Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-23 / 129. szám

6 DÉLMAOYARORSZAQ 1910 október 23 l&iások&t igénypörrel megtámadhassa. Mindez szabályszerűen meg is történt Báttaszéki dr ügyvéd irodájában. Müller még itt az irodában kétezer koronát adott át a nőnek, amit azon­ban még a kapu alatt visszakért, mondván, hogy mindaz, ami odafönt történt, csak színle­ges. Megígérte, hogy Georgíevicsnét három hó­nap alatt teljesen rendezi és ezerötszáz korona jutalmat kötött ki magának. Viszont kötelezt6 magát, hogy az asszonynak havi kétszáz koro­nát juttat az évjáradékából. E különös egyez­ség óta négy év telt el, amely idő alatt Mül­ler a szerződés egyetlen pontját sem tartotta meg. Az asszonynak mindössze harminc, negy­ven vagy ötven koronákat adott havonta, a hitelezőknek egy fillért sem. Mikor nemrégiben Georg'ievics megtudta fele" ségének különös összeköttetését Müllerrel, az asszonyt gondnokság alá helyezte és erélyesen fölszólította Müllert, hogy azonnal számoljon le. A kitűnő férfiú a legravaszabbul védekezett. Hazudozott, bujkált s ravaszkodott, ugy, hogy a másfél hónap óta tartó rendőri vizsgálatot mindig hamis utakra vezette. Üzleti könyvei nem voltak, de hatvan eredeti nyugtát és váltót mutato.tt föl, amelyekről Pinterics írásszakértő most kimutatta, hogy valamennyi hamisított. Megállapította a vizsgálat, hogy Georgievicsné­töl összeköttetésük ideje alatt huszonhateze1' koronát csalt ki, a hitelezőket pedig négyezer koronával károsította meg. Mai kihallgatásán kiderülték még Müilernek itt következő gaz­ságai: 1903-ban élelmiszerhamisitás miatt tolonc­házban volt, nyolc évvel ezelőtt egy Baross­utcai asztalosmestertől harmincezer koronát csalt ki ugyanolyan módon, mint Georgievics" nétől; összeköttetésben állt több pénzhamisító, bandával; hatóság elleni erőszak miatt jelenleg öt esetben folyik ellene bűnügy. Mikor ugyanis a Petneházy-utcai házában bajok voltak és rendőri segítséget, kért, túlságos szelídnek ta­lálta a réndőrök föllépését. A csapat elé állt és ö akart vezényelni; mikor a rendőrök nem engedelmeskedtek, nekik rontott és ökölcsapá­sokkal ötöt megsebesített. Fuvartelepének több kocsisa súlyos testisértés miatt tett ellene följelentést. Állandóan agyba-főbe verte őket, többet kórházba kellett szállítani és az egyik, nek vasvillával beverte a koponyáját. Pályáját Horvátországban kezdte Müller, egy drogériában. Majd mikor innen lopás miatt tá­vozni kellett, kereskedösegéd lett. Az apja do­hánycsempész volt. Unokabátyja, Müller Imre, meggyilkolta az édesanyját. Tizenkilenc évi bör­tönre ítélték és még most is ül Petrinján. Mül­ler Albert Sziszekről Münchenbe szökött, ahol nemsokára kirakatfosztogatáson csípték. Rö­viddel ezután Bécsben zsebtolvajlást köve­tett el. Müller Albert magas, erős, feltűnően szép em­ber. Őszes, fekete haja van, fekete bajusza és kék szeme. Mikor Budapestre érkezett, apró tárgyakkal kávéházakban házalt. 1902-ben már vas- és rézbutorkereskedése volt. Mégis ebben az időben csavargásért bekísérték az V. kerü­leti kapitányságra, ahol külföldi bünlajstromát összeállítva, kí akarták tiltani és csak Visontai Soma közbenjárása mentette meg ettől. A Volta-kereszttel 1906-ban kezdett dolgozni. Egy ezredest, aki ilyen keresztet vett tőle, sok ezer koronával zsarolt meg. Franciaországból is ki van tiltva. Legújabban többek között Parrvig Lipót kovács tett ellene bünügyi föl­jelentést. A kovács Petneházy-utcai házában lakik­Egy napon Müller megharagudott rá s meg­mondta neki, hogyha még aznap ki nem köl­tözködik, agyonveri. Parwlg ezt nem tette meg, mire Müller berontott a lakásába, revolverrel lövöldözött és igy kergette ki Kovács egész családját. Az Országbiró-utca tizenhatodik szám alatt levő házának házmesterét, Steiner Már­tont, ostorral süketre verte. Feleségével, akit két évvel ezelőtt vett el, szintén borzasztó brutálisan bánt. Egyszer éjjel hajánál fogva vonszolta az udvarra, a kúthoz cipelte, hideg vízzel öntözte, verte, rugdalta, revolvert fogott rá. A lakókat, akik ki akarták szabadítani az asszonyt, lelövéssel fenyegette. Érdekes, hogy eddig huszonhárom bűnügyben ki tudta vágni magát. Most Lehel Antal dr juttatta a rendőr­ség kezére és szedte össze hihetetlenül össze­gabalyodott és rengeteg sokfelé ágazó bűnei­nek lajstromát. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Október 23, vasárnap 24, hétfő: 25, kedd: 26, szerda: 27, csütörtök 28, péntek: d. u.: A baba. este: A csikós. (Páratlan g-os bérlet.) Svihákok. operett. (Páratlan V3-os bérlet.) A három testőr, vígjáték. (Páros »/,-os bérlet.) A postásfiu és a húga, ope­rett. (Páratián 1/3-os bérlet.) A kard becsülete, szinmü. (Páros -¡i-os bérlet.) A nluzsikusleány, operett. November 1, kedd f> L A » Bemutató. (Páratlan 5/3-os bérlet.) 29, ssoti-tbat: A muzsikusleány, operett, (Páros V3-os bérlet.) 30, vasárnap d. u.: Bilincsek, színmű. 30, „ este: A muzsikusleány. Bér­letszünetben. 31, hétfő: A muzsikusleány, operett. (Páratlan !'s-ós bérlet.) d. ti.: A szigetvári vértanuk, este: János vitéz, énekes já­ték. (Páros 8/s-os bérlet.) A kard becsülete, szinmü. 2, szerda 3, csütörtök: 4, péntek: (Páratlan i;5-os bérlet,) • Hoffmann meséi, opera. (Pá­ros ?'3-cs bérlet.) Beulemans kisasszony há­zassága. vígjáték. Bemutató. (Páratlan 3/s-08 bérlet.) 5, szombat: Beulemans kisasszony há­zassága, vígjáték. (Páros 1 s-os bérlet.) 6, vasárnap d. u.: Duda kisasszony, ope­rett. 6 ,, este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan Vs-os bérlet.) Mey Dáuid emlékezete. Sűrűn esik szó azokról az eltemetett művészi nagyságokról, akiknek sirja évek óta jeltelenül áll. Az Országos Szinészegyesület igaz­gató-tanácsa nagyszabású akciót indított arra, hogy néhány kiváló színész és színésznő hant­ját méltó emlékkel örökítsék meg. Ezzel a mozgalommal párhuzamosan folyt az a gyűjtés amelylyel a közönség és az Operaház tagjaj körében alakult „Ney Dávid műemlék-bízott, ság" buzgólkodott a magyar dalosmüvészet egyik legdicsőségesebb képviselőjének: Ney Dávidnak emelendő siroszlop érdekében. A bizottság agilitása azzal az eredménynyel járt, hogy az egyszerűségében is nemes művészettel megkomponált síremlék már ott áll a rákos­keresztúri temetőben s mint a most szétkül­dött értesítések tudatják, e hó huszonnegye­dikén, hétfőn délelőtt fogják a Ney Dávid sír­ját méltó emlékkel jelölő oszlopot a jövendő gondozóinak ünnepiesen átadni. A leleplezés alkalmára a műemlék-bizottság a következő programot állapította meg: 1. Himnusz. Énekli a Magyar Királyi Opera­ház férfi énekkara. 2. Egyházi szertartás. 3. Mészáros Imre igazgató az Operaház kép­viseletében helyez koszorút, a hantra. 4. Gyászdal. Énekli a Magyar Királyi Opera­ház férfi énekkara. 5. Sándor Pál országgyűlési képviselő beszéde a színházi közönség képviseletében. 6. Karének. Előadja a Magyar Királyi Opera­ház férfi énekkara. Az ünnepies átadáshoz a bizottság meghívja a néhai művész családját, a kormány, a szé­kesfővárosi hatóságok, a minisztériumok, a hitközség, a színházak, az operaházi bérlők, a művészeti intézetek, a sajtó képviselőin kivül a hírlapok utján az elhunyt művész összes ba­rátait és tisztelőit. A „Ney Dávid műemlék-bizottság" a sírkő­átadással még nem fejezte be hivatását. Neve­zetesen ki akarja egésziteni a nagy művész emlékének megörökítését annak a mellszobor­nak a márványba faragtatásával is, amely­nek sikerült mintáját Mester Jenő szob­rászművész már régebben megalkotta, E külön emlékmű fölállításának költségeihez a gyűjtést folytatni fogják. Kiválóan nemes kegyeletérzésnek adta bizonyságát Zichy János gróf kultuszminiszter, mikor megengedte, högy az emlékmű költségeinek részbeni fedezésére a Magyar Királyi Operaház rendkívüli előadást rendezhessen, amely előadás tiszta jövedelmét a Ney-szobor javára fordítják. Értesülésünk szerint ezt az előadást még ebben a hónapban meg is fogják tartani. Hogy végül legalább 6 helyen megörökitsük a derék férfiaknak nevét., akik — mint a „Ney Dávid műemlék-bizottság" tagjai — különös szeretettel és gonddal fá­radoztak a műemlékek létesítése körül, álljon itt a következő névsor : Apponyi Albert gróf (védő), Molnár Viktor államtitkár, Rákosi Jenő, Mihalovich Ödön diszelnökök, Sándor Pál> Mészáros Imre elnök, Alszeghy Kálmán alelnök» Csillag Máté pénztáros, Ladányi Miksa dr jegyző, Vidor Dezső titkár, Gorovy Miksa el­lenőr, Freund Izsó, Fridrik Ferenc, Kemény János számvizsgálók, Chmilevsky Endre, Ercló'* Armand, Eördögh János, Kéméndy Jenő, Kernen István, Kornay Richárd, Márkus Dezső, Mihályi Ferenc, Ney Bernát, Noseda Károly, Schmidek Izor, Singer Artúr, Szemere Árpád, Szikla Adolf, Takáts Mihály, Tóth Imre, Vázsonyi Vil­mos dr és Vida Félix, a végrehajtó-bizottság tagjai. * A színházi iroda liirei. A következő hé­ten a niüvezetőség a szezon sikert' aratott leg­jobb darabjaiból állította össze a műsort. A többek között szerepel a műsoron a Svihákok, Ziehrér melodikus operettje és Herczeg Ferenc mindig hatásos vígjátéka, A három testőr. A drámai személyzet Fonson és Wicheler nagy­hírű darabjára, a Beulemans kisasszony házas­ságé- ra fordítja mostanában ideje javát, mig az énekesek az utolsó összpróbákat tartják Járná Györgynek, a magyar származású, nagyíaien­tumu bécsi zeneszerzőnek uj operettjéből, A muzsikusleány-bóí. * Iíangirersenyek. A Várnay-féle hangver­seny-bérletrendszer az idén is általános elisme­résre talál és a közönség siet maganak helyet biztosítani a ritka élvezetet ígérő estélyekre. E nagy érdeklődés indokolt is, mert Koenon Tilly énekművésznő, Hubermann hegedűművész és Godowsky zongoraművész a mai zenevilág legkimagaslóbb alakjai. * III, Richárd király. A fővárosi Nemzeti Színházban már folynak a színpadi pró­bák Shakespeare remekművéből, a III. Richárd király-bóí. Az uj díszletek, amelyek nemcsak korhüség, de müvésziesség szempontjából is nagy föladatot róttak a színházra, már elké­szültek. Az előadás dekoratív része Shakespeare e hatalmas drámájában különösen fontos, mert. nemcsak külső keretét adja meg egy történeti nagy korszaknak, de a tizenötödik századbeli Anglia belső életének levegőjével tölti meg a színpadot. A Nemzeti Színház szcenáriuma., amely teljesen önálló és független minden szín­pad eddigi Richárd-előadásaitól, a következő képekben csoportosítja az öt fölvonás cselek­ményét: Első kép: VI. Henrik halála a Tower­ban. Második kép: A régi London egy utcája a város kapujával, amely mögött Szent Pál templomának tornyai rajzolódnak a felhős, kö­dös háttérbe. A Yörk-ház nagy ünnepélynek, a fehér rózsával díszített sötét London öröm­mámorának rivalgásából szomorúan csendül kí az utolsó Lancester király, VI. Henrik koporsóját kísérő gyászdal. Harmadik kép: Edvárd király halála. Negyedik ..kép: A walesi herceg bevonulása Londonba, Ötödik kép: A koronatanács. A londoni polgárok küldöttsége fölajánlja Richárdnak a koronát, A koronázási ünnep a Westminster Hallban. Hatodik kép: A Tower udvara, ahonnan Richárd a bosworthi céatába indul. Hetedik kép: Richmond és Richárd sátra a boswórt.hi csatatéren. — Tóth Imre igazgató, aki a darabot rendezi, a két kis York­herceg halálát De La Rochenak a párisi Louvreban lévő gyönyörű festménye után állít ja be a darabba és Richárd nagy álomjelenetét, mely a darab csúcspontja, továbbá az egész bosworthi csatát a modern színpadi technika minden eszközének fölhasználásával igyekszik nemcsak szenzáció­san, de művészileg megoldani. A darab három első előadása november tizenegy, tizenkettő és tizenharmadikán lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents