Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-29 / 134. szám

1910 október 29 D£LMAGYARQRSZAG 11 égy értekezletükön megdöbbenéssel tapasztalták a pornográf-olvasmányoknak az ifjúság körében való elterjedését és az e kérdésben megindult vita folyamán megállapították, hogy az ifjúság erkölcsi érzékét veszélyeztető olvasmányok és színielőadások ügye gyökeres orvoslásra szorul. A baj már annyira elharapózott, hogy orvoslását tovább halogatni nem szabad. A tanári karokat a következő eljárási módok megindítására kérik a debreceni tanárok: Szü_ lői értekezletek megtartását tartják célraveze. tőnek, hogy .a szülőket a kérdés fontosságáról megyőzzék, azokon a védekezés módjait megbeszéljék. Szigorú felügyeletet ajánl a növendékek szinházbajárására vonatkozólag. Fontosnak tartja a debreceni tanári kör az ifjúsági könyvtár használhatásának a szünidők tartamára való kiterjesztését, ami nagyon elősegítené azt, hogy az ifjúság az iskolai szünet idején, amikor az olvasásra leginkább ráér, neki való, megválogatott olvasmányokhoz juthassonA tanári testületnek erkölcsi vezetése alatt álló ifjúságot el kellene tiltani attól, hogy az olyan könyvkereskedésben vásároljon, amelyek kirakatában az erkölcstelen nyomtatványok és Bzeméremsértő képek egész halmaza csábítja az ifjúságot a vásárlásra. APRÓSÁGOK. HoJ nyomtatott először Gutenberg ? Szépszámú megbizható adat nyomán az volt eddig az általános hiedelem, hogy Gutenberg, a könyvnyomtatás föltalálója, a mainzi Hof gum Jungen-hen kezdte meg a nyomtatást, amely házat nagybátyja, Gensfteisch, 1443 októberében bérelte ki tiz tallernyi évi bérösszegért és a Strassburgból teljesen vagyontalanul visszatért föltalálónak mühelyí célokra rendelkezésére bocsátotta. Ez a ház még most is megvan régi eredetiségében, bár históriai jelentőségéhez mérten kissé el volt hanyagolva s csak mostanában renováltatta meg az a mainzi sörgyár, melynek tulajdona. Aki manapság a Hof síim Jungen-i meglátogatja, a könyvnyomtatás föltalálására vonatkozó művészi festményeket talál benne s hozzáférhetővé lett az a mély pince is, mely Gutenberg tulajdonképeni műhelyéül szolgált. Ebben a pincében találták meg 1856-ban azt a Gutenberg nevével és az 1440-es évszámmal ellátott fasajtót, amely ma a drezdai muzeumnak legdrágább kincse. Maimban és Limburgban legutóbb olyan emlékeket fedeztek föl, amelyek arra vallanak, hogy a könyvnyomtatás föltalálása jóval korábbi időre esett, mint közönségesen hiszik. Ez emlékek tanúsága szerint a föltalálásnak Gutenberg Mainzba való visszavándorlása előtt, tehát még Sfrassburgban kellett megtörténnie, amit ugyan a mainziak a maguk lokális patriotizmusában körmükszakadtáig tagadnak, de a strassburgiak, amenynyire csak lehet, erősítenek. A strassburgi városi tanács most az úgynevezett zöld hegyen, hol a Gutenbergnek is lakásául szolgált Szent Argobasztusz-kolostor állott, emlékkövet állított föl a következő szöveggel: — E helyen találták föl a könyvnyomtatást és innen áradt széjjel a világosság. 50 Az alkohol és emlékezet kérdésének megvizsgálására érdekes mégfigyeléseket végzett önmagán Vogt dr, a krisztiániai egyetem docense. Érdemes vele itt foglalkozni, mert uj adatait, melyekkel a kérdést megvilágítja, a nehezen hozzáférhető dán-norvég nyelven közölte. Vogt munkálata tizenöt-tizenöt köbcentiméter abszolút alkohol hatását teszi vizsgálat tárgyává és azt igyekszik megállapítani, hogy mennyi idő szükséges Homeros huszonöt sornyi Odysseája megtanulásához. A nyolc havi önmegfigyelés a legszigorúbb kritika és pontos methodoiogiai elővigyázat mellett történt. Az alkohol gyümöicsnedv és víz keverékében adagoltatott, normálisan pedig ugyanezen mennyiségű viz és gyümölcsnedv. A kísérletek egyrésze éhgyomorra, másik csoportja reggeli után, de minden esetbeu a napi munkálkodás előtt történt. A kísérleti eredmény a következő: huszonöt köbcentiméter abszolút alkohol élvezete következtében a versnek a