Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-23 / 154. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 november 23 koszorúval megrakott gyászkoesi haladt. Utána két diák, akik gyászdalokat énekeltek. Jasznaja-Poljanába érve, a ravatalt Tolstoj házának egyik szobájában állították föl, amely­ben nem volt más, csak egy könyvszekrény és Tolstoj fivérének az arcképe. Majd hosszú sor­ban ismét megindult a gyászmenet és a kopor­sót egy közeli kis dombra vitték és az ott ásott sirba lebocsátották. Ez a domb Tolstoj legkedvesebb gyermekkori játszóhelye volt . . . Az indiai vasút. A Kölnische Zeitung péter­vári tudósítója pénzügyi előkelőségektől ugy értesül, hogy az Indiába vezető vasút építésé­nek tervét szkeptikusan kell megítélni. Timir­jasev és Chomjakov ugyan optimisztikusak, de a nemzetközi nagy tőke, belátható időn belüj, aligha fog hétszáz milliót Perzsiába befektetn1­A Times jelentése, hogy Stolypin és Szasszonov igen nagy rokonszenvvel viseltetnek e terv iránt, megerősítésre szorul. Az általános han­gulat tartózkodó. Lisszabon ínég mindig forrong. Mad­ridból jelentik: Az Imparcialnak jelentik Lisszabonból, hogy a köztársasági kormány meghosszabbította az ostromállapotot a fő­városban, Oportóban és más kilenc város­ban, a kiszolgált katonákat pedig vissza­tartja. Ezek a rendeletek mérhetetlen elke­seredést keltettek. Növeli az elégedetlensé­get, hogy az alsó néposztályok adóterheit nem csökkentette a köztársasági kormány. Gyűléseket tartani csak katonai fedezet mel­lett szabad. Ez erőszakos rendszabályok arra valók, hogy gátat vessenek az általá­nos sztrájknak. Lisszabon külvárosaiban a katonaság és a sztrájkoló munkások kö­zött mindennaposak a véres összeütkö­zések. Szécbeu gróf — párisi nagykövet. Pá. risból jelentik: A Figaro értesülése szerint párisi osztrák és magyar nagykövetté az eddigi vatikáni osztrák és magyar nagykövetet, Széchen grófot fogják kinevezni. Szóchen gróf 1901 óta van Rómában. Felesége, született Mikes grófnő, Erzsébet királynénak udvar­hölgye és barátnője volt. A pörrendtartás szakaszai. — Ankét a vitás kérdések elintézésére. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma meg­kezdte a pörrendtartás részletes tárgyalását s így előrelátható volt, hogy a tárgyalás egy-két nap alatt elér a könyvilletékességről szóló szakaszo­kig. Ezeknél nagy vitára volt kilátás, mert már ma többen föliratkoztak az eredeti szöveg mel­lett és ellene. Délben, az agráriusok ós mer­kantilisták meg nem egyezése után, az a gon­dolat merült föl, hogy az igazságügyminiszter személyes vezetésével tartandó értekezleten oldják meg a bonyodalmat. Az elnök az ülést felfüggesztette és Székely Ferenc igazságügy­miniszter szobájában tanácskozás indult meg, amelyben a miniszteren kívül Héderváry Ká­roly gróf miniszterelnök, Plósz Sándor elő­adó, Károlyi Mihály gróf, Polónyi Géza, Baross János és Simonyi-Semadam Sándor vett részt Mivel kompromisszumos szöveget itt se álla­píthattak meg, az értekezlet végezetül elfogadta Polónyi Géza közvetítő indítványát: folytassák a javaslat részletes tárgyalását s mikor a képviselőház a 29. szakaszhoz jut, a 29., 30., 81. ós 32. szakaszt uj szövegezés végett utasítsa vissza az igazságügyi bizottsághoz, azzal, hogy a bizottság negyvennyolc óra alatt terjessze elő munkálatát. A Ház pedig az alatt az idő alatt is folytassa a többi szakaszok tárgyalását. Ámde a folytatólagos ülés megnyitása után föl­kelt Székely Ferenc igazságügyminiszter. Akkor az első szakaszt tárgyalta a Ház. A miniszterbe, nyújtotta a harmincegyedik és harminckettedik szakaszhoz készített eredeti módosítását. Hogy ez miért volt szükséges, senki sem tudta