Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-12 / 145. szám

isio november 12 DELMAGYARORSZAQ 13 KÖZGAZDASÁG (—) A tőzsdetanács érdekes határozata. Budapestről jelentik: A tőzsdetanács tegnap délután öt órakor tartott ülésén elhatározta, hogy az áruüzleti szokások általános határozataiban körülirt határügyletekre vonatkozó olyan kötések, amelyek búzára, rozsra, zabra és repcére a termelési év előtt, tengerire pedig a szállítást megelőző év junius hónapja előtt jönnek létre, 1911 január elsejétől kezdve a tőzsde árjegyző-lapján jegyeztetni nem fognak. Kimondotta a tanács úgyis, mint a tőzsde választott-bíróságának ülése, hogy ezekből a kötésekből — melyek a tőzsde árjegyzékén nem szerepelhetnek — származó pörökben semmi követelést meg nem ítél. (—) Hieroaiymi miniszter a vasutért. A kereskedelemügyi miniszter a vasúti kocsik szaporítására irányuló előirányzatából kitűnik, hogy 1910-ben kétezertiz teherkocsival szaporodott az államvasutak vaggonparkja s az áruszállítás céljaira szolgáló vasúti kocsik száma hetvenhétezerháromszáztizenhat. Az 1911-ik évben pedig még kétezernyolcszázharmincöt darab uj tehei'kocsit fognak beszerezni. (—) A Délvidéki Földmivelők Egyesülete november huszadikán, vasárnap délelőtt tiz órakor Nagyszentmiklóson ünnepi közgyűlést tart, mely alkalomból fölavatjá ottani uj egyesületi helyiségét. A gyűlésen Biess Péter fiókköri elnök tartja a megnyitó-beszédet, Kiry János pedig ismertetni fogja a fiók történetét. Ezután BlaskOvics Ferenc apátkanonok, Wittmann János elnök és Frecot Menyhért dr helyettes elnök tartanak beszédet, mire a szakelőadások következnek. Délben megtekintik a magyar királyi földmives-iskolát, délután három órakor pedig bankett lesz. (—) Uj iizletvezetőségek. Az államvasutak vonalhálózata évről-évre növekedik s az üzletvezetőségek vonalhálózata központjaiktól messze kieső és nehezen kezelhető vonalakkal szaporodik, ugy, hogy a szolgálat vezetése, irányítása nem egyszer akadályokba ütközik. Erre való tekintettel, hir szerint, két uj üzletvezetőséget szerveznek, egyúttal újból meg fogják állapítani az üzletvezetőségek vonalhálózatát. Az uj üzletvezetőségek költségeit az 1910. évi költségvetésbe föl is vették. (—) Szeged bérföldjei. Megirtuk, hogy Szeged város bérföldjeiből ötezerkétszázkilencven holdnak a bérlete 1912-ben lejár s hogy Bokor Pál polgármester-helyettes előterjesztést tett azoknak ujabbi hasznosítására. A javaslat szerint a földek felét már 1911-ben, másik felét 1912-ben kellene bérbeadni, hogy a város költségvetését a remélhető jövedelemtöbbletekhez képest lehessen egybeállítani. A tanács mai ülésében tárgyalta a polgármester helyettes előterjesztését s azt a gazdasági szakbizottság elé utasította. A szakbizottság véleménye visszakerül a tanácshoz, mely a kérdést be fogja mutatni az idei decemberi közgyűlésnek. (—) A karánsebcsi nagygyűlés. Az 0. M. K. E. lugosi liókja ez évi nagygyűlését november 13-án fogja megtartani, és pedig Karánsebesen. A nagygyűlés tárgya a rendes évi munkán kívül: állásfoglalás az uj polgári pörrendtartás javaslatának a kereskedői pörlési illetékességre vonatkozó szakasza ellen ós a nyomasztó lnisdrágaság elleni tüntetés. A gyűlés iránt megyeszerte nagy az érdeklődés, a kiskereskedők már 12-én este mennek Beutsch Mór dr vezetése alatt Karánsebesre, ahol a fényesnek Ígérkező fogadtatás után bankett lesz. A nagygyűlés vasárnap délelőtt lesz. (—) Zombori birtokvétel. Pejacsevich Tivadar gróf háromezer holdas zombori birtokát megvette kétmillióháromszázezer koronáért eddigi bérlője, Spitser Gyula. (—) Csődök. A szabadkai törvényszók Dielrich Jakab bácsfeketehegyí vegyeskereskedő ellen csődöt nyitott. Csődbiztos Baktile Géza dr törvényszéki bíró, tömeggondnok Mannheim Manó clr topolyai, helyettese Szilasi Ödön dr szabadkai ügyvéd. Bejelentési határidő január 7. Fölszámolási tárgyalás február 7., csődválasztmány február 10. — A nagybecskereki törvényszék Kohn Tóbiás kereskedő ellen csődöt nyitott, Csődbiztos Bödcher Dezső törvényszéki biró, tömeggondnok Löffler Ármin dr, helyettese Hangold Samu dr. Bejelentési határidő december 31. Fölszámolási tárgyalás január 16., csödválasztmány január 19. — Megszűnt csődök. A rózsahegyi törvényszék Chovan Gusztáv, az újvidéki törvényszék Szépítgeti Önsegélyző-Szövetkezet, a nagybecskereki törvényszék Boksán Mita szei'bittebeí kereskedő csődjét megszüntette. (—) Országos vásárok. November hónapban országos vásárok lesznek: Lippán tizennyolcadikán ós tizenkilencedikén, Horgoson tizenharmadikán, Gyomán tizenkettedikén és tizenharmadikán, Csákován tizenharmadikán, Kiskunhalason tizenharmadikán. A fölsorolt vásárok mindegyikére, a ragadós száj- és körömfájás miatt, basitottkörmü állatok fölhajtása meg van tiltva. A verseci országos vásár a ragadós száj- ós körömfájás miatt bizonytalan időre elhalasztatott. Ára 1 és 2 kor. HA ŐSZÜL A HAJA használja a FRANKL-fóla HAJIFJITOT Ara 1 és 2 kor. n íiajof nem íesli, tanom onnoK eredeíi fiafal színét adja vissza. gyógysierFRANKL ANTAL Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. NYOMTRTURNYOKAT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DÉLMAGYARORSZÚG' HÍRLAP- ÉS NYOMDARÉSZUÉNYTÁRSASÁG SZEGED, KORQUA-UTCA 15. KOSZORÚ- ES CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMAGYARORSZÚG' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836. I

illálOf Szeged, Széchenyi-tér 6. ||||jf §1| Van szerencsénk a n. é. közönséggel SiíssWsLÍLi tudatni, hogy julius hó 15-töI kezdve F

PÍlfl Plíllta ÜT3Í bíztuk meg intézetünk vezetésével uü)i üflliu liílli és kérjük a n. é. gyászoló közönség nagybecsű támogatását. Tisztelettel Gárgyán Márton utóda. Árjejiyzék jjijjyen és bérmentve A ! PAIHE! DIADAL iüOBikDII BHioriKai tölcséres beszélőgépek és zenélögépek legolcsóbb beszerzési helye. Az összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hanglemezt 2*50 fillérért árusítjuk. Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és kerékpárokat legjutányosabban áru— Nagv niertiaiioi jflvits-miüiBty! KLEIN ES TÁRSA Oroszlán-uica. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve r CSARNOK. Magyarosan. Irta Móricz Zsigmond. (Folytatás). — Jónapot kívánok — szólt csendesen, szomorúan a kovács. Erős, vaskos ember, vastag posztóruhába öltözve; valami úrias van benne, az ősi önérzet uriassága, amit generációk szegénysége sem tud lekoptatni, a hagyomány táplálja. — Mit akar itt kend? tanító, aki elvesztette a fejét. — Nem vagyok kend, tanitó ur. ordított rá a Kend nem vagyok. —> Semmi közöm A kovács nagyot — Bár nekem se az úrhoz! sóhajtott, volna az úrhoz. — Mit akar itt, Mukics ur'? szólt a kurátor békítően. — Én'? Uramjézus, mit'? Rosszat nem akarok. Nyiltan, becsületesen meg akarom kérdezni ezt az urat a falu előtt... úgyis mindenki jobban tud mindent, mint én. — Semmi dolgom magával — kapkodott idegeskedve a tanitó. A zsebébe tette a kezét, meg újra kirántotta, az ujja megijedt a hideg acéltól. — Velem ? Nem a leányommal... — Menjen a dolgára! — Majd csak azután. — Menjen a dolgára I — orditotta a tanitó. — Uram! Bántom én az urat ? Nekem hat gyermekem van, azoknak szükségük van én rám . . . Uram! Egy barátságos ajánlatot teszek! Vegye el a leányom. Vegye el a leányom ! A hangja egyszerre rideg és parancsoló lett s mindenki megdöbbenve nézett rá. — Vegye el, tanitó ur, — folytatta enyhébben — nem bánja meg. Szép leány, azt tudja. Jó leány, azt én mondom. Munkás, jólelkű, takarékos, okos. Bizony kincs! Nem is utolsó. A fajtám még most is ur; nagyurak vannak közte, az anyja után meg épen nagycsalád. Hogy én csak igy élek'? Mi az? Becsületesen élek, gépész-kovács vagyok ... A sógorom pap. — Mukics ur is, elmehetett vón annak — szólt közbe Vak Áron, akinek már forralta az epéjét, hogy itt mindjárt jó vége lesz a dolognak. Neki magának is volt eladó leánya, de jóformán eszébe se jutott, hogy tanitónét csinálhatna belőle. Ez a rongyos meg idejön, földicséri magát és még kicsinálja . . . — Papnak? — lélegzett fel a kurátor a komája szavára. — El is menne, csak parókiát kapna! — Van neki most is katedrája, pedig szépen szól; még beszélni sem kell belőle, mégis beprédikálja, a jó kenyeret. A kovács mámoros szemmel nézett körül, mint a bika a kutyák közt. A tanitó kurtán fölnevetett; megkönnyebbült, hogy a község igy a pártjára kelt. — Menjen csak, Mukics ur, dolgára. Eddig se volt közünk egymáshoz, ezután se legyen. — Bár ne vóna, bár ne lett vón. Elfértünk vón ezen a világon ... Ejhaj sok bitang van a földön — s legyintett a kezével. — Micsoda! — kiáltott fel hetvenkedve a tanitó. — Bitang! — morgott a kovács s elfordult, A tanítóban, a parasztfiuból lett úrban főipezsdült az uri önérzet. — Fogja meg kend a nyelvét, mert kidobom. — Kit dob ki az ur ? — lángolt fel a vén ember szeme a hamuhodó pillák alól. — Az ilyen részeg disznót. — Disznó vagy ebadta! Részeg... — s lebirta magát. — Hogy fáj a szó. De majd még megtanálom a neved mondani magyarosabban! A tanitó elfehéredett. Minden ize reszketett, az ujjai görcsösen markoltak a zsebére. — Ilyen emberhez a leányomat! Piha! Leköpni való! Taknyos! — Hahá! — röhögött fel a tanitó elmeredő arccal. — Igy kell férjhez adui a ieánytl