Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-27 / 158. szám

1910 november 27 DÉLMAGYARORSZAG 11 VASÁRNAP ESTE katonazene a ROYALBAN ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERAI és KOCSIS reskedőknél SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. KÖZIGAZGATÁS A városok államsegélye. — Akció a parlamentben. — A magyar városok országos kongresszusa a városoknak a mult évben adott két millió ko­rona állami segélynek négy millió koronára való fölemelósót kérte a belügyi kormánytól, illetve az országgyűléstől. Erre vonatkozólag Bárczy István dr, Budapest székesfőváros pol_ gármestere, a magyar városok országos kon. gresszusának elnöke, a következő levelet in­tézte Lázár György dr szegedi polgármester, hez: Igen tisztelt Polgármester Ur! A városok közigazgatási kiadásaihoz való hozzájárulás cimén az 1909. évi állami költségvetésbe föl­vett két millió korona a képviselőház inten­ciója szerint a városi tisztviselőknek a belügy­miniszter ur rendeletében megszabott illetmé­nyek kiegészítésére fordíttatván, kitűnt, hogy az a legtöbb városban az illetmények kiegészí­téséhez szükséges összeg ötven százalékának a fedezésére sem elegendő ós igy az a cél, hogy a városi alkalmazottak és a hasonló állású állami és vármegyei alkalmazottak illetményei között mutatkozó eltérések az illetményeknek állami segélylyel való kiegészítésével megszün­tethető legyen, csak az állami segélynek na­gyobb összegben, de legalább is négy millió korona összegben való nyújtása esetén érhető el. Ennek tudatában a magyar városok orszá gos kongresszusának állandó bizottsága 1910 szeptember 12-ón Temesvárott tartott üléséből azzal a kéréssel fordult a belügyminiszter úr­hoz, hogy az eddigi két millió korona állami segélyt a jövő évre legalább is négy millió ko­ronára fölemelni szíveskedjék. A jövő évi állami költségvetésnek a kép­viselőház elé való terjesztése alkalmából azon­ban arról győződvén meg, hogy e cimen az 1911. évre csak három millió korona van elő­irányozva, ez a körülmény arra indította az állandó bízottságot, hogy október 29-ón Buda­pesten tartott ülése alkalmával küldöttségileg a miniszterelnök-belügyminiszter ur elé járul­jon, tőle a folyó évi államsegély sürgős kiuta­lását s a jövő évre előirányzott három millió koronának legalább négy millió koronára való fölemelését kérvén. A miniszterelnök ur, az állam Súlyos pénz­ügyi helyzetére való tekintettel, kijelentette ugyan, hogy a jövő évre az állami segély ösz­szege föl nem emelhető s hogy a városok csak az 1912. évben számithatnak az állami segély összegének az emelésére, ezen nyilatkozat da­cara is azonban szükségét látjuk annak, hogy a varosok az ő országgyűlési képviselőjüket érdekeiknek fokozott mórtékben leendő támo­gatására kérjék föl, mert a városokra igen sérelmesnek találjuk azt, hogy bár az összes közalkalmazottak között a városi tisztviselők azok, akiknek legutoljára rendeztettek az illet­ményei, mégis teljes összegükben az állami segély összegének elégtelensége miatt még most sem kaphatják meg, nem is szólván arról, hogy az államsegélyből annál kevésbé jut a városok közegészségügyi, kulturális, szociális intézményeire. A vármegyei tisztviselők illetményeinek a rendezése alkalmával teljes összegében kapták meg illetményeiket az érdekeltek: már évek óta állami kiegészítésben részesíttetnek a köz­ségi ós körjegyzők, már jóval előbb rendezték a községi és körorvosok fizetését s csak mind­ezek után került a sor a városokra, illetve ezek tisztviselőire s még ekkor is csak apróbb részletekben juthatnak ahoz az összeghez, amelyet a városok évek hosszú