Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-01 / 110. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 oktöbef I Mi a célja tulajdonképen a legújabb pápai rendeletnek? Mindenesetre az, hogy ne lehessenek plébánosok olyan emberek, akik a nép vezetésére nem valók, akik botrányt okoznak. Egyházi körökben még sem lelkesednek nagyon az újításért. Attól tartanak, hogy túlságosan nagyra növeszti a püspököknek amúgy is alig korlátolt hatáskörét. Neumayer Budapesten. (Saját tudósítónktól.) Neumayer bécsi főpolgármester budapesti látogatása foglalkoztatja most a magyar közvéleményt. Lueger utóda a magyar fővárosban ! Kétségkívül szenzációsnak mondható ez az utazás, dacára annak, hogy maga Neumayer kijelentette egy hírlapírónak, hogy utazásának semmi köze sincs a politikához. Neumayer nyilatkozata. Neumayer dr polgármester ma délben a sajtó több képviselőjét fogadta és a kővetkezőket közölte velük tervezett budapesti utazásáról: — Azt hiszem, lehetséges lesz, hogy ma este elutazzam Budapestre. Még csak egy táviratot várok és mihelyst azt megkapom, pontosan megállapíthatom az indulás idejét, de azt hiszem, hogy még ma elutazhatom. — Egyedül utazik a polgármester ur, vagy mások is lesznek a kíséretében? — kérdezte az egyik hirlapiró, mire a polgármester igy válaszolt: — Hess alpolgármester elkisér engem Budapestre. — Mit szóltak a polgármester ur utazásához a pártban? Neumayer dr: Nem valami nagy volt az ellenkezés. Azt hiszem, hogy utazásomat mindenki, aki annak a célját ismeri, helyesli. Politikai célok ezzel az utazással nincsenek összekötve. Hangsúlyozom mógegyszer is, utazásomnak semmi köze a politikához. Amikor utazásomnak a terve először fölmerült, senki a legtávolabbról sem gondolt a politikára. Akkor nem is jutott eszébe senkinek, hogy ezt az ügyet a politikával összefüggésbe hozza. Tudvalevő, hogy az utazás eszméjét egy lakoma alkalmával pendítették meg, melyet a lakásügyi kongresszus budapesti delegáltjainak a tiszteletére a Rathauskellerben rendeztünk. Azon a lakomán nem folytak politikai beszélgetések és nem is volt ok a politikai vitatkozásra. Én Bárczyban csak Budapest polgármesterét, ő pedig bennem csak a bécsi polgármestert látja. Mi akkor csak városi ügyekről beszélgettünk. A budapestiek érdeklődtek a mi berendezkedéseink iránt, mi, bécsiek pedig a budapesti községi intézmények iránt érdeklődtünk. Ezen tul a beszélgetés nem terjedt. Ha én most Budapestre utazom, ez csak azért történik, mert viszonoznom kell a látogatást ós ezt már tovább nem halaszthattam. Jellemző egyébként az osztrák politikusok hangulatára a Reichspost mai számának az a cikke, amely rendkívül hidegen emlékezik meg a polgármester látogatási tervéről és sorait Így végzi: — Miután Neumayer nemcsak Bécs polgármestere, hanem alsóausztriai tartomány1 marsall-helyettes is, de meg jelenleg keresztényszociálista képviselőjelölt is, nincs kizárva, hogy a keresztényszocialista párt ezt a kérdést politikailag is fontosnak fogja tartani és határozni fog fölötte. Bárczy a látogatásról. Arra a bécsi tudósításra, hogy Neumayer polgármester egyelőre elhalasztotta budapesti látogatását, egy hirlapiró ma délelőtt fölkereste Bárczy Istvin polgármestert, aki a következő fölvilágosítást adta : — Nem tudom — mondta a polgármester — miért támadják meg Bécsben Neumayert, hiszen ezt a látogatást nem szántuk valami különösebb eécón»k vagy tüntetésnek. Csak arról volt szó> hogy ón meglátogattam a bécsi polgármestert, aki engem udvarias, kurta levélben értesített, hogy nemsokára visszaadja a vizitet. Ez egy egyszerű udvariassági tény s igazán érthetetlen, liogy ezért a bécsi lapok nekimennek Neumayer" nek. Én különben nem sokat törődöm az egész dologgal; ha eljön a bécsi polgármester, megmutatom neki fővárosunk nevezetességeit, ha nem jön el . . . Vilmos császár akarata. Érdekes, liogy a Rathhaus kebelében a számottevő főtisztviselők, a keresztényszociálistapárt oszlopos tagjai, mint kommentálják polgármesterük elhatározását. Egyik részük, a tekintélyesebbik rész, azt hangoztatja, hogy Neumayer utazása tisztára magánjellegű. Neumayernek utitervéhez, Ígéretének minél hamarabb való beváltásához, beavatottak állítása szerint, Vilmos császár adta az impulzust. A német császár, mondják a benfentesek, csodálatosképen nagy barátja a magyaroknak. Amidőn a legutóbbi bécsi tartózkodása alatt ellátogatott a Rathhausba, Neumayerrel való beszélgetése közben ismételten tanújelét adta, hogy mennyire rokonszenvez a magyarokkal. Neumayer akkor nyilatkozott arról, hogy adósa Budapest polgármesterének egy látogatással. Vilmos császár e kijelentésre azt felelte: — Illő, hogy mihamarább beváltsa szavát. Mit mondanak az alpolgármesterek. A Rathhaus hangulatára jellemző Hierhammernek és Porzer alpolgármestereknek nyilatkozata. Az első az érdeklődőknek a következőket mondotta: — A bécsi lakásügyi kongresszus alkalmával adott banketten Bárczy budapesti polgármester egy pohárköszön tőjében annak a nézetének adott kifejezést, hogy szép dolog volna, ha Neumayer polgármester ós Bécs városának egyéb funkcionáriusai látogatásukkal tisztelnék meg Budapestet. A legbarátságosabb fogadtatásra számithatnának. Mi bácsiék azt feleltük, hogy szívesen megyünk Budapestre, ha meghívnak bennünket. Hallottam, hogy e barátságos meginvitáláson kiviül Bárczy polgármester Neumayert magánbeszélgetés során is meghívta. —Bárczyban előkelő gondolkodású személyiséget ismertünk meg, aki kiváló közigazgatási tisztviselő és aki tele van nagyszabású eszmékkel. Hallottuk, hogy Bárczy dr volt az, aki a budapesti iskolákba bevezette a német nyelv tanítását és budapesti törvényhatósági bizottsági tagok nyilatkozataiból igen érdekes dolgokról értesültünk a magyar metropolis községi intézményeiről. így lassanként megérlelődött bennünk az az elhatározás, hogy ezeket az intézményeket megtekintsük és hogy érintkezési pontokat keressünk a két főváros között. Ez elhatározásra annál könnyebben juthattunk, mert Bárczy dr polgármester konciliáns, minden sovinista allűröktől ment egyéniségnek mutatkozott, akit csak ugy, mint minket, az az élénk vágy töltött el, hogy sok dologra nézve eljussunk egymás megértéséhez. — A bécsi polgármester útja— hangoztatta tovább Hierhammer teljes nyomatékkal — nem jelenti a Lueger politikai végrendeletéről való lemondást, még csak eltérést sem jelent a Lueger által megszabott iránytól. Mi ugyanis vezérünk végrendeletének illető pontját akként értelmezzük, hogy ne engedjük fejünkre nőni a magyarokat. — Ha most Neumayer Budapestre készül, hogy ott viszonozzon egy látogatást, ez Budapest városának és nem a magyar államnak szól. Polgármesterünk látogatásának, véleményem szerint, talán áldásos hatása lesz mindkét főváros lakosságára. Porzer, a másik alpolgármester a beszélgetések során igy vélekedett: — A magam részéről ellenzem Neumayer Budapestre való utazását, mert az ellenkezik Lueger szellemével. Az argentínai lius behozatala. köriil nekünk Magyarországra nincs szükségünk. Ha pedig a magyarok tőlünk akarnak valamit, jöjjenek ide ho7zánk. — Polgármesterünk budapesti utazását — vetette közbe Steiner József, a Rathhaus főgondnoka, egy szintén tekintélyes városi funkcionárius — nem foszt hatjuk meg elsőrangú politikai színezetétől, akárhogy csűrj fi k-csavarjuk a dolgot diplomáciai íilikával és épen azért nem hiszem, hogy Neumayer Budapestre fog utazni. Neumayer megérkezett. Neumayer Károly, Bécs város polgármestere Bárczy István dr-hoz, a székesfőváros polgármesteréhez ma délután táviratot küldött, amelyben bejelenti, hogy Budapestre érkezik, A távirat szövege ez: Ma utazom Budapestre. Szívélyesen üdvözli Neumayer. Neumayer Károlyt, Bécs város polgármesterét, ma este a nyugoti pályaudvaron nagy küldöttség várta. A polgármester a tizenegy órakor érkező bécsi gyorsvonattal jött meg, A küldöttség élén Bárczy István, Budapest polgármestere üdvözölte Neumayert. BELPOLITIKAI HÍREK. Hoclc és Szluha mandátuma. A képviselőház mandátumvizsgáló-bizottsága ma délután Várady János dr elnöklésével ülést tartott amelyen igazolták Hock János mandátumát. Szluha Pál országgyűlési képviselő mandátuma dolgában döntés még nem történt. Majd ha a Kúria döntött a benyújtott kérvény fölött,jakkor kerül Szluha mandátuma is a képviselőház bizottsága elé. A peéri petíció. A győrmegyei peéri kerületben a junius 16-án megtartott pótválasztáson Németh Károly dr győri ügyvéd, munkapárti jelölt hatvankilenc szavazattöbbséggel győzött a függetlenségi párti Markos Gyulával szemben. A kisebbségben maradt párt petícióval támadta meg a választást. Minthogy azonban a kérvényezők az eljárási költségek fedezésére szükséges háromezor koronát nem helyezték letétbe, a Kúria választási tanácsa a kérvényt visszautasította. A törvényes határidőben ma ujabb tiz választó kérvényt adott be a Kúriához, letétbe helyezve egyúttal a szükséges összeget is. A kérvény abszolút és relatív érvénytelenségi okok alapján kéri a választás megsemmisítését. A ropogtatás vége. Egy kőnyomatos újság jelentése szerint Lukács László pénzügyminiszter a dohánykisárusitásnál sürgős ujitást készül óletb.eléptetni, A miniszter ugyanis, számolva azzal a körülménynyel, hogy a szivaráruk válogatása a készletből, egyes szivarok kézzel való szokásos ropog" tatása könnyen terjesztője lehet a kolerának' szigorú tilalmat fog kiadni ebben az irányban. A most készülő elárusitási szabályzatban utasítást kapnak a kisárusok arra, hogy minden vevőnek csakis az általa kért szivart szolgáltassák ki; nem lesz szabad ezentúl válogatás céljából a kisárusoknak dobozban, vagy kötegben több szivart a vevő elé tenni. Legszigorúbb tilalom alá esik a szivar ropogtatása, mert ezzel bármely ragály könnyen hurcolható tovább. Eddig van a híradás, amely a szivarozóvilágban előreláthatólag forradalmat fog kelteni. Vége a ropogtatásnak! . . . Sok szivarozó azt fogja mondani, hogy ezzel megfosztották az élvezete javától, de a mérsékelt elemek is meg fogják kérdezni: vállalkoznak-e a pénzügyminisztérium urai arra, hogy minden szivart elszinak, amelyet a trafikos ezentúl a vevő kezébe nyom? Az elsziliatatlan szivarok ellen ugyanis jóformán egyetlen védekezése az volt a szivart vásárló emberiségnek, hogy ropogtatott és ha ez a szokás nem nagyon Ízléses, hát a kincstár ne ugy akarjon segíteni a dolgon, hogy eltiltja a ropogtatást, hanem ugy, hogy jobb szivarokat gyárt. Azonban a kolera . . . Mulatságos, hogy amíg a bel. ügyminisztérium. amelynek, a gyors intézkedéseire szükség volna, angyali nyugalommal nézte az egész koleraügyet, addig a pénzügyminiszter egyszerre sürgős cselekvésre szánta rá magát. A szivarvásárló emberiség nem minden jog nélkül fogja kérdezni: épen a szivaroknál kell kezden1 a kolera ellen való védekezést? És ha már itt