett a belügyminiszteri döntés, melylyel a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozatát jóváhagyta. A miniszter döntése nagyon lakonikus. Nem is szól a tárgyhoz, csak kifejezi, hogy a határozatot jóváhagyja. Mindössze azt jegyzi meg a belügyminiszter, hogy a délutáni bizottsági és más hivatalos üléseken és gyűléseken a tisztviselők tartoznak megjelenni. Ez egészen természetes, hiszen a közgyűlési határozat is kifejezi, hogy a délutáni üléseken a tisztviselőknek jelen kell lenniök. A ma érkezett miniszteri döntést nyomban áttették Taschler Endre városi főjegyzőhöz, aki póttárgyként fölveszi azt a november tizenhatodikán folytatandó októberi rendes közgyűlés tárgysorozatába. A közgyűlésen a miniszteri döntést, illetve leiratot kihirdetik s ettől számított harminc nap alatt a rendelkezés hatályba lép. Vagyis még ebben az évben kezdetét veszi a szegedi közigazgatásban az egyfolytában való hivataloskodás. A miniszteri döntés nagy örömet keltett a városi tisztviselők között. x Békés vármegye a közművelődésért. Békés vármegye központi közművelődési bizottsága, Ambrus Sándor alispán elnöklésével, most tartotta meg őszi közgyűlését. Elnöklő alispán élénk világítással mutatott rá a szabad oktatás mélyreható nagy jelentőségére. Jelezte azt a sokoldalú kulturális munkát, melyet a bizottság, a népmüvelés érdekében fönnállása óta kifejtett és igy lehetővé tette a továbbképzést a tankötelezettség évein tul is. Pál Ernő titkár a bizottság elé terjesztette az 1910—1911. évi tél folyamán tartandó ismeretterjesztő előadások részletes tervezetét. A tervezet alapján kétszázhat általános és nyolcvan gazdasági irányú előadás fogja szolgálni a tél folyamán Békés vármegye polgárságának szellemi igényeit. Igy valósította meg Békés vármegye a felnőttek oktatásügyét, másutt e téren még csak a kezdet kezdetén állanak, itt már még a tanyai lakosság is részesül a kultura áldásaiban. x Szeged és a légszeszgyár. Szeged város tanácsa a Szegedi Légszeszgyár Részvénytársaság ellen néhány évvel ezelőtt többrendbeli bírságot rótt ki. Kirótt ellene hétezerhatszáz koronás bírságot azért, mert a villamos-hálózat fővezetéke, a tanács fölfogása szerint, 1903. évi október elsejéig lett volna négy kilométerre kiegészítendő, ez pedig csak 1904 február végén készült el s a százötven-két napi késedelem után a tanács napi ötven korona bírsággal sújtotta a társulatot. Kirótt ellene tizenkilencezerkilencven korona öt fillérnyi bírságot azért, mert a régi pillangóalaku, vöröslángu, tizennégy gyertyafényü légszeszvilágitás helyébe harminc gyertyafény-erejü, izzó fényégöket tartozott alkalmazni a város közvilágításánál, de ezt az átalakítást késedelmesen eszközölte. Kirótt ellene harminckilencezeregyszáz korona bírságot azért, mert a tanács fölfogása szerint, a társulat a Tisza Lajos-köruton belüli városrész összes utcáit 1904. évi december tizedikéig földalatti villamosvezetéki hálózattal tartozott ellátni, ennek pedig meg nem felelt. Minthogy pedig a tanácsnak ezek ellen az intézkedései ellen a társulat részéről benyújtott fölebbezéseket a városi közgyűlés elutasította és a város ezen bírságpénzeket a társulat járandóságaiból levonta, a társulat, a bírság-kirovások jogosságának eldöntése végett, a város ellen háromrendbeli pört tett folyamatba, amelyekben a szegedi királyi törvényszék még 1909 októberében a bírság-kirovásokat jogosulatlanoknak nyilvánította és a várost arra kötelezte, hogy a kiszabott bírságok fejében visszatartott