Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-18 / 124. szám

DELMAQYARORSZAO 1910 október 18 és^ azzal, hogy a termelési eszközök lefoglalásával a tulajdonhoz kötik. Itt látjuk tehát a kollektivizmus fölcsillanását, amely azonban Leroo&xnál nem fejlődik ki teljesen, még nagyon ködös. E homályossága oka volt egy francia iró kritikájának, aki azt mondja Lerouxról, hogy szabad, ugy mint Mózes, felszállani a felhőkbe, de akkor le kell jönni, törvénynyel a kezében. Sokkal határozottabban bontakozik ki a kollektivizmus eszméje Pequeurnál. A tulajdonjog, — mondja — szent, mint az élet. A tulajdonjog nélkülözhetetlen, mint az élet, azonban ép azért, mivel minden embernek kivétel nélkül joga van az életre, szükséges a mai tulajdonjogrendszert megváltoztatni, mihelyt nyilvánvalóvá válik, hogy hatalmát nem lehet kiengesztelni mindenkinek "egyenlő jogával a tulajdonra. Az egyeseknek joguk van a nemzeti társadalom fogyasztható javainak tulajdonára, de nincs joguk a termelés eszközeire és föltételeire. Minthogy minden embernek egyenlő joga van a munka és fejlődés eszközére és föltételeire, lehetetlen, hogy a munkaanyagok és eszközök, a lót és közjólét föltételei, egyeseknek abszolút és önkényes rendelkezése alatt álljanak. Társadalmivá kell tenni a nemzeti földet és az összes munkaeszközöket, azaz azokat teljesen függetlenné kell tenni az egyénektől. Itt tehát már világosan a kollektivizmus hirdettetik. Ez elmélet teljes kifejtése aztán Marx munkája volt. Anagy tetszéssel fogadott előadás után Zemplén Győző dr értekezett az energia fogalmáról és szerepéről a természettudományokban. Az elő" adó ismertette az energia fogalmát és külö" nősen hangsúlyozta, hogy az energia (munkavégző képesség) pontos mennyiségi fogalom» amelynek különböző fajtái az ekszakt természettudományokban szigorú eljárásokkal mérhetők. Ezzel szemben a szellemi és életenergia> amelyekről ujabban ép oly értelemben szokás beszélni, mint a holt világban ismeretes energiafajtákról, számokkal nem jellemezhetők, nem mérhetők, nincsen jogunk tehát arra, hogy e fogalmakra mennyiségi törvényeket alkalt mázzunk. Reméli, hogy idővel a szellemi ener. giára nézve is lehet mennyiségi kisérletekevégezni, ami eddig nem történt meg. • A „IVyugat" október 16-án megjelent számában folytatja Halász Imre, a kiváló publicista, Egy letűnt nemzedék cimü cikksorozatát. Ugy politikai, mint társadalmi körökben élénk feltűnést és nagy érdeklődést keltett Halász Imrének idősebb Andrássy Gyula grófról irt közleménye, melynek folytatását a Nyugat legújabb száma közli. A Nyugat, Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szépirodalmi és kritikai szemléjének főmunkatársai: Ady Endre, Ambrus Zoltán, Babits Mihály és Móricz Zsigmond. A Nyugat október 16-iki számának tartalma : Halász Imre : Egy letűnt nemzedék. (Harmadik közlemény : Andrássy Gyula gróf II.) Ady Endre: Versek. Laczkó Géza: A porosz levél. (Elbeszélés.) Babits Mihály: Szimbolumok. (Stanzák.) Hatvany Lajos: Könyvek. (Az öreg Strindberg.) Szini Gyula: A vigasztalannak. (Vers.) Ambrus Zoltán: A nagyváros a kisvárosnál. (Befejező közlemény.) Gellért Oszkár: Vers Mohamed lányáról. Ignotus: Jegyzetek. (Radó Sámuel: A népies politika, Válasz Ignotusnak, Október hatodika, Nevelés.) Figyelő: Színdarabokról, A föld, Beulemans kisasszony házassága, Ghiberti gróf, Karenin Anna (Fenyő Miksa). Két kollektív kiállítás: Tölgyessy, Glatz (Lengyel Géza). A költői nyelv és Csokonai (Ady Endre). A szörnyűséges harc (Ady Endre). Weszely Ödön dr: A modern pedagógia utjain (Kunz Aladár), Platón (Babits Mihály). Musiqüe moderne hongroise (Csáth Géza). — A Nyugat előfizetési ára: egész évre husz korona, félévre tiz korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Mérleg-utca 9. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Kifutófiú felétetik a Délmagyarország kiadóhivatalában EGYESÜLETI ÉLET A szegedi kiskereskedó'k gyűlése. A sze. gedi kis- és középkereskedők egyesülete vasárnap délután tartotta meg Lövész Antal elnökletével októberi választmányi gyűlését, amelyen Antal Károly, Steiner Bernát, Kroó Adolf, Nyilassy Dezső, Vigh József, Rosenberg Zsigmond) Singer Dávid, Boda Bertalan, Tóth József, Pri" váry Pál, Hírschl Ignác, Neu Salamon, Markovics Lajos, Vincze Lipót, König József, Magyari jstván, Kardos Rómeó, Berger Adolf, Fürdők Károly, Kellner Ferenc, Kocsis Ferenc jelentek meg. A gyűlést- Lövész Antal elnök nyitotta megNagy részvéttel emlékezett meg Eszéky Károly választmányi tag elhunytáról. Nyilassy Dezső pénztáros terjesztette ezután elő pénztári jelentését, amelyet a választmány tudomásul vett. Bejelentette ezután Lövész Antal elnök, hogy Antal Károly alelnök és Stern Ignác választmányi tagok indítványára megalakittatott a szegcdi kereskedők kenyérgyára és a gyár üzemét szeptember 1-ón meg is kezdette. A választmány az elnök bejelentését nagy örömmel vette tudomásul. Az egyesület által rendezett mulatság sikeréről és jövedelméről számolt be ezután az elnök és indítványára Paul Adolf igazgatónak és Nyilassy Dezső pénztárosnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A városi javadalmi hivatalban tapasztalható rendetlenségeket tette bírálat tárgyává Kardos Rómeó. Antal Károly alelnök el is járt ez ügyben a fogyasztási adóhivatalban és beszámolt eljárásának eredményéről. Miután a kereskedőkre nagyon sok kárral jár az, hogy fogyasztási adójaikat ós illetékeiket néha, a nagy forgalom miatt, napokon át nem tudják befizetni a javadalmi hivatalban, elhatározta Boda Bertalan indítványára a választmány, hogy fölkéri a hatóságot, engedje meg, hogy a fogyasztási illetékeiket, miként ez az adóhivatalban is történik, posta utján is fizethesse. Végül elhatározta a választmány, hogy a decemberi törvényhatósági választásokban résztvesz és mindent elkövet, hogy Szeged e legnépesebb egyesülete kellőképen legyen képviselve a törvényhatóságban. Már most jóelőre minden kerületben bizottságot alakit és kereskedőjelöltet állit. Vakok ugye. A vakokat gyámolító országos egyesület szegedi fiókjának választmánya Lázár György dr polgármester elnöklésével ülést tartott ; Lovács József igazgató beszámolt az egyesület ügyeiről s az előterjesztéseket a választmány tudomásul vette. KÖZOKTATÁS •f A szegedi nőiparegyesület az idén a nőipariskola javára színházi estét rendez. A nőiparegyesület választmánya a rendezés módozatainak megállapítása végett október tizennyolcadikán, kedden délután félőt órakor a nőipariskola helyiségében ülést tart. Az ülésre a választmány tagjait ezúton is meghívja az elnökség. + A szegedi íuiinkásgimnázium. Nagy hiányt fog pótolni a szegedi munkásgimnázium, a felnőttek tanítására szolgáló s már több magyar városban is müködö intézmény. Szegeden, ahol meglehetős számmal vannak ipárj munkások, bizonyára sok hallgatója lesz a munkásgimnáziumnak, amely valószínűleg már az idén megkezdi a működését. A polgármester melegen pártolja a szép intézményt s létesítőinek kérelmét állandó évi segély iránt. Lázár György dr polgármester hétfőn átírt a tanács, hoz, hogy a munkásgimnázium céljaira ötszáz korona segély megszavazását kérje a közgyü. léstől. + Tanárok gyillése. Az országos középiskolai tanári kongresszus végrehajtóbizottsága e hó huszonharmadikán, vasárnap délelőtt kilenc érakor az Országos Középiskolai Tanáregyesület helyiségében, (Budapest, VIII. Eszterházy-utca 14. szám) ülést tart. TÖRVÉNYKEZÉS § Kossuth-nóta a temetőben. Különös ügyben került a vádlottak padjára Kovács József hódmezővásárhelyi földbirtokos, dúsgazdag téglagyáros. Ezévi április huszonhetedikén Káclar Sándor négyvennyolcas honvéd, később olasz légionáriust temették Hódmezővásárhelyen. A nagy idők tanúját a református temetőben helyezték örök nyugovóra. Amikor a sírnál befejezték az egyházi szertartást, két cigányzenekar Kovács József földbirtokos utasítására eljátszotta a Kossuth-nótát. A református egyháztanács emiatt vallás elleni vétség cimén a vásárhelyi járásbíróságnál büntető följelentést tett Kovács ellen. A járásbíróság! tárgyaláson Erdős Jeromos dr ügyészi meg* bizott a vádat elejtette, mire a bíróság fölmentő Ítéletet hozott. Az itéiet indokolása szerint a református egyháztanács jogügyi albizottsága jogosulatlanul adott meghatalmazást a büntető eljárás megindítására. FÖlebbezés folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a szegedi királyi törvényszék fölebbviteli tanácsa. A tárgyaláson Pókay Elek táblabíró elnökölt, szavazóbirák vol" tak Márton József és Schivaiger József törvényszéki birók. A királyi ügyészséget Gergics Károly ügyész képviselte, a vádlottat Nagy György dr volt országgyűlési képviselő védte. A vádlott tagadta, hogy a cigányzenekart ő rendelte volna a sirhoz. A cigányok maguktól játszották el a Kossuth-nótát, amiért ő tiz korona jutalmat adott nekik. Gergics Károly királyi ügyész a bünügy megszüntetését kérte. Szerinte ezt már a járásbirósági tárgyaláson is meg kellett volna tenni, mert vallás elleni vétségért csak hivatalból lehet vádat emelni, már pedig az ügyészi megbizótt a vádat elejtette. Nagy György dr, a vádlott képviselője, ezzel szemben fölmentő Ítéletet kért s índitványozta, hogy a 'öljelentők ellen hatóság elleni rágalmazás miatt hivatalból indítsák meg az eljárást. A királyi törvényszék fölebbviteli tanácsa az elsőbiróság fölmentő ítéletét azon indokolással hagyta helyben, hogy a református egyháztanácsnak joga volt a följelentés megtételére. Az egyháztanácsot ötven korona ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. ' A törvényszék mai Ítéletét bizonyára megnyugvással fogadják Hódmezővásárhelyen, ahol nagy népszerűségnek örvend a nyolcvanegy éves aggastyán. § Megkörnyékezett törzsorvos. Witzel János baranyamegyei szederkényi illetőségű hadköteles a mult év október havában bevonult katonai szolgálattételre az ötvenkettedik gyalogezred Pécsett állomásozó harmadik zászlóaljának tizedik századába. Bevonulása után az ezredorvos trachomát konstatált rajta és ezért október nyolcadikán a budapesti helyőrségi kórházba szállíttatta. Amint ez megtörtént, a kórház főnökéhez, Herzog Miksa dr törzsorvoshoz, egy németnyelvű levél érkezett, amelynek irója Preisz Mátyás budapesti házmester volt, aki Witzel János anyjának megbízásából ezer koronát igért a törzsorvosnak arra az esetre, ha Witzel Jánost, szembajára való tekintettel, a póttartalékba juttatja. A törzsorvos átadta ezt a levelet a kórház parancsnokságának, amely a hadtestparanesnoksághoz terjesztette föl az esetet és ennek följelentéséré a királyi ügyészség megvesztegetés vétségéért vádat emelt Preisz Mátyás ellen. Ma tárgyalta ezt az ügyet a budapesti törvényszéknek Mákutz dr biró elnöklésével Ítélkező tanácsa. A tárgyaláson Preisz Mátyás beismerte, hogy ő irta a levelet, de annak megírására csak Witzel anyjának kérésére vállalkozott, de megjegyezte, hogy Witzel neki unokaöcscse és azért Ő is szerette volna, ha a katonaságtól mihamarább szabadul. Herzog Miksa dr törzsorvos ugyanezt a tényállást adta elő. A bíróság Vargha királyi ügyész vádbeszéde és Scheimann dr védelme után Preisz Mátyást megvesztegetés vétségéért egy heti fogházra és negyven korona pénzbünSzegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! Wí>!c7 I Hlfl/lÁ DC Tát*Cí> rafiórások Kölcsey-utca 4. n Kf\OL J. iiliyu 1 ül szám. (Uj Wagner-palota.)