meg­találni hirtelen a nyitját. Természetesen, a képviselőház se vehette több figyelembe az idő rövidsége miatt, a módosítást, tehát azonnal el­rendelte a kinyomatását és azt, hogy majd az illető szakasznál kerüljön tárgyalás alá. A mai pártközi konferencia határozatából a 29. szakasznál Polónyi Géza tesz indítványt a vitás szakaszoknak az igazságügyi bizottsághoz való visszautasítására. Addig a részletes tár­gyalás változatlanul tovább tart. Az igazságügyminiszter ma délután hat órára ankétet hivott össze, amelyre az érdekelt kö­rök elküldték képviselőiket. Az ankét a pör­rendtartás vitás szakaszai dolgában megkí­sérli a kompromisszumot, mielőtt még e sza­kaszok visszakerülnek a képviselőház igazság­ügyi bizottságához. NAPI_HIREK Jelöltek arcképe. Kállay Albert. * Azok közül a kevesek közül való, akiknek Szegeden a kegyelmes ur titulus jár ki ós akik minden rangot, állást és tekintélyt annak a komoly ós nagyarányú munkásságnak köszön­hetnek, amelylyel életüket megtöltötték. Talán Innen van, hogy Kállay Albertnek olyan föl­tétlen tisztelet, megközelíthetetlen elismerés lár, ki Szegeden, aminővel nemcsak itt, de más városban is kevés ember dicsekedhetik. Hosszú időn át főispánja volt ennek a városnak és ezalatt az idő alatt annyi követ­kezetességgel, körültekintéssel és nagy ener­giával szolgálta a fejlődő Szeged érdekeit, mint senki azok közül, akiket előtte és utána a sors a főispáni díszes állásba helyezett. Azt mondják, hogy Kállay nagy diplomata. Le­het. Külsőleg. Akik beavatottak azonban és szem- vagy fültanúi lehettek annak, amik Kállay főispánsága alatt a dupla-tapétás ajtó mögött történtek, azok hírvivői lehetnek annak, hogy ez a kiválónak mondott diplomata nagy jogászi képzettsége ós közigazgatási prakszisa mellett mennyi polgári melegséggel ós gazdag ember­barátsággal foglalkozott a szegények és szeren­csétlenek ügyeível, micsoda folytonos ós állan­dóan munkás szeretettel a város minden ügyével. Ha korteskedni akarnánk bárki mellett is, talán elsősorban tartózkodnánk attól, hogy Kállay Albert nevét ezeknek a soroknak élére jrjuk. Olyan közélet mellett, amely legcseké­lyebb mérvét is mutatja a közéleti értékek­nek, semmi szükség arra, hogy Kállay Albert újból való megválasztatása mellett bárki is kardoskodjék. Az elsők között kell lennie, akiknek neve az urnából győzedelmesen kerül ki. A város hosszú időn át volt főispánjának újból való megválasztásával önmagát tiszteli meg a polgárság, amelynek kezében a választás iiemcsak jog, hanem kötelesség is, amelyet a közérdeknek megfelelően kell gyakorolnia. Nincs egy biztosabb mandátum sem azok között, amelyek most járnak le, mint Kállay Alberté, a volt főispáné. De ez a biztosság nem­csak annak a kifejezője, hogy Kállay Albertet még akkor is, amidőn nyugalomba vonult örömmel látja a polgárság a közügyek terén, hanem melegen demonstrálja azt a ragaszko­dást is, amelyet Szeged egész polgársága, ugy a vezetőállásban levők, mint a választók, Kállay iránt éreznek. Ez a ragaszkodás — mint a leg­több esetben — kölcsönhatásból fakad. Kállay harcrakész sovinizmussal szállt síkra minden­kor Szeged érdekeiért és tevékenységével sokat lendített a fejlődő város politikáján. Ez azonban nem minden esetben elég a polgárság szeretetének kivívásához. Mert a lelkiismeretes bürokratizmusról tudomást vesznek a fórumon elismeréssel, ranggal, címmel is honorálják azt' de a polgárság szeretetét és ragaszkodását mint ember ós nemcsak hivatalnok nyerheti meg a közügyek ólén álló férllu. — A belügyminisztériumból. A király Ha­lász Sándor és Tersztyánszky Kálmán minisz­teri titkárokat, továbbá Máriássy Barna és Ottlik Géza miniszteri titkárokat