Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-25 / 130. szám

•1910 október 25 DELMAGYARORSZAG '11 •szél: Tehát elhozta a kutya a hollót. A fővadász ránéz és keserűen hallgat. Majd gondol egyet és föntartja a hazugságot: — Gyönyörű kis sas! — mondja. — Hm — szól a főherceg és szúrósan néz rá — ez sas ? Hisz ennek csak egy feje van ... . * (Szives vendéglátás.) A Vígszínház igazgatói irodájában a napokban föntjárt egyik ujságirókollégánk, aki nagyon ritka vendége szokott lenni az igazgatónak. A látogatás ideje alatt valóságos népvándorlás zajlott le. Visszautasított amatőr-szerző^ színészek, szabadjegykérök özöne. Az újságíró ijedten kérdezte: , — Azt hiszem, a legnagyobb mértékben zavarom. — Ó, dehogy. Maradjon csak egészen nyugodtan. Gyorsan végzek az urakkal. Tényleg: nem telt belé három perc, üres volt a szoba. — De mit csinál olyankor, igazgató ur, ha ezék közül az ur.ak közül > valamelyik mégis mindenáron maradni-akar? Hogy szabadul meg tőlük ? •' ; » — Nagyon egyszerű, — felelte Falucli Miklós. — Látta az előszobában a szolgát? A legkitűnőbb színházi szolga. Már messziről megismeri az úgynevezett gyanús látogatókat. Ha az ilyen látogató öt percnél tovább marad, a szolga alkalmazni kezdi a ' csalhatatlan módszert, amivel minden kellemetlen látogatótól meglehet szabadulni. Bejön és azt mondja: „A rendező ur sürgősen kéreti az igazgató urat;" Ebben a pillanatban belépett a szolga: — A rendező ur sürgősen kéreti az igazgató urat.... KÖZIGAZGATÁS x Bizottsági ülések. Szeged város kórházi bizottsága vasárnap délelőtt ülést tartott. Elhatározták, hogy egyes gyógyszerek szállítására uj , árlejtést tűznek ki, mert a mult árlejtésre csak egy ajánlat érkezett s az is drága volt. — A nyugdijbizottság hétfőn délelőtt ülést tartott, amelyen nyugdijkérvények fölött tárgyaltak. Több rendőr nyugdijkérvénye kerül a közgyűlés elé. A bizottság az összes folyamodók nyugdíjazását javasolja. i Kinevezések Csongrádmegyében. Cicatricis Lajos dr főispán Csergő Károly dr-t tiszteletbeli főjegyzővé, Dósa István dr-t és Szőke Sándort tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. j Nincsen segély. Hermann Dénes földbirtokos a halas—mérges— dorozsma—szegedi helyiérdekű vasút kiépítéséhez segély megszavazását kérte Csongrád vármegye közgyűlésétől, A vármegyegyülés ezen kérelmet nem találta téljesithétőnek. x Az elmaradt aszfaltozás. Szeged városában az idén nagy területekét láttak el aszfaltburkolattal. Ennek dacára mintegy háromezer négyszögméter programba vett utcarész maradt aszfaltozatlanul, aminek a sok építkezés az oka, illetve az, hogy ezeket a területeket az építkezések anyaga elfoglalja. A város tanácsa intézkedett, hogy ezek az aszfaltozásból kimaradt területek a jövő évben burkoltassanak be az aszfalttal. X A tűzrendészet országos szervezése dolgában Szeged város törvényhatósága föliit az országgyűléshez és a belügyminiszterhez és a föliratot-pártolás végett elküldte az ország tfsszes törvényhatóságainak. A mai napon Hontés Udvarhely vármegyék értesítették a polgármestert, hogy a szegedi akció készséges támogatásába szegődtek. X Uj tanyai ut. Lázár György dr polgármester vasárnap kint járt Felsőtanyán és megtekintette a felsőközpont—sövényházai-utépitési munkáit. A polgármester megállapította, hogy az útépítés nagyon lassan halad, mert kevés a munkás. Egyben intézkedett, hogy az ut mielőbb kiépíttessék. x A Bébe-utca uj elnevezése. Kormányos Benő dr törvényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be az októberi közgyűléshez, hogy a szegedi Béke-utca Gyertyámos-utcának neveztessék el. x Városrendezés. Várhelyi József kanonok vezetésével a rókusí polgárok küldöttsége tisztelgett Lázár György dr polgármesternél, akitől a Puskás-utca rendezését kérte. A polgármester a kérelmet a tanács elé juttatta. — Ma felsővárosi küldöttség járt a polgármesternél és kérte a Kecskeméti-utca csatornázását. A polgármester helysziní szemlét tartott az utcában s annak alapján a kérelmet a városi tanács támogatásába ajánlotta. APRÓSÁGOK, Ahol IVapoleon meghalt. Napoleon hires szigetén nagyon szomorú állapotok uralkodnak. Körülbelül négy esztendővel ezelőtt viszszahivták az ott fekvő angol garnizont, aminek következtében a sziget lakóinak keresetforrásai annyira megcsappantak, hogy most az egész lakosság nyomorog. Tervezték már, hogy a szigetet majd stratégiailag megerősítik, de hát kétséges, hogy a hadügyminiszter elismeri-e Szent Ilonát ennyi áldozatra is érdemes stratégiai fontosságú pontnak. A múltban természetesen sokkal fontosabb hely volt a sziget katonai szempontból, mint jelenleg. Az angolok különösen az indiai birodalom megszerzésénél vették igen nagy hasznát. A szuezi csatorna megnyitása előtt a sziget mint kíkikötö is igen jelentékeny volt. Nem kevesebb, mint ötven-száz hajó horgonyozott itt állandóan, mert itt látták el magukat vízzel és friss zöldségnemüvel. Mindez akkor volt így, mikor vitorláshajók hasították még a tengert. Azóta nagyon megváltoztak az állapotok. Mióta gőzhajók járnak és a szuezi csatorna is készen van, Szent Ilona kiesik a Fokváros felé igyekvő hajók útirányából, mint kikötőnek tehát már igen kicsiny jelentősége van. Ha egy háború esetén a szuezi csatornát blokiroznák, akkor Szent Ilona ismét nagyon fontos stratégiai pont lenne. A sziget lakói jelenleg csipkeveréssel keresnek valami kevés pénzt, ebből azonban csak olyan jelentéktelen jövedelmük van, hogy nem lehetetlen, hogy egy szép napon otthagyják a szigetet és Szent Ilona nemsokára lakatlanul fog állani a tenger közepén. Frithjof Nansen Amerika fölfedezéséről. Krisztiániában a mult héten Frithjof Nansen, a világhírű norvég sarkutazó, előadást tartott, amelyben megcáfolta a tudomány által is elfogadott azt a nézetet, mintha az izlandi Leif Erikson már ötszáz évvel Kolumbus előtt fölfedezte volna Amerikát. Frithjof Nansen e meggyőződését hosszú és beható tanulmányokból merítette. Nansen szerint az Erikson által emiitett „Borvidék", amelyet a tudomány eddig Amerikának tartott, azonos a görög regékből ismert „Boldogság szigeté"-vel. Az ó-szövetségben ez az „ígéret földje" vagy „Kanaán". A valóságban Erikson sohasem érte el a „Borvidékéét, mert ez csak a mesékben létező boldog föld volt, amelyet sohasem fedeztek föl, de amely után mindig vágyódtak az emberek. Nansen fejtegetései nagy feltűnést keltettek és több tudós, aki az előadáson jelen volt, kijelentette, hogy fejtegetéseivel nem értenek mindenben egyet. Nansennek ez az előadása legközelebb könyvalakban is meg fog jelenni. A világ legnagyobb hajója. Belfaslben néhány nap múlva egy hajót fognak vizrebocsátani, amelyet az angolok a világ legnagyobb hajójának mondanak. A „White Star" hajózási társaság Olympier nevü gőzöse ez, amelynek negyvenezer regiszter tonna lesz az űrtartalma és amelyik berendezésében fölül fogja múlni az eddigi hajókat. A Standard című lap néhány adatot közöl a hajó nagyságáról és berendezéséről. A hajóóriás hossza kétszáznyolcvan, magassága pedig husz méter. Építése közel harminc millió koronába került és hatszáz elsőosztályu, ezerkétszáz másodosztályú és háromezerkétszáz fedélközi utasra lesz benne hely. Az Olympier azonkívül föl lesz szerelve a modern hajótechnika összes vívmányaival. Lesz hatalmas fényszórója és igen nagy távolságokra ható drótnélküli távirókészüléke, amelyiknek ma már egy óceánjáró hajóról sem volna szabad hiányozni. Ami az utasok kényal* mét illeti, ugy a hajó e nemű berendezettsége vetekedni fog a világ legnagyobb szállodáival. A hajón téiikert és koncert-terem is lesz, továbbá egy nagy játszótér a gyermekek részére, apróbb szükségleti és alkalmi dolgok berendezésére pedig egy uri szabóterem, női konfekciós-üzlet és ékszerész-bolt is lesz; a hajón. Ezzel főleg az amerikai milliomosokra vannak tekintettel, akik jövőre az angol koronázási ünnepségekre, nagy számmal fognak átrándulni Európába. Osszehasonlitásképen álljon itt néhány számadat több régebbi hajóóriásról. Ötven évvel ezelőtt a „Great Eastern" volt a legnagyobb hajó és ez kétszáz méter hosszú és tizenkilencezer tonna űrtartalmú volt. A mai angol oceánflotta legnagyobb gőzösei a Cunard-társaság „Mauretánía"' és „Lusitánia" nevü gőzösei, amelyek harmincegyezerkilencszáz és harmincegyezerötszáz tonna ürtartalmuak és kétszáz méter hosszúak. A német hajók között a „Kaiser Wilhelm II." a legnagyobb, amelyik kétszázharminc méter hosszú A táviróvezetékek és az állatok. A világ összes táviróvonalainak hossza több mint nyolcmillió kilométer. Ennek az óriási hálózatnak elkészítése azonban nem ment minden veszély nélkül és a már kész táviróvezetékeknek is sok ellensége akadt különösen az állatok világában, sőt a civilizálatlan népek által okozott károkat tetemesen meghaladják az állatok által okozott károk. A távirónak egyik legmakacsabb ellensége az elefánt, amely- állat Afrikában és Indiában gyakran több kilométer hosszúságban is kiszakítja a távirópóznákat a földből és ezzel mérhetetlen károkat okoz. Hogy micsoda ösztön vezeti ebben az elefántot, azt nem tudni. Ugyancsak sok kárt idéztek elő Indiában a bivalyok is, amelyek fejükkel nekiszaladtak a távirópóznáknak és igy döntötték ki. Idővel azután a bivalyok megszokták a póznákat és megbékültek ezzól az uj intézménynyel. Északamerikában a páncélos állatók, a gyapjas nyul és az amerikai görény okoz Sok kárt a táviróvezetékekben, i mert ezek az állatok a távirópóznák alján ássák földalatti iakásaikat. Norvégiában a medvékkel volt sok baj. A medvét a távirópóznák zúgása csalogatta, amiből azt következtette, hogy ott méhek tanyáznak. Idővel azonban a medve megtanulta, hogy a zugó póznák nem rejtenek számára mézet és igy ma már békén hagyja, Afrikában és Ázsiában a majmok tornaszerek gyanánt használják a távirópóznákat és gyakran összevissza szakgatják a vezetékeket, ugy, hogy a táviróvonalakat évenkínt többször kell kijavítani. Az uj találmánynyal a madarak barátkoznak meg legjobban, mert a drótvezeték minden oldalra jó kilátóhelyet nyújt. A harkályt ép ugy, mint a medvét, eleinte megtévesztette a távirópóznák zúgása, amiből azt következtette, hogy a fában rovar rejtőzik. Hegyes csőrével azután hét-nyolc centiméter széles lyukakat vágott a fába, miáltal gyakran uj pózna fölállítása vált szükségessé, idővel azonban a harkály is belátta tévedését és ma már igen ritkán keres a távirópóznákon rovarokat. A rovarok világában a távirópóznák fölállítását alighanem nagsy örömmel fogadták. A vadméhek és a darazsak a póznákba furt lyukakba helyezték át fészkeiket. A pókok a drótok közé feszitik ki hálóikat és ezek zavarokat idéznek elő az áramban. Különösen Japánban néhol olyan kiterjedésüek a távíródrótok közé kifeszített pókhálók, hogy lehetetlenné teszik a táviratozási. A huzalokat időnkint megtisztítják ugyan a pókhálóktól, de ezzel tisztára sziszifuszi munkát végeznek, mert egy-két nap alatt ismét elkészülnek a pókhálók és akkor újból kezdhetik a munkát. De nemcsak a szárazföldön, hanem még az oceánok rengeteg mélységeiben is vannak ellenségei a távirónak, A tengerekben él többek közt egy féregfaj, amely belefúrja magát a kábelek kaucsuk burkolatába. Sok kárt okoz a fürészhal is, amely a viz alatt néha beleütközik a kábelekbe és azután ezen ugy feldühödik, hogy hatalmas fűrészével megtá* madjo a kábelt és megsérti a burkolatokat, A tengeralatti vezetékek nem fekszenek mindig a tenger fenekén, hanem néhol a tengerben elnyúló dombos emelkedések között vannak kifeszítve. Ezt a körülményt a cethalak arra használják föl, hogy hátukat odadörzsölik a kábelekhez, hogy lesúrolják magukról a rárakódott élősdieket. Ez a toalettcsinálás azonban BEHBSWHH Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. :wsrsí Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! miiórások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota,) Weisz J. Hugó és Társa