Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-09 / 117. szám

12 DELM AGYARORSZAQ 1910 október 11 A kolozsvári egyetemen egy gyöngetudásu grófi csemete akart szigorlatozni. Bizott a levélben és ősi nevében, meg a zárt szigorlatban, amelyet két barátja, szintén grófok, igyekeztek lehetővé tenni. Odaálltak a szigorlati terem ajtajához és a bemenni akaró kollégákat kérték, hogy ne menjenek be. így ment ez egy jó jdeig. A kollégák szívesek voltak, nem mentek be. Egygyel azonban sehogysem bírtak. Hiába volt minden kapacitálás, hiába mondták: — Kolléga ur, ne menjen be! A barátunk nem tud semmit Még annál is kevesebbet. Meg se nézte a könyvet . . . stb. — A kollégának nevezett ur> egy igen szimpátikus fiatalember, végre szerényen szólott: — Kedves uraim, igen sajnálom a dolgot, de nekem mégis be kell mennem. Én X. Y. egyetemi tanár vagyok. Én fogom vizsgáztatni a gróf urat... * (A hangoló.) Van egy fiatal művésznő, aki szenvedélyesen zongorázik, ami még nem volna baj. A baj ott kezdődik, hogy nem tud zongorázni, de azért egész nap ott ül a rozoga hangszer előtt és gyúrja a „Gimbelem-gombolom4r-ot. Egy szép napon beállít hozzá egy ur és be. mutatkozik: — A zongora miatt jöttem. Én vagyok a zongorahangoló. — Zongorahangoló? — csodálkozik a művésznő. — Hisz én nem is hivattam magát. — A nagyságos asszony szomszédai hivattak) — mondja ravasz mosolylyal a hangoló. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve IMonits-utco l. Széchenyi-íér sorolt. ProsiÉ-liái. KÖZIGAZGATÁS x A csorvai miiut. Szeged város útügyi hatósága szombaton a polgármester elnöklésével tartott ülésében a csorvai müut kiépítésére háromszázezer koronát irányzott eiő. A kölcsönből fedezendő összeg évi törlesztésére tizenhatezerötszáz koronát állítanak be az útügyi költségvetésbe. Az utalapi költségvetést a bizottság két évre megállapította. x Szeged város javadalmai. A szegedi javadalmi hivatal bevételei az 1910. év harmadik negyedéről a következők : juliusban 148,419 79 korona, augusztusban 173,21604 korona, szep. temberben 158,71019 korona. Összesen 480,34619 korona. Ezzel szemben a mult év harmadik negyedében a bevétel 436,399"89 korona. Vagyis az idén a bevétel 43,94613 koronával emelkedett x Egészségügyi vizsgálat a tanyákon. Faragó Ödön városi tiszti főorvos az elmúlt héten az Alsótanyán közegészségí vizsgálatot tartott. Az egészségügy állapota odakint nagyon kedvező s ragályos betegség egyáltalán nincs. A főorvos a jövő héten a Felsőtanyán tart közegészségi vizsgálatot. x A virilisták névjegyzéke. A virilisták névjegyzékét minden évben összeállítják. Az alapjegyzék már elkészült s a fölszólamlásokhoz képest a szükséges pótlásokat ezután végzik rajta. A jegyzéket a novemberi közgyűlésig, amikor a decemberi városatya-választásokat kiírják, össze kell állitaní. így a névjegyzéket a jövő héten közszemlére teszik ki, hogy az esetleges fölszólalások megtehetők legyenek. APROSAGOK. Föltaláló a hid alatt. A francia főváros népszerű rendőrfőnökének, Lepinc- nek, mindenre kiterjed a figyelme és minden jó ügy számára van a szivében szeretet. Neki jutott eszébe az is, hogy Parisban egész csomó olyan talentum tengődik kicsinyes nyomorúságban, akiktől ötletes, jó dolgok is származhatnának, ha a homályból előkerülhetnének. A derék rendőrfőnök tehát megalapította a fölfedezetlen fölfedezők versenykíállításának intézményét, amelyet az ő nevéről nevezett is el a párisi utcanyelv. A Conconrs Lepine minden esztendőben sok kuriózummal, sok érdekességgel, de néha igen komoly értékekkel is szolgál, amelyeket azután a kiállítás zsűrije minőségük és értékük szerint