Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-12 / 145. szám

isio november 12 DELMAGYARORSZAQ 13 KÖZGAZDASÁG (—) A tőzsdetanács érdekes határozata. Budapestről jelentik: A tőzsdetanács tegnap délután öt órakor tartott ülésén elhatározta, hogy az áruüzleti szokások általános határo­zataiban körülirt határügyletekre vonatkozó olyan kötések, amelyek búzára, rozsra, zabra és repcére a termelési év előtt, tengerire pe­dig a szállítást megelőző év junius hónapja előtt jönnek létre, 1911 január elsejétől kezdve a tőzsde árjegyző-lapján jegyeztetni nem fog­nak. Kimondotta a tanács úgyis, mint a tőzsde választott-bíróságának ülése, hogy ezek­ből a kötésekből — melyek a tőzsde árjegyzé­kén nem szerepelhetnek — származó pörökben semmi követelést meg nem ítél. (—) Hieroaiymi miniszter a vasutért. A kereskedelemügyi miniszter a vasúti kocsik szaporítására irányuló előirányzatából kitűnik, hogy 1910-ben kétezertiz teherkocsival szapo­rodott az államvasutak vaggonparkja s az áru­szállítás céljaira szolgáló vasúti kocsik száma hetvenhétezerháromszáztizenhat. Az 1911-ik év­ben pedig még kétezernyolcszázharmincöt darab uj tehei'kocsit fognak beszerezni. (—) A Délvidéki Földmivelők Egyesülete november huszadikán, vasárnap délelőtt tiz órakor Nagyszentmiklóson ünnepi közgyűlést tart, mely alkalomból fölavatjá ottani uj egyesü­leti helyiségét. A gyűlésen Biess Péter fiók­köri elnök tartja a megnyitó-beszédet, Kiry János pedig ismertetni fogja a fiók történetét. Ezután BlaskOvics Ferenc apátkanonok, Witt­mann János elnök és Frecot Menyhért dr he­lyettes elnök tartanak beszédet, mire a szak­előadások következnek. Délben megtekintik a magyar királyi földmives-iskolát, délután három órakor pedig bankett lesz. (—) Uj iizletvezetőségek. Az államvasutak vonalhálózata évről-évre növekedik s az üzlet­vezetőségek vonalhálózata központjaiktól messze kieső és nehezen kezelhető vonalakkal szapo­rodik, ugy, hogy a szolgálat vezetése, irányítása nem egyszer akadályokba ütközik. Erre való tekintettel, hir szerint, két uj üzletvezetőséget szerveznek, egyúttal újból meg fogják állapítani az üzletvezetőségek vonalhálózatát. Az uj üzlet­vezetőségek költségeit az 1910. évi költségve­tésbe föl is vették. (—) Szeged bérföldjei. Megirtuk, hogy Szeged város bérföldjeiből ötezerkétszázkilencven hold­nak a bérlete 1912-ben lejár s hogy Bokor Pál polgármester-helyettes előterjesztést tett azok­nak ujabbi hasznosítására. A javaslat szerint a földek felét már 1911-ben, másik felét 1912-ben kellene bérbeadni, hogy a város költségvetését a remélhető jövedelemtöbbletekhez képest le­hessen egybeállítani. A tanács mai ülésében tárgyalta a polgármester helyettes előterjesz­tését s azt a gazdasági szakbizottság elé uta­sította. A szakbizottság véleménye visszakerül a tanácshoz, mely a kérdést be fogja mutatni az idei decemberi közgyűlésnek. (—) A karánsebcsi nagygyűlés. Az 0. M. K. E. lugosi liókja ez évi nagygyűlését november 13-án fogja megtartani, és pedig Karánsebesen. A nagygyűlés tárgya a rendes évi munkán kívül: állásfoglalás az uj polgári pörrendtartás javaslatának a kereskedői pörlési illetékességre vonatkozó szakasza ellen ós a nyomasztó lnis­drágaság elleni tüntetés. A gyűlés iránt megye­szerte nagy az érdeklődés, a kiskereskedők már 12-én este mennek Beutsch Mór dr veze­tése alatt Karánsebesre, ahol a fényesnek Ígér­kező fogadtatás után bankett lesz. A nagygyűlés vasárnap délelőtt lesz. (—) Zombori birtokvétel. Pejacsevich Tiva­dar gróf háromezer holdas zombori birtokát megvette kétmillióháromszázezer koronáért eddigi bérlője, Spitser Gyula. (—) Csődök. A szabadkai törvényszók Diel­rich Jakab bácsfeketehegyí vegyeskereskedő el­len csődöt nyitott. Csődbiztos Baktile Géza dr törvényszéki bíró, tömeggondnok Mannheim Manó clr topolyai, helyettese Szilasi Ödön dr szabadkai ügyvéd. Bejelentési határidő január 7. Fölszámolási tárgyalás február 7., csődválaszt­mány február 10. — A nagybecskereki törvény­szék Kohn Tóbiás kereskedő ellen csődöt nyi­tott, Csődbiztos Bödcher Dezső törvényszéki biró, tömeggondnok Löffler Ármin dr, helyet­tese Hangold Samu dr. Bejelentési határidő december 31. Fölszámolási tárgyalás január 16., csödválasztmány január 19. — Megszűnt csődök. A rózsahegyi törvényszék Chovan Gusztáv, az újvidéki törvényszék Szépítgeti Önsegélyző-Szö­vetkezet, a nagybecskereki törvényszék Boksán Mita szei'bittebeí kereskedő csődjét megszün­tette. (—) Országos vásárok. November hónap­ban országos vásárok lesznek: Lippán tizen­nyolcadikán ós tizenkilencedikén, Horgoson tizenharmadikán, Gyomán tizenkettedikén és