Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-29 / 108. szám

DÉL MAGYAR ORSZÁG 1910 szeptember 29 APRÓSÍGOK. •-o A nok bsfolfHüa I>cii(;yel«№z.1;| sors/ira. I. Nupoleon egyszer azt mondta egyik íisgyliftvatí/iiek, akit Varsóba küldött: :— Olyan országba kell mennie, ahol a férünk ; cr.'.róit ¡<e számítanak, hanem minden a nőktől függ! Noha ebben a kijelentésben sok túlzás rejlik, mégis igen jellemző a tizennyolcadik századbeli Lengyelországra és sok tekintetben igen .jogosult. A tiégy éves birodalmi gyűlés idején (1783—1792) az előkelő lengyel hölgyek szensetlójylyei politizáltak és minden nyilvános ügyhöz hozzászóltak. Az országgyűlésen, ha valami fontosabb ügy került szőnyegre, mindig megjelentek és a karzatról a szenátoroknak és a képviselőknek jelbeszúddel adták tudomására, hógy valamely dolog tetszik-e nekik, vagy se V Legnagyobb befolyása az események alakulására (kavtoryska hercegnőnek volt, aki mindig pontosan értesült róla, liogy mi fog történni a kamarában és ha azután valami pikáns ügy voit kilátásban, a hercegnő nagy hölgykisérettel jelent meg a karzaton és tetszésének vagy nemtetszésének a legféktelenebb módon adott kifejezést. Ez a visszás állapot roppant megnehezítette a kamara elnökének a helyzetét, aki hogy is merte volna rendreutasítani az ország első hölgyeit? Azonkívül az ülésteremben ott ültek a pajkos szépek kegyeltjei, akik mind vendégek voltak Czartoryska hercegnő asztalánál és mindenben vele tartottak. Ssaniszló Ágost, Lengyelország utolsó szerencsétlen királya, egyszer igy panaszkodott Czartoryska hercegnőre és az egyik Potocki grófnőre, aki mindenben a hercegnőt követte: — Ez a két nő és együtt sok más is, minden asszonyi fegyverüket és fortélyukat fölhasználják arra, hogy a képviselőket a maguk részére, vagyis ellenzéknek megnyerjék. Katinka Valérián, a négy éves birodalmi gyűlés történetirója azt irja, hogy még ártatlan leánygyermekeket is betanítottak arra, hogy megnyerjék a tétovázó képviselőket. Az auyol uralkodók zsidó-származása. Egyes európai uralkodók ereiben zsidó vér is folyik. így a svéd Beruadoííe-dinasztia zsidószármazásu. Bernadotte, a dinasztia alapitója, aki I. Napoleon hadvezére volt, zsidó szülőktől származott ós maga is csak akkor tért át a katolikus vallásra, amikor az ügyvédi pályát lölcserélte a katonai pályával. Kevésbé ismert dolog, hogy az angol királyi család egyenesen Izrael népétől származtatja magát és családfáját egészen Dávid királyig vezeti vissza. Viktória királyné szentül hitt ebben a leszármazásban és drága ereklyeként őrizte azokat az okmányokat, amelyek ezt bizonyítani látszanak. Állítólag Mary királyné is szentül meg van győződve az angol királyi család zsidószármazásáról és néhány évvel ezelőtt Beades Harris angol genealógus „The lost tribus of lsrael" (Izrael elveszett törzsei) cimen egész könyvet irt erről a teóriáról. E könyv szerint Zedekiás zsidó fejedelem egyik leánya, akit a gondviselés Jeremiás próféta oltalmára bízott, a babyloni fogaágból Írországba menekült ós ott felesége lett a királynak. A történelem ezután ötvennégy ír királyt említ föl, akiknek genealógiája a Krisztus előtti ötszáznyolcvan évig nyúlik vissza. Ennek az ir királyi családnak egyik egyenes leszármazottja volt Fergus Mooré, Argylshire királya, aki Krisztus után négyszáznyolcvanhét körül uralkodott. Ennek egyik utódja, Kenneth Mac Albin lett azután Skócia első királya (nyolcszázharmincnégy) és ez viszont őse volt I. Jakab angol királynak, aki VT. Jakab néven egyben Skóczia fölött is uralkodott. I. Jakabtól azután egy oldalág a nemrég elhunyt VII. Edvárd királyhoz ós annak fiához, a jelenleg uralkodó György királyhoz vezet. Teck hercegnő, a jelenlegi angol királyné anyja, szintén hitt ebben a származásban és az ő kezdeményezésére