Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

4 D E L M AG YAR O R SZ AQ 1910 október 7 hónappal ezelőtt a világsajtó egyik legelterjedtebb francia lapjában : — A király helyzete — mondotta — Immár tarthatatlan. Ha én barátja volnék Mánuel királynak, őszintén megmondanám neki, hogy még a kellő időpontban köszönjön le a trónról. Nincs párt, akire támaszkodhatnék. A nép pedig már nem tür tovább, a legkisebb erőszak láttára kitör a forradalom. Ha el kell is folynia némi ártatlan vérnek, a dolgot elkerülni nem lehet. Az elmúlt héten egy lisszaboni éj" szakai gyűlésen hatvanezer ember volt jelen . . . A portugál köztársaság kabinetje. Madrid, október 6. Bajadozból érkezett hivatalos távirat szerint Portugáliában kikiáltották a köztársaságot. Az ideiglenes kormány tagjai: Braga Theofilo elnök, Machado külügyminiszter, Almeida belügyminiszter, Costa Alfonso közoktatásügyi miniszter. Forradalom Madridban. Madrid, október 6. Itteni politikai körök attól tartanak, hogy ma éjjel Madridban zavargások fognak kitörni. Madrid, október 6. A „Correspondenzia de Espagna" a követ" kező hirt függeszti ki: Lisszabon a forradalmárok kezében van. A király és királyi család tagjai egy hadihajó fedélzetén útban vannak Anglia felé. A belügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy a hadsereg legnagyobb része hü maradt Mánuel királyhoz, majdnem az egész flotta azonban átpártolt a forradalmárokhoz. A király egy hadihajó fedélzetén van, amely a Tajo-folyón horgonyoz. Elbas és Porto helyőrségei Lisszabon felé menekülnek. Canalejas a lisszaboni eseményekről. Madrid, október 6. Canalejas miniszterelnök a lisszaboni eseményekről a következő közlést tette: — Tegnap éjjel félkettőkor a lakosságot huszonegy ágyúlövés riasztotta föl álmából. Az utcákon mindenfelé futottak az emberek, miközben a katonaság kürtjei riadót fújtak és a város különböző pontjairól fegyverropogás hallatszott. A forradalom kitört. Az ágyulövések adták meg erre a jelt. A rendőrség a fölkelőkre, akik lövéssel fogadták, bombákat dobott. A katonai csapatokat föllármázták, de ezek két pártra oszoltak, az egyik rész a lázadókhoz pártolt át. Elkeseredett harc fejlődött ki, amelynek igen sok halott ós sebesült áldozata volt. A tüzérség óriási pusztításokat okozott. A forradalmárok hatalmukba kerítették a királyi palota közelében levő katonai telepet. A király a palotát elhagyta négy bizalmi embere kíséretében, akik biztonságba helyezték. A harc az utcákon tovább tartott. A nap folyamán a vidékről királyhü csapatok érkeztek Lisszabonba. A két párt hadereje körülbelül egyensúlyban van. A miniszterelnök azt hiszi, hogy az anyakirályné a Cintra-palotát nem hagyja el. A vidékre a mozgalom nem terjedt át. Madrid nyugodt. Fél a spanyol kormány. Madrid, október 6. A portugáliai eseményekről itt még nem tudnak semmi bizonyosat. A közlekedési eszközök teljesen el vannak vágva. A spanyol kormány azt hiszi, hogy Portugáliában a forradalmat le fogják győzni. A spanyol kormány permanenciában van. A helyzet veszedelmes és a miniszterek ®gy része szorongva gondol azokra az eseményekre, melyek esetleg itt is bekövetkezhetnek. A spanyol kormánynak ugyanis biztos tudomása van arról, hogy a spanyol köztársaságiak már hetek óta igen élénk összeköttetésben voltak a portugáliai forradalmárokkal, a rendőrség ellenben nem tett gemmit, hogy ezt megakadályozza. Egyébként azonban a spanyol kormánykörök meg vannak arról győződve, hogy a köztársaságipártnak, miután vezérei nem értenek egyet, az országban ezidő szerint nincs elég