Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

4 D E L M AG YAR O R SZ AQ 1910 október 7 hónappal ezelőtt a világsajtó egyik legelter­jedtebb francia lapjában : — A király helyzete — mondotta — Immár tarthatatlan. Ha én barátja volnék Mánuel ki­rálynak, őszintén megmondanám neki, hogy még a kellő időpontban köszönjön le a trónról. Nincs párt, akire támaszkodhatnék. A nép pe­dig már nem tür tovább, a legkisebb erőszak láttára kitör a forradalom. Ha el kell is folynia némi ártatlan vérnek, a dolgot elkerülni nem lehet. Az elmúlt héten egy lisszaboni éj" szakai gyűlésen hatvanezer ember volt jelen . . . A portugál köztársaság kabinetje. Madrid, október 6. Bajadozból érkezett hivatalos távirat szerint Portugáliában kikiáltották a köztársaságot. Az ideiglenes kormány tagjai: Braga Theofilo el­nök, Machado külügyminiszter, Almeida bel­ügyminiszter, Costa Alfonso közoktatásügyi miniszter. Forradalom Madridban. Madrid, október 6. Itteni politikai körök attól tartanak, hogy ma éjjel Madridban zavargások fognak kitörni. Madrid, október 6. A „Correspondenzia de Espagna" a követ" kező hirt függeszti ki: Lisszabon a forradalmárok kezében van. A király és királyi család tagjai egy hadi­hajó fedélzetén útban vannak Anglia felé. A belügyminiszter újságírók előtt kijelen­tette, hogy a hadsereg legnagyobb része hü maradt Mánuel királyhoz, majdnem az egész flotta azonban átpártolt a forradalmárokhoz. A király egy hadihajó fedélzetén van, amely a Tajo-folyón horgonyoz. Elbas és Porto helyőrségei Lisszabon felé menekülnek. Canalejas a lisszaboni eseményekről. Madrid, október 6. Canalejas miniszterelnök a lisszaboni esemé­nyekről a következő közlést tette: — Tegnap éjjel félkettőkor a lakosságot huszonegy ágyúlövés riasztotta föl álmából. Az utcákon mindenfelé futottak az emberek, mi­közben a katonaság kürtjei riadót fújtak és a város különböző pontjairól fegyverropogás hal­latszott. A forradalom kitört. Az ágyulövések adták meg erre a jelt. A rendőrség a fölkelőkre, akik lövéssel fogadták, bombákat dobott. A katonai csapatokat föllármázták, de ezek két pártra oszoltak, az egyik rész a lázadókhoz pártolt át. Elkeseredett harc fejlődött ki, amely­nek igen sok halott ós sebesült áldozata volt. A tüzérség óriási pusztításokat okozott. A forra­dalmárok hatalmukba kerítették a királyi pa­lota közelében levő katonai telepet. A király a palotát elhagyta négy bizalmi embere kísére­tében, akik biztonságba helyezték. A harc az utcákon tovább tartott. A nap folyamán a vi­dékről királyhü csapatok érkeztek Lisszabonba. A két párt hadereje körülbelül egyensúlyban van. A miniszterelnök azt hiszi, hogy az anya­királyné a Cintra-palotát nem hagyja el. A vi­dékre a mozgalom nem terjedt át. Madrid nyugodt. Fél a spanyol kormány. Madrid, október 6. A portugáliai eseményekről itt még nem tud­nak semmi bizonyosat. A közlekedési eszközök teljesen el vannak vágva. A spanyol kormány azt hiszi, hogy Portugáliában a forradalmat le fogják győzni. A spanyol kormány permanenciá­ban van. A helyzet veszedelmes és a miniszterek ®gy része szorongva gondol azokra az esemé­nyekre, melyek esetleg itt is bekövetkezhetnek. A spanyol kormánynak ugyanis biztos tudomása van arról, hogy a spanyol köztársaságiak már hetek óta igen élénk összeköttetésben voltak a portugáliai forradalmárokkal, a rendőrség ellen­ben nem tett gemmit, hogy ezt megakadályozza. Egyébként azonban a spanyol kormánykörök meg vannak arról győződve, hogy a köztársa­ságipártnak, miután vezérei nem értenek egyet, az országban ezidő szerint nincs elég népszerű­sége és így nincs kilátásuk arra, hogy köztár­sasági fölkelés esetén sikert arassanak. A menekültek. Páris, október 6. A Havas-ügynökség jelenti Biarritzból: Lisszabonból idemenekült utasok jelentik, hogy a forradalom pronunciamentó volt. A lakosság legalább nem vett részt eleinte benne. Tüzérezredek lövöldöztek a polgári gárdára. Kisszámú csapat maradt csupán hü a királyhoz. A lázadó csapatok a főváros összes stratégiai pontjait megszállták. Az áldozatok száma nagy. Portugalia pénze. Davmstadt, október 6. A Darmstádter Bank zár alá vett.e a por­tugál kormány követelését. Portugáliának a banknál nagy folyószámlája van, mely Portugál javára körülbelül két milliónyi többletet mu­tat föl. A forradalom és külkereskedelmünk. A lisszaboni viharok aktuálissá teszik annak a vizsgálását, milyen gazdasági nekszusban va­gyunk Portugáliával. Ezzel az országgal való forgalmunkban csak egy cikknek jut valame­lyes szerepe, a magyar dongának. Portugália vásárlója a magyar dongának és ebből a cikk­ből a legutóbbi statisztikai adatok szerint kö­rülbelül tízezer métermázsát vittünk ki. Ez az egész gazdasági kapcsolatunk a forrongó or­szággal. Kivitelre került ugyan cukor és ma­láta is, de ezt főleg Ausztria szállította. Be­hoztunk még, az egész monarchia külkereske­delmét tekintve, ötszázhúszezer korona ára fát, továbbá kótszázötvenötezer korona ára fa­árut és paraffát. Hadihajók Lisszabon felé. London, október 6. A Times táviratot kapott Madridból és Gibraltárból, hogy a spanyol flotta elindult Ferrol mellől és egyenesen a portugáliai vizekre siet. A touloni kikötő előtt horgo­nyozó orosz hajóraj is teljes gőzzel siet Lisszabonba. Az ideiglenes kormány. Madrid, október 6. Az ideiglenes kormány tagjai: Braga Teofilo — elnök, Machado — külügyminiszter, Almeida — belügyminiszter, Costa Alfonso — közokta­tásügyi miniszter. Lisszabon, október 6. Braga Teofil, az ideiglenes kormány elnöke, a hatalmak külügyminisztériumaihoz táviratot intézett, amelyben a köztársaság proklamálását és az ideiglenes kormány kinevezését közli s egyúttal kijelenti, hogy a kormány garantál a közbiztosságért és a rendért. London, október 6. A legutóbbi lisszaboni hírek jelentik, hogy a köztársaságot a nép óriási lelkesedése mellett proklamálták. Az utolsó kormányhü csapatok tegnap este hat órakor átpártoltak a republi. kánus csapatokhoz és ezzel a kiáltással: Éljen a köztársaság! visszavonultak kaszárnyáikba­Páris, október 6. A lisszaboni spanyol követ tegnap délután díszegyenruhában meglátogatta az ideiglenes kormányt és kormánya nevében elismerte a köz­társaságot. A lakosság a követet nagy ováció­ban részesitette. A forradalmárok veresége. Páris, október 6. A külügyminisztériumhoz érkezett táviratok szerint Oportóban a forradalmárok vereséget szenvedtek. Az oportói királyhü csapatok elin­dultak Lisszabon ellen. Angolország magatartása. London, október 6. A külügyi hivatal félhivatalosan tudatja, hogy az angol kormány csak az angol alattvalók megoltalmazása végett küld csapatokat Por­tugáliába, de egyáltalában nem szándékozik beavatkozni Portugália belső ügyeibe. Mánuel szerelme. Bécs, október 6. II. Mánuclnek, Portugália elcsapott huszonegy esztendős királyának, egy Gaby Deslys nevü francia leány volt a szeretője. Deslys most Bécsben van, az Apolló-Theaterben játszik és a szép artista most egyszerre a világérdeklödés középpontjába került. Az ifjú király általában nagyon szerette a nőket és nem lehetett rá mondani, hogy valami túlságosan aszkéta-, vagy visszavonult, vagy komoly életet ólt volna Ellenkezőleg. Hires volt erkölcstelen