Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-24 / 155. szám

6 DÉLMAGYARÖRSZÁG Í91Ö november É4 A londoni kivégzés. — Fölakasztották Crippen doktort. — (Saját tudósít ónktól.) Félméteres kötélre lógattak egy rejtélyt, egy bonyodalmas re­gényt, melynek Crippen doktor volt a neve. Crippent ma reggel kilenc órakor fölakasz­tották. Ezzel a Crippen-ügy az emberi lehe­tőségek szerint a legalaposabban el van intézve. Hogy bűnös volt-e az angol orvos, ez még most sem bizonyos, amikor a vád­lott egész bizonyosan halott. A New-Gate szomoru londoni külváros. Megfakult földszintes házak, fekete keríté­sek, piros ablakkendők: ez New-Gate. Gyári munkások lakják. Két nevezetessége van. Az egyik: ez a kerület küldte John Burns sze­mélyében az első szociálista képviselőt az angol parlamentbe ; a másik : egy kopár an­gol park tövében áll a zord Pentonville-fegy­ház. A legszigorúbb, a legkomorabb angol fegyintézet. Londonban itt akasztanak. Itt halt meg Dingha, az indiai angol kormányzó gyilkosa. És itt fojtották meg ma reggel Crippen doktort. Korán reggel megkezdődött a népvándorlás a londoni New-Gate városrész felé, ahol a Pen­tonville-börtön van. Itt várta Crippen doktor a halálos Ítélet végrehajtását, amelynek pont­ban kilenc órakor kellett megtörténnie. Ezré­vel hömpölyögtek a nagy embertömegek, a forgalom az egész vonalon folyton fönnakadt­Reggel hat órakor fölkeltette a börtönőr a halálra Ítéltet. — Akar valamit enni, Crippen? — kérdezte tőle. — Igen, csokoládét és szilvóriumot,— felelte a delikvens nyugodtan. Néhány perc múlva ott volt a csokoládé meg a szilvórium. A halálraítélt jó étvágygyal fogyasztotta el. Azután háromnegyed kilencig Charray katolikus lelkéssszel maradt Crippen a siralomházban. A pap az egész éjszakát vele töltötte és imádkozott a lelke üdvösségéért, bűnei bocsánatáért. Pár perccel kilenc óra előtt újra megjelent a börtönőr. — Crippen, — mondta tompán, — legyen el. készülve utolsó útjára. Az orvoa fölvette a télikabátját és a kalap­ját. Charray pap és a börtönőr kíséretében kemény, határozott léptekkel az udvarra ment, ahol a hivatalos személyek ós az újságírók foglaltak helyet. Marwood hóhér intésére két pribék megragadta Crippent és kezeit a hátára kötötte. Ezután az akasztófa alá állították. Ebben a pillanatban lehúzták a bitóról a fehér leplet. Kilenc óra . . . Egyszerre elcsöndesedik az egész vidék. Mindenki a Pentonville tornyára néz, ahol lassan feltűnik egy fekete zászló. A fogház udvarán két börtönőr kinyitja a kaput. Most vonul be a közönség. Elől a fogház igazgatója, egy borotvált arcú, rideg, ötven­éves férfi, fekete ruhában, cilinderben, utána a sherif, egy orvos, három börtönőr és hat újságíró. Az eső egyre jobban zuhog. A sikátorszerű szűk íogházudvarban félhomály van. Megszólal a harang. Ünne­pélyes, mélyen megindító pillanat. A fegy­ház kápolnáján kilép Coon börtönőr, aki egész fogsága alatt Crippen mellé volt be­osztva. Utána egy rettenetesen megtört em­ber, prémes télikabátban, kemény kalapban, feltűrt nadrággal, a fején sűrű, fekete fátyol. Az a hitvesgyilkos amerikai: Crippen dr, akit három lépés választ el az akasztófától. Kez­tyüs keze bilincsbe van verve. Az akasztófa mel­lett, igen jól szabott zsakettben, csikós nadrágban egy alacsony, zömök ember áll. Az a hóhér, a világhírű Marwood mester. Mögötte két legénye, szintén kifogástalan gentleman külsejében. A harang folyton zug. Crippen mögött feltűnik a pap, aki megöleli a hitvesgyilkost. A sherif az akasztófa elé áll és fölolvassa a halálos Ítéle­tet. Gyorsan, hadarva. Akkor a fogház igaz­gatója intett a hóhérnak. Fekete pálcájával Crippenre mutatott. A két legény átveszi az elitéltet. Ami most következik, villámgyorsan történt. Crippen az akasztófa alatt áll. A térde remeg és egész testén átvonaglik valami ré­mes rángatózás. Marwood a nyakára dobja a hurkot, két le­gény kiránt egy sülyesztőszerü padlót, zuhanás és a test a mélységbe esik. A fogházigazgató megindul, nyomában a töb­biek és a hóhér, két legényével, egyedül maradt az udvaron. Crippen már halott. A kapuban az orvos az újságírók elé áll : — Abban a pillanatban, amikor Marwood le" génye a padlót kirúgja az elitélt alatt, — a delikvens halott. A hátgerincét töri ketté az esés. NAPIJ1IREK Jelöltek arcképe. Kugler Albert. * Bankigazgató, — és most városatyajelölt is. Nagyon komoly városatyajelölt, mert amióta Szegeden ól Kugler Albert, aki csak ismerj aki csak érintkezett vele, megkedvelte és nagyrabecsülí. Szeretetreméltó modorú, ud­varias mindenkivel szemben. És határozottan ügyes, életrevaló szellemű ember. Mondják és minden jel arra is vall, hogy amihez eddig hozzáfogott, az mindig sikerült. Ez pedig so­kat jelent még egy hatalmas fejlődésnek induló bank igazgatójánál is. De sokat jelent mint városatyajelöltnél is, most, amikor szilárd el­határozássá vált a Szeged közéleti életének vezetői között, hogy meddő vitatkozók, köz­helyek és frázisok puffogtatói, szónokai helyett komoly, iparos-, kereskedő-, tisztviselő-elemeket bevigyenek a díszterembe, hogy irányítsák Szeged életét ós fejlődését. A mult példáiból láttuk és hála a sok puffogó frázisnak: be is látta mindenki, mit jelenthet Szeged életében az, ha megtudja válogatni városi képviselőit. Mindenki tudja, mit jelent az, ha olyan ele­mek kerülnek be a városi képviselőtestületbe, akik nem frázisok emberei, akik nem azt te­kintik föladatuknak, hogy minél nagyobb zajt csapjanak magas tenorhanggai, hogy észre­vegyék a külvárosban, a kávéházakban ós másutt, hogy: nini, megint összeszidott a nagy ő mindenkit . . . Reméljük, az eddigi előjelek­ből várhatjuk is, hogy a frázisok emberei helyett komoly, alapos, intelligens munka­emberek kerülnek be Szeged képviselőtestü­letébe, akik között minden jel szerint ott lesz Kugler Albert is. Alig néhány éve, hogy megalakult Szegeden a Szeged-Alföldi Takarékpénztár, amelynek igazgatója kezdettől fogva Kugler Albert volt­Azóta ennek a tekintélyessé nőtt pénzintézet­nek vezérigazgatói szobájából egy nagy intel. ligenciáju és kitűnő képzettségű bankembernek a munkásságával gyarapodott az a produktív munka, amelyet Szegeden kevesen végeznek­Kugler Albert, a legelőzókenyebb urak, a leg­konciliánsabb üzletemberek egyike, abban a forgatagban, amelyet nálunk neveznek közélet­nek, nem igen vesz részt. Gazdag tudásával, elismert szakképzettségével, kitűnő közgazda­sági ismereteivel és nagy intelligenciájává1 azonban föltétlenül szükség van rá abban a törvényhatóságban, amelyre a fejlődő város egyre nagyobbodó kereteiben mindig nagyobb stilu, tartalmasabb és hatalmasabb munka vár. — A nagy temetés után. Odesszából jelen­tik : Tolstoj temetése alkalmából tegnap este nagy zavargás volt. A kozákok és a rendőrök megszállták az összes utcákat. Több száz diák gyászdalokat énekelve vonult végig az utcákon, de a rendőrök korbácscsal szétverték őket. Ti­zennyolc diákot letartóztattak s ezeket meg nem engedett gyűlésen való részvétel miatt ki fogják zárni az egyetemből. A Tolstoj tiszteletére hir­detett gyűléseket a rendőrség megtiltotta. Kiev­ben az egyetem előtt véres összeütközés volt a rendőrök ós az egyetemi hallgatók között. Az utóbbiak közül többen veszedelmesen megsé­rültek. Egy diákcsapat gyászdalt énekelt s a rendőrség az egész csapatot letartóztatta. — flíégyesy László egyetemi tanár. Ka­tona Lajos halálával megüresedett az egyetem magyar irodalomtörténeti katedrája. A bölcsé­szeti kar a napokban tartott ülésén elhatároz­ták, hogy Négyesy László magántanárt hivják meg Katona örökébe. — A nagybeteg belga királyné. Brüsszel­bó'l jelentik: Öt napja már, hogy nem evett a nagybeteg királyné s ez annyira elgyöngitette, hogy az orvosok komplikációktól félnek. Hét­főről keddre virradó éjjel egy pillanatig sem aludt a királyné. A tegnapi napot mozdulatla­nul töltötte ágyában, semmi iránt sem érdek­lődik. — A Petőfi-társaság matinéje. Budapest­ről jelentik: A Petőfi-társaság matiné-bizottsága vasárnap délelőtt tizenegy órakor a régi kép­viselőház üléstermében rendezi első matinéjét, melynek műsora a következő: 1. Petőfi-költe­mények, szavalja Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház tagja. 