népszerűsége és így nincs kilátásuk arra, hogy köztársasági fölkelés esetén sikert arassanak. A menekültek. Páris, október 6. A Havas-ügynökség jelenti Biarritzból: Lisszabonból idemenekült utasok jelentik, hogy a forradalom pronunciamentó volt. A lakosság legalább nem vett részt eleinte benne. Tüzérezredek lövöldöztek a polgári gárdára. Kisszámú csapat maradt csupán hü a királyhoz. A lázadó csapatok a főváros összes stratégiai pontjait megszállták. Az áldozatok száma nagy. Portugalia pénze. Davmstadt, október 6. A Darmstádter Bank zár alá vett.e a portugál kormány követelését. Portugáliának a banknál nagy folyószámlája van, mely Portugál javára körülbelül két milliónyi többletet mutat föl. A forradalom és külkereskedelmünk. A lisszaboni viharok aktuálissá teszik annak a vizsgálását, milyen gazdasági nekszusban vagyunk Portugáliával. Ezzel az országgal való forgalmunkban csak egy cikknek jut valamelyes szerepe, a magyar dongának. Portugália vásárlója a magyar dongának és ebből a cikkből a legutóbbi statisztikai adatok szerint körülbelül tízezer métermázsát vittünk ki. Ez az egész gazdasági kapcsolatunk a forrongó országgal. Kivitelre került ugyan cukor és maláta is, de ezt főleg Ausztria szállította. Behoztunk még, az egész monarchia külkereskedelmét tekintve, ötszázhúszezer korona ára fát, továbbá kótszázötvenötezer korona ára faárut és paraffát. Hadihajók Lisszabon felé. London, október 6. A Times táviratot kapott Madridból és Gibraltárból, hogy a spanyol flotta elindult Ferrol mellől és egyenesen a portugáliai vizekre siet. A touloni kikötő előtt horgonyozó orosz hajóraj is teljes gőzzel siet Lisszabonba. Az ideiglenes kormány. Madrid, október 6. Az ideiglenes kormány tagjai: Braga Teofilo — elnök, Machado — külügyminiszter, Almeida — belügyminiszter, Costa Alfonso — közoktatásügyi miniszter. Lisszabon, október 6. Braga Teofil, az ideiglenes kormány elnöke, a hatalmak külügyminisztériumaihoz táviratot intézett, amelyben a köztársaság proklamálását és az ideiglenes kormány kinevezését közli s egyúttal kijelenti, hogy a kormány garantál a közbiztosságért és a rendért. London, október 6. A legutóbbi lisszaboni hírek jelentik, hogy a köztársaságot a nép óriási lelkesedése mellett proklamálták. Az utolsó kormányhü csapatok tegnap este hat órakor átpártoltak a republi. kánus csapatokhoz és ezzel a kiáltással: Éljen a köztársaság! visszavonultak kaszárnyáikbaPáris, október 6. A lisszaboni spanyol követ tegnap délután díszegyenruhában meglátogatta az ideiglenes kormányt és kormánya nevében elismerte a köztársaságot. A lakosság a követet nagy ovációban részesitette. A forradalmárok veresége. Páris, október 6. A külügyminisztériumhoz érkezett táviratok szerint Oportóban a forradalmárok vereséget szenvedtek. Az oportói királyhü csapatok elindultak Lisszabon ellen. Angolország magatartása. London, október 6. A külügyi hivatal félhivatalosan tudatja, hogy az angol kormány csak az angol alattvalók megoltalmazása végett küld csapatokat Portugáliába, de egyáltalában nem szándékozik beavatkozni Portugália belső ügyeibe. Mánuel szerelme. Bécs, október 6. II. Mánuclnek, Portugália elcsapott huszonegy esztendős királyának, egy Gaby Deslys nevü francia leány volt a szeretője. Deslys most Bécsben van, az Apolló-Theaterben játszik és a szép artista most egyszerre a világérdeklödés középpontjába került. Az ifjú király általában nagyon szerette a nőket és nem lehetett rá mondani, hogy valami túlságosan aszkéta-, vagy visszavonult, vagy komoly életet ólt volna Ellenkezőleg. Hires