Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-03 / 87. szám

1910 szeptember 3 DÉL MAGYAR ORSZÁG 11 Biztos hatású szer a Franki-féle HAJSZESZ | HAJHULLÁS! ellen. A hajkorpát eltávolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Kitűnő szeplő stb ellen a Franki-féle SERfllí.-CRÉKE I ARCZSZEPilF] Ártalmatlan ! 1 tégely áralK. Hozzávaló szappan 70 fill. Pouder 1 kor. Kapható egyedül; gyógyszertárában. Felsöváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. Polgári házasság Törökországban. • Tőrökország gyors léptekkel halad a fejlődés terén. Egymásután törli el a régi, avult intézményeket ós helyettük a kulturországoktól átvett uj törvényes szokásokat honosít meg. Az egyéni-szabadságot már megadta az alkotmánynyal, most azután — óvatosan, kellő körültekintéssel — a lelki szabadságot akarja biztosítani az ország lakosságának. A parlament a legközelebbi ülésszakban már tárgyalni fogja a törvényjavaslatot, mely a polgári házasságot lépteti életbe Törökországban. Most már aztán nyilvánvaló lett, hogy Nesmedkin bey, a török igazságügyminiszter miért járt Európában, mi volt az a kérdés, amelyet tanulmányozott. A javaslat ellen legfölebb a patriarchátus részéről várható erős ellenszegülés, mert a törvényjavaslat nemcsak a befolyását csökkenti, hanem anyagiakban is nagy veszteséget jelent. A dolog ugyanis ngy áll, hogy a mozlimok a házasságot eddig is polgári intézménynek ismerték, minthogy kétséget sem szenved, hogy a tiszta polgári házasság legelőször Törökországban volt. Ugyanis a mozlimoknál elegendő, ha a férfi kijelenti, hogy a nőt elveszi feleségül. Ha a nő hozzájárul, a házasság érvényes formájában megvan kötve. A török esküvőknél is szokásos egyházi szertartások, a hodzsák imája, a polgári szerződés érvényét nem érintik. Az nj törvény jelentős ujitást csak a muzulmán uralom alatt élő keresztény s pedig mindenekelőtt az ortodoksz görög alattvalókra nézve jelent. Az ökumenai patriarchátus, amelynek féltékenyen őrzött, de ma már alaposan megdöntött poziciöját az uj törvény még jobban megingatná, a javaslat ellen természetesen nagyban agitál. A patriarchátust anyagilag is nagyon érinti a reform, mert az esküvőkből — a görög ortodokszok csakis a patriarchátus közbenjöttével köthettek érvényes házasságot — tekintélyes jövedelme volt- Azonkívül épen a kizárólagos engedélyezési joga révén nagy nyomást gyakorolhatott hívőinek minden irányú akaratnyilvánítására is. A kormány nemcsak pusztán humanitárius szempontokból helyezkedik arra az álláspontra, hogy a patriarchátus a hívőket amúgy is eléggé igénybe vette mindenféle ügyesen kieszelt adománygyűjtésekkel, amelyeket Abdul Hamid alatt a leghihetetlenebb módon erőszakolt a legképtelenebb jogcímeken, hanem meg akarja szüntetni az alkotmányosság alapelveivel össze nem egyeztethető lelkiismereti kényszert, amelyet a patriarchátus épen a házassági privüégiummal erőszakolt a hívőkre. A török kormánynak az a véleménye, hogy kötelessége alattvalóit a patriarchátus kényuralma alól fölszabadítani. Ha azonban — vélekedik a török kormány — a hívőknek önkéntes óhajtásuk az, hogy a patriarchátus pénztárát megtöltsék, akkor nem célja és föladata a kormánynak, hogy ebben törvénnyel akadályozza meg a görög ortodoksz alattvalókat s azért nem is tiltja el őket attól, hogy amennyiben a török polgári tisztviselő előtt a házasságot megkötötték, ezt utólag a patriarchátus lelkésze előtt egyházilag is megkössék. Mindennemű legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza és JTH I«-§II®I 4I. • VDÁMKRDHIKA. (Miért fölebbes.) Lovas János gazdát bizonyos ügyben a járásbírósághoz idézték be, ahol tanukkal igazolta, hogy ő ártatlan. A bíróság föl is mentette és az Ítéletet fölolvasták előtte. — Megnyugszik az Ítéletben? — kérdi a bíró. — Nem — felelt a vádlott. — De hisz föl van mentve — magyarázza a biró. — Az mindegy, én megfölebbezem, ezennel apellálok. — De miért? — kérdi boszankodva a biró. — Azért, hogy tudja meg még a király őfelsége is, hogy nekem igazam van. * (Akinek hároinseor kell csöngetni.) Egy nagyforgalmu helyen a villamos hirtelen megáll. Nagy csődület támad. A kocsiban fölugrálnak az emberek és ijedt kérdések röpködnek. — Mi az? — Elgázoltak valakit? — Meghalt? A csődület közepén egy kékkötényes szolga áll. Hatalmasan be van rúgva és bárgyú mosolylyal néz körül. — Miért nem vigyáz? — rivall rá néhány ember, — most majd a villanyos alá került. — Részeg disznó — kiált rá a kocsivezető — nem hallotta, hogy csöngettem ? — Nekem nem csöngetett — vitatkozott az ember. — Kétszer is csöngettem, — ismétli a kocsivezető. — Az semmi. — Semmi? — Igenis semmi. Én londiner vagyok, nekem háromszor kell csöngetni. * (Nincs különbség.) A Lipótváros egyik szépsége — egy dúsgazdag bankár leánya — a napokban kirándult Gödöllőre, természetesen automobilon. Még egy barátnője is vele volt. A két ifjú hölgy pompásan mulatott egész Rákosig, ahol a már nem szokatlan eset következett be, hogy az autó elromlott. A vezető fúrt, faragott, kalapált, de a kocsi csak nem mozdult. A két fiatal hölgy tauácstalanul állt az országúton. Ekkor lassan, döcögve egy parasztszekér utóiérte őket. A paraszt meglátta a hölgyeket és hamar megértette a helyzetet. — Az nem báj! Tessenek fölülni az én kocsimra! A hölgyek fintorgatva nézték a rozoga csézát. • -»- — Na bizony felülhetnek! Van az én kocsim is olyan büdös, mint a maguké! — felelt egykedvűen a paraszt, aztán továbbhajtott. KÖZIGAZGATÁS x A szegedi felsőrakpart. Régi kívánság és régi terv már a szegedi tiszai felső rakpart kiépítése, illetve rendezése. Most, hogy a szegedi körtöltés építése teljesen be van fejezve s mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett harminchatezer korona megtakarittatik, mert kőrakpartra a Stefánia-sétányon szükség nincs, a polgármester azt akarja kieszközölni a földmivelésügyi minisztertől, hogy ezt az összeget engedje át a tiszai felsőrakpart rendezésére. Erre vonatkozólag a polgármester ma a következő átiratot intézte a tanácshoz: A tekintetes városi Tanácshoz Szegeden. A földmivelésügyi magyar királyi miniszter ur által a körtöltés megerősítésére és kőburkolattal való ellátására negyvenháromezer korona engedélyeztetvén azon költségvetésben, mely e segély engedélyezésének alapjául szolgál, harminchatezer koronával kőrakpart fölemelése is bennfoglaltatik. Minthogy e munkálat végrehajtva nem lőn, de annak végrehajtása vízvédelmi szempontból véleményem szerint nem is szükséges, a Stefánia-sétányra nézve pedig szépészeti tekintetből hátrányos volna, annálfogva a mérnöki hivatalnak a vízvédelmi szempont tekintetében való meghallgatása után a földmivelésügyi magyar királyi miniszter úrhoz fölirat volna intézendő aziránt, hogy a fönti munkálat kivitele alól a várost mentse föl s a jelzett harminchatezer korona összeget a tiszai felsörakpart rendesésének céljaira részsegélyül a város rendelkezésére bocsássa. Szeged, 1910. évi szeptember hó 2-án. Lásár György dr s. k., polgármester. A tanács legközelebb intézkedik a polgármesteri átirat értelmében és elküldi a föliratot a földmivelésügyi miniszterhez. x A röszkei templom. A szeged—röszkei templom ügyében a polgármester ma a következő átiratot intézte Tóth Mihály városi főmérnökhöz: A röszkei templom ügyének közgyűlési tárgyalása, tekintve, hogy az általános tervek már elfogadtattak s a megfelelő építési öszszeg is kijelöltetett, csak azon múlik, hogy a mérnöki hivatal á pár napi munkát igénylő' részletterveket még eddig el nem készítette. Fölhívom főmérnök urat, hogy e részlettervek elkészítése iránt azonnal intézkedjék s azokat nyolc nap alatt a város tanácsának mutassa be. Szeged, 1910. évi szeptember hó 2-án. Lázár György dr s. k., polgármester. x Szeged város utalapja. A kereskedelemügyi miniszter utasította Szeged város hatóságát, hogy a város utalapi költségvetését november végéig terjeszsze föl hozzá. Lázár György dr polgármester, az útügyi hatóság feje, épen pár napja utasitötta a főszámvevőt, hogy a minisztertől reklamált költségvetést készítse el. x Gyalogjárók aszfaltozása. Szeged város mérnöki hivatala a jövő héten megkezdeti a Mikszáth- és Tábor-utcák gyalogjáróinak aszfaltozását. x A felsőközpont—sövényházai ut. Szeged város közgyűlése a felsőközpont—sövényházai ut kiépítéséhez szükséges összeget megszavazta. A polgármester, mint az útügyi hatóság feje, épen meg akarta kezdetni a munkát, amikor a gazdák megtagadták az útépítéshez való hozzájárulást. Egy hold szikföldet ezer koronáért hajlandók csak átengedni. A munka ezért megakadt, sőt el se kezdhető. „GYÁRT Szegeden a főraktár Mérey-utca 3. sz. a. van Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupia márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és másfajta söröket kiváló minőségben, N A sörök rendkívül jóizüek, zamatosak és ezért több kitüntetést is nyertek