jutalmaz különböző kitüntetésekkel. Az idén szintén akadt a fölfedezetlen föltalálok között jutalomra érdemes. Egy bányatalicska modellje keltett szakkörökben komoly érdeklődést, ugy, hogy nagypénzü gyárosok valósággal versenyeztek a találmány gyakorlati értékesítéséért. Lepine igen őrült, hogy egy ismeretlen értéket megint kibányászott a mélyből és azonnal elküldött a föltaláló lakására, hogy magához hivassa. A küldött ember azonban azzal tért vissza, hogy az illető már egy hete eltűnt a lakásáról, ahol nem tudott fizetni s azóta nem tért vissza. — Hát már most hol lehet az a boldogtalan? — mérgelődött Lepine. Nem soká tépelődött azonban, hanem nekifeküdt és egész Parist fölhajtatta detektivjeivel a föltaláló miatt, akit végre meg is találtak egy hid alatt, a traverzek között, ahová bekvártélyozta magát. Épen aludt a szerencsétlen flótás. Mikor közölték vele a szerencséjét, majd megbolondult a boldogságtól. Elmondta, hogy már egy hete nincs lakása, a hid alatt aludt egyegy órát. Nancyból jött föl a találmányával, amelylyel pénzt remélt szerezni. Felesége és gyermeke nyomorogva várják Nancyban a jó hírt. Már tegnap vízbe akarta magát ölni nyomorúságában. Erről azonban most már természetesen szó sincs. Lepine maga mutatta be a föltalálót a gyárosnak, aki rögtön pénzt adott a hálálkodó embernek, hogy a külsejét rendbehozza és hogy végre egyszer ismét jóllakjék. Rögtön szerződést is kötött vele a találmány kihasználására. Fele haszonban állapodtak meg. A boldog ember legelső dolga az volt, még mielőtt maga egy falatot evett volna, hogy a postára futott és ezer frankot küldött Nancyba a feleségének táviratilag, hogy a gyermek és a szegény, nyomorgó asszony is vele egyszerre élvezhesse a nagy szerencse boldogságát. Ez a derék ember tehát igazán megérdemli a szerencséjét. cs? A fáráók kultusza. Ez a címe a berlini népopera egyik zenés némajátékának, melynek keretében egy Nofrn Re nevű félig francia, félig arab származású táncosnő ókori egyiptomi táncokat ad elő. Férjével együtt, aki a némajátékok szerzője, a párisi Louvrc-ban őrzött egyiptomi emlékeket tanulmányozta s tanulmányainak hatása alatt érlelődött meg benne a gondolat, hogy a fáráók világát életre kelti a színpadon. Táncai végtelenül érdekesek s a régi egyiptomi dombormüveket utánozzák. A némajáték cselükvénye két fölvonásra oszlik. Nofrn Re mint hadizsákmány Ramzesz király udvarába kerül. A király szerelemre gyulád iránta s feleségül akarja venni. Hogy azonban az édes zsákmány trónra kerülhessen, előbb áldozatot tartozik bemutatni A inon Re egyiptomi istennők s csak ha áldozata kedves az isten előtt, akkor kerülhet a uő Ramzesz háremébe. Nofru Re szenvedelmes táncot lejt el az oltár előtt, amelylyel az isten nagyon meg van elégedve. Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. A második kép Ramzesz háremét mutatja, amelyben Nofru Re csábos táncot jár a király szerelméért. Végül önkívületi állapotban odarogy Ramzesz, trónjának zsámolyához, ahonnan a király megittasodva emeli föl magához. A stílszerű keretben előadott eredeti táncok egész forradalmat keltettek a variété világában. Az orosz sajtótörvény tervezetét a minap tárgyalta a minisztertanács, amely lényeges módosításokat végzett az eredeti tervezeten. A módosítás legfontosabb momentuma a felelősségnek a bejelentett szerkesztőről a valóságos szerkesztőre való áthárítása. A kormány módosítása szerint a törvényszék csak akkor vonja felelősségre a bejelentett szerkesztőt, ha a valóságosat nem tudná kinyomozni. A sajtótörvény életbelépése után megszüntetik a sajtóvétségeknek közigazgatási uton való megtorlását, a