Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-12 / 119. szám

1910 október 12 DEL MAGYARORSZÁG •ó gátusok Bécsbe érkeznek, a magyar miniszté­rium épületében átvehetik a nyomtatványokat. Bakovszky István azt kívánta, hogy a külügyi ekszpozét és az üléseket halasszák el egy pár nappal, hogy az iratokat előbb tanulmányozhassák a miniszterek. A miniszterelnök erre azt vála­szolta, hogy a külügyi ekszpozét nem lehet elha­lasztani, mert ez az osztrák delegációval szemben figyelmetlenség volna; ahoz azonban hozzá­járul a kormány, hogy az ekszpoze előterjesz­tése után egy-két napig ne tartson üléseket a magyar delegáció; ezalatt a delegátusok ta" culmányozhatják a hivatalos iratokat. Közölt6 a miniszterelnök azt is, hogy a magyar dele­gáció első ülése szerdán délután három órakor lesz Bécsben, a király személye körüli minisz­térium nagytermében. A delegáció albizottsági tagjainak kijelölése után a mai bizalmas érte. keziet déli tizenkét órakor véget ért. Minisztertanács. A kormány tagjai ma dél­után a miniszterelnökségi palotában Khuen. Héderváry Károly gróf elnöklésével miniszter­tanácsot tartottak. Az értekezleten folyó ügyek­ről tárgyaltak. A portugál köztársaság. — Jóslat a spanyol forradalomról. — (Saját tudósítónktól.) Azok az ágyulövések, amik kiugrasztották az ifjú Mánuelt királyi palotájából, egy másik koronázott ifjúnak a füleiben álmatlan éjszakákon dörgő visszhangot keltenek- XIII. Alfonz halálos félelemben resz­ket a portugál forradalom következményeitől. Az uj lisszaboni földrengés Alfonz alatt is megingatta a földet. Azoknak az elszánt embereknek, akik a spa­nyol monarchia bástyáit nagy erővel döngetik Barcelona hires képviselője, Alexandre Lerroux áll az élén. Mint a radikális spanyol köztársa, sági párt elnöke, ma kétségtelenül Spanyolország legnépszerűbb embere ez az ötven év körüli népvezér, a tavaly kivégzett Ferrer benső ba­rátja, aki hosszú délamerikai száműzetésében se szűnt meg köztársasági eszménye érdekében szívvel-lélekkel dolgozni. Csak egy éve, hogy visszatért száműzetéséből és nagy szónoki és szervező talentumával máris megkétszerezte a spanyol köztársasági tábort. Egy ujságiró be­— Akkor be kell kendnek menni a szem­kórházba, mert ilyen csúnya szemmel nem maradhat itthon. — Hát én bizon nem mék ! — vonako­dott Sátán. Most már azonban az orvos beszélt mér­gesen: — Hallja, gazduram, csakhogy muszáj ám bemenni, mert ha nem mén kend, akkor pusztázót küldök kendért, oszt bevitetem a szemkórházba. Sátán tudja, hogy ő ur a saját birtokán, de azt is tudja, hogy az orvos is ur a maga dolgában. Teljesén legyó'zöttnek érzi magát s már bánja nagyon a dolgot, kivált, mert a gyerek is tanuja az egésznek. De azért - - tisztán a becsület okából — makacsko­dik még egyszer: — Éngöm ugyan nem visz be senki! Most már tisztában van azzal Sátán, hogy el ég volt a szilajkodásból. Minden átmenet nélkül, mintha mi sem történt volna, barát­ságos hangon adja föl a szót: — Ugyan, ne izéjjön mán! De hát nem is gyün be egy kis ágyas pálinkára, doktor ur? Magam főztem, finuin törköly. A furfangos doktor megfordítja az eddigi társalkodás rendjét s most már neki állván föíebb. csak igy felel: -— Én ugyan nem mék be! Majd vissza­fordulok a másik útra! — Dehogy fordul, hát iszen itt is át­möhet. Most a gyerek felé fordul a Sátán és na­gyon mérgesen kiabál rá: — Nyisd ki a kaput, te kutya! Hát nem megmondtam, hogyha a tekéntetes doktor szélgetést folytatott vele és Alexandre Lerroux megjósolta a spanyol forradalmat is. Lerroux nyilatkozata. — Képzelhető — kezdte nyilatkozatát a hires forradalmi vezér, — mennyire lelkesedünk portugál barátaink diadaláért. A legbensőbb kapcsolatban vagyunk velük, sziveink egy célért dobognak, lejkünk egybeforrott régóta, hiszen két vérrokon latin nemzetről van szó, két egymásra utalt