Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)
1910-11-09 / 142. szám
1910 • november 11 DELMAGYARORSZÁG 13 hosszú időre el van látva, ujabb eladás csak szórványosan fordul elő és ez is olyan nyomott lisztár mellett történik, hogy a malmok — nemcsak hogy őrlési hasznot nem látnak, hanem minden métermázsára még harminc-negyven krajcárt rá is fizetnek. A buza- és a lisztárak között fönnálló .diszparitás nemsokára meg kell hogy érlelje a malmok redukciójának kérdését. Aligha cselekszenek tehát gazdáink helyesen, ha készleteiket a mai, aránylag magas árak mellett továbbra is visszatartják. Az import lehetőségétől ugy se vagyunk már távol. Orosz buza már is gravitál Galíciába, a román buza bejöveteléhez pedig métermázsánkint még csak nem is egy egész korona hiányzik és furcsa világ lenne, ha az idei termésünk mellett is a mostani nagy áraknak ismét csak az idegen termelő látná a hasznát. (—) Tőkeszayoritás egy faipari vállalatnál. Beavatott forrásból közlik, hogy a Karánsebesi Faipar Részvénytársaság, amely egy előkelő fővárosi intézetekből alakult csoport égisze alatt áll, legközelebb elsőbbségi részvények kibocsátása utján szaporítja tőkéjét. A társaság jelenlegi alaptökéje nyolcszázezer korona. (—) Megindul az ekszpresszvouat. A Délvidéken és különösen Krassószörénymegyében pusztított árvízkatasztrófának nyomait csak most tudta kiheverni a magyar államvasutak. Csak csütörtökön indul meg a forgalom az ekszpresszvonatok vonalain, amelyiket a lerohanó ár elrombolt. A Máv. igazgatósága jelenti: A karánsebes—orsovai, illetve a budapest—orsova—versec—orovai vonalon a gyorsés ekszpresszvonatok forgalma november tizedikén Budapestről induló hétszáznegyedik számú, illetve november tizenegyedikén az Orsováról induló hétszázhármas számú vonattal, valamint november tizenkettedikén Budapestről induló hétszázkettős számú, illetve Orsováról november tizenkettedikén induló hétszázegyes számú ekszpresszvonattal ismét föl. vétetik. Az összes vonatok mikénti közlekedésére a november tizenegyedikén érvénynyel kiadandó menetrend érvényes. (—) A uajjykikimla—aradi vasút. A nagykikinda—aradi helyiérdekű vasút perjámos— marosparti részétől egészen Aradig terjedő vonalát november 23-án adják át iinnepies keretben a forgalomnak. Ezzel azután az egész vonalon megindul a forgalom. (—) Kisebb osztalék. A Haas Fülöp és Fiai cégből átalakult Császári és királyi szabadalmazott szőnyeg- és butor-részvénytársaság a tavalyi tiz százalék osztalék helyett az idén csak nyolc százalékot fog fizetni. Az osztalék azért lett kisebb, mert a társulat uj gyára nem mutatott föl kielégítő eredményt. (—) Az aradi Erzsébet királyné-hid megnyitása. Aradról jelentik: A tanács tegnap tartott rendkívüli ülésén megállapította, hogy az Eötvös-utcai liidon a forgalmat szombaton reggel hat órakor nyitja meg és a fajármos hidat elvonja a forgalomtól ugyanezen időpontban. Megtette az összes szükséges intézkedéseket arra, hogy a megnyitásra vonatkozó tudnivalók és a vámdijszabályzat minél szélesebb körben váljanak ismertekké. Az ujaradi hidon holnap kezdődnek a teherpróbák és csak december tizenötödikén nyílik meg rajta a közlekedés. Addig az egész forgalom az Eötvösutcai hidon bonyolítandó le. (—) Ujabb lépés az ipari kísérleti állomás iijjyében. A hazai iparosság- már régóta sürgeti egy központi ipari kísérleti állomás fölállítását. E célra már régebben fönn is tartottak a fővárosi uj műegyetem lágymányosi telkén megfelelő helyet. Magának az intézetnek fölállítására azonban pénzhiány miatt nem került sor. Most Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter elrendelte a kísérleti intézet tervezetének és ügyrendjének sürgős kidolgozását. Hieronymi igen nagy szolgálatot fog tenni a magyar iparnak ezzel az uj, ipari kísérleti állomás létesítésével. CSARNOK. Verkliszó. Irta Karinthy Frigyes. I. Kresz ur, a vegyészmérnök, lejött az emeletről és benyitott az irodába. A gyár zugot* és rengett: ütemes, tompa lüktetések borzongtak végig a falakon. Ma reggel kezdték el a szivattyúzást: az olaj készen feküdt a tartályokban és az öss«es gépek üzemben állottak. — Magamnak kell lemennem, — mondotta Kresz ur, — direkte lehetetlenség, hogy ez az ember megint kijöjjön a szobájából, hiszen összeesik a lépcsőn. Nem szabad megengedni, direkte lelkiismeretlenség. — Hát csakugyan olyan beteg az öreg? — kérdezte Toma ur, a főkönyvelő. Kresz felé fordult és részvéttel csóválta a fejét. — Csak menjen fel és nézze meg, — mondotta a mérnök. — Én egyáltalában nem értem, miért nem megy ez az ember tanárhoz. •— Gondolkodva állott. — Valamit csinálni kell, tette hozzá. — Hát annyira? De hiszen még tegnapelőtt bejött és dolgozott. — Igen és húzta maga után a lábát, mint a részeg. Beáll a tartályok közé, a fejét két kezébe szorítja és erőlködik — pedig a gyermek is látja, hogy láza van. Persze maguk ezt se látják. A szemrehányásra senki sem felelt, kényelmetlenül meg voltak lepve az emberek. Az „öreg"-nek, Schuller igazgatónak betegsége, vagyis ennek a betegségnek komolyabb fordulata, váratlanul jött. Mindössze harmincnyolc éves ember volt, alacsony, csapzott bajusza, nagyon kedves ur. Tíz évig mint üzemvezető dolgozott a vállalat berlini telepénél. Most másféléve igazgatónak nevezték ki ehhez az újonnan berendezett üzemhez. Schuller igazgató nagy ambícióval lát itt a munkához: a kinevezés, mely meglepte őt, a felelősségnek eddig ismeretlen, intenzív érzését váltotta ki belőle. Meg volt mutatni, hogy nem Azok közé az emberek közé tartozott, akik uj miljőbe kerülve, újonnan képesek meglátni önmagukat is. Egész egyéniségével belefeküdt a munkába: emberekkel látta el magát, dolgozott, fáradt és három hónap múlva megindította az üzemet. A társaság bizalmi férfiai, csupaszképü széles angol urak, akik minden hónapban megjelentek, leereszkedŐleg mosolyogtak Schuller igazgatóra: jelezve, liogy a Társaság vár, a Társaság figyel, a Társaság nézi őt. A negyedik hónapban valami baj volt a tartályokkal: rozsdásak voltak belül, vagy mi. A bizalmi férfiak arcán udvarias, de nagyon savanyu vonás jelent meg. Schuller igazgató ezentúl személyesen jelent meg a tartályoknál, s a tisztitásnál is, reggel hat órakor. Csakhamar ebbe is beleélté magát: mire ebédelni jött, korommal és piszokkal voltak tele arca és kezei, amit alig mosott le. Lenyelte az ebédet és rohant vissza a szivattyúhoz. Fáradt,.kis alakja egyre jött-ment, az irodában is ott volt, a műhelyben is ott volt, mindenütt egyszerre. Azt hitte, legjobb, ha mindent maga néz meg. „Csak maradjon, Kresz ur, majd megnézem!" — mondta és rohant le. Este a vendéglőben, lassankint lenyugodott. Alkalmazottai nagyon szerették őt, ösztönszerűen, mert nobilis lelkű ember volt. Néha beszéltek a világról, a városról és az igazgató elmerengett. „Hja, a munka!" sóhajtott és legyintett. De a bajok jöttek. Az első öntés nem sikerült: március elején mindent vissza kellett szívatni a tartályokba. Bármily buzgón dolgozott is az igazgató, nem volt még meg a \ hatva és meg akarta érdemtelen a bizalomra. gyakorlata, amivel mindent előre láthatott volna. A bizahni férfiak igazgatósági ülést tartottak, amelyen Mr. Webster igen ünnepélyes szavakban ecsetelte a Társaság kívánalmait. Schuller igazgató elpirult, mint egy leány. Azontúl aztán a vendéglőben is alig lehetett látni, most már a szivattyúzást Is maga vezette. Április elején meghűlt és egy hétig feküdt. Akkor kellett jönni Mr. Websternek: egy hétnél nem birta tovább, egy pénteki napon megint csak kimászott az ágyból és levánszorgott a műhelybe. — De hiszen beteg még, igazgató ur— mondta Kresz ur, a vegyész. Schuller igazgató lehajolt, hogy megnézze az egyik cső belsejét, de lábai reszkettek. — Eh, csak kábult vagyok. Nem baj, ha az angolok elmentek, megint lefekszem pár napra. Az orvos összegyűlt izzadmányokról beszélt és ideg-kimerülésről. „Hülyeség! — mondotta az igazgató az irodában és legyintett a kezével, — „a fejem van megsülve, majd kigőzölöm." — You, look ill, — vette észre kegyesen Mr. Webster. — Ha akarja, szabadságoljuk pár hétre. — Nem, nem, majd aztán, — sietett mondani Schuller igazgató. — Ezt a mostani párolást még meg akarom nézni. Különben múlékony... Magában megvolt hatva a figyelemtől. Az uj szállítmányt még maga vette át, be is szívatta a tartályokba. A párolást megkezdették, augusztusra kész volt az összes termény. Változatlanul, lázasan folyt a munka tovább. Szeptember elején, épen mikor a szivatytyuzáshoz kezdtek, egy reggel az igazgató elájult a műhelyben. De kisült, hogy nincs nagyobb baj: másnap újra megjelent. Az irodában, mialatt a kisasszonynak diktált, nyögött egy kicsit és a fejét fogta hátul. Nagyon kíváncsi volt a terményekre. Két nappal előbb aztán fent maradt, onnan izengetett, hogy az uj csöveket hova helyezzék, meg, hogy mit írjanak a Társaságnak. II. Ezen reggelen felkelt és felöltözködött. Mialatt lassan húzta nadrágját, homályosan emlékezett, hogy csütörtök volt, mikor lefeküdt. Igen, az uj csövek, gondolta. Meg kell nézni a csöveket. ' Mikor a nyakkendőjét meg akarta kötni, észrevette, hogy a kezei valóságos táncot járnak. Tulajdonképen csak erre tért magához, eszébe jutott, hogy a két utóbbi nap folyamán alig volt eszméleténél. A takaritóné, meg az orvos jött be hozzá egy párszor, ennyit érzett zavarosan. „Hülye!" — gondolta, gépiesen, az orvosra. így ült az ágyán. „Már nem fáj a fejem" — mondotta magában, „csak kábult vagyok, ettől a buta fekvéstől." Most ugy tetszett, megint elaludt, mert maga se tudta, hogy hogyan, egyszer csak Kresz ur állott előtte és mintha már beszélt volna előbb is. Ahá, a csövek, gondolta az igazgató és nagyon figyelni kezdett. — Én azt hiszem, legjobb lesz, ha igy, ahogy van, bemegy Pestre, igazgató ur. A kilences gyors egy óra múlva megy, Toma ur majd elkíséri. Mégis a legjobb. Az igazgató nem értette mindjárt, azt hitte, az öntésről van szó. —• Pesten kocsiba ül és elmegy a tanárhoz. Majd jó melegen felöltözködik, a kocsiban le is fekhet. — A tanárhoz ? — kérdezte az igazgató gondolkodva, — Igen, igen, feltétlenül. Majd Toma ur elkíséri. A doktor ur is mondta, mikor tegnap elment. Felállt ós kifelé tartott. — Mi van a csövekkel ? — szólt utána az igazgató. Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. ¡inja-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönséjj rendelkezésére!! Weisz j. Hugó és Társa sl" r33033