Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-04 / 112. szám

12 DÊLMAGYARORSZAG 1910 október 4 sápokkal és aktuálitásokkal. A Jövendő az egész országban a legolcsóbb szépirodalmi lap. Egy évre négy korona, negyedévre egy korona az előfizetési ára s megrendelhető egy levelezőlapon a kiadóhivatalnál Hódmezővásárhelyen. Egyes számok a vasúti pályaudvarokon és a könyvkereskedésekben kaphatók. Hindenncmii tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza és s'intelei'e KSSSUIH LUWMI41. • M№ 585. SPORT ^Aradi Atléti kai Klub — Szegedi Atlétikai Klub = 3:2. Óriási érdeklődés mellett folyt le a Szegedi Atlétikai Klub és az Aradi Atlétikai Klub közötti bajnoki mérkőzés, melyet Arad nyert meg ugyan, de nem tartjuk rosszabbnak a szegedi csapatot a bajnokcsapatnál. A Szegedi Atlétikai Klubot balszerencse üldözte, azonkívül a második félidőt csak kilenc emberrel játszotta. Ennek dacára a három emberből álló csatársor a közönség tomboló lelkesedése közt a 2: l-re Arad javára álló goalarányt kiegyenlíti s Arad csak tizenegyesből éri el a győztes goalt. A szegedieket a nagyobb goalarányu vereségtől a kitűnően működő fedezetsor és a kapus mentették meg. Szeged nap és szél ellen kezd. Néhány nagyon szép támadást vezet, azonban a messziről irányított lövések vagy hajszálnyira a kapu mellett süvítenek el, vagy az aradi kapus zsákmányai lettek. Sajót az első félidő közepén lerúgják s a csonka csatársor sehogy sem érvényesült. Az aradi védelem jól, de kissé durván szerelte le a szegediek támadásait. Áll ez különösen Majorra, a jobboldali hátvédre, aki Fürst I.-et olyan durván gázolta le, hogy az hosszabb időre kénytelen volt a pályát elhagyni. A szegedi kapus egy magasan lőtt labdát a szemébe sütő nap miatt rosszul üti ki, mire az Aradi Atlétikai Klub centercsatára öt méterről az első goalt lövi. A félidőben az Aradi Atlétikai Klub még egy pár szépen keresztülvitt támadását a szegedi védelem ügyesen szereli le. Félidő 1:0 az Aradi Atlétikai Klub javára. A második félidőben sokáig l:0-ra áll a játék. Arad némi fölénybe jut, azonban a hátvédek és a kitűnően helyezkedő szegedi kapus nem engedik pozitiv eredmény eléréséhez. Sokáig tartó középjáték után az Aradi Atlétikai Klub jobbszélsője lerohan s a goalvonalról centerezett labdát a csatárnak előrejövő Major a goalba fejeli. Szeged súlyos vereségét várja mindenki, azonban a csapat oly kitartó lelkesedéssel küzd, hogy fölénybe kerül s egy tizenegyesből goalt ér el. A hátvédek közül kiszökő Blumm-ot durván elgáncsolják s a megítélt tizenegyest Fürst 11. goallá értékesíti. Az eredmény föltüzeli a szegedi csapatot s hevesen támad. Fürst II.-őt is harcképtelenné teszik s a Szegedi Atlétikai Klub három csatárral operál. Most látszik meg csak a Szegedi Atlétikai Klub küzdőképessége, mert támadást támadás után intéz s egykornerből kifolyólag a kiegyenlítő goalt lövi. A közönség ünneplése föllelkesíti a szegedi csapatot s oly szép játékot produkál, hogy minden pillanatban a vezető goalt vártuk. Niessner ós tílum remek összjátéka tapsra ragadta a közönséget. Niessner két veszélyes lefutása biztos goalnak látszik, azonban a labdát kapufának lövi. Majd Arad vezet támadást a szegedi kapu előtt. Nagy kavarodás keletkezett, azonban a hátvédek remekül mentettek. Közben a kapus kirohant, elesett s egy aradi csatár dresszébe kapaszkodott. A biró szabálytalanságnak minősítette s tizenegyest diktált. A Gencsi által védhetleniil lőüt labda Arad győztes goalját eredményezte. Két perc múlva a biró a szép és izgató mérkőzés végét jelezte. Biró Farkas István (URAK.) volt. A Szegedi Atlétikai Klub a következő összeállításban játszott: Vranovits, — Berke, Weisz, — Gerde, Sziklai, Martir, — Niessner, Blum, Sajó, Fürst II., Fürst I. K. I. NYILTTÉR. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Nyilatkozat. Van Szegeden egy lap, a „Szeged ós Vidéke", ennek pedig egy szerkesztője, akit városszerte a „kis piszkos" név alatt ismernek. Ennek a „kis piszkosnak" én egy párszor, amikor „önzetlenségében" nagyon szemérmetlen volt, a körmére koppintottam, még pedig evidensen érzékenyen, mert mindannyiszor fölszisszent és „kis piszkos" létére, piszkolni igyekezett engem, természetesen teljes ignorálásom mellett. Most is nyugodtan ignorálhatnám az utolsó szinügyi bizottság alkalmából történt piszkolódását és ezt csak azért nem teszem, mivel tisztességes lapjaink az e gyűlésen történ" tekről részben hiányosan, részben egyáltalán nem számoltak be ós igy a közönség a „kis piszkos" elferdített pimaszkodásából helytelen információt szerezhetne. Ezen szempontból konstatálom tehát, hogy a „Romlás" cimü dax-abról oly vonatkozásban tettem említést, hogy kifogásoltam azon tudomásomra jutott körülményt, miszerint a kiküldött bizottsági urak főleg azért járultak hozzá a „Csitulj, szivem" előadásához, mert ez az igazgatóság előzetes jelentésében fölsorolt számtalan darab között szintén szerepelt. Azzal érveltem, hogy akkor, amidőn augusztusban ezen előzetes jelentés megjelent, a „Csitulj, szivem"-et még Budapesten sem játszották volt, tehát a bizottság alig volt abban a helyzetben, hogy a darabot is. merhette, ez tehát nem lehet jogcim arra, hogy az illető darab előadásához a bizottság azután föltétlen hozzájáruljon. Itt emiitettem föl azután azt, hogy értesülésem szerint az igazgatóság egy, még Budapesten nem adott darabot, a .,Romlás"-t készül előadni és anélkül, hogy a darabra, melyet nem ismerek, valamely megjegyzést tettem volna, kérdeztem, nem-e volna helyes azt a bizottsággal elolvastatni. Készséggel beismerem, miszerint nem tudtam, hogy a darabot az általam nagyrabecsült Dugonics-Társaság megdicsérte, hisz e szörnyű bűnben városunk százhúszezer lakójának legalább kilencvenkilenc százaléka részes. A „kis piszkos" ezt „intendánskodásnak* nevezi, amire én vissza sem vágok azzal, hogy ő már megint önzetlenül (!) „ügyószkedik", hanem, miután a nagyközönséget a történtekről fölvilágosítottam, a „kis piszkos" nyugodtan tovább piszkolhat; én reám az ő sara nem tapadhat. Wimnier Fülöp. TÖRVÉNYKEZÉS § Bírói zárlat a csórható—tátralommci vasútra. Ilyen cím alatt hirt adott a Politikai Hiráció arról a súlyos incidensről, amely a csorbát ó—tátralomnici helyiérdekű villamosvasút építkezésének folytatását egy időre megakadályozta. Mint most a Politikai Híradónak Poprádról jelentik, a Hohenlohe herceg részéről emelt panasz folytán szombaton helyszíni szemlét tartott a herceg, a vasuttársaság és az építési vállalkozó képviselőiből álló bizottság, amely beható eszmecserét folytatott a panaszolt sérelmek orvoslása végett. A bizottság bejárta a tizenöt kilométernyi vasút legnagyobb részét. Bubssky Alfréd dr műszaki tanácsos, aki szintén résztvett a bizottságban, szakavatott véleményével körvonalozta azt az alapot, amelyen a sérelmek orvoslásukat nyerhetik és remélhető, hogy a megállapodás a legrövidebb időn belül pörönkivüli uton létrejön és igy e fontos vasút kiópitése további halasztást szenvedni nem fog. § Elitélt kasszafurók. Budapestről jelentik: A mult év október és november havában napirenden voltak a fővárosban a kasszafurá-. sok. Egy jól szervezett betörőbanda tagjai 8orra látogatták Badvány Ottó dobozgyáros, Haggenmacher Henrik sörgyáros, Somogyi és Stranszky kávénagykereskedő cég, Piatnik Nándor és Fia kártyagyáros, Bien Samu és Fia margaringyáros, Badó Jenő nyomdatulajdonos és több más nagykereskedő üzlethelyiségeit és az ott elhelyezett Wertheim-szekrényeket megfúrva, azokból több százezer korona készpénzt ós egyéb értékeket elemeltek. Bámulatos ügyességgel fúrták meg a Wertheim-szekrényeket olyan betörő-eszközökkel, amilyenek eddig még egyáltalán nem voltak forgalomban és amelyekhez hasonlók egyetlen egy muzeumban sem találhatók. Különösen bámulatot keltők azok a csipeszek, amelyekkel a megfúrt szekrények acélfalait ugy vágták, mint ahogy az olló vágja a papirost. Nagy munkájukba került, a detektiveknek, amig ezeket a kasszafurókat kézre tudták keríteni. Ebben az esetben is a véletlen volt a nyomravezető. A detektívek ugyanis Ocsvay Sándort, a törvényszék fogházából megszökött betörőtolvajt keresték. Eköz. ben betévedtek Bartusek Géza notórius betörő istenhegyi lakásába és itt sikerült kézrekeriteni a kasszafurókat. Ezek Bartusek Géza, Kulik Ferenc, Bakos József, Varhold János voltak. Velük együtt hézrekerült özvegy Meisner Ferencné ós Kulik Anna gyári munkásnő is. A büntetőtörvényszék ma hirdette ki az ítéletet. A bíróság Aczél dr királyi ügyész vád* beszéde, Kenedi Géza dr, Weisz Ödön dr, Elszász Oszkár dr és Kiss Ferenc dr védők meg hallgatása után Kulik Ferencet és Bakos Józsefet, mint tettestársakat, nyolc-nyolc évi fegy házra, Varhold Jánost, mint bűnsegédet, négy évi fegyházra, özvegy Meisner Ferencuét orgaz" daság bűntettéért két éii börtönre, Kulik Annát, orgazdaság vétségéért két hónapi fogházbüntetésre ítélte. Az Ítélet ellen az összes felek fölebbeztek és az ügyész is súlyosbításért. Bar" tűsek Géza ellen, aki időközben meghalt, az eljárást megszüntették. § Betörők bűnhődése. Folyó évben történt, li'ogy Goda István, Goda Imre, Goda Vince és Kis József négytagú bűnszövetkezetté összeállva, tervbe vették, hogy a domaszéki tanyákat, és nyaralókat kirabolják. Meg is kezdték a betöréseket s az első, akinek a domaszéki tanyájáról néhány száz korona értékű holmit és kisebb összegű készpénzt elloptak, Begclon Sáudor szegedi műépítész volt. Ugyanazon a hapon még egy betörést rendezett a banda Birstinger Dezső domaszéki földbirtokos tanyájába is, akitől gazdasági eszközöket, ágynemüeket és egyéb holmit loptak el. A rendőrség azonban csakhamar kézrekeritette a bűnösöket s a szegedi királyi törvényszék lopás büntette miatt vonta felelősségre őket. A bizonyítékok beigazolták a vádat, mire a bíróság Goda Istvánt hat hónapi, Goda Imrét három hónapi, Goda Vincét öt hónapi és Kis Józsefet három hónapi fogházra Ítélte. Fölebbezés folytán az ügy a szegedi királyi Ítélőtábla elé került, amely ma délelőtt foglalkozott vele. A büntetőtanács csupán Goda István büntetését szállította le öt hónapi fogházra, a többiekre nézve pedig helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. § Kmberölés gondatlanságból. Szabadkán, a görögkeleti templom épitkezósénél Magyar Mihály munkásra egy nehézsúlyú fagerenda zuhant és agyonütötte. A szerencsétlenség ugy történt, hogy a kötélből, amelylyel a gerendákat a toronyig húzogatták föl, az egyik kicsúszott és a munkás fejére esett. A bíróság gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt ifjabb Maján György halasi ácsot vonta felelősségre, aki azzal védekezett, hogy minden munkásnak, aki csak a gerendák körűi dolgo ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- ésgyermekharisnyákat stb. TERII és KOCSIS reskedőknél SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ.