Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-30 / 160. szám

Í910 november 27 DUMAGYARORSZÄG 9 Rigó Endre elnöklésével ma tárgyalta a sze­gedi törvényszék ezt az ügyet. Mind a két vádlott megjelent a tárgyaláson. A törvény­szék bünös-wk találta párviadal vétségében Pa-ál Jobot és Török Lászlót és nyolc-nyolc napi államfogházra Ítélte őket. Az ügyész és Török László az Ítéletben megnyugodott, ellen­ben Padi ¡Jób fölebbezett: I Uránia a paralízi« miatt. Pétervárról jelentik : Az esküdtszék előtt megrázó gyilkos­aági bünpört tárgyaltak. A vádlott Cysariskmv Tivadar moszkVai egyetemi hallgató volt, aki líieijölte ás öcscsét. A vádirat így mondja el az esetet: íjAí ósKakl va8ut ihoszkvai gyorsvonatára fölszállott egy fiatal diák s fölsegítette útitár­sát; egy blategfes külSejü, vézná; gyerekképü fiut. Möszkva előtt a vasüti alkalmazottak dör­renést hallottak. Átvizsgálták a kocsiosztályo­kat s abban, amelyikben a két flu utazott, a beteg gyereket átlőtt halántékkal, holtan talál­ták. A szerencsétlen 'áldozat Cysarískow Ser­f ins, gyilkosa pedig Cysarískow Tivadar volt. i egyetemi hallgatót, Moszkvába érve; letartóz­tatták." Ma volt á tárgyalás a j>étervári esküd­ték előtt, A gyilkos diák töredelmesen vallott piár a vizsgálat során. A mai tárgyaláson meg­hatóan inoüdta ei a tragédia mötivumait. Atyjuk ag^lágyulásban halt meg s a cSalád több tagja paralitikus. Öcscsét rajongással szerette s ami­kor rajta is mutatkoztak az agylágyulás tüne­tei, kétségbeesett, hogy a szegényre ugyanolyan Sors vár, mint atyjára, Moszkvába utaztukban erről beszéltek s öcscse kérte, hogy vessen véget szenvedéseinek. Sirva csókolták meg egy­mást S aztán Ő agyttnlőtte Sergiust. — Az elbe* szólés Olyan megrendítő hatással vttlt, hogy sok esküdt könyezett. Kihallgatták a tanukat, akik mind azt vallották, hogy Oysarískow Tiva­dar egész családjának támasza volt, a moszkvai műegyetem tanárai pedig kötelességtudó, szor­galmas növendéknek ismerték, aki tanítással kereste kenyerét, hogy tanulmányait folytat­li&ssa. Az esküdték nem bűnösnek mondták, a törvényszék pedig fölmentette a vádlottat; Az ítélet kihirdetése után a közönség ovációt ren­dezett az esküdték mellett. | Haverda Mariska nj védője^ Á gyűjtő­fogház cellájában várja a Kúria Ítéletét Ha­verda Mariska. A minap levelet irt a fogházból védőjének, Balassa Ármin dr szegedi ügyvéd­nek és arra kérte, högy nyerje meg védőtársá­nak Edvi-Illés Károlyt, a jeles kriminalistát és kérje meg, iiogy a Kúriánál ő Védje; Balassa kérésére Edvi-IIlós Károly kijelentette, hogyha Haverda Mariska ragaszkodik kívánságához, ő elvállalja a Kúria előtti védelmet. Szóval, nem Balassa Ármin dr lesz a Kúria előtt Haverda védője . . . § Lón y aj grófné pöre. Brüsszelből jelen, tik : Lónyay grófné azt a négy. millió koronás ajánlatot, melyet ^ belga állam tett, visszauta­sította. Stefánia hercegnő tizenkét millió ko­rona végkielégítést kér Lipót király hagyaté­kából és ha ezt nem kapja meg, folytatja a pört. § Házasságtörésévt elitélt milliomos. Bécsből jelentik: Az osztrák főváros egyik elő­kelő, dúsgazdag műépítésze állott tegnap a bécsi törvényszék elé. Az építészt, Wohlmayer Vilmost, felesége jelentette föl házasságtörés miatt. Az asszony elmondta följelentésében, hogy férje egy kis bécsi utcában szobát tart magának és ott gépirónőjével, Brozik Mariská­val, viszonyt folytat. A tegnapi tárgyaláson Wohlmayer tagadta a vádat. Azzal védekezett, hogy az a szoba az ő fiókirodája volt és ott ő a gépirónőknek nagyobb munkálatokat diktált. Az asszony ügyvédje azonban bebizonyította, hogy ebben a fiókirodában mindenféle bútor volt, csak íróasztal és írógép nem. A kihallga­tott tanuk is azt bizonyították, hogy a szoba berendezése olyan volt, hogy azt irodának nem lehetett használni. A bíróság bebizonyitottnak vette a házasságtörést és kétezer koronára ítélte a műépítészt. Az ítélet érdekes indoko­lása kimondja, hogy az a tény, hogy az illető szoba berendezése minden tekintetben találka­helyre vall és hogy a férj állításának igazolá­sára semmit sem tud fölhozni, bebizonyitottnak mutatja a házasságtörést. § Legfelső elismerés két biróiiak. A ki­rály megengedte, hogy Gallu József aradi tör­vényszéki bírónak és Kochanovsky György vág­ujhelyi járásbirónak a legfelső elismerés tudtul adassék. KÖZGAZDASÁG A kereskedelmi és iparkamara működése. (Saját tudó silónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara kedden tartotta meg novemberi teljes ülését, amelyen több fontos közérdekű ügygyei foglalkozott. Szarvttdy Lajos -elnök napirend előtt emlé­kezett Weg Beregi Lajos hódmezővásárhelyi kültagnak a napokban történt váratlan elhuny­táról. A teljes ülés az érdemes kültag emléke­zetét jegyzőkönyvbe foglalta. Ezután az elnöki előterjesztések során jelentést tett az elnök több miniszteri leiratról, melyek a kamara előző fölterjesztéseire érkeztek. PerjéSsy László titkár a kamarai iroda mult havi működéséről ós azokról az értekezletek, ről ós gyűlésekről számolt be, melyek időköz­ben tartattak. Megemlítette ezek közt a Szegeden a husdrágaság ügyében, valamint a polgári pörrendtartás kérdésében tartott ülése­ket és ai legutóbbi budapesti országos kamarai titkári értekezletet,- melyen a kereskedelmi és ipari életet érdeklő több aktuális ügyön kivül a kamarai tagválasztási szabályok reformjával is foglalkoztak, A napirend tárgyait Perjéssy László titkár és Szabó Gyula másodtitkár adták elő. Ezek során véleményezték, hogy a nyers, bőrök súlyát ezentúl a vágóhidakon, hivatalosan mérlegeljék. Tataháza község hetipiacaira kért állatfölhajtási engedély kiadását, Kistelek köz­ség hetívásárí helypénz-dijszabásának jóvá­hagyását, a szeghegyi ipartestület megalakítá­sának jóváhagyását véleményezte a kamara. Ellenben ellenezte a végeladás tartási iránti kórelmét egy szabadkai és egy vásárhelyi kereskedőnek. Tóth Ferenc szegedi hajótuíaj­donos kérelme alkalmából elhatározta a kamara, hogy előterjesztést tesz az iránt, hogy az állami sóbányák részére Szegeden létesíttessék olyan főraktár, honnan a sót hajón lehetne a Tisza alsó részére és a Duna melletti helyisé­gekbe szállítani. Pártoló fölterjesztést határo­zott el a kamara a debreceni társkamara kérelmét illetőleg, högy az ipari továbbképző­tanfolyamokat, melyek az idei téli szezónban a terv szerint szünetelnének, — fontos iparfej­lesztési érdekből tartsák meg és fejleszszék tovább. Aztán a zárt palackok forgalombahoza­talának kérdésében foglalt állást. Pártolta a teljes ülés az aradi kamarának az ólesztőkeve­rési tilalom behozatalát sürgető fölterjesztését ¿s Gelléri Mór levelezőtag indítványát, hogy a kamarák kebelében munkástanácsokat létesít­senek. Ez ügyben azonban kimondotta a teljes ülés, hogy addig, amíg e kérdésben a kamarák összesége egyértelmű eljárásban meg nem állapodik, az eszme megvalósítására való elő­készületet felfüggeszti. Több segélykérés s más folyó ügy elintézése után végül állást foglalt még a kamara a hus­drágaság lehető mérséklését célzó, most napi­renden levő akciók dolgában, kimondva, hogy •sürgeti a szerbiai élőállatbehozatal korlátainak lehető elhárítását, a husszállitás nehézkes módjainak megkönnyítését, konzumvásárok létesítését, a marhatenyésztés kellő gondozását és a tenyésztésre alkalmas növendékjószágok levágásának lehető megnehezítését, (__) Uj cukorgyár a Bácskában. Kgósz sereg cukorgyár! "alapításról érkeznek hirek az országból. Az alapítási tervek közül akad nem egy komoly Is, így bizonyosra vehető, hogy a legközelebbi jövőben a magyar cukoripar terén élénk verseny fog kifejlődni. A Leszámitolóbank két alapítása után most az Első Horvát Cukor­ipar Részvénytársaság, a Kereskedelmi Bank ós a Zsivnostenska Banka alapítanak Bácsme­gyében uj cukorgyárat, amelynek három millió korona lesz az alaptőkéje. Az uj gyárat tízezer métermázsa répa naponkint való földolgozására rendezik be. Az üzembehelyezést 1912-re ter­vezik. (—) A malmok iizeinrednkciója. írtunk már arról, hogy ugy a fővárosi, mint a vidéki malmok üzemredukcióra készülnek. A vidéki malmok kezdték meg az akciót, amelyhez a fővárosi malmok is csatlakoztak. Előbb azon. ban a vidéki malmoknak egymás között meg kell állapodni, milyen módon akarják csökken­teni üzemeiket és csak azután, ha köztük a megállapodás létrejött, lehet szó a fővárosi malmok üzemének redukciójáról. Ujabb hirek szerint ugy tervezik, hogy januártól márciusig hetenkint négy, április 1-től lietenkint öt na­pon dolgoznak. A malmok elvben hozzájárultak ehez a megállapodáshoz és ha valami váratlan akadály közbe nem jön, december tizenötödikére kész lesz a megegyezés. (—) Versec a bankfiókért. Versecen moz­galom indult meg aziránt, hogy az Osztrák­Magyar Bank fölállítandó fiókjainak egyikét Versecen állítsák föl. Ez ügyben a hét folya­mán küldöttség megy Budapestre a pénzügy­miniszterhez és a jegybank vezetőségéhez. A küldöttséget Karátson Lajos honvédelmi állam­titkár, a város képviselője, Dániel Tibor báró főispán és Bezucha István dr polgármester ve­zetik. A küldöttségben az összes verseci pénz­intézetek képviselői résztvesznek. (_) Községi vágóhidak. Igen sok község van, hol a marhák vágására alkalmas hely nincs, mely körülmény különösen marhavész alkalmával végzetessé válhat. Erre való tekin­tettel a földmivelésügyi miniszter elrendelte; hogy azokban a kis- és nagyközségekben, hol sem köz-, sem magán vágóhíd nincs, az állatok vágására alkalmas helyet kell kijelölni. A vágó. hely céljaira a község külterületén legalább huszonnégy négyszögméter alapfelületii terület jelölendő ki, melyet négy, lehetőleg téglából épült ós alulról két méter magasságig cement­vakolással borított oszlopra helyezett tetővel kell fedni. A szennyvizek lefolyására alkalmas burkolt csatornát kell készíteni. Ezeket a vágó­helyeket mindenkor vaskeresztes husfogasok­kal, alkalmas kúttal és trágyagödörrel kell el­látni, azonkívül köröskörül bekeríteni. Azokban a községekben, hol olyan magánvágóhelyek vannak, amelyek a fönti követelményeknek minden tekintetben megfelelnek, a községi vágóhidak fölállítása mellőzhető. (_) fjj bank a fővárosban. Magyar köz­vetítő-bank részvénytársaság cég alatt a minap uj vállalat alakult a fővárosban félmillió korona alaptőkével. A vállalat célja a német és Mittler­bankok mintájára szolgálni mindazon üzletága­kat, melyek a kereskedelmi, ipari és mező­gazdasági élet keretein belül a fejlett keres­kedelemben nélkülözhetetlen közvetítői tevé­kenység igénybevételével jönnek létre. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját be. szerzési árakon bocsátjnk a vevőközönség rendelkezésére!! miiórúsok Kölese y-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa

Next

/
Thumbnails
Contents