nemzetről, melyeket ugyan­egy nyavalya kinoz évszázadok óta. Portugáliát ugyanazok az okok kergették forradalomba, amik a spanyol köztársasági párt akcióját meg­indították. Mind a két ország egyformán áldo­zata évszázadokon át a legönzöbb kizsákmá­nyolásnak. Portugália végre lerázta nyakáról a tehetetlen dinasztiát. Ujjong a lelkem, mert testvéreim azok, akik győztek és mert az o győzelmük a miénknek előhírnöke. Egész Spanyolország függetlenül gondolkodó köreiben ez az ujjongó öröm uralkodik. Ferrer halálának első évfordulója- igy lett örömünneppé ... A történelmi fejlődés boszuja ez azokkal szem­ben, akik rettegést akartak önteni az ereinkbe. — És mit fognak tenni ? — Fokozott energiával, a végső siker biztos tudatában fogjuk megújítani a küzdelmet a monarchia ellen. Nagy, megbecsülhetetlen er­kölcsi erő ránk nézve a portugál köztársaság diadala és hatása nemsokára jelentkezni fog. Bár parlamenti helyzetünk nem alkalmas arra, hogy hü képet adjon pártunknak a népben gyökerező nagy erejéről. Barcelona megválasz­tott en gem k épvi seiöjén ek távollétem alatt, jóllehet a reakció minden fegyverével küzdött ellenem a kormány a választásokon, annyira népszerű a köztársasági eszme. Spanyolország legnagyobb városaiban a városi tanács többsége a miénk, Barcelonában, Saragossában, Sevillában, Valenciá­ban, hogy csak a legnevezetesebbeket említsem. Spanyolország főbb centrumaiban ugy vagyunk szervezve, hogy forradalom esetén győzelmünk biztos. — De nem gondolja ön, Senhor Lerroux, hogy Canalejas miniszterelnök liberális politi­kája az ország intelligenciáját visszanyeri a monarchiának ? Ha a monarchia képes lesz a klerikálízmus karjaiból kibontakozni, talán meg fog erősödni és ez az önök rovására fog tör­ténni. — Ez csak pillanatnyi látszat, — felelt Ler­roux. — Alfonz király a VII. Edvárd temeté­sén európai uralkodókkal folytatott eszme­cseréje folytán ugyan elfordult a klerikális politikától és ezzel a spanyol közvéleményre bizonyos hatást tett. De nem hiszem, hogy Canalejas politikája eredménynyel járjon, ámbár mi, republikánusok is szívesen já­runk kezére olyan kormánynak, mely ko­moly küzdelmet hirdet az egyház hatalma el­len. Nem hiszem azért, mert a legliberálisaljb urat látjátok, hát, loholjatok, oszt ki lögyön az a kapu nyitva, mire ideér. Aztán az orvoshoz beszél, most már csak­nem rimánkodó hangon: — Ugyan, gyüjjék már no, forduljunk-be egy kicsit. A további barátság kedvéért és előrelátás okából engedett a kérésnek az orvos és na­gyot húzott az ágyas pálinkát tartalmazó üvegből. A szobában megköttetett a barát­ság ós szent lett a békesség. Távozóban még kezeltek is az imént haragos ellenfe­lek, a Sátán pedig ráripakodott a gyerekre: — Hogy merted bezárni a kaput? Ki mondta? — A gazduram parancsolta, — felelt az félénken. — Farancsolta a nem, jó. Kinyisd máskor, ha a tekéntetes orvos urat látod. Mindez a beszéd csak azért volt, hogy a gyerek lássék hibásnak. Holott a gazda volt a tettes, de az most már feledve van. Az ut szabad lett az orvos előtt. Ha ko­csiját látták közeledni, hárman is szaladtak, hogy a kaput kinyissák. A furfangos doktor, meg a ravasz Sátán azóta már régen bent él a városban. Oda­kint pedig megszaporodtak a népek és az orvosok, szabad lett a járás, nem állja útját az orvosnak senkisem. Az öreg Sátán pedig ma is olyan tracho­más, mint régen volt s most már nem se­gít rajta az egykori csorvai orvos tudo­mánya. De ennek dacára ki tudja válogatni a tiszaparti makai piacon az érett túrónak a javát. miniszter is tehetetlennek fog bizonyulni azon elemek ellen, melyek a spanyol monarchia gyö­kerét képezik és antiklerikális politikára nem kaphatók. A spanyol monarchia egész ekszisz­tenciáját a klerikálizmusnak köszönheti s a levegőben lóg, ha elfordul tőle. Canalejas vég­eredménykép meg fog