megtanulása megnehezült. Gyakorlás mellett az alkohol hatása kisebb. Üres gyomorra vett alkohol esetén az alkohol hatása'erősen emelkedik, már tizenöt köbcentiméter abszolút alkoholnak igen erősen megfigyelhető káros hatása van. Huszonöt-harminc köbcentiméterenkint élvezve, sokkal feltűnőbb módon hat, mint ötven köbcentiméter a reggeli után. Az emlékezés ereje is csökken alkoholélvezet után. A marokkői posta. A legközelebbi napokban megjelenik Artbauer nagy útleírása, Keresztül-kasul Marokkón címmel, amelyben érdekes dolgokat mond el a „postaküldöncökről", akik az ország belsejének postaszolgálatát látják el. „Néhány pezetáért teljesitik a küldöncök, legnagyobbrészt benszülöttek, ezt a nehéz szolgálatot. Mielőtt elaludnának, égő kanócot kötnek lábujjukra, hogy a kellő időben felébredjenek. Útjuk végeztével, jobban mondva minden távfutás után, a postahivatal egy sarkában meghúzódva, alusznak. A nyári időben éjjelenként, télen pedig nappal végzik utjukat és sokszor ők képezik az egyedüli kapcsolatot a müveit világgal. Tetudnban, tiz kilométernyire a tengertől, hónapokig el voltam zárva a külvilágtól, mert az utak a több hétig tartó esőtől teljesen járhatatlanok voltak." Hogy ezek a küldöncök mily kitartással és pontosan végzik kötelességüket, elmondja Artbauer, hogy amikor az olasz követ, mint a diplomatatestület doyenje, átvitte Fesbe az algecirasi konferencia egyezményeit, útközben észrevette, hogy frakkját Tangerben felejtette. Alkazarból futárt küldött a nélkülözhetetlen ruhadarabért s mire a követ Fesbe ért, a futár már a lakása előtt várta, karján a frakkal. Történet egy patkányról. Berlin egyik városrészében történt, hogy a felsőleányiskola szenes-pincéjében fölfedeztek egy patkányt. Amennyiben szigorú rendelet van rá, hogy ilyenkor a hatóságnak jelentést kell tenni az esetről, — mert a városban patkányt nem tűrnek — az iskola igazgatónőié; Fortémé asszony, megjelent a rendőrségen és annak rendje és módja szerint bejelentette a fatális esetet. Itt azt mondták neki, hogy csak menjen nyugodtan haza és egy pár nap múlva jönni fog egy ember, aki kivégzi a patkányt; addig is azonban, nehogy a patkány megszökjék, adjon neki enni mindennap. Az esetről persze jegyzökönyvet vettek föl. Az igazgatónő hazament és mindennap adatott egy darab kenyeret és szalonnát a patkánynak. A patkány igy boldogan éldegélt; meg volt elégedve a helyzettel, már csak azért is, mert hetek multak egymás után, de a bizonyos hatósági patkányhóhér csak nem akart jelentkezni. Már tiz márka áru kenyeret és szalonnát megevett a patkány, mikor az igazgatónő, megunva a dolgot, megint fölment a rendőrségre. — Azt jöttem megkórdezui, — mondotta — hogy meddig etessem még a patkányt? — Miféle patkányt? Nem tudunk róla semmit, — mondták a rendőrségen. Csak nagynehezen került elő a jegyzőkönyv, amely tanúskodott Forter asszony igazáról. Megint megnyugtatták, hogy csak menjen haza, majd egy pár nap múlva jelentkezik a patkánygyilkos ember. Ez juniusban történt. Megint multak a hetek és a patkányirtó hatósági kiküldött megint, nem jelentkezett. De mégis történt valami. A patkányt egy szép napon a szenespincében holtan találta a szobaleány. Megállapították, ho<íy szivelhájasoddsban halt meg a sok jó ételtől, becsületes, természetes halállal. A kertben eltemették és már el is felejtették a felsőbbleányiskolában az esetet, mikor, ugy október táján, megjelent — a patkányok hóhérja. Megmondták neki, hogy későn jött, a delikvens meghalt, mire az ember, a kezeit boldogan dörzsölgetve, eltávozott. Másnap azonban beidézték az igazgatónőt. — Mivel tudja ön igazolni, hogy a patkány tényleg elpusztult? — Azzal, hogy ott voltam a temetésen is. Ezt azonban csak ugy fogadták el hitelesnek, ha az igazgatónő írásban adja, tehát egy ujabb jegyzőkönyvet írattak alá vele, amivel aztán a patkány-ügyet levéltárba tették. A szük szoksiya és a safrájjktáiie. Párisból jelentik: A nyáron föllendült szük