Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-15 / 147. szám

z aránylag legtöbben, ugyancsak a munka miatt. Amikor vádiratot készítettek Simon Ákos dr ügyében a főszolgabíró, azaz, ugylátszik, a táblabíró terhére, már akkor elkezdődött Simon Ákos dr kál­váriája. Hiszen ő táblabíró, kiváltságos lény, aki csak az igazságszolgáltatás miatt él-hal. Legelőször is áthelyezték a birót. Most növelték a kálváriáját azzal, hogy megengedték a tizennyolc pontra, — még arra is, hogy kibicpénzt fogadott el, hogy szivart fogadott el ajándékba, hogy ideges volt, — megengedte a törvényszék a bizonyítást. Nem esett el a tizenegyedik vádpont se, amely szerint „egész Csanádmegyében beszél­ték a hozzáférhetőséget". A kálvária gyönyörűen fokozódott. Méltó betetőzése lett az Ítélet és az indokolása. A vasárnap, szegedi törvényszéki bí­róság előtt hozott ítélet szerint Simon Ákos dr-ból, a vádlóból, vádlott és el­ítélt lett. A vádlott főszolgabírót föl­mentették. A fölmentő ítéletet ugy indokolták, hogy a kecske se lakjék jól, a káposzta se maradjon meg. Az Ítélet indokolása szerint beigazolást nyert mindaz, amit a rágalmazással vádolt főszolgabíró állított, de mégse rágalmazott, mert mind az nem ké­pezte rágalmazás vagy becsületsértés anyagát. Szóval, az egész ügy nagyon korrekt. Túlságosan, legapróbb részleteiben is korrekt. És épen ez az, ami miatt az egész társadalmi szellemünk nem vé­letlenül került bele ebbe az ügybe és az ítéletbe. Ez, a társadalmi szellemből növő ítélet pedig leverő. Mert megmutatja nekünk egy olyan embernek a kálvá­riáját, aki semmi egyébért szenved, tűr, gyötrődik immár egy évnél is to­vább, mint a becsületért, a társa­dalmi állása miatt, a társadalom szel­lemének tartozó becsületért. A becsü­Mili (tartózkodóan): Én keveset. Antal (szünet után): A főutcán maga után jöttem. Észrevette? Mili: Hogyne. Antal: Nem tudtam, hogy maga az és megesküdtem volna, hogy pesti nő. Fúrta is az oldalamat a kíváncsiság, hogy vájjon kinél járhatott ez a szép pesti nő. Műi: Szép? Hiszen nem is látta az arco­mat ! Antal: Mindegy ... És van magán valami, ami nagyvárosias ... Az öltözködése, a já­rása, ahogyan suhog, tudja az ég ... Mili: A selyemszoknya suhogott, amit nekem ajándékozott. (Szigorúan.) Mondja kérem, hogyan gondolhatta, hogy én azt elfogadom ? Antal: De hiszen elfogadta. Viseli is. Mili (mint fönt): Viselem, de azért a do­log mégsem Volt rendjénvaló. Kínos szünet. A portás beordít az ajtón: Személyvonat, Budapest felé — beszállani! A vasúti kocsiban megint ketten vannak. Antal: Dolga van Pesten? Mili: Még nem láttam a Szépművészeti Muzeumot, azért megyek be. Antal: Kivel nézi meg ? Mili (szigorúan): Egyedül! Antal: Én se láttam még azt a muzeumot. Mili: Ugy? Antal: Nekem tizenegyig lesz dolgom, ikkor ón is odamegyek. Mili (elpirul és hallgat.) Antal (halkan): Jó lesz? Mili: Nem jó lesz, mert maga házas ember. Antal (vérvörös lesz, szünet után, aláza­DELMAGYARORSZAG let jeligéje alatt meghurcolták, becs­telenné keresztelték és követelték tőle, rákényszeritették, hogy mutassa meg, hogy csak rágalmazták, hogy teljesen tiszta és becsületes. Föladtak olyan vádpontokat, amelyek miatt mint rá­galmazó szerepelt ellenfele, denikve ő: becstelenséget követhetett el. Országo­san tudtul adták, hogy Simon Ákos dr táblabíró ellen mik a vádpontok, most országosan tudtul adják, hogy az ellen­felét fölmentették, tehát ... És az ítélet indokolásával, a legvégén derí­tik ki, hogy hiszen Simon Ákos di­nem volt sértett, dacára, hogy bebizo­nyította ellenfele, hogy a táblabíró ki­bicpénzt fogadott el, hogy ideges, hogy bort, gyümölcsöt, szivart ajándékoztak neki ismerősei, hogy „egész Csanádban beszélték a hozzáférhetőséget" —• és a többi. Törvényszéki ítélettel, a becsület ne­vében akarták reparálni Simon Ákos dr táblabíró becsületügyét birótársai. A becsület nevében elégtételt adtak az ő becsületének. Korrektség, társadalmi szellem tekintetében rendben van az ítélet és indokolása és egész előzmé­ménye, esetieg következménye. Csak az nincs rendben, hogy az egész korrekt és megfelelő a társadalmi szellemnek. Valami hiányzik. Valami túlsúlyra ju­tott a két szegedi esetben: a főhad­nagyéban és a táblabiróéban. Túlsúlyra jutott a becsületügy hangsúlyozása, előtérbehelyezésé minden másnak a rovására. És ami hiányzik, az az uj társadalmi szellem, amely újra meg mindjobban feltör az ilyen büntetőel­járások, felfüggesztések, megítélések nyomában. Minden eljárások közül leg­jobban a törvényszéki Ítéletek bírálják már meg az országban, évek óta, mind­inkább. Egy-egy ítélet után valóságos viharok, szóharcok következtek. Vala­mit akarnak, valami hiányzik. Akar­ják, ami hiányzik, az uj társadalmi tosan): Házas embernek nem szabad a mú­zeumba menni? Mili (makacsul kinéz az ablakon, de aztán lassankint mosolyogni kezd.) Antal: .!ó lesz? Mili (vállat von és most már nevet.) IV. Részlet Mili leveléből, mely több hónappal a Szépművészeti Muzeuin megszemlélése után kelt : „. . . rossz sejtelmeim voltak már, mikor először magamra vettem a zöld szoknyát, most azonban már egészen bizonyos, hogy a Dunába kell magamat ölnöm, mert nincs egyéb hátra ..." V. Szidónia (a rákosberényi baráttemplom gyóntatószéke előtt térdepel, a rácson ke­resztül suttog): A vége az, hogy most el fog tőlem válni . . . Amilyen mamlasz, el is veszi azt a ravasz perszónát . . . Azt mondja, hogy nevet kell adnia a gyermekének . . . És azt is mondja, hogy mindennek a zöld szoknya az oka . . Én azonban nem tehet­tem máskép, nem igaz, főtisztelendő uram ? A jó öreg gvárdián (a rács mögül suttog): Persze, persze, a férfiak nagyon furcsák. Amit ők szeretnek a nőn, az rendesen va­lami zöld szoknya, amit maguk adnak rá. Szidónia : Önérzetes asszony létemre nem vehettem magamra. Mert ki vagyok én, mi vagyok én? A jó öreg gvárdidn: Hogy mi vagy te? A gyónás pecsétje alatt megsúgom, leányom, hogy lud vagy. Elmehetsz, — ego te absolvo! 1910 november la szellemet, amelynek óhajtása elő-előtör mindannyiszor, valahányszor a mai : régi társadalmi szellemünket hang­súlyozzuk egy-egy ítélettel, avagy akár eőy-egy úgynevezett becsületügyi el­járással. Az uj törvényhatóság. —• Városalya-választások előtt. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi tör­vényhatósági bizottság nemsokára nagy át­alakuláson megy át. A virilis tagok közül sokan kimaradtak, helyettük ujak jönnek, a hetvenhárom választott tag december tizen" nyolcadikán megint választás alá kerül, tehát kilátás van rá, hogy ezek közül is sokat el­sodor a választópolgárság hangulata. A mozgalom, mely jelöléseket ejt, már meg­indult az egész vonalon. A város tanácsú viszont javaslatot tett a közgyűlésnek a válasz­tások megejtésére és a szavazatszedő-bizottsá­gok kiküldésére. Megalakult tegnap a harmadik kerületi polgári párt is, mely teljes erőve^ készül a harmadik kerületi választásra. A városi tanács javaslata. A városi törvényhatósági bizottságba 1905 január 1-től beválasztott hetvenegy bizottsági tag megbízatása 1910 december 31-én lejár. Eszerint az I. választási kerületben tizennyolc, a II-ikban tiz, a III-ikban tizenkettő, a IV-ik­ben öt, az V-ikben hat, a Vl-ikban öt, a Vll-ik­ben hat, a VlII-ikban bárom, a IX/a-ban három, a lX/b-ben három bizottsági tagnak 1910. évi január 1-től 1916 december 31-ig szóló meg­bízatással történő megválasztása lesz szüksé­ges. Ezenkívül a II. választási kerületben Gulyás Ferenc bizottsági tag helyére 1913 de­cember 31-ig tartó megbízatással még egy bizottsági tagot kell választani. Ennélfogva javasolni fogja a tanács a köz­gyűlésnek, mondja ki, hogy ezeknek a válasz­tásoknak a megejtését elrendeli és a választás határidejéül 1910 december 18-ik napját tűzze ki. Az I. kerületben választási elnökül Turóczy Mihály dr-t, helyettes elnökül Perjéssy Lászlót küldi ki, választási helynek a városháza bizott­sági termét jelöli ki. A II. kerületben választási elnök Tóth Mihály dr, helyettes elnök Böröcz Pál, választási hely a Szentgyörgy-téri iskola. A III. kerületben választási elnök Koczor Já­nos, helyettes elnök Böröcz Pál, választási hely a harmadik kerületi állami polgári iskola (Boldogasszony-sugárut.) A IV. kerületben választási elnök Simkó Ele­mér dr, helyettes elnök Csányi Pál, választás1 hely a szilléri iskola. Az V. kerületben választási elnök Balogh Károly, helyettes elnök Nemccskay István, vá­lasztási hely a rókusi iskola. A VI. kerületben választási elnök Kelemen Kálmán, helyettes elnök Csáki Vencel, a vá-v lasztási hely a Petöfi-sugáruti óvóiskola. A VII. kerületben a választási elnök Sze­kerke Lajos, helyettes elnök Szécsi István, vá­lasztási hely az alsóvárosi iskola. A VIII. kerületben választási elnök Ferenczy Béla, helyettes elnök Kordás József, választási hely a felsöközponti iskola. A IX/a kerületben választási elnök Bokor Pál, helyettes elnök Pottyondy Miklós, válasz­tási hely a királyhalmi iskola. A IX/b kerületben választási elnök Pálfy József dr, helyettes elnök Pap István, válasz­tási hely a külső domaszéki iskola. Uj polgári párt. A harmadik kerületi polgári párt vasárnap tartotta alakuló-közgyűlését a harmadik kerü­leti polgári iskola tornatermében. A közgyű­lést Gerle Imre dr nyitotta meg, akinek indít­ványára Kelemen Béla dr országgyűlési képvi­selőt választották meg elnökké. Kelemen Béla dr megköszönte a bizalmat s ,-öviden vázolta

Next

/
Thumbnails
Contents