kapta a mostani walesi herceg a keresztségben a Dávid nevet is, amely különben már VII. Edvárd király előnevei között is szerepelt. aa A farkaskölykök pusztítói. Tudvalevő dolog, hogy a farkasok tenyésztése ugy az állatkertekben, mint az állatseregletekben csak a legritkább esetekben szokott sikerülni. Ez okból rendszerint vett farkaskölyköket nevelnek föl, amelyek egy bizonyos korig szelídek és simulnak is az emberhez. így például a blezsenyi körjegyző néhány évvel ezelőtt két farkaskölyköt nevelt föl, amelyek kutyamódra követték S nem kis hűséget és ragaszkodást tanúsítottak gazdiíjuk iránt. Ha a körjegyző a szomszéd községbe ment s a farkaskölykök kiszabadulhattak a szobából, bámulatos szaglási tehetségükkel nyomon követték s amikor meglelték, ép oly örömmel ugrándoztak feléje, amint azt a leghűségesebb kutyánál látni lehet. Egy év elmultával azonban a farkaskölykök mind-mind nagyobb vadságot árultak el s midőn egy este az ágyban fekvő jegyző is veszedelmes helyzetbe került, kénytelen volt mindkettőt elpusztítani. Természetes, hogy a farkaskölykök kézrekeritóse az erdőben nem kis veszedelemmel jár. Biztos, hogy a halállia az, kit a nőstény-farkas liai elrablásánál utolérne. S csodálatos ép ezért, hogy az a néhány liunyadmegyei havasi móc, akiknek mestersége a farkaskölykök elrablása, ép oly fegyvertelenül indul útra, mintha csak a Városligetbe sétára menne. Se puska, se tör, de még csak bot sincs a kezében, csak átalvetö, amelybe az öthathetes farkasfiókákat egymásra hajigálja. Petrozsény vidékén lakik egy Petrn Juon nevü havasi oláh, aki már harminc év óta járja a borgói havasokat s minden évben átlag tiztizenöt farkaskölyköt hoz haza zsákmányul. Ez a farkasrabló ma már öreg, töpörödött ember, aki talán már a nyúllal sem birna megküzdeni. Ha kérdik, nem fél-e, hogy egyszer majd a farkasnőstény fogai közé kerül, egykedvűen azt feleli, hogy a farkas nem bántja az embert. Nagy hire van egy blezsenyi Csontú Alexa nevü parasztembernek is, ki ugyancsak évtizedek óta dézsmálja a farkasod likat. Erről az emberről az a hir van elterjedve a vidéken, hogy delejes tekintetével bármely vadállatot élve fog el. Mult évben egy németországi mérnök, aki e vidék bányáit tanulmányozta, meghallotta Csontú hirét s megkérte, hogy vigye el magával farkaskölyköket rabolni. A parasztember egy ideig nem akart beleegyezni, de tiz korona borravaló ellenében mégis megtette. Egy napi gyaloglás után fölértek a vidék legmagasabb havas csúcsára. Csontú egy szikla tövénél levő korhadt fa tövéhez sietett s egy pillanat alatt egy kis farkas-fiókot dugott átalvetőjébe. Alig mentek néhány lépésnyire, egy tisztásra értek s mórilökünk nem kis meglepetésére egy feléjük rohanó farkast vett észre. Hamar lekapta fegyverét s célba vette a bestiát, de a paraszt elkapta puskáját s oda kiáltott neki: lasze domnule (hagyja el uram). Majd elkurjantotta magát s egyenesen farkasszemet vetett a nekik rohanó bestiára. E pillanatban, mondja a mérnök, a farkas hirtelenül megfordult s egy nagy kanyarodással elkerülte őket. Csonturól beszélik különben, hogy nem egyszer őzet, nyulat, vaddisznót is elfogott már élve, amit persze a köznép azzal magyaráz, hogy Csontú a „draku"val (ördöggel) van cimboraságban. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. öC KftfW uridivat keC» IlULlJld reskedó'knél SZEGED,DUGONICS-TÉRI. SZ. Betegek figyelnék! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Rövid idő alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a szív, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkór, sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz ós küszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhely iség : Szeged, Báró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig. EGYESÜLETI ÉLET Az állami tisztviselők országos egyesi-\ lete október 4-én, kedden délután hat órakor Budapesten, az első magyar általános tisztviselőegyesület palotájában levő egyesületi helyisé" gében rendes választmányi ülést tart, amelynek tárgyai: 1. Elnöki jelentés a tanítói lakáspén zek fölemelése és a tisztviselői lakásoknáladandó adómentesség iránt beadott kérvények tárgyában. 2. Egy tag választása a hitelügvi bizottságba. 3. A titkár jelentése. 4. A pénztáros jelentése. 5. Az ellenőr jelentése. A szegedi magántisztviselők egyesület néhány nap előtt tartotta ügyvezető-bizottság ülését, melyen több fontos ügy került tárgyalásra. Lelkesedést keltett az egyesületben az a hir, hogy a kereskedelemügyi miniszter kedvező választ adott a kötelező állami nyugdíjbiztosítás előkészítő alapmunkálataihoz szükséges és az 1911. évi általános népszámlálás alkalmával eszközlendő adatgyűjtés iránti kérelemre Örvendetes tény, hogy ezúttal ismét számos uj tag csatlakozott az egyesülethez. A taggyüj. tés munkáját egyébként teljes erélylyel kivánja az egyesület folytatni és e célból széleskörű akciót indít. A tagok szórakoztatása érdekében az ülés kimondotta, hogy a színházban négy élsőrendü ülőhelyet bérel. Ezirányban már befejeződtek a színház igazgatóságával folytatott tárgyalások és igy az egyesület tagjai ismét jelentős kedvezményhez jutnak. A négy, minden bérletben tartott előadásra bérelt ülés jegyei október . másodikától egy teljes hét bármely napjára az egyesület könyvtárosánál vásárolhatók. § Egy polgármester sajtópöre. Nagy föltűnést keltett ezelőtt három évvel, 1907. junius huszonkilencedikén a„Zentai Függetlenségiben Dudás Lajos zentai polgármester ellen irt támadó cikk. A szenzációs közleményben Szécsényi István dr zentai ügyvédjelölt a megvesztegetés súlyos vádjával illette a polgármestert. Ebben az időben Dudás polgármester érdemeit jegyzőkönyvben akarta megörökíteni a közgyűlés s ebből az alkalomból irta Szécsényi az alábbi inkriminált cikket : „. . . Különben ez a megörökítés — irja a többek közt Szécsényi — nagyon rosszkor jött. Épen olyankor, mikor a szabadkai törvényszék vádtanácsa elrendelte, illetve megengedte Dudás ellen egy rágalmazási pörben annak bizonyítását, hogy Dudás — állítólag (még nincs bebizonyítva) — megengedte magát vesztegetni hat-, vagy tízezer koronával a városi regále" bérlet kiadása körül. Szép dolog lesz — pedig ugylátszik, van rá kilátás — ha rábizonyítják, hogy bizony ő tizezer koronáért játszotta ar.űakidején a bérlő kezére a regále-bérletet, Hogy fog akkor festeni a városi közgyűlési jegyzőkönyvben az érdemek elismerése ? Szép dolog lesz, ugy-e? Zenta város közgyűlése köszönetet szavaz és elismeri érdemeit egy olyan polgármesternek, akiről kisül, hogy pénzért mindenre kapható volt." A megvádolt polgármester följelentésére, aki azóta már nyugdíjban van, sajtó utján elkövetett rágalmazásért ma vonta felelősségre a szegedi esküdtbíróság Szécsényi István dr-t. A vádlott azzal védekezett, hogy a cikket fiatalos fölhevülésben irta, annak anyagát szavahihető emberektől kapta s állításait bizonyítani tudja. Az esküdtek a cikket nem találták rágalmazónak s ezért nem bűnösnek mondták a vádlottat, aki' a verdikt alapján fölmentett a bíróság. Ssáfár József dr királyi ügyész semmiségi panaszt jelentett be az Ítélet ellen. § Súlyosan megsérült óvónő. Tavaly történt, hogy a gyülvészi tanitógyülésről kocsin ment hazafelé Klapka Anna óvónő több tanító társaságában. A kocsit Schirató Antal jáno?földi lakos hajtotta, de oly vigyázatlan volt, hogy a kocsi árokba fordult. A kocsin ülök kiestek, de csak Klapka Anna járt Szerencset, lenül, mert súlyos zúzott sebeket szenvedett. A nagybecskereki törvényszék Schiratót g011' datlanságból okozott súlyos testisértés vétsége