Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-05 / 113. szám

1910' október 5 DÉLMAGYARORSZAO 11­(A baba, kérvénye.) V. községből küldte be bozzáhk egy előfizető, azzal a kéréssel, hogy a falu nevét ki se irjuk. Kár pedig, mert a köz­ségi tanács nemrég egy oly kitűnő határozatot hozott ülésében, amelyért megérdemli, hogy őrökre, balhatatlan legyen a neve. A dolog úgy történt, hogy a községi bába egy szép. napon diplomát szerzett. A diploma jogokkal is jár s a tisztelt tudós asszonyság kezdte kevesleni, azt a negyven korona évi fize­tés, melylyel a község jutalmazta hasznos munkáját. Irt tehát egy kérvényt, amelyben fizetésének fölemelését kéri. - A képviselőtestület beható tanácskozás után a következő határozatot hozta : • ­A képviselőtestület • -majdnem egyhangúlag tizenkét szavazattal - nyolc: ellenében — el­határozza a kérvény elvetését, — azon indokok alapján, hogy a községi bába — habár rendes diplomával bir — nem tudja megadni a kellő segítséget, a férfiúknak pedig semmi szolgala­tot sem, teszen" ------ -••-'•-- -—- * (Miért híznák a, disznók?) Az uraság el­megy a falu mellett s egy gazdával találkozik, aki a sertéseit hajtja hazafelé. -r- EjnyeJ de szép hizói vannak magának! Ugyan mitől lettek ilyen szépek? — kérdi az uraság. — Nincs ebbe, kérem, Semmi furcsaság f — feleli a gazda, — Egész nap csak falnak, iái­nak, oszt' lustálkodnak, nem dolgoznak, akár Csak a tekintetes ur, hát kövérek í ,- ¿: . .i- * (Wampetics és az isten.) Tudvalévő dolog, hogy a fővárosi vasárnapi vendéglők legjobbja: a Wampetics, gazdát cserélt. Wampetics bácsi eladta az üzletét Gundel Jánosnak, aki a fiát ülteti a városligeti nyári vendéglőbe. Wampe­tics egyelőre eltűnik a fővárosból, de az a sok vidám történet, amely a névével összefügg, ffiég'sokáig jár szájföt-szájra. Legjellemzőbb az alább következő apróság: Wampetics bácsi mindéü vasárnap délelőtt rendkívül nagy előkészület-eket tett a délutáni és esti vendégeskedéshez. Vágy báromszáz csirkét, kacsát és libát süttetett az éhes pes­tieknek. Ha azután az eső megeredt délután ós az ünnepi közönséget hiába várták, akkor a haragos Wampetics a sók sült csirkét, kacsát s libát kihordatta az udvarra, aztán sajátkezü­leg dobálta az ég felé, dühében ezt ordítozva1 — Ha elzavartad a vendégeimet,- akkor — nesze isten — edd meg te a sült csirkéimet! Máskor, amikor szintén elrontotta a vihar a vasárnapi üzletet, a nagy villámlás és menydör­gés közepette Wampetics hajadonfővel kiáilott az udvarra és ezt kiáltotta az ég felé: — Jó istenem, láthatod, hogy te nem értesz a nyári üzlethez, hát bizzad azt én reám. x Tente8 vármegye közgyűlésié. Temes vármegye- törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tíz órakor tartotta, Joanovich Sándor főispán elnöklete alatt, őszi rendes közgyűlését, melyen óriási nagy többséggel megszavazták a félszázalékos közigazgatási pótadót, megejtet­ték a tisztviselő-választásokat és tárgyalták az alispáni jelentést, mely körül élénk, szenve­délyes vitát provokált Tornya Gyula dr bizott­sági tag, aki egy olyan ügyben interpellálta az alispánt, amelyben ez, mint biró járt el". A vár­megye közönsége egyhangú határozatával hely­telenítette Tornya eljárását. % Csanádmegye közgyűlése. Csanád vár­megye tőrvényhatósági bizottsága tegnap fogott hozzá ő6zi évnegyedes rendes közgyűléséhez, de csak mintegy tizenöt sürgősebbnek és fon­tosabbnak nyilvánított ügyet intézett el tegnap, a tárgysorozatnak száznál több tárgya mára maradt. Közgyűlés előtt ugy a nemzeti munka­párt, mint az ellenzék, pártértekezletet tartott, A munkapárt értekezletén Meskó Sándor dr királyi tanácsos, nyugalmazott főispán elnökölt s minden egyes fölvetett kérdésben egyönte­tűen nyilatkozott meg a párt. s Miiakásházak Csanádmegyében. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága mai gyű­lésében, Hervay István alispán indítványára, munkásházak építésére ujabbi négyszázezer ko­rona kölcsön fölvételét határozta el. Kétségte­len, hogy ezt a határozatot a kormány is jóvá­hagyja s így ujabb építkezések lesznek a mun­kások részére. A nagyjelentőségű szociális indít­ványhoz egyhangú lelkesedéssel járult hozzá a törvényhatóság, egyben köszönetet szavazott az alispánnak a munkásházak építése körül ki­fejtett tevékenységeért. ilPROSitGÖfí. £3 Reklám a felhők közt. Nervyorkból je­lentik : Az amerikai reklám már nem elégszik meg a földdel, melj-nek már szinte minden talp­alattnyi helyét kihasználta céljaira, most a le­vegőt készül birtokába venni. Erre a célra Maragausett Pierben meg is alakult a Felhő­reklám-társaság, mely E. Stuart Davis francia aviatikust szerződtette felhő-reklámosának, aki Zodiatik No. IV. nevű kormányozható léghajó­jával vállalkozott a merész föladatra. A felhő-reklámozás igen sokféle ágra oszlik és mindenik eljárásnak külön szabott ára lesz A harmadosztályú felhőreklám például egysze­rűen abból fog állani, hogy a kormányozható léghajó ezer lábnyi magasból mindenféle rek­lámnyomtatványokat fog leszórni a nép közé, még pedig rendszerint olyan helyen, ahol tiz­huszezer ember van együtt. A másodosztályú felhőreklám már komplikáltabb, amennyiben figyelmeztető lövések kíséretében olyan raké­tákat fognak a léghajóból fölereszteni, melyek ragyogó tüzbetükké fognak alakulni és azok­ból iehet majd a reklámot elolvasni. Az első­osztályu reklám céljaira viszont a felhő-kárpi­tokat ép ugy fogják fölhasználni, mint ahogy mozgófényképeknél a kifeszített fehér vásznat. A felhő-kárpitokon aztán mindenféle reklám­képek és reklámtörténetek fognak lejátszódni, akárcsak valameiyik elsőrangú mozgófénykép­színházban. Ennek a reklámozásnak még az az érdekessége is meglesz, hogy csakis felhős idő­ben valósitható meg, mert a felhők nélkül ép ugy nem jelenhetnek meg a képek, mint mozgófényképeknél a fehér vászon nélkül. Mondani sem kell, hogy ez az elsőosztályu reklámozás "less a legdrágább. A „Felhőreklám­társaság" egyébiránt meg van róla győződve, hogy óriási sikereket fog elérni. •-V3 Szüret a tizennegyedik században. Budát Róbert Károly királyunk egész életében nem tudta megkedvelni s nem is volt falai között alig néhányszor. Ennek az ellenérzés­nek oka abban rejlett, hogy Buda polgárai vol­tak az utolsók, akik Róbert Károlyt elismer­ték magyar királynak s ezt is akkor tették már, amikor egész Magyarország hűséget eskü­dött neki. Az ismeretes, hogy a mai Buda, a vár, akkor kezdett beépülni s neve Pestig hegy vala, mig a tulajdonképeiii Buda a mai Óbuda volt; tovább feküdt Szentjakabfalva, ahol a magyar főurak tartottak télipalotát. Kont Mik­lós nádor kétemeletes palotáját mindenki meg­bámulta. Ha a régi krónikát olvassuk, látjuk, hogy egész Buda környéke teli volt akkor szőlővel s mint a leírásban olvassuk, Nyéktől Sassadig húzódtak félkörben a szőlőhegyek s lankás kertek, melyek mind be voltak ültetve finom szőlővel. Közepén feküdt a hires bortermő Felhéviz, ahol a királyi asztal részére szűrték a hegy levét. A budai polgárok tizenkét es­küdtet választottak, kiknek feje Róbert Károly idejében Warner gróf főbiró volt, a királynak igen kedves embere. A szüretelés akkori módi­jára is az ő jegyzeteiben találunk némi fölvi­lágosítást. Werner ugyanis litterátus ember volt, nemcsak a szónak akkori értelmében, hanem valóban is. Mert abban a korban a litterátus cím csak abba került, hogy valaki a kalamust az öt körme közé tudja fogni s holmi — betűnek csúfolt — ákom-bákomokat tudjon a kutyabőrre, vagy pergamensre vakarni; ké­szen volt a cim: litterátus. Dehát Werner uram az akkori leghíresebb egyetemet — a bo­lognait — végezte s így rá is szolgált a litte­ratus-i cimre. Tehát az 8 jegyzeteiből látjuk, hogy a szüret nem ment olyan könnyedén, mint ma. Mikor a szőlő már annyira érni kez­dett, hogy a szüretelést megkezdhették, a ti­zenkét budai esküdt közül egy, akinek a borá­szatban és szőlészetben legtöbb jártassága volt, lóra kapott. Ez a lóra-ülés legtöbbnyire Szent Mihály vége felé történt. Az illető es­küdt ezután maga mellé vett tizenkét kapás­legényt, hét vincellért és két alabárdos városi darabontot és azokkal a város határában lévő sző­lőket végigjárta, megállván minden egyes szőlő­hegyen, ahol szó'lóTcóstolás-1 tartott. Ha a kóstolás jó eredménnyel járt, vagyis, ha a sző­lőt taposásra valónak, érettnek találták, akkor az esküdtek ülésében a legközelebbi napokra kitűzték a királynak való bejelentést. Az es­küdtek díszbe öltöztek s Károly királynak jakabfalvai kastélyába mentek, ahol engedelmet kértek a szürettartás kihirdetésére s a királyi szőlőkbe való szüretelés napjának kijelölésére, A király azután megmondta a napot, amelyiken tartani rendelte a szüretet s egyben meg is invitálta arra az esküdteket s néhány patrí­ciust. Ezek a szüretek igen nagy ünnepségek között folytak le. ~ A színházi fütty. Arról, hogy szabad-e a színházban az elégedetlenséget és a nemtetszést füttyszóval kijelenteni, lehet vitatkozni, sőt a kérdést bíróság elé is lehet vinni, mint az Newyorkban a minap egy érdekes pör tárgya­lása során kitűnt. Egy piszeorru kis színésznőt első föllépése alkalmával annak rendje ós módja szerint kifütyültek. A sértett hölgy nem sokat busult a dolgon, hanem nyomban rendőrt hiva­tott, akit utasított, hogy a vezető-füttyösök személyazonosságát állapítsa meg. Néhány nap múlva már a törvény előtt álltak a hangos kritikusok. A színésznő követelte, hogy a biró ítélje el azokat, akik fütyültek, mert rossz­akaratuan megakadályozták hivatása teljesíté' sében. A biró azonban nem akadt olyan parag­rafusra, mely a színházi füttyöt tiltaná s föl­mentő ítéletet hozott. A megokolás, melyet a newyorki közvélemény is helyeselt, ugy hang­zott, hogy ha a tetszést lehet tapssal kifejezni, a fütty is teljesen jogosult az ellenkező véle­ményadásra. Mikor az ítéletet kihirdették, a mérges kis színésznő fölbiggyesztette az ajkát s ott a tárgyaló-teremben teljes erejéből —• fütyülni kezdett. ~ Az orosz-japán háború hatása a rob­bantőszerek gyártására. Még javában folyt® háború, amikor a kámfor és a kutyabenge kér­gének, ennek a két igen fontos kereskedelmi cikknek az ára nagyra felszökött s ebben az állapotban maradt egész a mai napig is. A kámfor Japánországban állami monopólium s a kincstárnak igen fontos jövedelmi forrása. Ter­melnek ugyan Kinában is kámfort, ez azonban a saját szükségletükre is alig elégséges. A kám' for áremelkedése és az orosz-japán háború kö­zött való összefüggés magyarázatát az a sze­rep adja meg, melyet a kámfor a robbantó­szerek gyártásában játszik. Turpin ugyanis rájött, hogy a pikrinsav bizonyos arányban kámforral keverve szelid tűznél nem robban, hanem baj nélkül megolvasztható. Ezen a föl­fedezésen alapul a melinit gyártása. A melinit nem egyéb, mint rendkívül vékony táblákba öntött s külön készülék segítségével igen apró szeletkékre vagdalt pikrinsav. A kámfornak a melinit-gyártásban való alkal­mazása miatt Japánországban a kámfor ter­mesztését drákói rendeletek szabályozzák, amelyeknek pontos megtartására vasszigorral' ügyelnek. Az ellenőrzés annyira megy, hogy a napi termelés pontos adatait is számonkérik. Inga­szerzési serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját be­árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. IMBISZ J. llUíjÓ ¿S TáfSfl miiórások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) m

Next

/
Thumbnails
Contents