Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-29 / 108. szám

o DELMAQYAR ORSZÁG 1910 szeptember A kéthangu ember. (Saját tudósítónktól.) Egy drezdai távirat a minap röviden hírül arlta. hogy az ottani Centre I-Theaterben egy Balog Soma nevü magyar fiatalember számos orvos előtt érdekes produkciót végzett: egyidőhen kétféle hangon énekelt. A telegram-stílus és magának az esetr.ek furesriaára miatt bizony vajmi kevés érteimet lehetett e hirbe belemagyarázni, azért a lapok mellőztek minden kommentárt. Ki ez a Balog Soma, akinek produkcióját érdemesnek tartották arra Drezdában, hogy hirét a távirón és a telefonon szétküldjék a nagyvilágba? Mi az a kettős liang, amely olyan ritkaság, hogy tudnia kell róla mindenkinek Drezdától Helsingforsig és a Fokvárosig? * A budapesti Király Színház kórusában egy hóri-horgas, csunyaábrázatu kórista fújta évekig a baritont. Mivel az intelligenciából édeskevés szorult beléje s a hangja is csak nagyon közepes volt, de meg csapnivaló, rossz színésznek bizonyult, nem jutott előbbre. Pedig ugyancsak ráfért volna egy kis előléptetés, mert családos ember volt s 1908-ban, amikor elérte huszonhatodik esztendejét, már négy gyermeke kért tőle kenyeret. Ez a kopott kórista az a bizonyos Balog Soma. Amikor nagyon elbusulta magát, egyetlen passziójához szokott menekülni vigasztalásért: a hangutánzáshoz. Tudott nyávogni, trombitálni, kukorékolni, nyeríteni s a jelzett időben épen a fagottot igyekezett utánozni. A szinház rendezője, Márkus László, egyszer véletlenül kihallgatta produkcióját s bámulattal vette észre, hogy Balog Soma torkából egyszerre két hang árad ki: egy mély és egy magas. Mind a két hang zeneileg tökéletesen tiszta. Megcsóválta a fejét, azután tovább ment. Amikor néhány nappal később találkozott Tóvölgyi Elemér dr-ral, az Országos Zeneakadémia orvosával, aki ismert gégespeciálista, megemlítette neki a dolgot. — Érdekes, küld föl hozzám azt a kóristát, — mondotta az orvos. Balog Soma meglátogatta az orvost, aki annyira ritka esetet látott a hangfenoménban, hogy a Budapesti Orvosegyesület 1908 február elsején tartott tudományos ülésén az orvosi világ előkelősége jelenlétében bemutató-előadást tartott betegéről, aki természetesen makk-egészségnek örvendett. Elmondotta, hogy a kettős hangot, az úgynevezett diploplioniát kóros jelenségnek ismeri a tudomány, amely az akarattól függetlenül) többnyire háromféle módon áll elő. Vagy olyanformán, hogy az egyik hangszalagon, vagy esetleg mind a kettőn kis csomó keletkezik, amely a hangrést két egyenlőtlen hosszúságú részre osztja, vagy ha az egyik hangszalag működés közben elernyed, tehát az ép hangszalag m; gasabb hangot ad, mint a beteg, kevésbé me feszült szalag, vagy pedig ha a valódi hangszalagok és a föléjük hajló úgynevezett álliangszalagok nem egyformán rezegnek. Balog Somára azonban egyik eset sem vonatkozhatik. Az ő hangszalagjai tökéletesen épek, amit be is bizonyított. A kórista ugyanis szimplahangon énekelt s a jelenvoltak meggyőződhettek, hogy nem jelentkezett dupla hang. Az a legcsodálatosabb, hogy mégis, ha akarja, kettős hangon tud énekelni, vagyis egyidőben két különböző magasságú hang jön ki a torkán, amire nincs példa az orvosi irodalomban. A világon ő az egyedüli ember, aki a maga akaratából egyszerre két hangon — tercben, kvartban, avagy kvintben — énekelhet, tehát abban a szerencsés helyzetben van, hogy a saját