Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-20 / 126. szám

1910 október 20 DÉL MAGYAR ORSZAQ 7 •ionhoz szakértelem szükséges, de a jövedelmezőség tekintetében fölhozott indokok ellen merészen foglalok állást és bátran merem állítani, hogy a vasutasok kifogásai e tekintetben alapot nélkülöznek. A gyorsvonatok aránylag kisebb befektetéseket igényelnek, mint a személyvonatok, mert gyorsabban, tehát rövidebb idő alatt nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a személyvonatok, amellett, hogy a gyorsvonatu személyszállítás drágább. Röviden ismételve, egy vasúti kocsi kétszerannyi személyt tud szállítani és még azonfölül ötven százalékkal nagyobb pénzforgalmat ér el. A forgalom aránya ezen módszer szerint ugy viszonylik a régi módszerhez, mint egy — a kettő és félhez. A közvetlen közlekedést is elő lehetne segíteni, még pedig oly módon, hogy a nagyobb állomásokon, gócpontokon, a két nagy állomás közötti állomásokról, ahol nincs a gyorsvonatóknak megállóhelyük, az utasokat kisegítő vonatok által, esetleg motorforgalommal, összpontosítanák, illetve az utasoknak a gyorsvonatokra való átszállást lehetővé tennék. Ily módon ritkítani lehetne a gyorvonat megálló-állomásait, a gyorsvonatok számát ellenben szaporítani és ennek is megvolna a maga előnye. Azzal, hogy Magyarországon még a kisigényű szerényizlésü embernek is lehetfetlen harmadl osztályú személyvonaton utazni, talán jobb egyáltalán nem foglalkozni. Megtörténik gyakran s ezt tapasztalatból mondom, hogy szegedi kereskedők szívesen lemondanak az utazásról, mintsem hogy az amúgy is idővesztéssel járó — ami ugyancsak pénzveszteséget jelent — drága vonatra szániák magukat. Tévedés azt hinni, hogy a mi zónatarifánk egyaránt előnyös. Budapestnek nemcsak a távoli vidékekre, hanem a közelebb fekvő városokra is szüksége van. Azt hinni, hogy a zónatarifánk az európai személyszállítási díjszabások között a legolcsóbb, szintén nagy tévedés. Vegyük, teszem, a francia díjszabást és alkalmazzuk a szegedi viszonyokra. A Szeged—Budapest közötti távolság százkilencven kilométer, ez az ut Franciaországban gyorsvonaton, az ismertetett alapon, tizenkilenc frankba kerülne oda és vissza, de mivel a menettérti jegyekkel (a három napi érvényességen kivül) huszonöt százalék engedmény jár és mivel egy frank nem tesz ki egy egész koronát, tehát csak tizenhárom korona és hetven fillérbe kerül s így alig többe, mint a Szegedről Budapestre érvényes harmadosztályú személyvonatu jegyNem szabad ám megfeledkeznünk arról, hogy a francia vonalakon minden nagyobb ünnep alkalmával hatvan-hetven százalék engedmény, nyel lehet különvonatokon közlekedni. Hát még a kirándulási vonatok! Ezek között vannak azok a népszerű, május elsejétől Október végéig közlekedő tengerifürdő-vonato^ amelyek ezrével viszik a párisiákat szombaton és hozzák őket vissza huszonnégy órával később. Hat és tizenkét frank között váltakozik azon menettérti jegyek ára, amelyekkel ily módon el lehet menni \Boülogne-sur-Mer Diepbe és számos más tengerparti fürdőhelyre. A tengerifürdőt látogató közönség kényelmére vannak • még kombinált és családi, huzamosabb ideig érvényes menettérti jegyek. De mindezen je gyeknél, humanizmus szempontjából, sokkal érdekesebb, hogy Páristól húsz-harminc kilométernyire lakó kisebb jövedelmű alkalmazót, tak és munkások részére vannak reggel négy órától éjfélután egy óráig közlekedő, ugyszól" • Tán öt percenkint Páris összes pályaudvarain érkező és induló vonatok, amelyek a rendes ntasokat hatvan centimért szállítják oda és vissza, mig a kora reggeli vonatokkal induló és a délutáni vonatok egyikével visszatérő bármely utasnak ugyanez csak harminc centimJébe kerül. Ugyanez áll az átszállásra jogosító és szintén harminc kilométer hosszúságú körvasút jegyeinél. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Páris kül. városaiban és Páris környékén, ahol a helységek ép ugy vannak beépítve, mint benn a városban, a lakások olcsóbbak, mint akár Szegeden és azt, hogy a ruházkodás is olcsóbb, mint Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy az élelmiszerek rendkívüli drágasága mellett a francia proletárnak, akinek, mint bevezető soraimmal említem, öt frank a minimá'is jövedelme, jóval jobb dolga van, mint a mi munkásainknak. Brtíller Gyula. Pálrnay Ilkáról. — Fővárosi levél. —> Mademoiselle Nitouche nem más, mint a kedves, csintalan és vállalkozó szellemű,Denise de Flavígny kisasszony, aki az ő Celestin-Floridor barátjával megszökött a klastromból, hogy egy viharos estén a színpadra röppenjen, majd látogatást tegyen egy kaszárnyában. Mademoiselle Nitouche, magyarul Nebántsvírág, Nebántsvirág-kisasszony, és Mademoiselle Nitouche, azaz Nebántsvirág-kisasszony alatt Pálrnay Ilka, a nagy magyar operettdiva ér. tendö, aki a Nebántsvirág operett híres címszerepét kreálta és játszotta a régi Népszínházban akkora sikerrel, hogy ez a feledhetetlen operett-alak valósággal összeforrott az ő min. dig népszerű, személyével. Ki ne emlékeznék vissza a színházi emlékezés kellemes gyönyörűségével arra a percre, amikor Pálrnay Ilka kivált hófehérruhás zárdabeli társnői közül és föllebbentvén fehér fátyolát, énekelte bájos> kisleányos hangon: Klastrom, csöndes otthonunk, Benned szívesen lakunk , .. Azóta bizony elmúlott néhány esztendő, Pálrnay Ilka bejárta kétszer a világot, dicsőséget szerzett magának és a magyar operett-művészetnek két világrészben, bejárta kétszer, sőt egynéhányszor Budapest színpadait is, játszott itt is,-ott is és csak most, a legutóbbi hónapokban látjuk csak ritkábban az ő igazi birodalmában» ahol korlátlan királynő: a színpadon. Az utolérhetetlen magyar Mademoiselle Nitouche, amióta a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja lett, kevesebbet szerepel a színpadon, ámbár csak most néhány hete, hogy alkalma volt a fővárosi közönségnek neki tapsolni a budai nyári színházban, ahol néhány estén át Krecsányi társulatánál vendégszerepelt legjobb uj szerepeiben. Egyébként azonban csak a korzón tűnik föl elegáns, karcsú alakja, vagy egy gyorsröptü fiakkerben robog végig az Andrássy-uton, miközben az emberek megállanak és mondogatják egymásnak: — Nini, a Pálrnay! Néha valamelyik színház nézőterén lehet látni, mint a minap is megjelent az Operaházban, amikor Burrián énekelte a Tannháusert egy földszinti páholyban, pazar toalettben, vakitó ékszerekkel, sugárzó szépségben. De különben — már amennyire ő teheti — úgynevezett „visszavonult" életet él, nagyon csinos és nagyon kedves budai lakásában. Most azonban ismét szerepelt Pálrnay Ilka. Vasárnap föllépett, még pedig sem este, sem délután, hanem — délelőtt. És sem színpadon, sem hangversenyen, hanem a — templombán. Igen, igen, Mademoiselle Nitouche eljutott a klastromtól a templomig, a „Fehér Galambok" zárdájától a nagymezői-utcai Terézia-templomig. Itt lépett föl vasárnap délelőtt tizenegy óra tájban Pálrnay Ilka a terézvárosi bucsu kapcsán megtartott nagy ünnepi misén, melyét nem kisebb egyházi előkelőség, mint Kohl Medárd püspök pontifikált. Mademoiselle Nitouche az alkalomnak megfelelő komoly és előkelő öltözékben a kóruson foglalt helyet és a zenés-mise során ő énekelte a szólót: Gounod „Ave Máriá"-ját. Az ájtatos hivők önkénytelenül is felütötték a fejüket és a zsúfolt templomban suttogva szállt a kérdés: — Vájjon ki énekel? Mert csodaszépen hangzott. Ia a- aí Ave Mária. Amikor aztán bevégződött, csafe akkor tudták meg a hivők, hogy Szent Terézia napján, amig künn a terézvárosi bucsu zenebonája harsogott, benn a templomban az Ave Máriát Nebántsvirág-kisasszony énekelte. Annak az ajkán hangzott föl most a zsolozsma, aki annak idején a Népszínház színpadán kivált hófehérruhás zárdabeli társnői közül és föllebbentvén fehér fátyolát, bájos, kisleányos hangon énekelte: , Klastrom, csöndes-otthonmik, Bernied seivesen • lakunk ... És az ájtatosak gyülekezete azért volt anynyira meghatva és elragadtatva ettől azt Av® Máriától, mert. Pálrnay Ilka ezt is ugyanazon» bájos, ugyanazon a kisleányos hangon énekelte. . . Tartarin. LEGÚJABB Luccheni fölakasztotta magát. Késő éjjeli távirat jelenti Genfből, hogy Luccheni, Erzsébet királyné gyilkosa, cellájában fölakasztotta magát. NAPI_HIREK —. Tolsztoj beteg. Pétervárról ma az a tn* dósitás érkezett, hogy Tolsztoj gróf, akinek életéért sokan remegnek az ó- és újvilágban, október tizenhatodikán nagyon rosszul, sőt hosszú ideig önkivületí állapotban volt. A gróf ma már tul vau a veszélyen, bár még mindig beteg. — A Braganza-ház száműzetése. Liszszabottból jelentik: A Braganza-ház. ellen kiadott számüzési rendelet határozottan kiterjed a családnak már eló'bb száműzött ágára és Mánuel királynak összes föl- és lemenő ágbeli családtagjait egészen a negyedik, izig kiutasítja. • - ....<* •-*- HolIóéi*Géza. Hollósi Gézának, a magyar újságírás elhunyt kiválóságának arcképét csütörtökön leplezik le, a Budapesti Újságírók Egyesületének gyűlésén. < v — Uj főkonzul. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Szeged - városát, hogy a király Molnár Mór dr budapesti ügyvédet uruguai fökonzullá nevezte ki s részére a várostól támogatást kér. — Laky végrendeletét megsemmisítik. Budapestről jelentik: A nemrég elhunyt nábobnak milliói nem jutnak jótékonycélra. Ez a Laky Adolf végrendeletének friss érdekessége. A milliomos végrendelete érvénytelen. A Kúria alaki okok miatt meg fogja semmisiteni. A jótékony-egyesületek elesnek az örökségtől. A Laky millióit az örökhagyó két elhalt testvérének gyermekei fogják örökölni. A Kúria az 1876. évi XVI. törvénycikk értelmében fogja megsemmisíteni Laky Adolf végrendeletét. Az 1906 augusztus huszonegyedikén 'kelt végrendeletről ugyanis hiányóznak a tanuk. "A törvény pedig részletesen előírja, hogy az, Írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez, ha azt az örökhagyó irja és aláirja, két tanú szükséges. Ennek a két tanúnak a végrendelkező azt a nyilatkozatát, hogy az. okirat az ő végrendelete, magán az okiraton kell tanúsítania. Laky Adolf végrendeletét sajátkezüleg irta és aláirta, de hiányzik a tcmuzási záradék, tehát alakilag teljesen érvény télén. A Kúria gyakorlata pedig a legkisebb alaki hibát is érvénytelenségi óknak tekinti, amikor anyagi okot csak nagyritkán vesz tekintetbe. — A fogadalmi templom modellje. Schy,lek Frigyes udvari tanácsos, műegyetemi tanár, a szegedi fogadalmi templom zseniális tervezője, a fogadalmi templom kiváló sikerű modelljét október, harmincadikára leküldi Szegedre. Lázár György dr polgármester a modellt vagy a kultúrpalotában, vagy a városi széképület közgyűlési termében fogja közszemlére kitétetn,i. — Rónay Cecília kitüntetése. Megírtuk már, hogy a király Rónay Cecília úrhölgyet a közjótékonyság terén szerzett kiváló érdemei