Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-13 / 120. szám

1910 október 12 DÉL-MAGYARORSZÁG 5 embernek ismerik Barnát, aki már régebben van ott s azt hiszik, hogy csak eszköze és ál­dozatai Keinnak és Kaikarisznak, semmiesetre sem részes a bűnükben. A bank igazgatója ¡évéiben értesült főtiszt­viselőjének kellemetlen kalandjáról. A levelet a banknak egyik üzletfele irta, aki nagyjában egészen ugy mondja el az esetet, ahogyan a bukaresti lapok is megírták. A szerencsétlen ember ügyében ma délelőtt a bank igazgatósága lépéseket tett és most már valószínű, hogy legalább kihallgatják és tisztázzák a dolgát, mert öt nap óta, amióta a rendőrségen fogva van, egyáltalán semmit sem tettek az ügyében, még ki sem hallgatták. drágultak. Tegnap már nem hoztak a fővárosba tojást, tejet, zöldséget, szárnyast. A vásárcsarnokok estére kiürültek és ha holnap valami módon nem szállítanak eleséget, akkor kezdődik az ínség. Brisson, a képviselőház elnöke, tegnap délután találomra kiment az északi vasut-állomásra, liogy hátha mégis hazajuthatna. Az elnök ugyanis Mnntmorencyban lakik. Vonat nem indult és Brisson kénytelen volt Fámban maradni. Köln, október 12. Paris felöl tegnap este egy vonat sem érke­zett, de Páris felé sem indítottak vonatot. Ed­dig nincs jelentés róla, hogy egyáltalán meg­indulhat-e a vasúti forgalom Párissai és ha igen, mikor. A posta és táviró sem működik szabály szerint a párisi viszonylatban. Kavarodás Haverdáék körül. — A védők nyilatkozatai. — Lapunk más helyén számolunk be arról, hogy mint vannak a fogságban a Haverda­pör elítéltjei. Itt azt adjuk hirül, hogy az egész botrányos pör valószínűen ujabb skan­dalum keretében föl fog támadni. Sajnálatos és a magyar igazságszolgáltatás rovására eső törekvések történnek ugyanis, arra irányuló törekvések, hogy az esküdtek igazmondása diszkvalifikáltassék a nyilvánosság előtt. Tisztelet-becsület a védőknek, ám azt hisszük, kissé túlzottan fogják föl hivatá­sukat akkor, amikor nyomban az Ítélet után következő napon egyik boulevard-uj­ságban nyilatkozatokat tesznek és e nyilat­kozatokban a budapesti esküdtek jóhisze­műségét kétségbevonják. Nem akarjuk őket megvádolni reklámhajhászással, föltételezzük, hogy kizárólag az elitéltek érdekében emel­nek szót, de mégis kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a védők szereplése — visz­szatetsző. Es nem hallgatjuk el azt a meg­győződésünket sem, hogy túlságos és szo­katlan formában megnyilvánuló állásfoglalá­suk csak árthat a szabadkai gyilkosság sze­replőinek. Balassa Ármin dr, Haverda Mariska védője^ ma meglátogatta a fogságban az elitólt asz­szonyt és látogatását így írja le: — Amikor beléptem Haverda Máriához, meg­döbbentem azon a változáson, amelyen ez a nő huszonnégy óra alatt keresztül ment. Sápadt» beteg, kék karikák képződtek a szemei körűig az átvirrasztott éjszaka és az izgalmak tiz évvel megöregitették. Könyező szemekkel lé" pett elém és zokogva panaszkodott: — A fiam boldogságára és mindenre, ami szent, esküszöm ügyvéd urnák, hogy ártatlan vagyok. Soha egyetlen szóval, intéssel, vagy bármi módon nem bujtottam föl Jánossy Ala­dárt arra, hogy megölje az anyámat. Egy pil­lanatig se vettem komolyan Jáuossy kifakadá­sait, el se tudtam képzelni, hogy valaki mást agyon tudjon lőni. Még elgondolni is borzasztó az én helyzetem. Ebben a szűk, kis szobában egyedül vagyok. Azthiszem, elvesztettem az eszemet. Van­nak percek,hogya fejemhez kapokéseszembejut: szent isten, tizenkét évi fegyházra Ítéltek, pedig semmitse tudtak ellenem bizonyítani. Hiszen én sohase láthatom már a fiamat, katona lesz, mire én kitöltőm a büntetésemet. Rabló­gyilkosokat se Ítélnek tizenkét esztendőre. Ez borzalmas . . . Vagyonomat