énekét kisérheti. Hogy ez a kettős hang miképen születik meg a torkában, nem lehet ellenőrizni, mert a hangszalagok rezgése gégetükörrel nom figyelhető meg. Balog Soma ugyanis, ha kettős hangon énekelj összeszorítja a torkát annyira, hogy nem lehet belelátni. Mivel ilyenkor megmerevíti a száját, szöveget nem énekelhet, csak hangot. Produkciója nem kerül megerőltetésbe s a szimpla-énekből való átmenet a kettősbe igen könnyedén történik. Most következett a bemutatás szenzációja. A pódiumra, állott Balog Soma s kettős hangon énekelt. Akik jelen voltak ezen a különös produkción, azt mondják, soha sem fogják elfelejteni a varázsát. Csak be kellett hunyniok a szemüket, azt képzelték, mintha távoli orgonaszó ütné meg fülüket, tisztán csengő, ölelkező mély és magas bugás töltötte meg a levegőt. Talán csak a holdvilágos éjszakán messziről hangzó szerenád hat olyan varázslatos biibájossággal az emberre, mint ez az ének Percekig tapsolta a tudós társaság Balog Soma énekét s minden hallgatója megőrizte szivében ennek az estnek az emlékét. * Es Balog Soma ezzel a páratlan tehetséggel csak tovább ette a kulisszák árnyékában a kóristaság sótalan kenyerét. Szívesen csináltak volna belőle színészt, de nem volt hozzá tehetsége; egyszerű baritonja a karba illett s bár kettöshangja csodaszép, színházi szerepekhez nem való. Nemrég gondolt merészet és nagyot, — talán a megszületendő ötödik gyermek hajtotta — elhatározta, hogy a külföldön váltja aranyra torkának kincseit. Az orfeumokban. Ehez azonban liirnév kell s ezért vándorolt a szász fővárosba, ebbe a nagy zenei középpontba. Az volt a reménysége, hogy ott fölfedezteti magátEz a terve sikerült is, mint a drezdai távirat igazolja. — A kalocsai érsek betegsége. Várost/ Gyula kalocsai érsek életéről tegnap este lemondtak az orvosok. Környezete is azt hitte, hogy a reggelt sem, éri meg. Ara az érsek szervezete oly ellentálló képességet tanúsít, mely bámulatba ejtette az orvosokat. Ma reggel elég nyugodt éjszaka után fölkelt, felöltözködött és az íróasztala mellé ülve, beszélgetett papjaival. Nincs kizárva, hogy az érsek eró's szervezete rácáfol az orvosi tudományra és talán súlyos betegségéből is fölépül. — A király tiszteletére. Győrből jelentik: A törvényhatóság mai ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a király nyolcvanadik születésnapjának emlékére a belvárost Ferenc-vhrosnak nevezi el. — Roosevelt megválasztása. Saratogából jelentik: Rooseveltet viharos ülésben 564 szavazattal 465 ellenében megválasztották a köztársasági állami konvent ideiglenes elnökévé. Ellenfele Shermann, az Egyesült-Államok alelnöke volt. A szavazás előtt Gruber ezredes, a régi gárda főszónoka beszélt. Keserű szemrehányást tett Rooseveltnek és azzal vádolta, hogy az ő beszédei okozták világszerte ama riadalmat, mely a kereskedelmet sújtotta. Amidőn végül Roosevelt hivei a szónokot hallgatásra akarták bírni, Roosevelt közbelépett és fölszólította barátait, hogy a szónokot hallgassák meg. A választás után Roosevelt szólásra emelkedett. Rámutatott azokra a haladó szellemi intézkedésekre, amelyeket a kongresszus Taft alatt és Newyork állam törvényhozó testülete Hughes alatt tett, másrészt azonban hangoztatta, hogy a republikánusok közül egyesek tisztességtelenül cselekedtek és hogy ezért a párt első kötelessége a tisztességtelenségnek, amely a politikai és kereskedelmi téren egyaránt a legnagyobb ellensége