járandóságokat a társulatnak fizesse ki. Ezeket az Ítéleteket a szegedi királyi Ítélőtábla most, november harmadikán helybenhagyta. x A virilisták névjegyzéke. A szegedi igazoló-választmány az 1911. évi legtöbb adót fizetők névsorára vonatkozólag törvényes határ'dóben beadott fölszólamlásokat kedden délelőtt féltizenkét órakor, a városi széképület bizottsági termében, Nyilassy Pál dr elnöklésével tartandó ülésén fogja tárgyalás alá venni. Akik az adó kétszeres számítására vonatkozólag engedélyezett kedvezményt igénybe venni kívánják, ezt a jogosultságukat az igazolóválasztmány előtt, az ülés tartama alatt, szóvai vagy írásban igazolhatják. x Ujviclék közgyűlése. Újvidék város törvényhatósági bizottsága tegnap folytatta az október 24-én félbeszakított közgyűlést, amelyen Demetrovics polgármester elnökölt. Az elnök előterjeszti, hogy Tomics Jása bizottsági tag az előbbi közgyűlésen a tanácsról azt állította, hogy hamis bizonyítványt szolgáltatott ki, miért is fölhívja Rózsa főügyészt a széksértési kereset előterjesztésére. A közgyűlés az előterjesztés után konstatálja a széksértést, mire Tomicsot ötven korona pénzbirságra kötelezik. A tanács ez ügyben rágalmazásért büntetőföljelentést is tesz. A közgyűlés a városok állandó bizottságának megkeresésére elhatározta, hogy a király születésének nyolcvanadik évfordulója emlékére kultur-ügyosztályt szerveznek kulturtanácsossal az élén. Elhatározták továbbá, hogy föliratot intéznek a belügyminiszterhez az újvidéki kórháznak kétszázágyas elmebetegosztálylyal való kibővítése ügyében. APR0SAGQÜ £3 A fajok világkongresszusa. A jövő évi julius tizenegyedikén kezdődik Londonban a különböző emberfajok világkongresszusa. Ez az első ilyen kongresszus és nagy érdeklődést kelt a humanitárius és etikai mozgalmak barátai körében. A kongresszus célja az, hogy a modern kutatások és erkölcsi szellem világánál a kelet és nyugat népeit, vagyis az úgynevezett fehéreket és szines népeket egyesítse. A kongresszus politikai kérdéseket nem tárgyal, valamint panaszok és faji problémák sem hozhatók szőnyegre. A kongresszus ötlete Adler Félix newyorki tanártól ered és e tervet már 1906-ban, egy Eisenachban tartott konferencián is előterjesztették. A jövő évi kongresszuson mintegy ötven faj lesz képviselve. iVinon de Lenclos legendája. A tizenhetedik század legnagyobb kurtizánjáról ismeretes dolog, hogy a mesterségéhez tartozó szépségét és fiatalos frisseségét egészen a nagyanyai kor határáig megtartotta. Közismert az az érzékeny történet is, hogy az öreg szépségbe beleszeretett a saját fia is, aki nem tudta, hogy az anyja az, akit forró ajánlatokkal üldöz. Mikor a nagy Ninon már hiába próbálta ki a visszautasítás minden módját és egy nap rohammal akarta a „szivét" meghódítani a tüzes fiu: megmondta neki, hogy az anyjának udvarol. A fiu, meséli a gáláns krónika, erre rögtön utat nyitott forró vérének az elegáns spádéval; ott halt meg az anyja lábánál. Gasíow-nak hivták szegényt és béke volt porain egészen a Zukunft mostani számáig, amelyben egy kicsinyes és alapos német kissé fölkeveri a nyugvó legendát. Egy grenoblei kartauzi kolostor levéltárában ráakadt a hires öngyilkosság igazi történetére. Ugy történt ugyanis, hogy Gaston ur csakugyan nem tudta, milyen viszonyban van a legnagyobb kis nővel, de viszont szerelmes se volt bele, csak elhatározta, hogy megszégyeníti. A tizenkettedik század gáláns fiainak nem volt más dolguk: Gaston fogadott néhány barátjával, hogy meghódítja az öregedő