Denglék szét­szedik, a fiamnak semmije se lesz, én pedig el­pusztulok. Csak abban bíztam, hogy Jánossy Aladár visszavonja terhelő vallomását. Láttam, hogy már tegnap megdöbbent, mikor kihirdet­ték az Ítéletet. Megdöbbent annak a gonosz­ságnak a következményeitől, amelyet elköve­tett ós megdöbbent a saját büntetésétől. Ő azt hitte, hogy legföljebb négy esztendei elzárásra fogják ítélni. így nyilatkozott a fogházban. Az istenre kérem, ügyvéd ur, ön oly jószivü em­ber, ne hagyjon el. Tegyen meg érdekemben mindent, kérje meg Vázsonyi és Bródy kép­viselő urakat ís, hogy önnel együtt segít­senek . . . — Én azt hiszem — mondotta Balassa — megsemmisítik ezt az Ítéletet. Valósággal meg­döbbentem, amikor kihirdették az ítéletet, főleg azért, mert az nem normális igazságszolgálta" fás ksretében keletkezett. A budapesti tárgyalá­son sokkal több érvényesült az előző esemé­nyek nyomán képződött közhangulatból, mint magának a pörnek bizonyítási anyagából. Az ítéletet mégis respektálom (?) a birói független, ség iránt való tiszteletből. Annyit azonban megjegyzek, hogy az ítélet pörjogi okokból nem megnyugtató, mert egyetlen egy oly bizonyíték se merült föl, amelylyel meglehetne okolni Ha­verda Mária elitéltetését. Ami az ítéletnek eset­leges megsemmisítését illeti, e tekintetben ko­moly aggodalmaim vannak, főleg azért, mert ennek az ügynek az aktáit minden áron le akarják zárni, Még furcsább módon nyilatkozik Gál Jenő dr, Vojtha védője: — Ezt az ítéletet föltétlenül meg fogja sem­misíteni a Kúria. Mi védők, kampányt indí­tunk mindenütt, ahol jogászok és érző embe" rek vannak, hogy ezt az igazságtalanságot re" A francia vasutas-sztrájk. — Mozgósították a vasutasokat. — (Saját tudósítónktól) A francia vasutas­sztrájk mind nagyobb mérveket ölt. Ma már az egész országban sztrájkolnak az összes vasutasok. A francia kormány radi­kális intézkedéssel akarja letörni a nagy­mérvű sztrájkot. Mint annak idején Tisza István gróf Magyarországon, ugy akar most segíteni a bajon a francia kormány. Be­hivatja ugyanis a katonaköteles vasutasokat fegyvergyakorlatra. így a legtöbb sztrájkoló kénytelen lesz szolgálatot teljesiteni. Táv­irataink itt következnek: Páris, október 12. Mint a hivatalos lap jelenti, az északi vasút­társaság személyzetéből ezerháromszázhatvan­kilenc magasabb alkalmazottat és huszonhét­ezernyolcszázhatvan alsóbbrendű alkalmazottat huszonegy napi fegyver gyakorlatra hívtak be. Páris, október 12. Az állami nyugati vasút nyolcezer alkalma­zottja este gyűlést tartott, amelyen elhatároz­ták, hogy az általános sztrájkot proklamálják és követeléseik teljes kielégítéséig nem állanak munkába. Elhatározták továbbá, hogy szolgá­latban lévő társaikat a munka azonnali meg­szüntetésére fogják rábirni. Páris, október 12. A nemzeti vasutas-szindikátus sztrájkbizott­sága elhatározta, hogy az összes vasutasokhoz fölszólítást intéz, hogy azonnal lépjenek sztrájkba és proklamálják az általános vasutassztrájkot. Páris, október 12. A városban egész éjjel nagy volt az izga­tottság. A nemzeti szindikátus elhatározta, hogy a sztrájkot azonnal az összes vasútháló­zatokra kiterjeszti. Erről a határozatról nyom­ban értesítették az összes bajtársakat azzal, hogy készüljenek a legrövidebb idő alatt a sztrájkra. A kormány nagyon erélyesen jár el. Azok a vasutasok, kik a katonasághoz tartoznak, be­hivó-parancsot kaptak. Azokat, kik ennek nem tesznek eleget, letartóztatják és meg fogják kisérleni, hogy a vasúti forgalmat, magyar min­tára, katonai szervezettel bonyolítsák le. Sztrájktörők és nyugalmazott mozdonyvezetők segélyével tegnap sikerült háromszázötven vo­natból harminchármat elindítani. Zavarok Parisban. Páris, október 12. Ma éjjel valamennyi francia vasútvonalon proklamálták a munkabeszüntetést. A keleti vas­utOD, az állami nyugati vasúttársaság vonalain ás a páris—lyon—földközi-tengeri vonalakon sztrájkolnak a mozdonyvezetők, a fűtők, a kalau­zok, a pályaőrök ós a segédmunkások. Éjjel tizenegy órakor egyetlen egy vonat sem közleke­dett többé. Ma még beláthatatlan az általános sztrájk hatása. A főváros környékén lakók benn­rekedtek Párisban s azok, akik párisi üz­leteikbe, vagy hivatalaikba akartak vasúton jönni, nem érték el a fővárost. A közúti vasutak rengeteg forgalmat bonyolítanak le, különösen azokon a vonalakon, amlyek a párisi külvárosokba és nyaralóhelyekre vezet­nek. Megostromolják a villamoskocsikat és rend­őröket kellett állítani, olyan nagy volt a vere­kedés a közúti vasút megállóhelyein. A taksza­méteres automobilok és bérkocsik hallatlan árakat követelnek a külvárosokban. De sokkal nagyobb baj ennél, hogy az élelmiszerek meg­Briand a sztrájkról. Páris, október 12. A francia miniszterelnök, Briand, egy bau­ketten beszédet mondott, amelyben nyilatko­zott az északi vasúttársaság alkalmazottainak a sztrájkjáról is. A miniszterelnök kijelentette, hogy aki a sstrájkolókat segíti. a haza ellen vétkezik és számit minden politikai pártár­nyalatnak a segítségére, mert csak így lehet megszüntetni a rengeteg károkat okozó sztrájkot, A kormány intézkedései. Páris, október 12. A kormánynak nagy gondot okoz a főváros élelmezése s oly intézkedéseket tett, aminőket rendesen csak háború idején szoktak tenni­Falliéres elnök még ma Párisba érkezik, hogy a délutáni miniszteri tanácskozásban elnö­köljön. Páris, október 12. Az északi vasút vonalainak őrzésére jelenleg ezerötszáz főnyi katonacsapatot alkalmaznak, amely egy dandárparancsnok vezérlete alatt áll. A közmunkaügyi miniszter, aki éjfélkor ka. pott értesítést a nyugati vasút alkalmazottai­nak elhatározott sztrájkjáról, intézkedéseket tett, hogy a forgalom, ha korlátozva is, fön­tartható legyen. Az olasz vasutasok. Róma, október 12. Az olasz vasutakon is sztrájk fenyeget. A franciaországi mozgalmat az olasz vasutasok feszült izgatottsággal lesik és ha ott sikerül a sztrájk, ha eredményre vezet a bérharc, akkor egyszerre kitör az olasz vasutasok sztrájkja is. Csak napok, talán órák kérdése még. Róma, október 12. A kormány hajlandó nyolc-tíz millió lírát for­dítani a vasutasok fizetésemelésére, mert tisz" tában van vele, hogy különben kitör az általá­nos sztrájk. A Reíchsrath ülése. Bécsből jelentik: Ma délután™ félhat órakor a Reíchsrath ülést tartott, amelyen a kormány részéről Bienerth báró miniszterelnök is megjelent. Seeler Szilárd lovag korelnök üdvözölte a megjelenteket. Mi­előtt az elnököt megválasztották, Séitz Sándor szociálista képviselő interpellációt jelentett be az ülés törvénytelen volta miatt. Hivatkozott az 1867. december huszonnegyedikén kelt 10-ik törvénycikkre és sajnálatát fejezi ki afölött, hogy a többi pártok ebbeu a tekintetben nem csatlakoznak hozzá. A demokrata párt nem te­kinti jogosnak a Reichsrathnak ezt az ülését­A szociálista képviselő fölszólalása nagy vihart idézett elő. A választások során elnök Klom­binszky képviselő lett. Visszavont petíció. Kolozsvárról jelentik. A Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkár kolozsvári mandátuma ellen benyújtott petíciót visszavonták. A petíciót Bethlen Bálint gróf és tiz más aláíró nyújtotta be. Bethlen Bálint gróf, aki ellenjelöltje volt Kálmán Gusztávnak, most kijelentette, hogy mivel a negyvennyolcas függetlenségi párt ugy döntött, hogy a Kálmán Gusztáv zsolnai és kolozsvári mandátuma ellen benyújtott petíciót vissza kell vonni, ő, mint a párt engedelmes tagja, intézkedett, hogy ez megtörténjék.

Next

/
Thumbnails
Contents