miniszteri osz­tálytanácsosokká nevezte ki. — A beteg Tisza. Kolozsvárról jelentik­Tisza István kellemetlen balesete keresztül­húzta a gróf számitásait. Az alsózsuki vadá­szaton történt balesetét először egyáltalában nem tartotta komolynak. Maga csodálkozott a legjobban, mikor az orvos kulcscsonttörést konstatált rajta. — Azt hittem, csak a karom ficamodott ki! — mondotta. Első nap, mikor a baleset érte, még estig vadászott s másnap sem feküdt le egy pillana­tig sem. Sógorának, Bethlen Pál grófnak ko­lozsvári Petőfi-utcai palotájában még politikai látogatásokat is fogadott. Este azonban láz támadta meg s azóta nem is hagyta el az ágyat. Rengeteg a részvéttáviratoknak a száma, amelyekkel valósággal ostromolják a nap min" den órájában a grófot. Az erdélyi mágnások egymásnak adják a kilincset a Bethlen-házban. Tisza mindenkit fogad, nem utasít vissza sen­kit. Hét-tiz napig semmiesetre sem utazhatik el Tisza. Feküdnie kell, mert a vállán nem le­het a kötést megmozdítani. Rosszul azonban nincs, sőt igen jó kedélye van. Aminek talán az az oka, hogy — nem politizál! Makara Lajos dr egyetemi tanár is megnyugtató kije­lentéseket tett, amelyek szerint feküdnie kel1 legalább is egy hétig a kegyelmes urnák. De gyógyul napról-napra, néhány hét múlva lova­golhat ismét. De ismert gesztusaiban sem fogja akadályozni a kulcscsonttörés! így hát egy­előre szó sem lehet arról, hogy Tisza a Ház tanácskozásain rósztvehessen. — Uj műszaki főtanácsos. Gellér Béla mű­szaki tanácsost, a makói államépitészeti hivatal vezetőjét, a kereskedelemügyi miniszter mű­szaki főtanácsossá nevezte ki. — Előadás a Katolikus Körben. A Sze­gedi Katolikus Nővédőegyesület csütörtökön délután félhét órakor a Szegedi Katolikus Kör nagytermében előadást rendez. Előadó Giesswein Sándor dr prelátus, aki Svéd- és Norvégországról tart előadást vetített képek­kel. Előadás után a Katolikus Kör helyiségei­ben társasvacsora lesz. — Eljegyzés. Csányi Ármin, a Szegedi Ke­reskedelmi és Iparbank Bajai Fiókintézetének főnöke, jegyet váltott Tausig Blankával. (Min­den külön értesítés helyett.) — A szegedi uj zenepalota. A szegedi zenepalota terveit már régen elbírálták s a kritika egyértelműen Spiegel és Márkus szép pályatervének adta az elsőséget s ezt nyilvání­totta a kivitelre legalkalmasabbnak. A zene­bizottság keddi ülésén szintén a legértékesebb­nek jelentette ki a pályatervet s azt indítvá­nyozza a tanácsnak, hogy a zenepalotának eszerint való megépítése iránt a decemberi közgyűlésnek tegyen javaslatot. Ha a közgyűlés a javaslatot elfogadja, akkor a zenepalota épí­tését a jövő évben megkezdik. A zenepalota költsége körülbelül négyszázötvenezer korona. A palota jövedelmező lesz, mert tágas diszterem lesz benne kilencszáztíz ülőhelylyel s lesznek benne bérhelyiségek. A jövedelem évenkint mintegy huszonnyolcezer korona lenne. Az összes részletes költségek ós a kívánatos módosítások megállapítására albizottságot küld. tek kí, amelynek tagjai: Tóth Mihály főmérnök, König Péter zeneiskolai igazgató, Csernovics Agenor, Löw Immánuel dr, Meák Gyula és Reiner Mór dr bizottsági tagok. — Halálozás. Weisz Emánuelné született Perl Fáni, szegedi szűcsmester neje, folyó hó 22-én, életének hetvenharmadik, boldog házas­ságának ötvenedik évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése szerdán délután három óra­kor az Iskola-utca 4-ík szám alatti gyászház­ból megy végbe. — A husdrágaság. A magyarországi váro. sok polgármesterei november huszonnyolcadi­kán Budapesten ankétet tartanak a husdrága­ság dolgában. Az ankéten Lázár György dr szegedi polgármestert Somogyi Szilveszter dr főkapitány fogja képviselni.

Next

/
Thumbnails
Contents