Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-01 / 85. szám

1910 szeptember 1 DELMAGYARORSZÁG 7 Szegedet a nagyvilágtól, munkát adott a cserepeseknek, a kalaposoknak, a drótostótoknak, nekünk pedig munkátalanságot. Pusztító vihar. — Megrongál! telefon- és táviró-vezetékek. —. (Saját tudósítónktól.) Ma este hét órakor fekete és félelmetes felhők tornyosultak a belvárosi temető felől Szeged határában. A felhőkkel hatalmas vihar is jött, amely közel egy óra hosszáig dühöngött a városban és kavarta föl a sok finom port és piszkot a dicsőséges metropolisban. A vihar sok helyen erős fákat döntött ki, házak tetőit szedte le, különösebb károkat a nagykörúton kivüli városrészekben okozott, ahol számtalan fakerítést döntött halomra. A Tábor-utca hatos számú házában súlyosan sérült áldozata is van a viharnak. A ház udvarán álló fabódét a vágtató vihar ledöntötte. A lezuhanó deszkadarabok a bódéban tartózkodó éjjeli őrt a fején több helyen megsebesítették. A szerencsétlen embert súlyos zuzódásaival a mentők a közkórházba szállították. Az éjjeli őr nevét ma a késő esti órákig nem sikerült megállapítani. Minden jel arra mutat, hogy a Szegeden és Szeged határában dühöngő vihar pusztításaival elárasztotta az egész Alföldet, amint hogy az itt szakadó záporhoz hasonló hatalmas esőzés volt ma a Duna ós a Tisza tájékán sok helyen> Budapesttől minden valószínűség szerint Szegednél jóval lejebb eső területekig. A hatalmas vihar és zápor nagy zavarokat Okozott a vasutak közlekedésében is. A délutáni gyorsvonat, amely hat óra hét perckor, szokott Szegedre érkezni, még nem késett. Az éjjeli voaatok azonban már mind nagy késéssel érkeztek meg. Sokkal nagyobb zavarokat okozott a vihar a telefon- és táviróvezetékekben. A budapesti és aradi vonalon az oszlopokat kidöntötte, aminek következtében a késő éjjeli órákig ezeken a vonalat on sem telefonon bészélgetni, sem sürgönyözni nem lehetett. A szegedi postán nyert értésülés szerint a lehető legsürgőse bben intézkednek a bajok megszüntetésére és így a teljes forgalom minden vonalon már holnap helyreáll, hacsak a vezetékekben nem esett sok helyen kár. A telefon- és táviróvezetékek megromlása következtében nem lehetett ma híradást. kapni arról, hogy a minden bizonynyal nagy területet átszáguldó vihar hol és milyen károkat okozott. A rozoga épületekkel kezdetlegesen teleépitett alföldi városokban erős nyomokat hagyhat hátra az ilyen szélvész, amely ma Szegeden a belvárosban is ablakokat vágott ki az utca közepére. Végül itt egy kis statisztika arról, hogy Szegedre az összes éjjeli vonatok milyen késéssel érkeztek. A legkisebb késés másfélórás. A szabadkai vonatnak este hét óra ötvenhárom perckor kellett volna beérkeznie. Szentmihályteleken a vihar föltartóztatta a vonatot, ugy, hogy csak negyedkilenc tájban érkezett meg. A Budapestről Szegedre este érkező vonatnak még nagyobb késése volt. Az a budapesti vonat, amely este féltizenegykor szokott Szegedre érkezni, éjféli félegykor érkezett meg Szeged állomásra. A késés oka az, hogy a vihar a pályák mentén fákat és távíró-oszlopokat döntött' ki, am eltorlaszolták a pályát. Ezeket a fákat és oszlopokat el kellett fürészelni és csak azután indulhatott a vonat tovább. Ugyanez a; akadály volt a szabadkai vonalon. NAPI HÍREK Huszonöt éu előtt. * 1885 szeptember 1= , — A turócszentmártoni zavargás. — 1885 julius havában alakult meg a tótok klubja a Zsivéna és már két hónap múlva megmutatta, hogy voltaképen mi is volt az alakulásának célja. A Zsivéna alapszabályaiban bevallott cél az volt, hogy ápolja és fejleszsze a tót irodalmat. Mindenki tudta azonban, hogy ez csak cégér, amely mögött a pánszláv-mozgalom rejtőzik. Szeptember elsején végre lángrakapott az az elfojtott gyűlölet, amelyet a Zsivéna hetek óta táplált és fejlesztett. Irodalmi ülés cimén összecsőditették Turócszentmártonba a tótokat. A gyűlésen néhány magyar is megjelent és megdöbbenve vette észre, hogy itt voltaképen egy magyarellenes agitáló-gyülésen vesz részt. Erős kifakadások hangzottak el a magyar állameszme ellen. Az elvakult, fanatikus tótokat annyira föltüzelte az agitáló-gyülés, hogy a végén nekiestek az ott levő néhány magyarnak és a gyűlés vezetőinek buzdításaitól bátorítva, véresre verték őket. Másnap a belügyminiszter sürgős intézkedéssel fölfüggesztette a Zsivéna alapszabályait s megindította a vizsgálatot. Persze eredménytelenül, mert akik a magyarokat véresre verték, azok csak névtelen tótok voltak. A:.vezetők -aem vettek részt a tettlegességben. Azt pedig, hogy a gyűlésen magyarellenes agitáció folyt volna, egyszerűen letagadták. A jegyzőkönyvet eltüntették. Néhány hó múlva léptette csak ismét életbe a belügyminiszter a Zsivéna alapszabályait. De a magyarellenes, pánszláv tüntetések azóta már néhányszor megismétlődtek. — A külügyminiszterek találkozása. Aehrenthal grófnak és San Giuliano olasz külügyminiszternek friedbergi tanácskozása, amelyet az európai viszonyok kialakulása dolgában sokan olyan fontosnak, mások lényegtelennek tartottak, mabefejeződött. Akét szövetséges monarchia külügyminiszterei ma délelőtt féltizenegytől délután két óráig tanácskoztak. Délután négy órakör különvonaton Ischlbe utaztak, ahova este hét órakor érkeztek meg. A király holnap délelőtt tizenegy órakor külön kihallgatáson fogadja San Giuliano olasz külügyminisztert. — Vilmos császár beszéde. Bécsből jelentik: A „Politische Korrespondenz" berlini illetékes helyen Vilmos császár königsbergi beszéde kapcsán a következő értesülést kapta : Bizonyára figyelemreméltó tény, hogy az az utóbbi napokban a sajtóban ismételten fölmerült kérdés, vájjon mit szól Bethmann-Hollweg kancellár. a császár königsbergi beszédéhez, találó feleletet kapott és nem maradt a birodalmi gyűlés összeüléséig elintézetlenül. Itt annak megfontolása is közrejátszott, hogy politikai hiba lehetett volna a szociálista akcióval való szembeszállás, amely ezt az alkalmat egészen a maga pártcéljai javára akarja fölhasználniNyilvánvaló, hogy azok. között az események között, amelyek az ismert. 1908-iki nyilatkozatokhoz vezettek, továbbá a porosz királynak a mostani idők belső eseményeihez való állásfoglalása között semmi összefüggés sincsen. A radikális sajtó azonban jónak látta, hogy az uralkodó kijelentéseit politikai program gyanánt állítsa oda s így azokat előzően tett Ígéretek alól való szabadulásnak tüntesse föl. Ennek a csalárd játéknak azonban a „Norddeutsche Allgemeine Zeitung" közleménye véget vetett. A birodalmi kancellár ebben nyomatékosan megállapítja, hogy a königsbergi beszéd egyáltalán nem volt olyan politika1 nyilatkozat, vagy kormányzati cselekedet, amely alkotmányos ellenjegyzést kivánt volna. Hangsúlyozza továbbá a kancellár, hogy teljes egyetértésben van a koronával és az alkotmányos jogok teljes védelmével viszi az ügyeket. Föl lehet tehát tenni, hogy mindenütt, ahol politikai ügyekkel komolyan foglalkoznak, a kancellár nyilatkozatai teljes méltánylásra találnak s ezzel vége lesz annak a lármának, amelyet az elmúlt napokban igen átlátszó célokért ütüttek. — A német császárné balesete. Berlinből jelentik: Mikor tegnap a német császárné Viktória Lujza hercegnővel a Tiergartenből a kastély felé kocsizott, az egyik ló megcsúszott egy dinnyehéjon. A ló elesett, a császárné és a hercegnő ki akartak szállani a kocsiból, emberek rohantak hozzájuk, hogy segítsenek a kiszállásban, de a kocsis gyorsan és ügyesen fölrántotta a lovat, hogy az udvari hintó baj nélkül tovább roboghatott. — Kinevezések a honvédelmi minisztériumban. A király Payr Vilmos miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá és Masirevits Miklós miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki, Frank Béla miniszteri titkár részére pedig a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget adományozta. — A honvédelmi miniszter Hajniki Schindler Árpád miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, Gulden Ferenc dr miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, Polyák László dr miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá és Pruzsinssky János dr fizetésnólküli miniszteri segédfogalmazót valóságos miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki. — Két uj törvény a hivatalos lapban. A hivatalos lap mai száma közli a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvény meghoszszabbitásáról ós az 1910. évi népszámlálásról szóló szentesitett törvénycikkeket. — Szegeden nincs kolera! Szeged város egészségügyi, bizottsága szerdán délután Lázár György dr polgármester élnöklésével tartott ülésében hivatalosan megállapította, hogy Szegeden nincs kolera s hogy a városban eddig még csak koleragyanus megbetegedés sem fordult elő. Az ülésben jelen volt a városi tiszti főorvos, az összes kerületi orvosok és a szegedi katonai egészségügyi főnökök. Faragó Ödön dr főorvos bejelentette, hogy az összes szükséges óvóintézkedések megtétettek s ugyanezt jelentették a katonaorvosok is. Szalay József dr helyettes-főkapitány a rendőri intézkedésekről számolt be, mire az egészségügyi bizottság kimondotta, hogy ezidő szerint nem alakul át járványbizottsággá, mert erre semmi szükség sincsen. — Egy egyetemi rektor betegsége. A tudományegyetem uj rektor-magnifikusának, Réczey Imrének súlyos betegségéről számoltak be a lapok; A beteg az elmúlt éjszakát nyugodtan töltötte, reggel táplálékot vett magához s állapota általánosságban annyira javult, hogy teljes fölgyógyulása rövidesen várható. — Tisza István Geszten. Tisza István gróf ma Pöstyénből Budapesten át Gesztre utazott. — Személyi hir. Heinrich Gusztáv dr, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, szabadságáról Budapestre visszaérkezett és a mai napon átvette hivatalának vezetését. — Szegedi orvos Ehrlichnél. Lázár György dr polgármester ma hivatalosan kiküldötte Berger Mór dr kórházi dermatológust Berlinbe és Frankfurtba, Ehrlich szérumának a tanulmányozására. Boros József dr kórházi igazgató-főorvos a fenyegető koleraveszedelem miatt nem utazhatik ki a világhírű tanárhoz. Ha a jövő hétig Magyarországon koleraéset nem fordul elő, akkor Boros József dr is kiutazik a jövő hót során Ehrlich tanárhoz. A szegedi kórházban a jövő hónapban kezdik meg Ehrlich szérumával az oltást. — Temetés. Szerdán délután temették el Pálfy József dr szegedi árvaszéki elnök, négyéves fiacskáját, Pálfy Lacikát. A gyászszertartáson megjelent a város hatósága s a rokonság igen nagy számban. A temetési szertartást Várhelyi József kanonok-plébános végezte. A kis halottat a felsővárosi deszkás-temetőben helyezték örök nyugalomra, a családi sírboltban. — Elhányt francia akadémikus. Párisból jelentik, hogy Vandái Albert költő, a francia akadémia tagja tegnap meghalt. S FOG FÁJÁ I Rossz 1 fogak 1 ELLEN!! ellen kipróbált, biztos ha| tásu sz.'r :i Franki-féle száf| uíz. A lolK'letnok kellemes 1 illatot ad, a fngak romlását megakadályozza. Ára 70 fillér. FHANKL ANTAL gyógyszeríőra SZEGED, Felscváros. Mos srásiípssrn 1 bllsvőiilisárí! ellen kipróbált, biztos ha| tásu sz.'r :i Franki-féle száf| uíz. A lolK'letnok kellemes 1 illatot ad, a fngak romlását megakadályozza. Ára 70 fillér. FHANKL ANTAL gyógyszeríőra SZEGED, Felscváros. íooíájás! fiiessiiinlei i!