Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-29 / 134. szám

1910 október 527 DÉLMAGYARORSZAQ 7 nap múlva a szülészeti kórházba kell szál­lítani. Kaisert szintén behozták Szegedre s itt most a közkórházban ápoljál^. Az égési sebek azon­ban oly veszedelmesek, hogy óletbenmaradása kétséges. Városy ByuSa I 1846—1910 (Saját tudósítónktól.) A kalocsai érseki rezidenciára kitűzték a fekete lobogót: Városy Gyula,, kalocsai érsek ma este hét órakor meghalt. Hetekig tartó agónia, lassú és csöndes vonaglásai a megszámlált napok­nak, javulás, fölváltva a rosszabbodással: ez volt a nagybeteg érsek halálküzdelme. Heteken át szomorúság ülte meg a kalocsai érsek házát, környezete látta, érezte, hogy hiába való minden, a halál eljön és lát­hatatlan alakjával kiragadja a magyar­ság egyik legmelegebb szivü emberét az élők sorából. A betegség elején voltak na­pok, amikor a reménység egy-egy fölcsil­lanó sugara táplálta a hitet, hogy a beteg SZÍVÓS szervezető megbirkózik a fájdalom rohamaival. Az orvosok azonban már ekkor látták a fenyegető veszedelmet, de még ők sem mondtak le végkép. Éjjel-nappal ott tartózkodtak a nagybeteg ember ágyánál, Őrizték és ápolták gonddal, odaadó fáradság­gal, tudásuk egész melegével. Mindent megtettek, hogy megmentsék az életnek és talpraáilitsák. Még akkor is, amidőn az agónia kinos, reménytelen napjai bekövetkeztek, törhetetlen ragaszkodással végezték az ápolás munkáját, hogy legalább a katasztrófa bekövetkezését késleltessék. Az utóbbi napokban nem igen jött hir a beteg állapotáról. Már-már azt hittük, hogy a sors megváltoztatja szándékát és a beteg fölépül. Hiszen a legutolsó hir is arról szá­molt be, hogy a beteg állapotában némi ja­vulás észlelhető. Csalóka fény volt ez csak, utolsó föllobbanása a reményeknek. A mai nap aztán eloszlatta ezt is a környe­zete körében. Az érsek ismét agóniába esett, amelyből nem is eszmélt föl többé. Orvosai lemondtak róla, mert tudták, hogy ez volt a legveszedelmesebb krízis, amely nem múl­hat el katasztrófa nélkül. És a halál most már ott settenkedett az ágya körül, várva a pillanatot, amelyben kiragadja őt az élők sorából. Este hét órakor Városy Gyula csöndesen kiszenvedett . . . Az 1846-ik évben született Zomborban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a budapesti tudományos egyetemen folytatta és be is fejezte. Innen Csompolyára nevez­ték ki segédlelkésznek. Az 1880-ik évben került a kalocsai érsekséghez, ahol csakha­mar igazgatóvá lépett elő. Nemsokára pápai kamarássá, majd néhány évvel később, a kormány előterjesztésére, kano­nokká nevezték ki kanonoki javadal­mazással. Az 1888-ik évben a babolcsai apátságot kapta. Az 1892-ik évben pedig Császka György, az akkori kalocsai érsek mellé került, mint érseki oldalkanonok. Császka halála után a kormány előterjesz­tésére őt választották meg kalocsai érsekké és azóta haláláig viselte ezt a tisztséget. Mikor a hercegprímás meghalt, szó volt róla, hogy Városyt fogják utódjául ki­nevezni. A katolicizmusnak egyik legképzettebb, leglelkesebb apostola volt Városy. Irodalmi munkáiban sokat foglalkozott a katolikus iskolák kérdésével és egy nagyobb munkát fs irt „A katolikus iskola-ügy Magyaror­szágon" cimmel. — Negyedszázados főgondnoki jubileum, Nemrégen magas kitüntetés érte Szeged egyik legjótékonyabb asszonyát, mezőtúri Polgár Lászlónét. Most mezőtúri Polgár László refor­mátus egyházközségi főgondnoknak huszon­öt éves főgondnoki jubileuma megünneplésére készül a szegedi református egyházközség. 1885-ben történt, hogy Balogh János örökébe egyhangú lelkesedéssel választotta meg az egyházközségi közgyűlés. 1885 előtt mint pres­biter szolgálta egyháza ügyeit. Mindig szere­tet, tisztelet, becsülés övezte hosszú főgond­noki pályáján. Mindenütt ott volt, ahol egy­házközségét kellett előbbre vinni, segíteni, nem szóval, de tettel. Örült a szive, ha vi­rulni látta kicsiny egyházközségét s köny to­lult szemébe mindig, amidőn a fölbúgó orgona kisórete mellett egy-egy szép zsoltárt énekel­hetett. Tiszta vallásossága, kedves, szeretetre­méltó megjelenése tették öt nagygyá az egy­házközségi tagok előtt. Az őt övező szeretet egyik legszebb megnyilatkozása volt az 1905­évi ünnepély, amely úgyszólván családi jellegű volt. A presbitérium saját körében ünnepelte ősz főgondnokát husz éves főgondnoki jubi­leuma alkalmából. Diszes bibliát nyújtottak át neki s ekkor helyezték el az egyházi tanács­teremben arcképét. Ekkor tette azután ezer koronás alapítványát az egyházközség részére. 1885 óta huszonöt, 1905 óta öt év mult el. Ugyanaz a lelkesedés, ernyedhetetlen buzgalom jellemzi még most is Polgár László fögond­nokságát. Egyházközsége ismét családias ün­nepség keretében üdvözli ősz főgondnokát fő­gondnokságának huszonötödik évében, miután Laci bácsi szerénysége kizár minden fényesebb, nagyobb ünnepeltetést. November végén lesz az ünnepség. A presbitérium diszgyülést tart s ezen üdvözli Polgár Lászlót. Este pedig csa­ládias összejövetelre jönnek össze a presbi­terek. — Vilmos császár elutazása Brüsszelből* Brüsszelből jelentik : Vilmos császár és Auguszta Viktória császárné elutazásuk előtt szívélyes bucsut vettek a királyi pártól, amely a császári párt a pályaudvarra kisérte. — A fogadalmi templom. A szegedi foga­dalmi templom modellje már megérkezett. Szom­baton megérkezik Schulek Frigyes udvari ta­nácsos, a fogadalmi templom tervezője is, aki a modellt egybe fogja állítani s vasárnap ki­állítja a kultúrpalotában. A gyönyörű modellt mindenki megtekintheti. — Vandervelde Budapesten. Emilé Van­dervelde, a belga szocialista párt egyik vezére, a brüsszeli Uníversitó Nouvelle tanára, e hó huszonkilencedikén, szombaton, Budapestre ér­kezik. A kitűnő politikus és tudós ez alkalom­mal a Társadalomtudományi Társaság és az „Institut International pour la diffusion des expóriences sociales" magyarországi csoportja közös íölolvaső-ülésén francia nyelven előadást fog tartani a Társadalomtudomány Társaság he­lyiségében (VI., Anker-köz 4., II. emelet) e hó huszonkilencedikén, szombaton, este félhét óra­kor. Az előadás tárgya: „A nemzetiségi kér­dés Belgiumban". Vandervelde ma az európai politikai életnek egyik legkimagaslóbb alakja. A szociálista politikusok sorában Bebel, Jaurés, Adler mellett foglal helyet. A szociálista moz­galmon kívül vezető szerepe van még a nem­zetközi antiklerikális és antialkoholista moz­galmakban. De nemcsak mint politikus és agi­tátor elsőrangú, hanem a brüsszeli szabad­egyetem tanára, a modern szociológiai iroda­lomnak is kitűnő művelője. A gazdasági fejlő­désről, a város és vidék viszonyairól, az agrár­kérdésről irott beható munkái, a művészetről, vallásról és alkoholról szóló essay-t nemcsak a gondolatok gazdagsága, hanem formájuk köl­tői szépsége révén is a tudományos szociálista irodalom legszebb termékei közé tartoznak. Előadása nemcsak a neves előadó személye, hanem á fölolvasás tárgya révén isigen érdekes. A nemzetiségi kérdés, amely Magyarországon és Ausztriában a leghevesebb politikai forrása, Belgiumban közel jutott a megoldás stádiumá­hoz. Az érdeklődés az előadás iránt előrelát­hatólag igen nagy lesz. Az előadást rendező egyesületek vendégeket is szívesen látnak. — Bartók Lajos siremléke. Bartók Lajos­nak, a kiváló költőnek, a Petőfi-Társaság volt alelnökének síremléke már elkészült. A nyolc év óta jeltelen sírban nyugvó költő élethű mell­szobra Somló Sárika tehetséges fiatal szobrász­művésznő alkotása. A síremlék leleplezését az ¡dei őszre tervezték, minthogy azonban a közbejött sztrájk miatt a mellszobor csak a jövő hónapokban kerül ki az öntőmühelyböl, a leleplezés ünnepségét a tavaszra halasz­tották. — Kitüntetés. A király, a személye körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére, Los-, sonczy Mihály földmivelésügyi miniszteri taná­csosnak saját kérelmére történt nyugdíjaztatása .alkalmából, a hazai lótenyésztés fejlesztése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend középkeresztjét a csillaggal adományozta. A kitüntetést a hivatalos lap holnapi száma fogja közölni. — A siketnémákért. A siketnémák állami­lag segélyezett szegedi intézetének felügyelő­bizottsága október 30-án, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a városháza tanácstermében gyűlést tart. — Nagybeteg egyetemi tanár. Nagy­becskerekröl írják: Czirbusz Géza dr, a budapesti tudományegyetem néhány héttel ezelőtt ki­nevezett tanára, súlyos betegen fekszik a nagy­becskereki piarista rendházban. Czirbusz Géza dr, a földrajz egyetemi , tanára, aki eddig Nagybecskereken, a piarista főgimnáziumban tanított, mellhártya-gyuladásban fekszik. Álla­pota igen súlyos, az orvosok azonban bíznak fölépülésében. — A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja csütörtököli, október 27-én tartotta közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia kis dísztermében. A közgyűlésen igen nagyszámú, előkelő jogászközönség jelenj meg. Balogh Jenő egyetemi tanár, az ögyesület alelnöke, nyitotta meg a közgyűlést s meg­nyitó-beszédében visszapillantást vétett az egyesület eddigi működésére és jelentést tett az egyesület jövő terveiről. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Kramer Emil dr ügyvéd terjesztette elő a pénztári jelentést, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett és a pénztárosnak jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki az egyesület érdekében kifejtett hat­hatós tevékenységéért. Ezután a tisztújítást ejtették meg. Tiszteletbeli elnök lett Wlassics Gyula valóságos belső titkos tanácsos, a köz­igazgatási bíróság elnöke; elnök béllyei Rickl Gyula igazságügyminisztériumi tanácsos; alel­nökök: Balogh Jenő dr udvari tanácsos, egye­temi tanár, Baumgarteu Izidor.dr koronaügyósz-' helyettes, Moravcsik Ernő Emil dr udvari taná­csos, egyetemi tanár és Pekáry Ferenc főkapi­tányhelyettes; főtitkár Friedmann Ernő dr' ügyvéd; pénztáros Kramer Emil dr ügyvédi titkárok: Erődy Tihamér dr és Bogsch Árpád; jegyzők: Boronkay István dr, Darvay Dénes dr és Markos Olivér dr. A tisztújítás megejtése után Baumgarten Izidor dr elfoglalta az elnök; széket és szép szavakban méltatta az újonnan megválasztott elnöknek, béllyei Rickl Gyulá­nak az egyesület alapításától és működésétől elválaszthatatlan nagy érdemeit. Rickl Gyula meleg szavakban mondott köszönetet Baum­gartennak ós az egyesületnek a beléje' helye­zett bizalomért. Utána Angyal Pál dr pécsi jogtanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ! tartott előadást a büntetőnovellának a fiatal­koruakról szóló fejezetéről. Előadásában erősen hangsúlyozta, hogy a büntetönovella helyes végrehajtásának elöföltéteie a formalizmussal való szakítás és az egyéniesités gondolatának mélyítése. A modern jogász szellemében bon­colgatta és döntötte el a fölvetett vitás kér­déseket. A közel egy óráig tartott igen érde­kes előadást a közgyűlés nagy tetszéssel fo= gadta. Ezután Bernolák Nándor dr kassai jog­tanár tartott előadást a fiatalkorúak bíróságai­nak Münchenben tartott'kongresszusáról. Be" hatóan ismertette és méltatta a kongresszus munkásságát és levonta belőle a tapasztalato­kat a hazai hasonló irányú reformokra vonat­kozólag. Az igen szép előadást szintén nagy tetszéssel fogadták. Végezetül még Baumgar' ten Izidor alelnök melegen üdvözölte • Pekáry Ferencet, akit ezúttal először választottak meg az egyesület alelnökévé és méltatta a közgyűlésen fölvetett tudományos problémák nagy fontosságát, mire a közgyűlés véget ért. — A reformáció emlékünnepe. Október 31-én lesz háromszázkilencvenharmadik évfordu­lója, annak a napnak, amelyen Luther Márton dr kíszögezte a wittembergi vártemplom ajta-

Next

/
Thumbnails
Contents