sora óta pol­gárr.inak túlterheltségével kénytelenek az állami föladatok ellátására áldozni. Mindezeket figyelembe véve, azzal a kérés­sel fordulok tisztelt polgármester úrhoz, szíves­kedjék a legközelebbi városi közgyűlés elé oly­órtelmü indítványt terjeszteni, hogy a város közönsége kérje föl a város országgyűlési kép­viselőjót, hogy a városok állami segélyének, illetve a jövő évi állami költségvetésének a parlamenti tárgyalásakor a városok érdekében odahatni szíveskedjék, hogy egyrészt az elő­irányzott három millió korona a költségvetés­ben érintetlenül meghagyassák, másrészt annak négy millió koronára való fölemelése végett minden lehetőt kövessen el, vagy ha már az 1911. évre az nem fokozható, akkor legalább oly képviselőházi határozatot, vagy kormány­nyilatkozatot provokáljanak, hogy az állam­segély összegének a fokozása a következő évekre biztosittassék. A magyar városok országos kongresszusa állandó bizottságának Budapesten, 1910 októ­ber hó 29-ón tartott üléséből. Bárczy s. k. polgármester, elnök. x A szegedi választások. A szegedi tör­vényhatóságba hetvenhárom uj tagot választa­nak december 18-án. Minden vonalon megtet­ték már az előkészületet. A nemzeti munkapárt végrehajtó-bizottsága az egyes kerületekbe bizalmifórfiakat jelölt ki. Ezek érintkezésbe léptek a kerületek vezetőembereivel és meg­állapodásaikat a munkapárt végrehajtó-bizott­sága fogja véglegezní. Ugyanígy jár el a Bánffy. párt és az első kerületi függetlenségi párt is. — A szegedi ipartestület is mindent elkövet, hogy kellőszámu bizottsági taggal képviseltesse magát és az iparosok érdekeit a törvényható. ságban. A második kerületben csütörtökön az ipartestületi kiküldöttek öt jelölt nevében álla­podtak meg. A harmadik kerületi ipartestületi kiküldöttek pénteken este a Borovszky-fóle vendéglőben Schwarz Rudolf elnöklósével ülést tartottak. Az ülésen jelenvoltak: Glücksmann Bertalan, Bálint Pál, Farkas István, Kirchen mayer Antal, Kocsis Benő, Scheibel József Szűcs Béla, Mandel Zsigmond és Poór Sándor. A bizottság nyoíc harmadik kerületi iparost jelölt a bizottsági tagságra ós azok névsorát az ipartestületeié terjeszti. — A harmadik kerü­leti választópolgárság nagyobb csoportjának megbízásából Rubin József elnöklésével tizen. öttagu bizottság szombat esti ülésében ejtette meg az előzetes jelölést. A jelölésben reszt­vettek : Zakar Károly, Pálfy Zsigmond, Pálfy Antal, Kis Géza, Szögi Gyula, Róth Adolf, Bá. lint Pál, Grünfeld Kálmán, Politzer Mór, Schle­singer Márton, Németh István, Kirchenmayer Antal, Braun Mór és Bücher Jakab. Ez a bizott­ság tizenkét törvényhatósági bizottsági tagot jelölt és a névsort hétfőn este, a Polgár-utcai Horváth-féle vendéglőben tartandó nagygyűlés elé terjeszti. A november 28-án, hétfőn este tartandó nagygyűlés harmadik kerületi jelölése teljesen komoly jellegű lesz. — A harmadik kerületben székelő Központi Társadalmi Kör vezetőszerepet akar vinni a harmadik kerületi városatya-választásban. Ez a kör vasárnap dél­után négy órakor nagygyűlést tart, a választás előkészítésével foglalkozik, egyúttal meg fogja ejteni a jelölést is. A Központi Társadalmi Kör­nek ez az ülése viharosnak ígérkezik, mert a két függetlenségi tábor fog ott egymással meg­ütközni. — Az alsótanyai keridetekben is meg. indult a mozgalom, ahol László Kálmán ós Bokor Károly újból való megválasztatása bizo­nyos, ellenben Rózsa Vince, Ördög Vince és Sőreghy Mátyás dr között küzdelem les< a harmadik állásért. — A Felsőtanyákon is meg­indult a korteskedés, de itt kicsi az érdeklő­dés. x A Bach-telek megvétele. Bach Jenő szegedi nagykereskedőnek a tápéi kapu köze­lében, a Felsőtiszaparton lévő nagyarányú tel­két a város már régen meg akarja venni. A telek ugyanis nagyon alkalmas gyártelep cél­jára, sőt kombinálni lehet oda a majdani egye­temet is. A város gyáripari bizottsága beható tárgyalás után azt a javaslatot tette a tanács­mak, hogy az értékes telket vegye meg Bach Jenőtől s máskor meghatározandó célra for­dítsa. A tanács ezt a javaslatot a közgyűlés elé terjeszti. x A novemberi közgyűlés. November har­mincadikán, szerdán délután kezdődik Szeged város november havi rendes közgyűlése. A ta­nács hétfőn ós kedden készíti elo a közgyűlés tárgysorozatát. A novemberi közgyűlés anyaga nagyon bő ós tartalmas lesz. x A temesvári választások. Temesvári tudósítónk telefonálja : A választási mozgalom Temesvár törvényhatósági bizottsági tagjainak választása dolgában már a legközelebbi napokban megindul. Az első választógyülést a józsefvá­rosi választópolgárok tartották meg, szomba­ton este. A jelölést a mai ülésén megejtették. Jelöltek az első kerületben : Demkó Jenő posta­és távirdatanácsos, Schück Bernát dr főrabbi, Cseresnyés Jenő műszaki tanácsos, Vásárhelyi Imre takarékpénztári igazgató, Berkeszi István dr tanár, Leszi Jakab takarókpénztári igazgató, Piszika Sándor hentes, Packi Miklós dr orvos; a második kerületben : Fellegi Antal kereskedő, Worlitzky József építőmester, Kappusz Ferenc telekbiró, Láng Dávid plébános, Kraemcr Fri­gyes iskolaigazgató, Gráf János asztalos, Krasztner József kereskedő, Zentsák Sándor cipész ; a harmadik kerületben : Steiner M. Ká­roly gázgyári igazgató, Klinda József állomás­főnök, Braun Zsigmond dr ügyvéd, Lechner Béla kereskedő, Pekáry Géza dr Máv. forgalmi főnök, Strock Lipót fütőházi főnök, Jakobi Ar­nold mühelyfőnök és Reiser Ferenc bádogos. x A rókusi tó feltöltése. A szeged-rókusi vasúti állomás mellett elterülő tó régóta gá­tolja a város fejlődését. A hatóság már régóta foglalkozik a terület feltöltésének a tervével, a műszaki bizottság most avval a javaslattal van» hogy a területet föl kell tölteni, parcellázni ós az utcák ós közterek kijelölése után a parcel­lákat házhelyeknek kell eladni. A terület fel­töltése sok pénzbe kerül, a műszaki bizottság­véleménye szerint mindazáltal a városnak még haszna is lesz az eladásból. A város tanácsa a novemberi közgyűlés elé viszi ezt az ügyet. x A szegedi bérkocsisok egyem-uhújit. Lázár György dr polgármester már régebben sürgette, hogy a szegedi bérkocsisokat köte­lezni kell magyaros stilü egyenruha viselésére. Minthogy a bérkocsisok egyenruházatáról alko tott szabályrendeletet a belügyminiszter jóvá­hagyta, a bérkocsisok 1911 január elsejétől kö­telesek lesznek egyenruhát viselni. x Fizetésrendezés. Szeged város törvény­hatósága rendezni akarja a belterületi elemi ¡skolai tanítók ós az egyházi személyzet fize­tését. A szervező-bizottság ebben az ügyben Szombaton délután Lázár György dr polgár­mester elnöklósével ülést tartott s Gaál Endre dr előadó, tanácsos előterjesztéséhez képest oly javaslatot ad a tanácsnak, hogy a tanító­ság fizetésének rendezésére húszezer, az egy. házi személyzet fizetésének rendezésére pedig ötezer koronát vegyen föl a költségvetésbe. Mind a két ügyet a novemberi közgyűlés tár­gyalja. x A rókusi templom előtere. A város mér­nöksége előterjesztést tett a tanácsnak, hog.v a rókusi templom előterének és a templomot övező park útjainak kavicsozására ezerötszáz koronát folyósítson. Lukács Imre fogmiiterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve MotiMsa 1.' Sttotonyi-fíf sarak, Prosnid-IÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents