Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-25 / 130. szám

1910 október 25 DÉLMAGYAROR5ZAG S lombos fák burkolják titokzatos homályba, mint minden onnan kiinduló törekvést. Ebből a kis városból indult ki régen a nagy harc, német legyen-e Versec, vagy szerb. Arról, hogy magyar legyen, nem igen sok szó esett. És ekkor, huszonöt évvel ezelőtt, odavetődött, az akkor fölállított magyar iskolához, egy Palóciából az ide­genbe <• szakadt, Sárospatakon nevelkedett keménynyakú kálomista-professzor, Perjéssy Lajos, aki sem a németet, sem a szerbet nem kedvelvén, a magyar kultúrát akarta diadalra vinni. Járt-kelt, kért, könyörgött, irt, gyűjtött és huszonöt évvel ezelőtt ös­szehozta a Versen Magyar Közművelődési Egyesületet, amelynek mai jubiláris köz­gyűlésén, mint az Egyesület főtitkára, büsz­kén számolhatott be azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a YMKE elért. Megala­pította a Versecen máig is egyetlen magyar lapot, a Délvidéket, melynek most is szer­kesztője s pár év előtt a verseci magyarság fiatal nemzedékét összegyűjtötte az ifjúsági önképző-egyesületbe. Ott estélyeket, fölolva­sásokat rendez, Uránia-előadásokat rög­tönöz, ahol ő a gépész és a fölolvasó -is. Fáradhatatlan energiával küzd és csak azért, mert magyar és csak a magyarságért. Erre a jubiláris közgyűlésre hivták meg a DMKE-t, a magyar kultúra déli védbás­tyáját, amely egyesület ez évi rendes köz­gyűlését ma Versecen is tartotta meg. A kettős ünnepségre sok idegen jött Vér­secre. A kormány részéről Karácson Lajos honvédelmi államtitkár, Radisics György mi" niszteri tanácsos a kultuszminiszter, Németh József dr osztálytanácsos a földmivéíésügyi miniszter, Dániel Tibor báró főispán a belügy" miniszter, Orkay Kálmán dr igazgató az Orszá­gos Közművelődési Tanács képviseletében. Ott voltak még Ferenczy Károly dr és Horváth Géza dr egyetemi tanárok, Szabolcska Mihály a temesvári Arany János-társaság, Tömörkény litván a szegedi Somogyi könyvtár és muzeum képviseletében és Barát Ármin dr. A DMKE el­'atJkSége, tisztikara és igazgatósága részéről: Perjéssy László ügyvezető alelnök, Gallovich Jenő főtitkár, Szecső Vilmos titkár, Zsiross Mihály főszámvevő, Becsey Károly dr ügyész Perjéssy Mihály dr, Rosenberg Zsigmond ég 'Szabó Gyula igazgatósági tagok. Képviselve volt még a DMKE-nek majdnem mindenik fiókja, iiletve osztálya is. Az ünnepségek sorozata a szombaton este tar­tott hangverSenynvél kezdődött, amelynek Bikerét már előre biztosította Szabolcska Mi. hály és Jorgné Draskóczy Ilma fölolvasása. egy nőalak térdel. Fekete ruhájából csak hófehér hattyú-nyaka világított ki, de ez is elég volt az ő szemének arra, hogy meg­bűvölten tapadjon oda. Hosszan, nesztelen léptekkel közeledett az oltár felé ugy, hogy félig szembe került a térdelő növel. Amint az arcára pillantott, szinte gyökeret vert a iába. A torka összeszorult s elkezdett resz­ketni. Saskia volt. A Rembrandt felesége. Először azt hitte, hogy álmodik, de mihamar meggyőződhetett az ellenkezőjéről, mert a jelenség fölállott, egy hosszú, méla, csodál­kozó pillantást vetett reá s aztán lassú, ringó léptekkel kifelé indult. Bánki szeretett volna utána iramodni, megölelni, megcsókolni őt, de mozdulni is képtelen volt. A nagy megilletődés elvette minden erejét és megfosztotta öntudatától. Mire magához tért és kirohant a templom­ból, már nyoma veszett Saskiának. Eltűnt. Soha többé nem látta. Három nap rnulva már Budapesten volt. A barátai, akik kikutatták, hogy merre járt, frunyos mosolylyal kérdezték tőle: — ÍVös, megtaláltad Saskiát? Hol van Faskia'? Nem merte egyiknek se megmondani az ierazat. Hogy igenis megtalálta, de mindjárt »í is vesztette. így is félbolondnak tartották már, hát még akkor! Inkább hallgatott. De R lelkében ott hordta mint szent hitet és meggyőződést annak a templomi látomásnak * képét és végtelenül nagy, szinte földön­túli hálát érzett a cinikus iró iránt. Vasárnap regfel