életmódjá­ról. A huszonegy esztendős gyerek-király Paris­ban orgiákat rendezett. Portugáliában is több vi­szonya volt, ezek mind közismertek voltak. Leg­ösmertebb viszonya volt Mánuelnek a Gaby Deslysvel való barátsága. Ez különösen boszan­totta a portugálokat. Mánuel király és a királyi család tagjai az utóbbi időben sürün kaptak fenyegető leveleket messze vidékről is. Ez bizo­nyítja, hogy a forrongás országszerte általános lett. Mióta széltében beszélték a király botrá­nyos életmódját ós köztudomásra jutott erkölcsi züllöttsége, vége volt minden népszerűségnek. Gaby Deslys varietótáncosnő hosszú ideig a királyi palotában lakott. Később azután visz­szatért a varieté színpadára. A Gaby Deslysvel való viszony és az, hogy a király a palotájában tartotta, nagyban hozzájárult ahoz, hogy a ki­rályi család tekintélyét ós népszerűségét a leg­teljesebb mórtékben tönkretegye. BELPOLITIKAI HÍREK. A delegáció megnyitása. A delegáció ünnepélyes megnyitása folyó hó tizenhar­madikán délelőtt a trónbeszéddel kezdődik. Ugyanekkor délután Aehrenthal gróf közös külügyminiszter elmondja ekszpozéját. Láng Lajos — a delegáció elnöke. Budapestről jelentik: Tisza István gróf ma levelet intézett Khuen-Héderváry gróf mi­niszterelnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a delegáció elnökségét nem vállalja. Helyette Láng Lajos lesz a delegáció elnöke. Öngyilkos igazgató-pénztámok. — Hivatalában agyonlőtte magát. — (Saját tudósítónktól) Ma délután két óra tájban a szegedi ármentesitő-társulat Ka­zinczy-utca hetedik szám alatt levő hivata­los helyiségében öngyilkosság történt. Fan­kovics Miklós, a társulat igazgató-pénztárosa lőtte magát agyon egy kilences számú Browning-revolverrel és rögtön meghalt. A golyót a mellébe röpítette, az átfúrta a szivét és a hátán jött ki. Öngyilkosságá­nak oka nagyfokú idegbaj, amit a hatvan­egy éves öreg ur tovább elviselni nem tu­dott. Fankovics tragikus halálának híre városszerte mély megdöbbenést keltett. Az eset részleteiről tudósításaink a következők: Hosszú évek óta működött Fankovics Mik­lós igazgató-pénztárosi minőségben a szegedi ármentesitő-társulatnál. Mint régi szegedi em­ber, közismert alakja volt a társadalomnak, de néhány év óta csöndes visszavonultságban csak a hivatalának élt, ahol mintaszerű pon­tossággal és lelkiismeretességgel látta el a pénztárosi teendőket. Visszavonulásának oka nagymérvű idegbaja volt, amely már évek óta gyötörte s emiatt hivatalában ós a családjának is sokszor panaszkodott. Éjszakái álmatlanok voltak, a betegsége napról-napra fokozódott. Ez rendkívül elkeseredetté tette. Családja a nyáron azt ajánlotta, hogy sza­badságát töltse olyan fürdőhelyen, ahol ideg­baját eredményesen kikuráltathatja. Az öreg ur megfogadta a tanácsot, Rohics-fürdőre utazott s itt egy hónapig tartózkodott. Dé Rohics sem használt, sőt, amidőn az öreg ur visszatért» ujabb betegségről panaszkodott. Most már gyo­morbaj is gyötörte és végkép elkeseredett. Felesége előtt többször beszélt ugy, hogy olyan állapotban, amilyenben ő érzi magát, élni nem ieliet. Megvigasztalták és az öregúr, látszólag, meg is nyugodott egy kissé. Röviddel öngyilkossága előtt ismét panasz­kodni kezdett, hogy éjszakákon át nem tud aludni az idegességtől. A betegség ekkor már nagyon el volt fajulva. Faragó Ödön dr városi tiszti főorvos, aki néhány év előtt kezelte az öreg urat, azt mondja, hogy már akkor rend­kívül nagyfokú volt régi barátjának az ideg baja. Mindamellett Fankovics szorgalmasan el­járogatott hivatalába és pontosan teljesítette kötelességét.

Next

/
Thumbnails
Contents