Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-13 / 146. szám

10 DSLMAGYARORSZAQ 1910 november 13 (A cinhotai kántor.) „A kard becsületó"­nek szerzője, Kazaliczky Antal, aki maga is Bzinész, meséli el ezt az érdekes apróságot: — Évekkel ezelőtt ' a budai színkörben ját­szottam Csóka társulatával. Egyik vasárnapon a többek közt a „Cinkotai kántor"-t adtuk elő. Rám Mátyás diák, egy fiatal kollégámra pedig az Örsi prépost volt osztva. A mi pré­postunk még kezdő ember volt, ez magyarázza meg, hogy erre az alkalomra csináltatott ma­gának először sárga csizmát. Ez az uj objektum azonban nagyon is szűk lett, úgyannyira, hogy őnagysága a prépost ur már akkor is látta a csillagokat, amikor a nyári nap le sé ment az égről. Végre akadt egy jó gondolata: meg­szabadul az inkvizíció fájdalmaitól, leveti. így is tett. Levetette és kéjes gyönyörrel feküdt belé a hűvös fűbe; ott, az udvar hátterében. Ez a boldogsága azonban nem tartott sokáig. Kezdődik a harmadik fölvonás, jön a jele­nése. En, szerepem szerint, bent ülök a szinpadon s az apród jelenti: — Az Örsi prépost. — Bocsásd be ... Az apród kimegy, de nemsokára az ajtó mögül integet, hogy nincs, nem birja fölhúzni a csizmáját. Pillanatnyi szünet után föltaláltam magamat n beszólítottam az apródot: — Apród, meggondoltam, nem akarom még a prépost urat látni. Előbb a cinkotai kántorral és a feleségével akarok beszélni. A kántorpárnak tudniillik a következő jele­nésben kellett volna belépnie. Az apród kimegy, keres, kutat, de nemsokára újból megjelenik az ajtó mögött s ismét tudtomra adja taglejtó" sekkel, hogy nincs, nem találja őket. Kántorunk nagy dohányos volt és nem számítván erre az ugrásra, kiment a Horváth-kertbe dohányozni. — Apród! — hivtam be újra az apródot. — Ha a kántor nem lenne itt, vezesd elém azt, akit előszobámban találsz. De ekkor már a közönség is belátott a kár_ tyáinkba. Mozogni kezdett. Az előszobából senki, sem jelentkezett s én nem mertem többé az apródot beszólitani. Ha megteszem, kitör a hahota. És senki, akihez szólhatnék!. . . Rémes szünet. .. Végre fogott valakit az én apródom. Jön s lihegve jelenti: — A cinkotai kántor! A következő pillanatban pedig beugrik az őrsi prépost. Ezt még, azt hiszem, megbocsá. totta volna a közönség. De a szerencsétlen nem bírta fölerőszakolni megpüffedt tagjaira a sárga bagariát, csak a szárába mentek beló lábai, a csizma többi részét ugy vonszolta maga után. Volt is olyan kacagás, hogy megrengett belé az aréna! * (A villamoson.) A villamoskocsiban ült egy elegáns hölgy, akinek tüzvörös haját sokan megcsodálták. Bámulói elragadtatással nézték és itt-ott megjegyezte valaki, hogy ilyen hajat csak Tizián tudott festeni. — Milyen érdekes! — Milyen szép! — Milyen elragadó! — susogták a hölgy kö­zelében. Igen sokan méltányolták a hölgy szépségét, de az föl sem tekintett és szemérmesen húzó­dott meg a kocsi szögletében. Az egyik magállóhelyen aztán fölszállt egy monoklis fiatalember, aki ugy nézett körül mintha nála hódítóbb és szellemesebb embe^ nem volná a föld kerekségén. Meglátta a vöröshaju hölgyet és rögtön közelébe ült. Aztán elkezdte flkszírozni a hölgyet, aki azon­ban rá sem hederített. A feszelgő fiatalember végre megunta a dolgot és azon való boszu" ságában, hogy itt a hódítás nem sikerült, elült a vöröshaju hölgy közeléből, miközben azonban Így szólt; — Bocsánat, kisasszony, el kell ülnöm innen, mert az ön haja közelében az ember könnyen megégetheti magát. Mire a hölgy megszólalt: — Oh, csak lesyen nyugodt, ön még sokkal zöldebb, semhogy lángba borulhatna. * (A píkkoló'költő.) A Kass-viyadó vidámke­délyü pikkolójáról van szó, akit, ugylátszik, homlokon csókolt a múzsa, vagy pedig meg­ihletett az a sok szép, kacagó, boldog asszony, akiket nap-nap után kiszolgál. Este, mikor haza­megy a füstös, lármás kávéházból, tollat vesz a kezébe és ekkép veti papírra szive háborgó érzelmeit : Vágy. Sötét éjben furulyázok, Gondolatban messze járok; Ottan a kis ablak előtt, Látom őtet magam előtt, Karjaimmal átölelve, Fohászkodom föl az égbe : Oh, engedd meg te jó isten, Hogy ö az enyém lehessen. Ezt az egyet sikerült megszereznünk. A többi, a költői lelkületü pikkoló szerint, majd csak ezután következik. Még megérjük, hogy leg­közelebb egy kötettel lepi meg a világot, eset­leg a — Kass közönségét. + Aradi tanárok Tisza Istvánhoz. Arad­ról jelentik : Az aradi tanárszövetség, amely az ottani hat középiskola tanáraiból alakult, teg­nap Nesnera Aladár fa- és fémipariskolaí fő­igazgató elnöklésével elhatározta, hogy küldött­séget meneszt Tisza Istvánhoz, akinek emlék­iratban adja tudtára a tanárság kéréseit, egy­ben pedig fölkéri, hogy legyen szószólója ille­tékes helyen. Elhatározta a szövetség, hogy a vármegye összes képviselőit küldöttségileg ke­resi és kéri fői a tanárok kívánságainak támo­gatására, egyben pedig hasonló akcióra hívja föl az ország többi tanárait. + Szerb tanítók kongresszusa. Újvidékről jelentik: A magyarországi szerb tanítók no­vember huszonharmadikán kongresszust tarta­nak Újvidéken. A kongresszus gazdag tárgy­sorozattal három napra van tervezve. A szerbek nagy érdeklődéssel tekintenek a kongresszus elé, mert 1885. év óta nem tartották azt meg­Az újvidéki szerb polgárok nagy előkészületeket tesznek a tanítók fogadására. VASÁRNAP ESTE T\ a ROYÂLBAN Ltáács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. kópasitve Csetóis-uiGa 1. Siíctayi-íér sarsK. Prosati-íiái. x A városok segítése. A városok 1909-ben két millió korona államsegélyt kaptak. Most a kormány ezt az összeget három millió korp­nára emeli föl. A segélyt a városok elsősorban a közigazgatási tisztviselők, azután a városi alkalmazottak illetményeinek rendezésére, a városi rendőrség fejlesztésére, közegészségügyi intézmények létesítésére, vagy városrendezési és fejlesztési célokra kötelesek fordítani. Az állami segélyösszeg végleges megállapítása, va­lamint az egyes városok részletezésének és az államsegély miként való fölhasználásának ál­landó érvényű szabályozása dolgában rövid időn belül törvényjavaslatot nyújt be a belügy­miniszter. x A szegedi nj kórház. Vasárnap délelőtt rendkívüli ülést tart a város tanácsa. Tárgyain' fogják az uj kórház ügyét. Résztvesznek a ta" nácsülésen Faragó Ödön dr tiszti főorvos, Boros József dr kórházi igazgató-főorvos és Korb Flóris, a kórház tervezője, akit táviratilag hivot1 meg a polgármester. Az ülésben a polgármester fog elnökölni. x Kölcsön a nyugdíjalapból. Szeged város törvényhatósága elhatározta, hogy a polgári iskola építésére ötszázezer korona kölcsönt vesz föl a nyugdijalapból. A belügyminiszter ezt a határozatot jóváhagyta. x A tanyai levélkézbesítés. A felsötanyai függetlenségi kör befolyamodott a városhoz,7 hogy a tanyai levélkézbesítés ügyét rendeztesse s e téren teremtsen jobb állapotokat, x A városi mérnökség újjászervezése ügyé­ben a szervező-bizottság szombaton délután Bokor Pál polgármester-helyettes elnöklésével ülést tartott s elfogadta Tasckler Endre főjegy­zőnek lapunkban ismertetett javaslatát, Eszerint a városnál' egy gépészmérnöki állást fognak szervezni. x Iparosok szervezkedése a városi kép­viselő-választásokra. Az utóbbi időben mind sűrűbben hallatszik, hogy egyes érdekcsopor­tok kiküldötteik . utján akarnak érvényesülni Szeged város törvényhatóságában. így az- ipa­rosok is ki akarják venni részüket a válasz­tásokból s elhatározták, hogy november tizen­negyedikén, hétfőn délután öt órakor az ipar­testületi ház nagytermében értekezletet tar­tanak. Az értekezletre az ipartestület tagjai ezúton hivatnak meg. x Kevés a rendőr. Felsőtanyán kevés a rendőr. Mindössze nyolc szál rendőr végzi a közbiztonsági szolgálatot, A felsötanyaiak most a rendőrlegénysóg szaporítását kérik a várostól. A Schicht szarvasszappan valódi csakis a Schick oévveT és a „szarvat* vêâ* jeggyel!

Next

/
Thumbnails
Contents