nyolc órakor a DMKE igaz­gatósága ülést tartott, melyen a jelöléseket ejtették meg- Utána a Verseci Közművelődési Egyesület díszközgyűlése volt. A jubiláris köz­gyűlést Paulovits István táblabíró, elnök nyi­totta meg. Utána Guggenberger Pál királyi já­rásbiró tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben az egyesület és főként annak megalapítója, Perjéssy Lajos főtitkár érdemeit méltatta. Ez­után Rezvha István dr polgármester fölkéré­résére Radisics György miniszteri tanácsos ünnepélyesen megnyitotta a most alapított ver­seci városi muzeumot. A DMKE közgyűlését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Perjéssy László ügyvezető alelnök, melyen a fölsoroltakon kívül még Zme. janovics verseci görögkeleti szerb püspök is jelen volt. Az elnöki megnyitó-beszéd rámuta­tott arra a helyes és jelentős pozícióra, ame­lyet a DMKE a kultura szolgálatában elfoglalt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette az egyesü­let mult évi működéséről szóló jelentést s jóváhagyták a költségvetést, amelynek kereté" beti tizennégyezer koronát fordítanak kultur­céiokra, A jelentés szerint az egyesület munkáját elsősorban három nagy nevelőintézete: a sze­gedi, aradi és makói nevelőintézet kötötte le. Eredményes működést fejtett ki az analfabéták oktatása terén, főképen az első budapesti és ötödik szegedi honvédkerületi és az első és második lovasdandár alá tartozó csapattestek­nél. A király nyolcvanadik születésnapja alkal­mából elhatározta az egyesület, hogy a tengez"­parton beteg gyermekek számára üdülőházat és gyermekszanatóriumot létesít. Külföldi min­tára az egyesület gondosan összeválogatott könyvekből munkáskönyvtárak fölállítását ter­vezi az ország gyáraiban és ipartelepein. Moz­galmat indított, hogy déli Magyarország terü­letén minél több helyen és minél előbb szín­házak létesüljenek, amelyek a nemzeti törek­véseknek templomai. Azokban a városokban, amelyeknek állandó színházuk nincsen, az egyesölet mindenekelőtt színpártoló-egyesüle­teket alakit s minden erejével arra törekszik, hogy e városokban fokozatosan állandó jellegű, egyszerű és tágas színházak épüljenek. Az el­múlt esztendőben kezdte meg az egyesület ifjúsági egyesületek szervezését és eddig öt ilyen egyesületet alakított. A kivándorlás ellen­súlyozására sürgős fölterjesztéssel fordult az egyesület a földmivelési kormányhoz, kérve az aidunaí öblözetek sürgős ármentesitését ok­szerű telepítés céljából. Számos helyen létesí­tett és tart fönn az egyesület könyvtárakat s fiókjai is szép eredménnyel működnek. A DMKE jelenlegi létszáma a következő: örökös tag ezer-ezer koronával harminchét, alapító-tag kétszáz-kétszáz koronával ötszáznyőlcvankilenc, alapítvány négy darab tizezerötszáz korona ér­tékben, rendes tagdíjmegváltás száz és ötven koronával háromszázhatvankilenc, rendes tag­négyezerhetvenhét, amelyek a középpontban kezeltetnek. Az osztályok és fiókok taglét­száma pedig négyezernyolcszázhuszonnyolc, mindössze tehát' kilencezerkilencszáznégy tagja van a mai napig a kulturegyesületnek. Perjéssy László alelnök ezután bejelentette, hogy Justh Gyula, ekszponált politikai állására való hivatkozással, az elnöki állásról lemondott A lemondást tudomásul vették s Justh Gyulát az alelnök indítványára tiszteletbeli elnökké választották. Uj elnökké közfelkiáltással, egyhangúlag Dániel Ernő báró, volt kereskedelemügyi minisztert, torontálmegyei nagybirtokost választották meg s öt a választásról táviratban értesítették. Dániel Ernő báró a következő táviratban válaszolt: Kitüntető bizalmukért őszinte köszönetet mondva, a magyar közművelődés fejlesztésé­ben és terjesztésében nagy és nemes missziót teljesitő DMKE elnökségét örömmel fogadom el és őszintén sajnálom, hogy a delegációs tárgyalások miatt a DMKE verseci közgyű­lésére nem mehettem el. Dániel Ernő báró megválasztását azért fo­gadták el nagy örömmel, mert ez meghiúsulá­sát jelenti annak a széthúzó törekvésnek, hogy Temesvár és Versec a DMKE kötelékéből ki­váljanak. Tisza István gróf a következő táviratot in­tézte az elnökséghez: Sajnálatomra, a verseci közgyűlésén részt nem vehetek. Á magyar kultura minden ott­lévö harcosának sikert kíván Tisza István. Az alelnök indítványára Gallovich Jenő tit­kárt érdemei elismeréseül tiszteletbeli alelnökké, Jedlicska Béla dr-t és Scossa Dezsőt szintén tiszteletbeli alelnökké, Hauser Rezső Sándort pedig tiszteletbeli főtitkárrá .választották meg. A DMKE jövő programjában van,. amint az alelnök jelezte, egy. internátus létesítése Sza­badkán, szünidei gyermeküdülőhely létesítése Cirkvenicán s jogász-otthon építése Budapesten. A terv kivitelére célravezetőnek tartja a vá­lasztmány, hogy az egyesület főtitkára, Gallovich Jenő, Budapestre tegye át a lakását. A titkárt a szegedi központban Hauser Rezső Sándor fogja helyettesíteni. Elhatározták, hogy a DMKE jövő évi köz­gyűlését Ijugoson tartják meg, amikor ott or­szágos iparkiállitás is lesz. Scossa Dezső ezután tartalmas tanulmányt olvasott föl a kultúr­egyesület hivatásáról. A közgyűlés után bankett volt, amelyen Dá­niel Tibor báró főispán a királyra, Perjéssy László a kormányra és annak jelenlévő képvi­selőire, Rezucha István, Versec város polgár­mestere a vendégekre, Perjéssy Mihály dr az uj elnökre, Dániel Ernő báróra, Karácson Lajos államtitkár Perjéssy Lászlóra mondottak fel" köszöntőt. A horvát választások. Zágrábból jelentik a Magyar . Távirati Irodának: Bár - a zágrábi koalíciós politikusok szombati tanácskozásukon a bánnak a zágrábi első és második kerület vasárnapi választógyülésére való meghivásáró; kedvezően nyilatkoztak s a lapokban megjelent közlemények szerint szívesen meghallgatták volna a bán politikai kijelentéseit, választásj intézőbizottságuk másértelmü határozatot ho­zott. Az intézőbizottság kijelentette, hogy To masics dr bánt nem hívhatja meg, mert nem­csakhogy nem híve a koalíciónak, hanem a zágrábi első kerületben képviselőjelöltnek lé­pett föl a koalíció jelöltje ellen; de ha Toma­sics dr mint .horvát bán a gyűlésen megjelenne, szívesen meghallgatják. E határozat a közön­ség körében nagy meglepetést okozott, mert arra következtetnek belőle, hogy'a bán nyilat­kozatai által saját híveiket megtántorithatná. A tegnapi választógyülésen ily módon aránylag kevesen jelentek meg. A két kerület választó' közül, melyeknek száma több mint ötezret tesz ki, alig jelent meg háromszáz; ezenfölü' három-négyszáz nem választó volt jelen. Mint az első kerület képviselőjelöltje, Surmin dr beszélt, aki a koalicíó álláspontját az ismert érvekkel támogatta és a koalíciónak a jelen kormánnyal szemben követett magatartását igazolni igyekezett. Kulmer gróf, a második kerület képviselőjelöltje, követeli a törvények keretében a horvát nemzeti óhajok teljesítését és a bánnal való megegyezés mellett foglalt állást. Szóló a legnagyobb bizalommal viseltetik a bán iránt, akinek hazafiságáról föltétlenül meg van győződve, szükségesnek tartja, hogy a választósok után az uj többség megegyezzen a bánnal. Szóló nem lép ki a koalícióból, de szabadkezet tart fönn magának, mert nem akarja elveit föltétlenül alávetni a pártfegye' lemnek. Miután még többen beszéltek, köztük az egyik választó a koalíció ellen abból az ok­ból, mert a bán nyilvános szereplését e gyülé"­sen megakadályozták, Kulmer gróf és Surmin dr jelöltségét kimondották, mire a gyűlés vé­get ért, Zágrábból táviratozzák: Az ellenzék válasz! tási intéző-bizottságai aggasztó terrorizmust fejtenek ki. Scheerer dr verőcei kormánypárt, jelölt panaszt tesz a kormánynál, hogy a .le1 meraie jogpárti jelölt választói fegyveresen fe, nyegetik a kormánypárti jelölteket. Süsctkbói jelentik: Riiz les dr jelöltjei védelmet kérnek, mert Barcsics Erazmus koalíciós jelölt kortesei megtámadják és szabad elhatározásokban aka­dályozni akarják őket. Kihordóiktól a közön"

Next

/
Thumbnails
Contents