Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-22 / 128. szám

mo oKtőber Tl DÉLMAGYARORSZAG 7 lenné válik és boszantja, hogy a nála jobb erők játszva csinálják meg a részére előirt anyagot. Társainkat, különösen az ügyesebbeket, állandóan figyeljük meg és igyekezzünk ellesni azok mozdulatait. Sok olyan gyakorlat van, mely az első tekintetre nagyon nehéznek tűnik föl, később azonban, ha ráakadtunk .a nyitjára, könnyedén csináljuk. Magunkat is meg kell figyelt et nünk, hogy rájöhessünk olyan testtartási, vagy mozdulathibára, melyet önmagunk nem vennénk észre. Bizony, sokszor azért nem tudunk valamely gyakorlatot megtanulni, mert nem ismerjük a hibánkat. A tornázás lényeges kelléke, hogy mindent fürgén", elevenen csináljunk. Sajnos, sokan ebben követik el a legnagyobb hibát. Lustán, lanyhán mennek a szerhez és még lanyhábban dolgodnak azon. Ez «agyon rossz hatást von maga után. A lusta mozdulatokat annyira, megszokjuk, hogy kenyérkereső munkánkra is kellemetlen befolyást gyakorol, nem szólva arról, hogy emellett az ember gondolkozási képessége is mennyire megbénul. (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Október 22, szombat: Troubadour. (Páros 1[s-os bérlet.) „ 23, vasárnap d. u.: A baba, „ 23, „ este: A csikós. (Páratlan : 3-os. bérlet.) . „ 24, hétfő: Svihákok, .operett. (Páratián Vs-os bérlet;) „ 25, kedd: A három testőr, vigjáték. (Páros 3. ¡-ős bérlet.) n 26, szerda: A postásfiu és a húga, operett, (Páratlan '/5-os bérlet.) , 27, csütörtök: A kard becsülete, szinmü. - (Páros '2's-os bérlet.) m 28, péntek: A muzsikusleány, operett. Bemutató. (Páratlan '/8-os bérlet.) ' » 29, szombat: A muzsíkusleány, operett, (Páros 4/s-os bérlet.) „ 30, vasárnap d. u.: Bilincsek, szinmü. „ 30, „ este: A muzsikusleány. Bérletszünetben. „ 31, hétfő: A muzsikusleány, operett. (Páratlan 2/3-os bérlet.) November 1, kedd d. u.:. A szigetvári .-vértanuk. „ í, „ este: János vitéz, énekes já' ' lék. (Páros " 3-03 bérlet.) 2. szerda ' A kard bécsüleíe, szinmü. (Páratlan' 3'3-ös bérlet.) „ 3, csütörtök: Hoffmann meséi, opera. (Páros -/5-os bérlet.) „ 4, péntek: Beulemans kisasszony házassága, vigjáték. Bemutató. (Páratlan sl,-os bérlet.) „ 6, szombat: Beulemans kisasszony házassága, vigjáték. (Páros 13-os bérlét.) j, 6, vasárnap d. u.: Duda kisasszony, operett-. ^ 6, n este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan 2 3-03 bérlet.) ft színház bajai. — A szinügyi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Nobilis, hivatásához és küldetéséhez mindenfélekép méltó ülést tartott a szinügyi bizottság pénteken délután. Alighanem tudták a bizottság tagjai, hogy ma olyan munka vár reájuk, amelynek derekas elvégzésénél őrt kell állaniok, ép azért majdnem teljes számban jelentek meg. Tizenkét tagja van a szinügyi bizottságnak és a mai ülésen nyolcan voltak jelen. A heti műsort, egy-két lényegtelenebb megjegyzéssel, tudomásul vették. Bemutatta az elnök az Országos Magyar Színművészeti Akadémia igazgatóságának meghívását, amelyben az Akadémia előadásaira invitálja a szinügyi bizottság tagjait. Most Lendvay Mici kérvényére került a sor. A kérvénynyel kapcsolatos tárgyalások során a bizottság sajttálaiéinak adott kifejezést afölött, hogy az utolsó ülés diszkrét természetűnek jelzett tárgyalásairól az •gyik estilap tudósítást között. Tisztázódtak végleg azok a kifogások, amelyeket a bizottság a színtársulat három uj tagja ellen emelt, Így összegezhetők : Nagy Dezsőt a neki megfelelő szerepkörben foglalkoztassa az igazgatóság, Lendvay Mici, de különösen Reményi Sári pótlásáról betegségük tartamára gondoskodjék. Készséggel vette tudomásul a bizottság Lendvay Mici beadványából, hogy az az indispozició, amelylyel betegsége miatt eddig küzdött, megszűnt és hogy a művésznő legközelebb a János vitéz címszerepében föllép. Wimmer Fülöpnek volt ezután kettős előterjesztése. Az egyikben a Király Színház egyik tagjának (?!) legutóbbi vendégszerepeltetésével foglalkozott, a másikban pedig egy immunitás i esetet jelentett be, amely szerint Almássy Endre művezető-igazgató minden indok pélküj a saját fedezésére használja föl azokat a nyi. latkozatokat, amelyeket ő a szinügyi bizottság ülésén, mint ennek a bizottságnak tagja, tesz. A bizottság Wimmer álláspontját mindkét do. logban elfogadta. Az ülésről ez a részletes tudósítás számol be: Gaál Endre dr tanácsos elnökölt, a jegyzökönyvet Bárdoss Béla osztályjegyző vezette. A bizottság tagjai közül Balassa Ármin dr, Becsey Károly dr, Csernovits Agenor, Meák Gyula, S zmollény Nándor, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp és Ujj József dr, a szinház igazgatósága részéről Almássy Endre művezető jelent meg az ülésen,-amely délután öt órakor kezdődött. Az elnök bemutatta a kövotkezö két hét műsorát, amelyet lényegtelenebb megjegyzésekkel tudomásul vettek. Bemutatja az Országos Magyar Színművészeti Akadémia igazgatóságának a meghívását az akadémia előadásaira, amelyeket az igazgatók nem igen látogatnak. Wimmer Fülöp: Aha! Ezek azok a diplomás színészek. Az elnök: Igazolványt fogunk a bizottság tagjai számára kiállítani, amelylyel az előadásokat látogathatják. Az elnök: Lendvay Mici szokatlan kérvénynyel járul a bizottság elé. Elmondja benne, hogy a művezető-igazgató a szinügyi bizottság véleménye alapján nem akarja szerepeltetni. Hivatkozik azokra a sikerekre, amelyeket több vidéki városban és a fővárosi Városligeti Szinház-ban elért, Eddigi szegedi működése azért nem járt sikerrel, mert betegsége folytán még mindig indispozicióval küzdött, kér ujabb teret a működésre. Almássy Endre: A János vitéz a jövő hét műsorában van, Lendvay Mici kedvéért tűztem műsorra. Csernovics Agenor: Meg kell itt most említenem, hogy a mult ülésnek azokat a tárgyalásait, amelyek az újonnan szerződtetett tagok működésére vonatkoznak, az egyik lap leközölte. Ujj József dr: Elég baj: Csernovics Agenor: Rettenetes tapintatlanság. Ujj József dr: Talán azért tette, mert én kértem a zárt ülést. Csernovics Agenor: Ezzel ártottak az illető művészek ekszisztenciájának, ami határozottan elítélendő dolog. Mi ezt távolról sem akartuk. Balassa Ármin dr: A szinügyi bizottság ülésén tárgyaltak olyan dolgokat, amelyekárthatnak a színészek ekszisztenciájának. Ha ez a nézőpont az irányadó, ne tetszett volna tárgyalni az ilyen dolgokat. Wimmer Fülöp : Nekünk kötelességünk, hogy az ilyen dolgokat itt megvitassuk. Nem is ártunk vele senkinek. De ha azt újságban világgá kürtölik, bizony az emberek ekszisztenciájába vágnak vele. Küiönben ezt én nem akartam megemlíteni. De most csatlakozom az eset elítéléséhez. Az elnök határozatilag kimondja, hogy a bizottság sajnálatának ad kifejezést afölött, hogy a szinügyi bizottság diszkrét természetű tárgyalásait az egyik estilap leközölte. Wimmer Fülöp: Két dolgot akarok szóvátenni. Az egyik a szubrett-szerepkör ideiglenes betöltése. A művezető a mult héten vendégszereplőt hozott, akiről nagy dobbal hirdette, hogy a Király Szinház tagja, A kisasszony sokkal' gyöngébbnek bizonyult, mint a mostani szubrett, aki betegsége miatt indisponált. Az igazgató ezt nem akarta belátni, amig ezt egyhangúlag meg nem állapitották. A színházunk igy visszafejlődik, nincs segédénekesnö, nincs népszinmüénekesnő, ezt a két szerepkört, — ha ideiglenes is — be kell tölteni. A másik bejelentésem egty- immunitás-féle esetre vonatkozik. Az igazgató • ur ugyanis a karmesternek azt mondta, hogy én szerződtetném magát, meg vagyok a működésével elégedve, de Wim. mernek nem tetszik. Ezt annyival kevésbé lett volna szabad megtenni, mert nem is felel meg egészen a valóságnak. Ujj József: Nagy szegénység volna az igazgatótól, ha ezt mondta volna. Wimmer Fülöp: A bizottságban elmondott véleménynyel az igazgató ur igy ne takaródzék. Talán még az se egészén helyes, ha a bizottságra hivatkozik, legkevésbé, ha nevekre. Almássy Endre: Rosszul tetsz«tt hallani, eat én igy nem mondtam. Wimmer Fülöp: En jól hallottam, arról lehet legföljebb szó, hogy nem jól mondták. Almássy Endre: Csak annyit mondtam, hogy ezt és ezt mondta a bizottsági tag ur. Wimmer Fülöp: Tehát a bizottsági tag ur. Almássy Endre: Mondtam, elég helytelen, hogy bizalmas beszélgetést igy továbbadnák. Wimmer Fülöp fölhozza, hogy ebben a szezonban még egyetlen népszínművet sem adtak elő. Almássy Endre: Bocsánat, adtunk. Az Ingyenélők. Wimmer Fülöp t Majd megmondja Balassa barátom, hogy népszinmü-e az Ingyenélők ? Balassa Ármin dr: Félig társadalmi szinmü, félig népszinmü. Az elnök, több fölszólalás után, amelyek részint jelentéktelenebb, részint személyi ter-< mészetü dolgokra vonatkoztak, az ülést bezárta. A balga szüz. — A Nemzeti Színház bemutatója. —<.' Henri Bataille színházba csalogató név Budapesten is. Darabjai, a Nászinduló, a Vetélytársak és a Meztélen nő, tetszettek és igy érthető hogy legújabb darabját, amelyet nagy párisi siker hire előzött meg, nagy érdeklődéssel vártuk. A nagyon beharangozott darabok végzete» hogy csalódást okoznak és tartunk tőle, hogy a Balga szüz sem lesz kivétel a szabály alól. Határozottan érdekes darab, de még sem olyan, amilyennek képzeltük. Szemtől-szembe állva vele, kirívóbban jelentkeznek fogyatékosságai, kissé meztelenül merednek felénk a gerendák. Talán túlsókat akar mondani a szerző, azért emelkedik ki kevés markánsan és ami marad, az Bernsteinrecipe szerint megcsinált, fölvonásvégekre kihegyezett, idegekre spekuláló darab. A legföltünőbb hibája a cime. A cimmel a szerző a balga szűzre mint főalakjára utal'és a nézőt arra kényszeríti, hogy ezt állitsa a darab tengelyébe. A balga szüz drámáját várjuk és ebből a nézőszögböl figyeljük az eseményekét. A fiatal leány drámájából azonban semmit sem kapunk, azt befejezetten vesszük át, amikor a függöny először gördül föl és előttünk — egy másik asszonynak, az elhagyottnak a drámája bontakozik ki. Ez érdekes, előttünk szépen lejátszódó, de mire ráeszmélünk, hogy nézetünket erre kell beállítani, már vége a darabnak. Nagy hiba, hogy a szerző minket ferdén ültet a szin elé, talán elvesztője a siker felének. Hogy megismerhessük ezt, ismerni kell a darab tartalmát. Egy hercegi család féltett kincse, érintetlen leánykája, szeretője lesz egy negyven éves, feleséges, reudkivül eszes, nagyhírű ügyvédnek. A ballépés tudatos, nem a fiatal, tapasztalatlan leány szédülésé. A fiatal leány imádja a férfit és csábítás nélkül teszi? amit tesz. A viszonyt fölfedezik a hercegi szülők, akik ugy határoznak, hogy zárdába csuk* ják a leányt. Előbb azonban fölfedezik a viszonyt az ügyvéd felesége előtt, aki megtántorodik ettől a csapástól. Őrülten szereti a férjét és belekábul ebbe a rettenetes fölfedezésbe. A leány bucsulátogatások ürügye alatt távozik szülői házából és sietve fölkeresi irodájában szerelmesét, hogy külföldre szökjék vele. Türelmetlenül várják az automobilt, amely külföldre röpitse őket, amikor megjelenik az ügyvéd neje. Névtelen levelet kapott, mely elárulta a tervet Ott éri a leányt egy mellékszobában és rázárja az ajtót. A férfi hiába könyörög, nem adja át a kulcsot. Hajthatatlan akkor is, amikor, ugyancsak névtelen levél következtében, megjelenik az irodában a leány bátyja is. A helyzet rettenetességével egy darabig kinozza férjét» azután átszolgáltatja neki a kulcsot, sőt addig! foglalkoztatja a leány bátyját, amig a herceg, kisasszony észrevétlenül távozhatik a lakásból.Ezzel a nagylelkűségével férjét akarja meghatni, de rosszul számit, mert a férj nemcsak a leányt szabadítja ki, hanem sietve maga is távozik. (