büntetések azonban szigorúbbak lesznek. IVövénysajt. A mi fogalmaink szerint a növényi termékekből előállított sajt a lehetetlenségek közé tartozik. Japánban azonban a növényi sajt már régóta igen megszokott és kedvelt eledel. A japáni nép „natto"-ja (ez a sajt japáni neve) semmiféle tejterméket se tartalmaz, hanem egy babfajtából, az úgynevezett szójababból készül. A szojababot vizben kásává főzik és a még meleg kását formákba préselik ós szalmába csomagolják. A sajtcsomagokat egy pincében fölhalmozzák, melyben tüzet raknak és amelyet azután erősen elzárnak. Huszonnégy óra múlva a sajt érett és megehető. Mivel a szójabab nagy mennyiségben tartalmaz kazeint, igy tehát a „natto" nagyjában ugyanazokat az anyagokat tartalmazza, mint a mi tejtermékekből készült sajtunk. Mint a La Nature cimü francia természettudományi folyóirat irja, Franciaországban szintén megkísérelték a „natto" előállítását és forgalombahozását, a növénysajt elterjedésének azonban nagy akadálya, hogy nagyon erős szaga van és emiatt csak nagyon kevesen szeretik. ÍW A kerekeskorcsolya történetéből. A kerekeskorcsolyát a leghitelesebb följegyzések szerint 1820 körül egy Petitbled nevü francia mechanikus találta föl és az első időben az angolok és a franciák roppant megkedvelték, de azután elfelejtették, mig egy művészeti esemény ismét föl nem támasztotta és újra népszerűvé tette. Meyerbeernek ugyanis a „Próféta" cimü opera korcsolyajelenetéhez szüksége volt kerekeskorcsolyákra, mert különben az operában előforduló ballett a színpadon nem tudta volna bemutatni a korcsolyázást. A dolog nagyon tetszett és Parisban nemsokára külön erre a célra épített csarnokokban jógnélküli korcsolyapályák nyíltak meg, amelyeket igen sokan látogattak. Ez 1849 körül volt. Azután ismét feledésbe ment a kerekeskorcsolya, mig végül most ismét hódítani kezd. ^ Régi vadászatok. A vadászat a középkorban, sőt még a tizenhatodik században is lényegében hajtóvadászatl volt. A kutyák és különösen a vizslák voltak akkoriban a vadászat legfontosabb segédeszközei. A vadat addig üldözték, még pedig gyalog és lóháton, mig az elgyöngült vad visszafordult és a kutyafalka ellen támadt, akkor azután lándzsával vagy karddal elejtették a vadat. A magas vadat leginkább az úgynevezett sövény-vadászattal vadászták, olymódon, hogy az erdöszéleken sövényeket állítottak föl. A vad a sövényen hagyott nyílásokon futott át. Vadászat idején a sövények nyílásait hálóval elzárták s ebbe kergették bele a vadat. A cserkészés szintén divatban volt már akkor és érdekes, hogy már akkor is szokás volt az őzbakot hívóval előcsalni és ugy ejteni el. A vadász az őzsuta hangját természetesen nem a mai, gyárilag készülő hivóhoz hasonló, tökéletes szerszámmal utánozta, hanem egyszerűen egy zöld falevélen, leginkább cserfa-levélen, mint ezt a mi erdélyi vadorzóink még manapság is teszik. Legnemesebbnek tartották akkoriban a repülő vad vadászatát, még pedig elsősorban a sólyomvadászatot. A rendes vadászfegyverzet a kardból, lándzsából és hajitódárdából, a tegezből és ijból állott. A vadászkürt, mely aranyból, vagy elefántcsontból való volt, szintén nem hiányozhatott egy nagy ur vadászati fölszereléséből. A vadászöltözet rendesen zöld színű volt, a kurta vadászkabátot derékon bőröv övezte körül s ebben volt elrejtve a kés, az acél, a kova és a tapló. A vadászruhát rendszerint prémmel bélelt zöld kabát egészítette ki. Inga-, fali*, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beSzerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! müórások Kölcsey-utca 4. szám. (UJ Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa