Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-30 / 160. szám

1910 november 27 DÉLMAGYARORSZAG 5 közlünk Bíró Lajos csodaszép, hatalmas drámájából. * Rend a színésznő vendékek között. Az a nagy kavarodás, mely az Országos Színművészeti Akadémián a nyugalmat és a rendet alaposan fölforgatta, most már véget fog érni. Lapunk fővárosi tudósítója ma kérdést intézett Somló Sándorhoz, a Színművészeti Akadémia igazgatójához aziránt, hogy mit határozott a tegnapi professzori konferencia '? Az igazgató kijelentette, hogy a konferencia kielégítően döntött a növendékek ügyét illetőleg. Miután a növendékek, hibájukat belátva, kollektive kérték visszavételüket, a tanári kar megbízta Soniló Sándor igazgatót, járjon közbe a kultuszminisztériumban, hogy a növendékek vísszafogadtassanak. Arra a kérdésre, hogy Somló igazgatónak mi az álláspontja a határozatra vonatkozólag, az igazgató ezeket válaszolta : — Nekem nincs más törekvésem és óhajom, minthogy a rend és nyugalom visszatérjen az intézetbe és hogy az állandóan biztosíttassák. Ami engem illet, én mindent el fogok követni a növendékek érdekében, de egyszei'smind gondoskodnom kell arról is, hogy hasonló zenebonák, amelyek a nyugalmat az Akadémián veszélyeztetik, a jövőben elő ne fordulhassanak. Az előadások különben a mai délelőtt folyamán zavartalanul megkezdődtek. * A Mai Színlap szépségversenye. A mai nap után a szavazatok aránya ez: Várnai Janka 305 Fodor Ella • 254 Felhő Rózsi 137 Tóvölgyi Margit 104 Lendvay Mici 96 Nagy Aranka 82 Kende Paula 79 Békeflné 31 Sziics Irón 29 Dobó Katica 82 Csige Rózsi 16 Nagy Irén 15 Utasi Alfonza 10 Koháriné 2 Csikyné 2 * A hit. Párisból jelentik : Brieux A hit című legújabb darabját tegnap olvasta föl a Comédie Française müvészbizottsága előtt. A Vörös talár szerzőjének uj müvét a bizottság egyhangúlag elfogadta előadásra. * Helyreigazítás. A Mai Színlap szépségversenyéről mai számunkban közölt hírünkbe sajtóhiba csúszott, amennyiben Lendvay Mici részére leadott szavazatok száma nem hetvenkettő, hanem kilencvenkettő és így a sorrendben az ötödik helyen áll. Tisza István levele. — Válasz az aradi kereskedőknek. — (Saját tudósítónktól.) A mult hetekben megemlékeztünk arról, hogy az aradi kereskedők nyílt levelet intéztek Tisza István grófhoz, Arad képviselőjéhez és arra kérték, hogy változtassa meg a pörrendtartás kérdésében elfoglalt álláspontját. Tisza István gróf Kolozsvárról tegnap a, következő levelet küldte Tedeschi Viktornak, az Aradi Kereskedők Köre elnökének: „Midőn folyó hó 18-án kelt becses levelük kezembe került, már biztosítva volt az abban említett vitás kérdésnek kompromisszum utján való elintézése; E megoldásnak senki sem örülhet jebban, mint ón, nemcsak mert szerencsétlenségnek tartok minden oly jelenséget, amely a magyar társadalmat foglalkozási ágak szerint ós osztályérdekek alapján ellenséges táborokra szaggatja szét, de azért is, inert mélyen fájlaltam volna, ha ellentétbe kellett volna helyezkednem választóim tekintélyes részének óhajtásával. Habozás nélkül teljesítettem volna e nehéz kötelességet, mert arra, hogy kérhessem és megtartani igyekezzem bizalmukat, legerősebb jogcímem az, hogy minden körülmények között mindenkivel szemben kifejezem és követem meggyőzó'désemet. Fölösleges volna ma már bővebben kifejteni az önökétől eltérő nézeteim indokát. De legyen szabad a minap megjelent levelemre utalni, melyben igyekeztem kifejteni, hogy a könyvbivonati illetékesség sehol a világon nem létező', иду a fogyasztóközönség általános érdekébe, mint a jogegyenlőség jogélvébe ütköző előnyöket biztosit a kereskedőnek, ugy, hogy az előjog megfelelő korlátozása legföljebb ugyanazon helyzetbe juttatja a kereskedőt, mint amilyen fönnáll az ország minden polgárára nézve, aki valamely követelését pör utján kénytelen érvényesíteni. Remélem, lesz még alkalmam bebizonyítani, hogy a kereskedés föllendülését milyen életbevágó közérdeknek tartom ós milyen rokonszenvvel ós ügyszeretettel szolgálom a magyar kereskedő minden jogos érdekét. Igaz tisztelettel vagyok őszinte hívük Tisza István." Interpelláció a tanitók szabad egyesülése miatt. Pető Sándor dr országos képviselő a képviselőház holnapi ülésén interpellációt terjeszt elő a magyarországi tanitók szabad egyesülésének felfüggesztése dolgában. Az interpellációt, amelyet a kultuszminiszterhez fog intézni, ma jegyezte be az interpellációs könyvbe. Horvátok a képviselőházba^!. Hirt adtunk róla, hogy Barta Ödön és Ugrón Gábor a horvát nyelv kiküszöbölésére kérte föl Berzevi-czy Albert képviselőházi elnököt. Fölmerült az a gondolat, hogy a kérdést pártkösi kon~ ferencián intézzék el. A képviselőház elnöke ma kommünikében közli, hogy ez a terv elesett, mert a pártelnökök nem tették meg az elnöknél a kezdő lépéseket a konferencia összehívására. A kérdést így a képviselőház ülésén fogják fölvetni és elintézni. Ugy lát. szik, hogy a magyar jog győzni fog s a horvát beszédek aranykora véget ér. A magyar pártok ugyanis általában abban a fölfogásban vannak, hogy a horvátok is magyarul kötelesek beszélni. A képviselőház mai ülése alatt, míg a teremben a szavazás folyt, a folyosón Barta Ödön képviselő odament egy munkapárti csoporthoz és fölolvasta előtte Deák Ferenc egy beszédét, amelyben a horvát beszédekről nyilatkozott. Hat nappal a horvát egyezményről szóló törvény szentesítése után Deák Ferenc beszédet mondott a képviselőházban s kijelentette, hogy a horvátoknak az önkormányzat körében joguk van a saját nyelvüket használniok, de a magyar törvényhozásban magyarul kell beszélniök; itt a horvát nyelvet csak kisegítő eszközül használhatják. így magyarázta Deák Ferenc az általa hozott tőrvényt, — mondotta Barta Ödön, — a munkapártnak is ily szellemben kell eljárnia. A munkapártiak élénk helyesléssel kisérték Barta szavait. Elmondta még Barta Ödön, hogy Ugronnal együtt kezdett akciója nem Justh Gyula ellenirányul; ez téves és rosszhiszemű hii'esztelós. Jól tudja mindenki, hogy Justh Gyulát a körülmények kényszeritették a horvát beszédek megengedésére és különösen a fiumei rezolució, amelye* akkor még ő is komolyan vett. A zsolnai és az esztergomi mandátum. Félhivatalosan jelentik: Minthogy Petráss dr árvaszéki ülnök a zsolnai választókerület nemzeti munkapárti jelöltségét vonakodik elfogadni, a jelöltség dolgában ujabb tárgyalások vannak folyamatban, amelyek ezidő szerint még nincsenek befejezve. Hasonlóképen nem fejeződtek még be a tárgyalások az esztergomi választókerület nemzeti munkapártjának jelölése dolgában sem. Az angol választási harc. Londonból jelentik ; Az alsóház föloszlatásának utolsó aktusa a felsőház nagytermében ment végbe. A király megérkezése után a lordkancellár fölolvasta a trónbeszédet s a fölolvasás után tudatta, hogy őfelsége a parlamentet december tizenötödikéig elnapolta. A választás pénteken kezdődik. Ezen a napon három unionista jelöltet, akiknek nincs ellenjelöltjük, közfelkiáltással képviselőnek fognak proklamálni. Szombaton tiz londoni és tíz vidéki kerületben lesz választás. Nagyon sok vidéki kerületben az unionista jelölteknek nincsen ellenjelöltjük. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután hat órakor Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter részvételével és Láng Lajos elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a szerb kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot tárgyalták, amelyet a közgazdasági bizottság már elfogadott. Rosenberg Gyula ós Pap Géza előadó felszólalása után az ülést berekesztették. Holnap folytatják. Szakadás az olasz többségben. Milánóból jelentik: A Corriere Delia Sera értesülése szerint Luzatti miniszterelnök meglátogatta Giolittit, akivel a politikai helyzetről ós különösen arról tanácskozott, hogy a többség szétválását hogyan lehetne megakadályozni. A D. M. K. E. csipkekiállitása— Vanderbilt Gladys csipkéje. — (Saját tudósítónktól.) A D. M. K. E. palotájának dísztermében holnap délelőtt tizenegy órakor nyitja meg Perjéssy László iparkamarai titkár Sséchénné Nagy Etelka ós Nagy Ida ipariskolai tanárnők csipkekiáUitását. Ez a kiállítás csupán miniatűrje annak az impozáns, országos csipkeháziípari és ipari kiállításnak, amely a jövő év január tizennyolcadikán BudaPesten, a technológiai palota dísztermében lesz, amelynek védnökségét Auguszta főhercegaszszony vállalta el. A budapesti kiállítás megnyitásán részt vesz Dániel Ernő báró és Perjéssy László is. A szegedi miniatür-csipkekiállitás azonban így is teljes lesz, inert Budapesten szintén a Szegeden kiállított csipkék kerülnek kiállításra, csakhogy amíg a fővárosban a D. M. K. Eegyúttal háziipari és ipari kiállítást rendez, Szegeden kizárólag vert, varrott ós horgolt csipkéket mutatnak be a közönségnek. Sok, ipari szempontból tanulságos tapaszta. latot vonhatunk le, ha azokra a szakértőkre hallgatunk, akik a kiállítás anyagát már előzetesen megszemlélték. Bámulatos az a hirte" len fejlődés, amely a magyar csipkeiparban mutatkozik. Csak az a két tanárnő, aki a kiállítás rendezése körül a legbuzgóbb lelkiismeretességgel fáradozott, tizenhárom tanfolyam vezetését látja el Magyarországon. így igen hiresek a kolozsvári, jászói, hámori, sóvári, zentai stb. tanfolyamok. Több van közöttük olyan, ahol háromszáz leány is dolgozik és keresi a kenyerét a legremekebb csipkenemüek készítésével. A szegedi kiállításon bemutatásra kerülő csipkék között sok olyan kézimunka van, amelyen esztendőkig dolgoztak. így például egy egyszerű színházi sál csipkeszegélyezése egy évig tartó folytonos munkát vett igénybe. Természetesen, meg is kell érte adni a megérde. melt árat. Van aztán a sok csipkeholmí között egy megtekintésre méltó, igazi műremek: gróf Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladys csipkéje. Tiszta magyar motívum az egész. Régi magyar dekorációk után készült, a grófné egyenes kívánságára, aki igen kedveli az eredeti magyar ipari műremekeket. Ez a csipkemunka ruhadiszül fog szolgálni, valódi arany ós ezüst cérnából van hímezve. Dísze a kiállításnak is. Vannak aztán zsebkendők, gombok, asztalós ágyteritők, ridikülök, fodrok stb., amelyek egytől-egyig műremekei a csípkeiparnak. Es valamennyit magyar motívumok szerint dolgozták ki. Szakértők állítják, hogy vétek, ha ilynemű rendelésekkel külföldi gyárakhoz fordulunk akkor, amidőn az összes nagyobb csípkekereskedök a magyar tanfolyamokon készük csipkéket vásárolják össze eladás céljából. A szegedi kiállításnak megvan még az az előnye is, hogy az összes eddig el nem adott csípkeáruk közvetlenül a készítőktől kerülnek eladásra és az előállítási költségekhez mérten» igen mérsékelt áron. Kétségtelen, hogy a D' M. K. E. ezzel a csipkekiállitással szép és hasznos szolgálatot tett Szeged női társadalmának, már csak azért is, hogy a januári bu~ dapesti kiállítást megelőzi, azonkívül fölös