volt erkölcstelen életmódjáról. A huszonegy esztendős gyerek-király Parisban orgiákat rendezett. Portugáliában is több viszonya volt, ezek mind közismertek voltak. Legösmertebb viszonya volt Mánuelnek a Gaby Deslysvel való barátsága. Ez különösen boszantotta a portugálokat. Mánuel király és a királyi család tagjai az utóbbi időben sürün kaptak fenyegető leveleket messze vidékről is. Ez bizonyítja, hogy a forrongás országszerte általános lett. Mióta széltében beszélték a király botrányos életmódját ós köztudomásra jutott erkölcsi züllöttsége, vége volt minden népszerűségnek. Gaby Deslys varietótáncosnő hosszú ideig a királyi palotában lakott. Később azután viszszatért a varieté színpadára. A Gaby Deslysvel való viszony és az, hogy a király a palotájában tartotta, nagyban hozzájárult ahoz, hogy a királyi család tekintélyét ós népszerűségét a legteljesebb mórtékben tönkretegye. BELPOLITIKAI HÍREK. A delegáció megnyitása. A delegáció ünnepélyes megnyitása folyó hó tizenharmadikán délelőtt a trónbeszéddel kezdődik. Ugyanekkor délután Aehrenthal gróf közös külügyminiszter elmondja ekszpozéját. Láng Lajos — a delegáció elnöke. Budapestről jelentik: Tisza István gróf ma levelet intézett Khuen-Héderváry gróf miniszterelnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a delegáció elnökségét nem vállalja. Helyette Láng Lajos lesz a delegáció elnöke. Öngyilkos igazgató-pénztámok. — Hivatalában agyonlőtte magát. — (Saját tudósítónktól) Ma délután két óra tájban a szegedi ármentesitő-társulat Kazinczy-utca hetedik szám alatt levő hivatalos helyiségében öngyilkosság történt. Fankovics Miklós, a társulat igazgató-pénztárosa lőtte magát agyon egy kilences számú Browning-revolverrel és rögtön meghalt. A golyót a mellébe röpítette, az átfúrta a szivét és a hátán jött ki. Öngyilkosságának oka nagyfokú idegbaj, amit a hatvanegy éves öreg ur tovább elviselni nem tudott. Fankovics tragikus halálának híre városszerte mély megdöbbenést keltett. Az eset részleteiről tudósításaink a következők: Hosszú évek óta működött Fankovics Miklós igazgató-pénztárosi minőségben a szegedi ármentesitő-társulatnál. Mint régi szegedi ember, közismert alakja volt a társadalomnak, de néhány év óta csöndes visszavonultságban csak a hivatalának élt, ahol mintaszerű pontossággal és lelkiismeretességgel látta el a pénztárosi teendőket. Visszavonulásának oka nagymérvű idegbaja volt, amely már évek óta gyötörte s emiatt hivatalában ós a családjának is sokszor panaszkodott. Éjszakái álmatlanok voltak, a betegsége napról-napra fokozódott. Ez rendkívül elkeseredetté tette. Családja a nyáron azt ajánlotta, hogy szabadságát töltse olyan fürdőhelyen, ahol idegbaját eredményesen kikuráltathatja. Az öreg ur megfogadta a tanácsot, Rohics-fürdőre utazott s itt egy hónapig tartózkodott. Dé Rohics sem használt, sőt, amidőn az öreg ur visszatért» ujabb betegségről panaszkodott. Most már gyomorbaj is gyötörte és végkép elkeseredett. Felesége előtt többször beszélt ugy, hogy olyan állapotban, amilyenben ő érzi magát, élni nem ieliet. Megvigasztalták és az öregúr, látszólag, meg is nyugodott egy kissé. Röviddel öngyilkossága előtt ismét panaszkodni kezdett, hogy éjszakákon át nem tud aludni az idegességtől. A betegség ekkor már nagyon el volt fajulva. Faragó Ödön dr városi tiszti főorvos, aki néhány év előtt kezelte az öreg urat, azt mondja, hogy már akkor rendkívül nagyfokú volt régi barátjának az ideg baja. Mindamellett Fankovics szorgalmasan eljárogatott hivatalába és pontosan teljesítette kötelességét.