szoknyadivat, ugylátszik, csak rövidéletű lesz. Az előkelő körök asszonyai a téli toalettjüket, utcai és estélyi ruháikat egyaránt a régi divat szerint szabatják. Ennek a változott Ízlésnek főképen az az oka, hogy Parisban számos könynyebb és súlyosabb kimenetelű balesetnek volt az alul szük szoknya az előidézője és főképen én-e és a kényelmetlenségre való tekintettel üldözik ki a szük szoknya-divatot a világból. A párisi ócskásokat, akik ezerszámra aggatták ki a szükaiju szoknyákat a kirakataikban, nagyon súlyosan érinti a dolog, mert a „midinettek", az ő rendes vásárlóik sem vesznek szükaiju szoknyákat már, pedig négy franktól följebb „dus választék" áll rendelkezésre. — Egy uj táncdivatról is kaptunk hírt egyidejűleg Parisból. Ez uj táncot a most lefolyt nagyarányú sztrájkok inspirálták és azért nevezték el sztrájktáncnak. Ez különben angol eredetű tánc, amit Angolországban „lock-step^-nek nevezuek. A sztrájktáncnál a táncosok oldalt állnak egymás mellett sorjában. A jobblábukat előre tolják, a balt pedig hátul fölemelik és előrehajolva két karjukat kinyújtják, hogy az egyensúlyt megtarthassák. A táncfigura a régi görögök Kranich-táncához hasonlít és állítólag szépen és nemesen szimbolizálja a „munkabeszüntetést." Az előtáncost sztrájkvezérnek hívják és akinek van egy kis fantáziája, valóban találhat is hasonlatosságot a tánc és sztrájk között. De fantázia föltétlenül kell hozzá. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnvákat stb. uridivat kereskedőknél SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. es ¡¡¡SS Hagy György felségsértési pöre. — fiyolc nap egy beszédért. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti egyetemi és főiskolai ifjúság egyrésze, mintegy háromszázötvenen, ez évi január huszonnegyedikén a Sas-körben gyűlést tartott ezzel a programmal: Az egyetemi ifjúság állásfoglalása a politikai eseményekkel szemben. A gyülésezök küldöttség utján több országgyűlési képviselőt meghivtak, köztük Nagy György dr-t, aki a gyűlésen beszédet is mondott. A rendőrség részéről Szirmay Andor dr rendőrtanácsos hallgatta Nagy György dr beszédét, amelyet királysértőnek taláit és ezért följelentette a volt képviselőt. Az ügyészség vádat emelt Nagy György dr ellen, beszédének főleg a következő része miatt: . „Bizonyos, hogy a magyar alkotmány épületébe ismét császári gazemberek költöztek be — mondta többek között Nagy György. — Sehol a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy ilyen királyhüséggel megáldott nemzettel ilyen gazul bántak volna négyszáz esztendőn keresztül, mint velünk . . . Mi, mint nemzet, el leszünk valahogy, de nagyon csúf, vicclapba való figura a nemzet nélkül való uralkodó . . . Már függetlenek voltunk akkor, amikor a Habsburgok ősei még kecskéket legeltettek. Mikor megláttam a képviselőházban KhuenHéderváryt, ezt a szánalmas, reszkető, dadogó embert, azt mondtam, hogy nem volt okosabb cselédje a császárnak? Hiszen az ép oly buta, mint a gazdája." Ma tárgyalta az ügyet a budapesti büntetőtörvényszéknek Szepessy dr elnöklésével ítélkező tanácsa. A vádat Kesserü Lajos dr királyi ügyész képviselte, a vádlott védő nélkül jelent meg. — Bűnösnek érzi magát? — kérdezte az elnök. • — Nem vagyok bűnös. Republikánus érzelmű vagyok s igy csak a törvényben előirt kötelező tiszteletet tartom be az uralkodóval szemben. A magyar királyt nem bántottam, csak az osztrák császár magyar ténykedéseit tettem kritika tárgyává. Ezt nem tilthatja meg a törvény. Az osztrák császár ténykedéseit ugy kritizálhatom, mint akármelyik más uralkodó magyar ténykedéseit. Ezután fölolvastatta az elnök az inkriminált beszéd gyorsírói följegyzéseit. Mikor a biró az olvasásban ahoz a részhez ért, hogy „Khuen sötét gazember" — Gabányi Miklós volt or. szággyülési képviselő, aki a hallgatóság között volt, közbeszólt: — Ugy van — mondta helyeslőleg. Az elnök a közbeszólásért kiutasította Gabányit a tárgyalóteremből.