Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-13 / 146. szám
1910 november 13 DÉLMAGYARORSZAQ 1 mert sehogy sem tudott eligazodni a sok szereplő között, hát az előtte lévő szinlapről kihúzta azok nevét, akik meghalnak. És mire az előadás végére ért, csak annyi maradt a szinlapján: A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri Makó Lajos, színigazgató. * A cigányszerelein. Megszoktuk egy pár év óta, hogy a színházi esztendő operettslágerje Lehár Ferenc márkájával kerüljön forgalomba. Ilyenkor ellátogat hozzánk a mester is, akkor azután sajnálkozhatunk, hogy elbocsátottuk őt, csodálhatjuk a szép zenét, de még inkább csodálkozhatunk, hogy honnan tudja előkotorni a világ legrosszabb librettóit. Ezt a programot kimenthetjük most is. Lehár itt. van : örvendünk neki. Szombaton este bemutatták a fővárosi Király-színházban Á cigányszerelem cimü, sokat reklámozott operettjét. A cigányszerelem zenéje szép, határozottan haladástjelentő, de nem oly könnyed és melodikus, mint az eddig ismert Lehárok. A szöveg pedig egyszerűen rémes, unalmas. Valami oláh-magyartót cigánylegóny dolgozik a hegedűjével két nő közt és az esetnek egyik része megy gyalog, akarom mondani ébren, a másik álomban és az egész csak olyan értelmes, mint ez a mondat. Mindegy, ezeket a bécsi librettistákat ugy se lehetne pírulásra bírni, még ha el is mondanánk a darab meséjét rendesen. Az előadás döcögő. Komolyan csak Fedákról, Balogh Bőskéről, Simáról ós Néxnethről lehet beszélni. Fedák Sárit a közönség rendkívül ünnepelte. * Gorkij, az énekes. Körülbelül husz évvel ezelőtt történt, de csak most pattant ki a következő kis történet. Egy kisebb orosz város színházigazgatója kóristákat keresett. Két ember jelentkezett nála .próbaéneklésre. Az egyiket fölfogadták, a másikat kíméletlenül elkergették. Akit fölvettek, nem volt más, mint Maxim Gorkij, a később oly hires író. Akit nem fogadtak föl, Clraljapine volt, a neves orosz énekes. * A testőr. A Vígszínház jövő heti műsorán a szezón egy kimagasló irodalmi és művészi eseménye, A testőr bemutatója szerepel. Molnár Ferenc uj vígjátéka iránt az az érdeklődés mutatkozik, amely méltán nyilvánul meg akkor, amikor az Ördög és Liliom szerzőjének uj müvéről van szd0 A színház teljés .ambícióval készül az újdonságra, amelynek vezető-szerepeit Varsányi Irén, Haraszthy Hermín, Gsortos Gyula és Szerémy Zoltán-fogják játszani. A próbák folynak és a szombatra kitűzött premiérig most már csak az utolsó simításokat végzik. * A híirrikáfl. A Nemzeti Szinház legköze. lebbi újdonsága Paul Bourgct szenzációs drá. mája, A barrikád. A darab a színháznak harminc tagját foglalkoztatja és fő-férfiszerepeit Gál, Odry, Pethes és Somlay játszák. A darab női főszerepét Aczél Hona kreálja. A bemutató előadást a szinház igazgatósága november 25-ikére tűzte ki. A darabot Ivánfi Jenő fordította magyarra. * Kié lesz adélvidéki szmikerüleí ? Polgár Károlynak, a délvidéki szinikerület agilis igazgatójának pozsonyi színigazgatóvá való választása után szabad lett az ország egyik legjobb kerüjete. A szinügyi bizottság elnöke, Dellimanics Lajos dr, Torontál vármegye főispánja, a kerülethez tartozó városok színházaira a pályázatot már kihirdette és határnapul 1910 december eleiét jelölte. Szokatlanul erős küzdelem van a kerület elnyeréséért, hisz tudvalevő dolog, hogy a kerületnek téli állomásai: Nagybecskerek, Zombor, Lúgos, igen ió színházi városok, a direktornak megfelelő nyári állomása is van, amennyiben egy hónapi herkulesfürdői működéséért külön hatezer korona szubvencióban részesiil. Az összes beérkezett pályázatok között idáig a legtöbb kilátása van Márffy—Tihanyi együttes pályázatának. Márffy dr, a jelenlegi pozsonyi szinház igazgató-helyettese és drámai rendezője, már napok óta a kerületben van és több miniszter ajánló-levelével igyekszik a bizottsági tagokat magának megnyerni. Márffy különben az évekkel ezelőtt Budapesten működő „Tháliá;'-nak is igazgatója volt és művészi körökben igen jő hírnévnek örvend. Vállalkozásában társa Tihanyi Miklós, a Vígszínház tagja, kinek Nagybecskereken több befolyásos közeli rokona van, akik érdekében magukat erősen ekssponálják. A zomborí bizottsági tagok bizalma Farkas Ferenc dr, a volt szabadkai igazgató felé fordul. A kerületre még Miklóssy Gábor, az alföldi kerület jelenlegi igazgatója és Krémer Jenő, a szegedi színház volt tagja, is pályáznak. — Itt emiitjük meg, hogy Nagy becskereken az uj szinház építése befejezett dolog s tavaszszal az építkezést minden bizonnyal megkezdik. K. A. * Cxolclmark-flnnep Aradon. Magas színvonalú Goldmark-ünnepet rendezett az aradi Kölcsey-egyesület az ottani városháza nagytermében. Krémer Miklós elnök szép beszédben méltatta Goldmark érdemeit, Szendrey Mihály színigazgató pedig kedves és jellemző történeteket mondott el a nyolcvan esztendős zeneszerzőről. Végül Wagner József és felesége hegedűn és zongorán előadták Goldmark több szerzeményét. A városháza nagytermét teljesen megtöltötte a közönség, mely sokat tapsolt minden közreműködőnek. * Koenen Tilly hangversenyétől már csak egy hét választ el és ezen eseményt türelmetlenül várja közönségünk, különösen, hogy legutóbb közöltük a ritka élvezetet ígérő műsort. Nagy érdeklődéssel várja közönségünk a holland dalokat, melyeket jő fordításban és a művésznő eredeti rajzaival illusztrálva mutat be a szöveges műsor. Jegyeket Várnay L. könyvkereskedésében válthatni. Egy betörés története, — Uri fiúból urasági betörő. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt megjelent- a fővárosi főkapitányságon Schrecker Jakab budapesti gyáros s bejelentette, hogy nyul-utcai lakásán éjszaka betörés történt. Hatezerötszáz korona értékű ékszert vittek el és pedig a. lakása szalonjában álló Íróasztalának fiókjából, ahol a drágaság egy kulcscsal lezárt vasdobozban volt elrakva. A szalon a hálószoba mellett van, ahol a család aludt. A vasdoboz kulcsát a gyáros este éjjeli szekrényére tette, reggel ott meg is találta. A dobozon feszegetés nyomai nem látszották, igy tehát érthetetlen, hogy estétől reggelig miképen tűnhetett, el az ékszer. A följelentésre megindult a nyomozás s mindenekelőtt megállapította, hogy az ékszert csakis olyanvalaki vihette el, aki járatos a lakásban és a házi szokásokat is ismeri a legaprólékosabb részletekig. A cselédségről mihamarabb elterelődött a gvanu, mert a titkosrendőrök vizsgálódásuk alkalmával találtak egy nyomot, amely föltétlenül bizonyította, hogy a betörő az éjszaka sötétségében kívülről, férkőzött a lakásba. Az előszoba ajtaján ugyanis az egyik kis üvegablak épen a zár mellett be volt törve. A zárban pedig belülről benne volt a kulcs. Most már aztán olyan ember után kutattak, aki valamikor ott szolgált Schreekeréknél a házban. A családnál elmondották, hogy nemrégen bocsátották el Gézed, az inast. Ez egy tizennyolc éves suhanc volt, jó családból származó intelligens fiu, de rendkívül hanyag és léha. Nem telt bele néhány nap, már rátalált a rendőrség az elbocsátott inasra. Sz. Géza a neve, a fővárosba Ernődről került föl, ahol az atyja valamikor állomásfőnök volt; özvegy anyja most is ott éldegél a nyugdijából s van egy kis háza is. A minap ő maga is odautazott, A detektívek elmentek érte s amikor rajta ütöttek, ugy megijedt, hogy rögtön megvallott mindent. Elmondotta, hogy éjjeli egy órakor mászott be a kerítésen át az udvarba s a házba már k'innyen bejutott, mert a kapu nem volt bezárva. Tudta, hol van az ékszer és a. kulcs is. Az előszoba ajtaján a zár melletti üvegablakot óvatosan benyomta s a belül levő kulcscsal kinyitotta az ajtót. Ezután négykézláb bemászott a szalonba. Lassan kúszott a szőnyegen s nagyon vigyázott, mert tudta, hogy a szomszéd szobában alszik a gyáros és a felesége. Lámpásra nem volt szüksége, mert az utcai gázlámpa pompásan bevilágított. Az Íróasztalig jutva, óvatosan kihúzta a fiókot. Tüstént rátalált a drágaságokat rejtő vaskazettára, de — zárva volt. Erre ő, mivel tudta, hogy hol a kulcs, merész vállalkozásra szánta el magát. Négykézláb bemászott a hálószobába egész az alvó gyáros ágyáig s ott az éjjeli szekrényről egy ügyes mozdulattal elkapta a kulcsot, Mint a macska, ugy mászott vissza négykézláb a puha szőnyegen az íróasztalig. Időnkint megállott s lélegzetét visszafojtva leste, nem ébredt-e föl valaki V A család mélyen aludt. A betörő pedig most már gyorsan végezte munkáját. A kazettát kinyitnia, az ékszeres dobozkákat zsebregyömöszölni úgyszólván egy pillanat müve volt. És ebben a kritikus helyzetben volt lélekjelenléte a tizennyolc éves suhancnak arra . is, hogy a. gyanút magáról elterelni iparkodjék. Zsákmányával megrakodva, megint besompolygott a hálószobába a gyáros ágya mellé s ott. az éjjeli szekrényre, előbbi helyére, visszatette a doboz kulcsát. Azután menekült, amerre jött. Kívülről bezárta az előszoba ajtaját s a kerítésen át kijutott. Rohant az éjszakában. Talált egy elkésett bérkocsit. Beleült és Gizella-uti lakására hajtatott. Másnap első dolga volt, hogy elegánsan felöltözködjék. Vett uj ruhát, egy cilindert, sétapálcát s azután elutazott haza Ernődre, az édesanyjához. — Miért lopott? — kérdezte a detektív. — Nagyon rongyos volt a ruhám; anyámnak fájt volna, ha ugy lát, meg én is szégyeltem volna magamat a faluban. — Hol van az ékszer 'í — Ott fönn eldugtam, a házon a nádfödélben. A detektívek az elveszett ékszer legnagyobb részét ott találták. A betörőgyereket szülői jobb sorsra szánták, gimnáziumba is járatták, de csak a negyedik osztályig. A fiu azután a fővárosba került, urasági inas lett belőle s végül a rendőrség börtönébe jutott. NAPI HÍREK Betörés a May-bankba. (Saját tudósítónktól.) Szombaton reggel a szegedi Széchenyi-téren levő May R.-féle bankházban betörés történt. A betörő, akit a rendőrség Hegedűs Károly személyében még délelőtt kézrek eritett, a pincéből hatolt be a bank helyiségébe. Ott feltörte a kézipénztárul szolgáló vasszekrényt, amelyből összesen kétezerhatszáznyolcvanöt korona készpénzt lopott el, Majd reggel, kapunyitás után, ugy, amint jött, kiosont a házból. Tudósításunk az esetről ez: Hegedűs Károly még pénteken este elrejtőzött a bank helyisége alatt levő pincében, amely egy másik, üzlet raktárhelyiségéül szolgál. Valószínű, hogy még kora este, rögtön a záróra után, megtette az előkészületeket, hogy a bank helyiségébe juthasson. Valami éles szerszámmal átvágta a bank udvari részének padozatát s az így támadt léken jutott be a bankba. Az üzlet utcafelőli helyiségét az udvari szobától bezárt ajtó választotta el. Az ajtót álkulcscsal fölnyitotta, azután már könnyű volt a további munka. Vékony acéldrótok segélyével kinyitotta a Wertheim-szekrényt, amelyben huszíilléresben százhatvan koronát, tizfilléresben hetvenöt koronát, ötkoronásban nyolcszáz koronát, forintosban négyszáz koronát és egykoronásban ezerhétszázötven koronát, tehát összesen kétezerhatszáznyolcvanöt koronát talált, A pénzt magához vette s kenyérgyári reklámpapirba csavarta. A kaput reggel hat órakor nyitotta ki a házmester. Hegedűs mindeddig a pincében rejtőzött. Onnan az udvarra szolgáló egyik ablakon keresztül figyelte, hogy visszatér-e a házmester a lakásába. Mikor ez megtörtént, a betörő azon az uton, amelyen jött, távozott a pincéből, majd hirtelen kiosont a kapun. Alig egy órával később már jöttek a bank hivatalnokai és fölfedezték a betörést. Mindjárt értesítették az esetről a rendőrséget is, ahonnan Vecsernyés és Jeney detektívek és egy segéd-rendőrbiztos jöttek ki és a helyszíni szemléről jegyzökönyvet vettek föl, Hegedűs bűnjeleket is hagyott a bankban s ez volt a veszte. A detektívek a bankban megtalálták az cdkulcsid szolgáló vaskapcsot, a drótszálakat s egy vastag faggyúgyertya1, amelynek világa mellett a betörő dolgozo'.' De nyomra a rendőrséget egy bicskapenge v zette. Hegedűs ugyanis az egyik ajtó zár bicskával akarta kifeszíteni, de a penge bektörött az ajtóba. Ezt lázas sietségében o'.'. felejtette, .A detektívek mindjárt sejtették, hogy a betörést csak a viszonyokkal ismerős ember, te-