Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-18 / 124. szám

1910 október 18 DÉLMAGYARORSZAQ 11 — Egy korona iskolai bírságot kérek, — szólt hivatalos komolysággal a szimpatikus férfiú. Szólt és ezt a nyugtát tette a legfiatalabb munkatárs asztalára: 17213—910. rkp. szám. Nyugta 1 K —..!., azaz Egy korona — fillérről, mely összeget „Nagyvárad" szerkesztőségétől az ellene elrendelt elsőfokú végrehajtás alkalmával iskolai bírság tartozása fejében, a mai napon, hogy hiány nélkül fölvettem, ezennel elismerem. Nagyvárad, 1910. év október hó 13-án. Kuszenda, végrehajtó. — .De kérem, — riadt föl egyszerre a re. dakció,.— hát kire rótták ki ezt a birságot? — Amint látni tetszik — felelt a világ legtermészetesebb hangján a végrehajtó — a „Nagyvárad" szerkesztőségére. Ezen aztán lehetett töprengeni. A „Nagyvárad" szerkesztősége fizessen iskolai birságot ? — És miért kell ezt a büntetést fizetnünk? — Iskolakerülő a gyermek, kérem szépen, nem ment az iskolába. — Kinek a gyermeke ? — Amint látni tetszik, a szerkesztőség gyermeke. Eszünkbe jutottak a mozi-képek. Az ezred leánya. A kastély madara. Jó, jó, .de a szerkesztőség gyermeke: az még a moziban sincsen. Eddig legalább nincsen. — Tévedés lesz itt, végrehajtó ur, — mondóttuk — a. szerkesztőségnek nincsen gyermeke. A látogatónk' fölényesen mosolygott: — Hát kérem, azt igy nem lehet megállapítani. Azt a hivatal jobban tudja. És mi leszurkoltuk a koronát. Hogyne szurkoltuk ' volna. A szerkesztőség muzeumában nincs még olyán unikum, mint ez a nyugta. Megér ez nekünk többet, mint egy koronátCsak már most mi lesz akkor, ha a Kányavár agglegény társaságától is iskolabirságot kérneki meg a polgármesteri hivatalba is visz ilyen nyugtát a végrehajtó ? Mit fog szólni a polgármester, akinek respektálnia kell, amit a hivatal mond, holott a gyermekei tudtunkkal még nem is járnak iskolába ... * (A csodagyermek.) A zenei csodagyermekek egyik legritkább példánya a kis Nyíregyházi Er-vin, aki eddig a legfinnyásabb zeneértőket is elragadta művészetével. Muzsikálitása az Operaház legavatottabb szakértői szerint is fenomális. A napokban a kis fiúnak nagyon fájt a foga s elment Dalnoki Viktorhoz, a baritonista fogorvoshoz. A fogat ki kellett húzni. A kis fiu bátran űlt be a baljóslatú fogorvosi ezékbe és kinyitotta a száját. Dalnoki belenyúlt fogójával a szájba s egy erős rántással kihúzta a fájós fogat. A kis Nyíregyházi nagyot sikoltott. Dalnoki tettetett szigorral vonta felelősségre; — Mi'volt ez? . . . — Ez !... — bőgött a fiúcska — ez cis volt! ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERAI és KOCSIS SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. KÖZIGAZGATÁS x Sárosmegye az egyetemért. Eperjesről jelentik: Sáros vármegye törvényhatósági bizottságának legutóbbi ülésén elhatározta, hogy miután Eperjes várost, mint a tudománynak évszázadokon át jelentékeny központját, az egyetem helyéül igen alkalmasnak tartja, — föliratot intéz a kormányhoz, hogy az uj egyetemek kérdésének rendezésénél Sáros vármegye és Eperjes város fontos érdekeit is vegye figyelembe és a tárgyalásokba az itteni tényezőket is belevonja. Zólyom vármegye átiratára pártolólag föliratot intéz a korcsmáknak és italmérési üzleteknek vasár- és ünnepnapokon leendő zárvatartása tárgyában. A bizottság fölir a kereskedelmi miniszterhez, hogy az 1911. évi költségvetés keretén belül, az építendő eperjes—sóvári helyiérdekű villamosvasút közrészvényeiből, a város részére leendő