tizenharmadikán, Csákován tizenharmadikán, Kiskunhalason tizenharmadikán. A fölsorolt vá­sárok mindegyikére, a ragadós száj- és köröm­fájás miatt, basitottkörmü állatok fölhajtása meg van tiltva. A verseci országos vásár a ragadós száj- ós körömfájás miatt bizonytalan időre elhalasztatott. Ára 1 és 2 kor. HA ŐSZÜL A HAJA használja a FRANKL-fóla HAJIFJITOT Ara 1 és 2 kor. n íiajof nem íesli, tanom onnoK eredeíi fiafal színét adja vissza. gyógysier­FRANKL ANTAL Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. NYOMTRTURNYOKAT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DÉLMAGYARORSZÚG' HÍRLAP- ÉS NYOMDARÉSZUÉNYTÁRSASÁG SZEGED, KORQUA-UTCA 15. KOSZORÚ- ES CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMAGYARORSZÚG' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836. I illálOf Szeged, Széchenyi-tér 6. ||||jf §1| Van szerencsénk a n. é. közönséggel SiíssWsLÍLi tudatni, hogy julius hó 15-töI kezdve F PÍlfl Plíllta ÜT3Í bíztuk meg intézetünk vezetésével uü)i üflliu liílli és kérjük a n. é. gyászoló közönség nagybecsű támogatását. Tisztelettel Gárgyán Márton utóda. Árjejiyzék jjijjyen és bérmentve A ! PAIHE! DIADAL iüOBikDII BHioriKai tölcséres beszélőgépek és zenélögépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hang­lemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke­rékpárokat legjutányosabban áru­— Nagv niertiaiioi jflvits-miüiBty! KLEIN ES TÁRSA Oroszlán-uica. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve r CSARNOK. Magyarosan. Irta Móricz Zsigmond. (Folytatás). — Jónapot kívánok — szólt csendesen, szomorúan a kovács. Erős, vaskos ember, vastag posztóruhába öltözve; valami úrias van benne, az ősi önérzet uriassága, amit generációk szegénysége sem tud lekoptatni, a hagyomány táplálja. — Mit akar itt kend? tanító, aki elvesztette a fejét. — Nem vagyok kend, tanitó ur. ordított rá a Kend nem vagyok. —> Semmi közöm A kovács nagyot — Bár nekem se az úrhoz! sóhajtott, volna az úrhoz. — Mit akar itt, Mukics ur'? szólt a kurá­tor békítően. — Én'? Uramjézus, mit'? Rosszat nem akarok. Nyiltan, becsületesen meg akarom kérdezni ezt az urat a falu előtt... úgyis mindenki jobban tud mindent, mint én. — Semmi dolgom magával — kapkodott idegeskedve a tanitó. A zsebébe tette a kezét, meg újra kirántotta, az ujja megijedt a hideg acéltól. — Velem ? Nem a leányommal... — Menjen a dolgára! — Majd csak azután. — Menjen a dolgára I — orditotta a tanitó. — Uram! Bántom én az urat ? Nekem hat gyermekem van, azoknak szükségük van én rám . . . Uram! Egy barátságos ajánlatot teszek! Vegye el a leányom. Vegye el a leányom ! A hangja egyszerre rideg és parancsoló lett s mindenki megdöbbenve nézett rá. — Vegye el, tanitó ur, — folytatta eny­hébben — nem bánja meg. Szép leány, azt tudja. Jó leány, azt én mondom. Munkás, jólelkű, takarékos, okos. Bizony kincs! Nem is utolsó. A fajtám még most is ur; nagy­urak vannak közte, az anyja után meg épen nagycsalád. Hogy én csak igy élek'? Mi az? Becsületesen élek, gépész-kovács vagyok ... A sógorom pap. — Mukics ur is, elmehetett vón annak — szólt közbe Vak Áron, akinek már forralta az epéjét, hogy itt mindjárt jó vége lesz a dolognak. Neki magának is volt eladó leánya, de jóformán eszébe se jutott, hogy tanitónét csinálhatna belőle. Ez a rongyos meg ide­jön, földicséri magát és még kicsinálja . . . — Papnak? — lélegzett fel a kurátor a komája szavára. — El is menne, csak paró­kiát kapna! — Van neki most is katedrája, pedig szé­pen szól; még beszélni sem kell belőle, mégis beprédikálja, a jó kenyeret. A kovács mámoros szemmel nézett körül, mint a bika a kutyák közt. A tanitó kurtán fölnevetett; megkönnyebbült, hogy a község igy a pártjára kelt. — Menjen csak, Mukics ur, dolgára. Eddig se volt közünk egymáshoz, ezután se legyen. — Bár ne vóna, bár ne lett vón. Elfértünk vón ezen a világon ... Ejhaj sok bitang van a földön — s legyintett a kezével. — Micsoda! — kiáltott fel hetvenkedve a tanitó. — Bitang! — morgott a kovács s el­fordult, A tanítóban, a parasztfiuból lett úrban fői­pezsdült az uri önérzet. — Fogja meg kend a nyelvét, mert ki­dobom. — Kit dob ki az ur ? — lángolt fel a vén ember szeme a hamuhodó pillák alól. — Az ilyen részeg disznót. — Disznó vagy ebadta! Részeg... — s lebirta magát. — Hogy fáj a szó. De majd még megtanálom a neved mondani magyaro­sabban! A tanitó elfehéredett. Minden ize reszke­tett, az ujjai görcsösen markoltak a zsebére. — Ilyen emberhez a leányomat! Piha! Le­köpni való! Taknyos! — Hahá! — röhögött fel a tanitó elme­redő arccal. — Igy kell férjhez adui a ieánytl

Next

/
Thumbnails
Contents