2. Dalok, énekli Kordin Mariska operaénekesnő, zongorán kiséri Dienzl Oszkár. 3. Petőfi világpolgársága, szabadelőadás Farkas Páltól. 4. Petőfi-költemények, szavalja R. Gom­baszögi Margit, a Magyar Szinház tagja. 5. Petőfi-dalok, énekli Toronyi Gyula, a Király Szinház tagja, zongorán kiséri Dienzl Oszkár. — Szegeden nincs kolera. Mivel Szegeden mindeddig nem jelentkezett a kolera, sőt gya­nús megbetegedések sem fordultak elő, Lázár György dr polgármester a szeged-rókusi vasúti állomáson beszüntette az orvosi felügyeleti szol­gálatot és Mogán Béla dr-t a további szolgá­lat alól fölmentette. — A följelentett szabadkai rendőrség. A Délmagyar ország részletesen beszámolt arról, a szabadkai rendőrségen tőrtónt esetről, amely­nek következménye az lett, hogy a rendőrség ellen bűnvádi följelentést tettek az ügyészségnél. Úriasszony a följelentő, még pedig Szegeden is általánosan ismert úriasszony, Wirth Mihály mérnök felesége. Szegedről ebben az évben költözött át Szabadkára Wirth Mihály, aki Raichl J. Ferenc szegedi műépítésznek volt a cégvezetője. A mérnököt és szép. fiatal felesé­gót kedvelték Szeged társadalmi életében, de közbecsülésben éltek Szabadkára költözésük óta a Bácskában is és nagyon sajnálatos, hogy Myen bűnvádi följelentést meg lehet tenni olyan város rendőrsége ellen, mint amilyen Sza­badka. — Wirth Mihályné, a meghurcolt úri­asszony, a följelentéshez hiven most elmondta egyik újságírónak a merényletet. A vallomása egyezik azzal a följelentéssel, amelyet az ügyészség elé juttatott védője utján és ame­lyet egész terjedelmében leközöltünk. Érde­kesnek találjuk most Wirth Mihályné nyilat­kozatának leközlését: — November 10-én délután félnégy órakor idézést hozott hozzám egy detektív, hogy négy órakor jelenjek meg a rendőrségen Krizse Jó­zsef kapitánynál. Én abban a hitben, hogy ta­núnak hivnak, kocsin elmentem a kapitányhoz Schulhof Jenő szabadkai kereskedő társaságá­ban. Tudniillik azt hittem, hogy az ő ügyében hallgatnak ki. Schulhof kint várt a folyosón, mig én benn voltam a kapitánynál. Hogy a kapi­tány szobájában mi törtónt, as a legfölhábori­tóbb merénylet. A kapitány azt mondta, hogy nyolc-tiz följelentés van ellenem, hogy én má­sokkal szeretkezem és hogy ... Ó, nem is merem ismételni. A kapitány durván beszélt velem, de ón tiltakoztam a hitvány rágalom ellen ós férjemért akartam küldeni. Ezt nem engedték, hanem a rendőrorvoshoz hurcol­lak, hogy megvizsgáljanak. Mikor pedig ón a férjem nélkül nem akartam bemenni az orvoshoz, a detektív vissza vitt a rend­őrséghez. Ott Krizse kapitány berántott a szobájába ós rám ordított, hogy letartóztat és három hétre lecsukat. Szerencsére épen ekkor érkezett meg a férjem, aki elintézte ugy az ügyet, hogy haza mehettem. Hallatlan, ami ve­lem történt. De nem is hagyom megtor­latlanul ezt a gyalázatos meghurcoltatást. Ügyvédem, Kormányos Benő dr által beadtam a bűnügyi följelentést. Tanúim vannak: a fér­jem, Schulhof Jenő kereskedő, Kovács Anna cseléd és az 55-ös számú bérkocsis. — A torontálmcgyei tisztviselők moz­galma. Nagybecskerekről jelentik: Torontál vármegye tisztviselői Jankó Ágoston alispán elnöklósével tegnap népes értekezletet tartot­tak, amelyen elhatározták, hogy a megyei tiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents