Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-22 / 128. szám

mo oKtőber Tl DÉLMAGYARORSZAG 7 lenné válik és boszantja, hogy a nála jobb erők játszva csinálják meg a részére előirt anyagot. Társainkat, különösen az ügyesebbe­ket, állandóan figyeljük meg és igyekezzünk el­lesni azok mozdulatait. Sok olyan gyakorlat van, mely az első tekintetre nagyon nehéznek tűnik föl, később azonban, ha ráakadtunk .a nyitjára, könnyedén csináljuk. Magunkat is meg kell figyelt et nünk, hogy rájöhessünk olyan testtar­tási, vagy mozdulathibára, melyet önmagunk nem vennénk észre. Bizony, sokszor azért nem tudunk valamely gyakorlatot megtanulni, mert nem ismerjük a hibánkat. A tornázás lényeges kelléke, hogy mindent fürgén", elevenen csinál­junk. Sajnos, sokan ebben követik el a leg­nagyobb hibát. Lustán, lanyhán mennek a szer­hez és még lanyhábban dolgodnak azon. Ez «agyon rossz hatást von maga után. A lusta mozdulatokat annyira, megszokjuk, hogy kenyér­kereső munkánkra is kellemetlen befolyást gyakorol, nem szólva arról, hogy emellett az ember gondolkozási képessége is mennyire megbénul. (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Október 22, szombat: Troubadour. (Páros 1[s-os bérlet.) „ 23, vasárnap d. u.: A baba, „ 23, „ este: A csikós. (Páratlan : 3-os. bérlet.) . „ 24, hétfő: Svihákok, .operett. (Páratián Vs-os bérlet;) „ 25, kedd: A három testőr, vigjáték. (Páros 3. ¡-ős bérlet.) n 26, szerda: A postásfiu és a húga, ope­rett, (Páratlan '/5-os bérlet.) , 27, csütörtök: A kard becsülete, szinmü. - (Páros '2's-os bérlet.) m 28, péntek: A muzsikusleány, operett. Bemutató. (Páratlan '/8-os bérlet.) ' » 29, szombat: A muzsíkusleány, operett, (Páros 4/s-os bérlet.) „ 30, vasárnap d. u.: Bilincsek, szinmü. „ 30, „ este: A muzsikusleány. Bér­letszünetben. „ 31, hétfő: A muzsikusleány, operett. (Páratlan 2/3-os bérlet.) November 1, kedd d. u.:. A szigetvári .-vértanuk. „ í, „ este: János vitéz, énekes já­' ' lék. (Páros " 3-03 bérlet.) 2. szerda ' A kard bécsüleíe, szinmü. (Páratlan' 3'3-ös bérlet.) „ 3, csütörtök: Hoffmann meséi, opera. (Pá­ros -/5-os bérlet.) „ 4, péntek: Beulemans kisasszony há­zassága, vigjáték. Bemutató. (Páratlan sl,-os bérlet.) „ 6, szombat: Beulemans kisasszony há­zassága, vigjáték. (Páros 13-os bérlét.) j, 6, vasárnap d. u.: Duda kisasszony, ope­rett-. ^ 6, n este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan 2 3-03 bérlet.) ft színház bajai. — A szinügyi bizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) Nobilis, hivatásához és küldetéséhez mindenfélekép méltó ülést tartott a szinügyi bizottság pénteken délután. Alig­hanem tudták a bizottság tagjai, hogy ma olyan munka vár reájuk, amelynek derekas el­végzésénél őrt kell állaniok, ép azért majdnem teljes számban jelentek meg. Tizenkét tagja van a szinügyi bizottságnak és a mai ülésen nyolcan voltak jelen. A heti műsort, egy-két lényegtelenebb meg­jegyzéssel, tudomásul vették. Bemutatta az el­nök az Országos Magyar Színművészeti Aka­démia igazgatóságának meghívását, amelyben az Akadémia előadásaira invitálja a szinügyi bizottság tagjait. Most Lendvay Mici kérvé­nyére került a sor. A kérvénynyel kapcsolatos tárgyalások során a bizottság sajttálaiéinak adott kifejezést afölött, hogy az utolsó ülés diszkrét természetűnek jelzett tárgyalásairól az •gyik estilap tudósítást között. Tisztázódtak végleg azok a kifogások, amelyeket a bizottság a színtársulat három uj tagja ellen emelt, Így összegezhetők : Nagy Dezsőt a neki megfelelő szerepkörben foglalkoztassa az igazgatóság, Lendvay Mici, de különösen Reményi Sári pót­lásáról betegségük tartamára gondoskodjék. Készséggel vette tudomásul a bizottság Lendvay Mici beadványából, hogy az az indispozició, amelylyel betegsége miatt eddig küzdött, meg­szűnt és hogy a művésznő legközelebb a János vitéz címszerepében föllép. Wimmer Fülöpnek volt ezután kettős előter­jesztése. Az egyikben a Király Színház egyik tagjának (?!) legutóbbi vendégszerepeltetésével foglalkozott, a másikban pedig egy immunitás i esetet jelentett be, amely szerint Almássy Endre művezető-igazgató minden indok pélküj a saját fedezésére használja föl azokat a nyi. latkozatokat, amelyeket ő a szinügyi bizottság ülésén, mint ennek a bizottságnak tagja, tesz. A bizottság Wimmer álláspontját mindkét do. logban elfogadta. Az ülésről ez a részletes tudósítás számol be: Gaál Endre dr tanácsos elnökölt, a jegyzö­könyvet Bárdoss Béla osztályjegyző vezette. A bizottság tagjai közül Balassa Ármin dr, Be­csey Károly dr, Csernovits Agenor, Meák Gyula, S zmollény Nándor, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp és Ujj József dr, a szinház igazgatósága részéről Almássy Endre művezető jelent meg az ülésen,-amely délután öt órakor kezdődött. Az elnök bemutatta a kövotkezö két hét mű­sorát, amelyet lényegtelenebb megjegyzések­kel tudomásul vettek. Bemutatja az Országos Magyar Színművészeti Akadémia igazgatóságá­nak a meghívását az akadémia előadásaira, amelyeket az igazgatók nem igen látogatnak. Wimmer Fülöp: Aha! Ezek azok a diplomás színészek. Az elnök: Igazolványt fogunk a bizottság tagjai számára kiállítani, amelylyel az előadá­sokat látogathatják. Az elnök: Lendvay Mici szokatlan kérvény­nyel járul a bizottság elé. Elmondja benne, hogy a művezető-igazgató a szinügyi bizottság véleménye alapján nem akarja szerepeltetni. Hivatkozik azokra a sikerekre, amelyeket több vidéki városban és a fővárosi Városligeti Szinház-ban elért, Eddigi szegedi működése azért nem járt sikerrel, mert betegsége foly­tán még mindig indispozicióval küzdött, kér ujabb teret a működésre. Almássy Endre: A János vitéz a jövő hét műsorában van, Lendvay Mici kedvéért tűztem műsorra. Csernovics Agenor: Meg kell itt most említe­nem, hogy a mult ülésnek azokat a tárgyalá­sait, amelyek az újonnan szerződtetett tagok működésére vonatkoznak, az egyik lap le­közölte. Ujj József dr: Elég baj: Csernovics Agenor: Rettenetes tapintatlanság. Ujj József dr: Talán azért tette, mert én kértem a zárt ülést. Csernovics Agenor: Ezzel ártottak az illető művészek ekszisztenciájának, ami határozottan elítélendő dolog. Mi ezt távolról sem akartuk. Balassa Ármin dr: A szinügyi bizottság ülé­sén tárgyaltak olyan dolgokat, amelyekárthat­nak a színészek ekszisztenciájának. Ha ez a nézőpont az irányadó, ne tetszett volna tár­gyalni az ilyen dolgokat. Wimmer Fülöp : Nekünk kötelességünk, hogy az ilyen dolgokat itt megvitassuk. Nem is ár­tunk vele senkinek. De ha azt újságban világgá kürtölik, bizony az emberek ekszisztenciájába vágnak vele. Küiönben ezt én nem akartam megemlíteni. De most csatlakozom az eset el­ítéléséhez. Az elnök határozatilag kimondja, hogy a bi­zottság sajnálatának ad kifejezést afölött, hogy a szinügyi bizottság diszkrét természetű tár­gyalásait az egyik estilap leközölte. Wimmer Fülöp: Két dolgot akarok szóvá­tenni. Az egyik a szubrett-szerepkör ideiglenes betöltése. A művezető a mult héten vendég­szereplőt hozott, akiről nagy dobbal hirdette, hogy a Király Szinház tagja, A kisasszony sok­kal' gyöngébbnek bizonyult, mint a mostani szubrett, aki betegsége miatt indisponált. Az igazgató ezt nem akarta belátni, amig ezt egy­hangúlag meg nem állapitották. A színházunk igy visszafejlődik, nincs segédénekesnö, nincs népszinmüénekesnő, ezt a két szerepkört, — ha ideiglenes is — be kell tölteni. A másik be­jelentésem egty- immunitás-féle esetre vonatko­zik. Az igazgató • ur ugyanis a karmesternek azt mondta, hogy én szerződtetném magát, meg vagyok a működésével elégedve, de Wim. mernek nem tetszik. Ezt annyival kevésbé lett volna szabad megtenni, mert nem is felel meg egészen a valóságnak. Ujj József: Nagy szegénység volna az igaz­gatótól, ha ezt mondta volna. Wimmer Fülöp: A bizottságban elmondott véleménynyel az igazgató ur igy ne takaród­zék. Talán még az se egészén helyes, ha a bi­zottságra hivatkozik, legkevésbé, ha nevekre. Almássy Endre: Rosszul tetsz«tt hallani, eat én igy nem mondtam. Wimmer Fülöp: En jól hallottam, arról lehet legföljebb szó, hogy nem jól mondták. Almássy Endre: Csak annyit mondtam, hogy ezt és ezt mondta a bizottsági tag ur. Wimmer Fülöp: Tehát a bizottsági tag ur. Almássy Endre: Mondtam, elég helytelen, hogy bizalmas beszélgetést igy továbbadnák. Wimmer Fülöp fölhozza, hogy ebben a sze­zonban még egyetlen népszínművet sem adtak elő. Almássy Endre: Bocsánat, adtunk. Az Ingyen­élők. Wimmer Fülöp t Majd megmondja Balassa barátom, hogy népszinmü-e az Ingyenélők ? Balassa Ármin dr: Félig társadalmi szinmü, félig népszinmü. Az elnök, több fölszólalás után, amelyek részint jelentéktelenebb, részint személyi ter-< mészetü dolgokra vonatkoztak, az ülést be­zárta. A balga szüz. — A Nemzeti Színház bemutatója. —<.' Henri Bataille színházba csalogató név Buda­pesten is. Darabjai, a Nászinduló, a Vetélytár­sak és a Meztélen nő, tetszettek és igy érthető hogy legújabb darabját, amelyet nagy párisi siker hire előzött meg, nagy érdeklődéssel vártuk. A nagyon beharangozott darabok végzete» hogy csalódást okoznak és tartunk tőle, hogy a Balga szüz sem lesz kivétel a szabály alól. Ha­tározottan érdekes darab, de még sem olyan, ami­lyennek képzeltük. Szemtől-szembe állva vele, kirí­vóbban jelentkeznek fogyatékosságai, kissé mez­telenül merednek felénk a gerendák. Talán túl­sókat akar mondani a szerző, azért emelkedik ki kevés markánsan és ami marad, az Bernstein­recipe szerint megcsinált, fölvonásvégekre ki­hegyezett, idegekre spekuláló darab. A leg­föltünőbb hibája a cime. A cimmel a szerző a balga szűzre mint főalakjára utal'és a nézőt arra kényszeríti, hogy ezt állitsa a darab ten­gelyébe. A balga szüz drámáját várjuk és eb­ből a nézőszögböl figyeljük az eseményekét. A fiatal leány drámájából azonban semmit sem kapunk, azt befejezetten vesszük át, amikor a függöny először gördül föl és előttünk — egy másik asszonynak, az elhagyottnak a drámája bontakozik ki. Ez érdekes, előttünk szépen lejátszódó, de mire ráeszmélünk, hogy néze­tünket erre kell beállítani, már vége a darabnak. Nagy hiba, hogy a szerző minket ferdén ültet a szin elé, talán elvesztője a siker felének. Hogy megismerhessük ezt, ismerni kell a darab tartalmát. Egy hercegi család féltett kincse, érintetlen leánykája, szeretője lesz egy negyven éves, feleséges, reudkivül eszes, nagy­hírű ügyvédnek. A ballépés tudatos, nem a fia­tal, tapasztalatlan leány szédülésé. A fiatal leány imádja a férfit és csábítás nélkül teszi? amit tesz. A viszonyt fölfedezik a hercegi szü­lők, akik ugy határoznak, hogy zárdába csuk* ják a leányt. Előbb azonban fölfedezik a vi­szonyt az ügyvéd felesége előtt, aki megtánto­rodik ettől a csapástól. Őrülten szereti a férjét és belekábul ebbe a rettenetes fölfedezésbe. A leány bucsulátogatások ürügye alatt távo­zik szülői házából és sietve fölkeresi irodájában szerelmesét, hogy külföldre szökjék vele. Türel­metlenül várják az automobilt, amely külföldre röpitse őket, amikor megjelenik az ügyvéd neje. Névtelen levelet kapott, mely elárulta a tervet Ott éri a leányt egy mellékszobában és rázárja az ajtót. A férfi hiába könyörög, nem adja át a kulcsot. Hajthatatlan akkor is, amikor, ugyan­csak névtelen levél következtében, megjelenik az irodában a leány bátyja is. A helyzet rette­netességével egy darabig kinozza férjét» azután átszolgáltatja neki a kulcsot, sőt addig! foglalkoztatja a leány bátyját, amig a herceg, kisasszony észrevétlenül távozhatik a lakásból.­Ezzel a nagylelkűségével férjét akarja meg­hatni, de rosszul számit, mert a férj nemcsak a leányt szabadítja ki, hanem sietve maga is távozik. (

Next

/
Thumbnails
Contents