megvásárlás végett, huszonnyolcezer koronát engedélyezzen. Fölir ugyancsak a kereskedelmi miniszterhez az eperjes—girált—felsővizközi telefonvezeték mielőbbi létesítése tárgyában. x Szeged város Jövő évi költségvetése. A pénzügyi bizottság hétfőn délután folytatva tárgyalta Szeged város 1911. évi költségvetés* előirányzatának tervezetét, Lázár György dr polgármester elnöklésével. A bizottság azon a cimen, hogy az építendő nagy városi kórház részére még nem illeszt be semminemű összeget a költségvetésbe, a jövő évi kövezési program kétszázhatvanezer koronáját ötvenkétezerötszáz koronával megtoldotta s igy a iövő évben a városrendezésre háromszáztizenkétezerötszáz korona áll rendelkezésre. A pénzügyi bizottság kedden délután négy órakór folytatja a költségvetés tárgyalását. x A szegedi uj kórház. Korb Flóris műépítész tervei és redukált költségvetése szerint a szegedi uj kórház hárommillió nyolcszázezer koronába kerül. Lázár György dr polgármester a pénzügyi bizottság hétfői ülésén bejelentette, hogy ennek az összegnek egyharmad részét az állam vállalja magára s mivel a kétharmad részt a város az 1912. évre biztosítani tudja, az 1912. év javaszán megkezdik az uj kórház fölépítését. Épen ezért a pénzügyi bizottság az 1911. évi költségvetésbe ezen a cimen semmit sem irányzott elő. A bizottság különben örömmel vette tudomásul a polgármester bejelentését. x Szeged város fürdője. A szegedvárosi gőzfürdő forgalma az idén örvendetesen megnövekedett. Ehez képest a bevétele is tekintélyes összeggel, tízezer koronával szaporodott meg. Tavaly ötvenezer, az idén hatvanezer korona a bevétel. A forgalom megnövekedésében része van annak, hogy a fürdőt teljesen átjavították s hogy az ennek következtében most már teljesen kifogástalan. x A város és a munkásbiztositás. A sze" gedi munkásbiztositó pénztár átirt a városhoz, hogy a pénztár által előirt minta szerint csoportosítva jelentse be azokat a munkásaikat, akiknek bejelentése kötelező. A tanács azt válaszolja, hogy a személyenkinti bejelentést időről-időre, a törvényszabta kötelezettség szerint, megteszi. A csoportos összeállításra azonban nem kötelezhető. x A röszkei templom. A röszkei templom •¿ervét és költségvetését elkészítette a városi mérnökség. A terv igen szépen sikerült. A röszkei templom hasonló lesz az ujszegedihez, költsége hatvannyolcezer korona, amire már jórészben megvan a fedezet. A tervet a mérnökség legközelebb benyújtja a tanácsnak jóváhagyás végett. Az építést tavaszszal kezdik meg. x A szegedi széiikirakodő-állomás. A szegedi kereskedők szerették volna, ha a régi helyen hagyták volna a szénkirakodó-állomást, de az egészségügyi érvek győzedelmeskedtek s hosszas huza-vona után az állomást áthelyezték. Most azonban nagyon forgalmas helyen van s a félmeztelen szénkihordó-munkások az arra járó közönségnek gyakran szemetszurnak; legalább az álszemérem többször tett már emiatt panaszt. Sokkal jelentősebb ennél a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság panasza. A részvénytársaság a városi hatósághoz terjesztett beadványában azt állítja, hogy a szénkirakodó-állomás nagy károkat okoz neki. A szénkirakodóból fölszálló por belepi ugyanis az árukat s azokat néha tönkre is teszi. A kereskedők közül sokan épen ezért nem szállítják áruikat a részvénytársaság hajóin. A tanács hétfői ülésén azt határozta, hogy a részvénytársaság számára más állomást fog kijelölni a rakodőparton. Erre acélra bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai Somogyi Szilveszter dr főkapitány, Balogh Károly tanácsos, Perjéssy László kereskedelmi és iparkamarai titkár és Obláth Lipót, a Lloyd-társulat elnöke. Ma, kedden este HASI KÁLMÁN CZIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL a ROYÁLBAN N TUDOMANYJRODALOM A kollektivizmus apostolairól. ' — Pierre Leroux és Pequeur. — A Magyar Filozófiai Társaság vasárnap dél* előtt tartotta meg Budapesten' a nyári szünet után első fölolvasó-ülését Medveczky Frigyes udvari tanácsos elnöklésével. Az elnök a gyűlés megnyitása után kegyeletes szayakkal emlékezett meg W. James híres amerikai filozófus elhunytáról, továbbá arról a nagy veszteségről, amely a társaságot volt elnökének, Emmer Kornélnak, valamint választmányi tagjának, Katona Lajosnak elhunytával érte. Fenkölt szellemű, mélyérzésü beszéde nagy hatást keltett. Az első fölolvasó Földes Béla udvari tanácsos, egyetemi tanár volt, aki Pierre Leroux és Pequeur társadalombölcseletéről értekezett. A fölolvasás egy részlete a fölolvasónak legközelebb az Akadémia könyvkiadó-vállalatában megjelenő kétkötetes nagy munkájából, amely a magyar irodalomban először tárgyalja behatóan a szociálizmust. Igen érdekesen rajzolja a fölolvasó azt a kort, amelyben a kollektivizmus e két előhírnöke föllépett, valamint ezeknek egyéniségét. Leroux inkább filozófus volt, Pequeur inkább nemzetgazda. Mind a kettő Saint Simon iskolájából került ki, mind a kettő fölfogásában eszményi és vallási mozzanatok szerepeltek« Mikor Leroux és Pequeur föllépett, akkor Párisban a szellemi titánok egész raja sereglett, össze : Viktor Hugó, Lamartine, Balzac, George Sand, Tbiers, Guizöt, Chateaubriand, Heine. Es egész sokasága a társadalmi reformereknek buzgólkodik a társadalom újjáalakításán. Leroux kezdi meg az emberi intézmények mélyeit fölkeresni, megszabadítja az individuálizmus és szociálizmus mesgyéjét, egy nagy vallássá avatja a szociálizmust. Pequeur nem áll oly filozófiai magaslaton, de ő az, aki a szocializmust egyenesen a nemzetgazdaságtanra alapítja, formulázza világosan a kollektivizmust ós egyik előfutárja az ökonómiai történetfölfogásnak, azt tanítván, hogy a gazdasági átalakulás nyomában egy szellemi, erkölcsi, politikai átalakulás fog következni. Leroux szomorúan nézi a pénzarisztokrácia győzelmét, amelynek sem eszménye, sem elmélete nincs, amely korrupt és nem képes a francia forradalmat befejezni. Az ember Loreux szerint most elérkezett az egyenlőség korszakához, miután az egyenlőtlenség három korszakán, a családi kaszt, az állami kaszt és a tulajdonjogi kaszt rendszerén keresztül ment. Most kezd csak az ember ember lenni. Elismeri az embernek embertársával és a természettel való érintkezésének három szükséges módiát. Ez a látszólagos végtelenség, amelyet az embernek juttatni óhajtanak, a család, az állam, a tulajdonjog megsemmisítésével megsemmisítené magát az embert. De az a három dolog túlzások által károssá válhatik. A család, a nemzet, a tulajdon abszorbeálhatja az embert. Ha a család, az állam, a tulajdon eddig sok baj forrása volt, ez nem azért volt, mert e dolgok magukban véve rosszak, hanem azért, mert nem ugy szereztettek, mint azt az emberiség közössége kívánja, hanem e közösség gátjai lettek. A családot, az államot, a tulajdont tehát szerezni kell, nemcsak tekintettel önmagára, hanem tekintettel az emberiségre. Háromféle módja van az emberek képességót megsemmisíteni: azzal, hogy a születéshez kötik, azzal, hogy az államhaz kötik