alkudni a Vatikánnal. S akkor , a liberális áramlat, mely várakozásaiban csalódott lészen, még jobban a köztársasági párt felé fog fordulni. Ez a közel jövő prog­nosztikuma. Nekünk csak előnyünkre lehet, ha a monarchia a spanyol közvéleményben nagy liberális várakozásokat kelt föl, amiket kép­telen lesz teljesíteni. Ez a mi malmunkra hajtja a vizet. — De — vetettem közbe — a spanyol paraszt­ságot teljesen éretlennek mondják a köztársa­sági ejvek megértésére. — Épen ez a mi legközelebbi föladatunk, hogy — a városok republikánizmusa megszer­veztetvén — a parasztságot is megnyerjük eszméinknek. — Portugáliában a hadsereg biztosította a köztársaság diadalát. A spanyol hadsereg király­hűsége megakadályozhatja az önök legszebb, reményeit. — Ami a hadsereget illeti, épen Ferrer védő­jének, Galceran kapitánynak az esete mutatja, hogy a tisztikarban is vannak független szel­lemek. Bizonyos, hogy számithatunk az ö segítségükre, mihelyt kellőkép előkészítettük a spanyol köztársaság talaját. A monarchikus liberálizmus közeli csődje, melyet elkerülhetet­lennek látok, a. hadseregben is meg fogja tenni a nekünk kedvező hatást. Lerroux igy fejezte be nyilatkozatát: — A spanyol köztársaság nemsokára követni fogja portugál testvéreink diadalát. A törté­nelmi események logikája nagyobb hatalom, mint az utolsó Bourbonok kopott jogara. XIII. Alfonz ennek a logikának könyörtelenül ál­dozata lesz ... Gaby Deslys. Bécsből jelentik: Mikor a portugál forrada­lomnak első hírei Bécsbe érkeztek, épen az osztrák császárváros egyik varieté-színpadán vendégszerepelt Gaby Deslys, Mánuel király párisi barátnője. A primadonna élelmes im­presszáriója ekkor értesítette a bécsi lapokat, hogy Deslys kisasszony hajlandó fogadni az újságíró urakat egy kis intervjura. Másnap a legtöbb bécsi lapban meg is jelent egy íntervju a király kedvesével és mindegyik íntervju Deslys kisasszonynak azzal a kijelentésével végződött, hogy ő sohasem volt rászorulva a száműzött portugál király anyagi támogatására, mert neki nagyobb jövedelme van, mint a sze­gény eladósodott Mánuelnek. Mikor a bécsi portugál követségen olvasták ezeket az intervjukat, a követségi ügyvivő ngy érezte, hogy Deslys kisasszony e nyilatkozata sérti Portugáliá,t.. • Elment a külügyminisz­tériumba azzal a kéréssel, hogy a külügymi­nisztérium járjon közbe, hogy a bécsi lapok ne írjanak ily tiszteletlenül Mánuelről. A külügy­minisztériumban nagyon udvariasan fogadták a lisszaboni ügyvivőt, aki még ekkor nem tudta, hogy hazájában már diadalmaskodott a köztár­sa sá,g. Mikor kérését előadta, válasz helyett elébe tartottak két madridi sürgönyt. Az egyikben az volt, hogy Portugáliában kikiáltották a köz­társaságot, a másikban pedig az, hogy a spa­nyol követ már tisztelgett is a köztársasági kormány előtt és Mánuel király menekül Anglia felé. A lisszaboni ügyvivő, szegény, mit tehetett mást, szomorúan távozott a külügyminisztérium­ból és elment csomagolni követségi palotájába. Égnek a kolostorok. Párisból jelentik: Londonon át dróttalan távirat jött, hogy egy hadihajóról, amely a por­tugál vizeken cirkál, Lisszabon fölött nagy füstfelhőt láttak. Azt hiszik, hogy fölgyújtot­ták a kolostorokat és templomokat. Az sem lehetetlen, hogy a városban újból kitört az utcai harc és a bombázástól tüzet fogtak a házak. fi földönfutó király. Gibraltárból jelentik: A Regina Elena olasz tornyos . páncéloshajó megérkezett, hogy Olaszországba vigye Mária Pia anyakirálynét és Don Alfonzo infánst. Mihelyt az olasz hadi­hajó útnak indul, Mánuel király és Amália öz­vegy királyné is elhagyja Gibraltárt. A fiatal ekszkirály már rászánta magát, hogy anyjával Angliába költözködik. Merénylő a kormányzói palota körül. Londonból jelentik: Gibraltárban tegnap egy gyanús embert tartóztattak le a kormányzói

Next

/
Thumbnails
Contents