a köztársaságnak, háborút üzenjen. — A belga királyi pár Bécsben. Brüszszelből jelentik: A belga királyi pár szombaton ünnepli meg esküvőjének tizedik évfordulóját s vasárnap délben utazik Bécsbe. A belga királyi pár bécsi tartózkodása alatt a királynak gyönyörű díszítésű arany könyvet fognak átnyújtani a brüsszeli kiállítás bizottságainak aláírásával. — A német császár kitüntetései. A német császár, mint . értesülünk, baranyavármegyei tartózkodása alkalmából Seily Tamás főispánnak a porosz koronarend második osztályát, Stenge Ferenc alispánnak pedig a vörös sasrend harmadik osztályát adományozta. — Tomasics elutazott. Tomasics Miklós horvát bán, kétnapos budapesti időzés után, ma délután négy órakor titkára, Mosinszky dr kíséretében visszautazott Zágrábba. — Majláth és a X. katolikus nagygyűlés. A X. katolikus nagygyűlés védőségét a püspöki kar tagjai közül ujabban Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök fogadta el s erről az Országos Katolikus Szövetség elnökségét a következő levélben értesítette: Nagyméltóságú Gróf, Elnök ur! Nagyon örvendek a X. katolikus nagygyűlés rendezésének, miről Nagyméltóságodnak folyó évi augusztus hó harmadikán 5754. szám alatt kelt becses sorai értesítenek. Nemcsak magam személyesen akarok abban résztvenni, hanem paptársaimat és jóindulatu híveimet is arra buzdítani, mert szükségesnek, sőt elengedhetetlenül szükségesnek tartom e nagygyűléseket, ha ama lázas mozgalomra gondolok, mely szünetet, nem ismer azok részéről, akik nincsenek velünk s nem is kell egyób, mint gyáva tétlenség, hogy elsodorjon az ár. Ennek isten segítségével ellentállunk. Midőn a fölajánlott védőségét a nagyméltóságú püspöki karral együtt készségesen elfogadom, egyúttal a költségek födözésére háromszáz koronát utalványozok. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletemnek őszinte nyilvánítását. Majláth s. k., erdélyi püspök. — Klein Ödön Budapesten. A Budapesti Tudósító jelenti: Klein Ödön osztálytanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály főnöke szabadságáról visszaérkezett s átvette hivatala vezetését. — Fejérváry Géza báró betegsége. Fejérvár y Géza báró darabont testőr-kapitány, aki néhány nap óta könnyebb lábbaja miatt ágyban fekszik, már jelentékenyen jobban érzi magát s baja elmulóban van. Betegsége néhány napig még ágyban tartja ugyan, rövidesen azonban egészen gyógyultan kelhet föl. — Szolnokdoboka köszönete. Bethlen Balázs gróf, Szolnokdoboka vármegye főispánja levelet intézett Szeged város hatósága utján a város közönségéhez, melynek hálás köszönetet mond a szolnokdobokai árvízkárosultaknak nyújtott anyagi segélyért. — Izvolszki — párisi nagykövet. Szentpétervárról jelentik, hogy a hivatalos körökben elterjedt hirek szerint Izvolszki jelenlegi külügyminisztert legközelebb Oroszország párisi nagykövetévé nevezik ki, a minap elhunyt Nelidov helyébe. Mint Izvolszki utódát, Ssaszurov külügyminiszteri államtitkárt emlegetik. — Falk Miksa síremléke. Falk Miksának, a „Pester Lloyd" volt nagynevű főszerkesztőjének s a képviselőház egykori oszlopos tagjának művészi síremlékét vasárnap, október másodikán délelőtt tizenegy órakor fogja leleplezni a Falkemlékszobor-bizottság ünnep keretében, a kerepesi temetőben. — Ehrlich tanár kitüntetése. Berlinből táviratozzák: A német lapok tudvalevőleg több ízben szóvátették, hogy hivatalos helyen még mindig késnek tudomásul venni Ehrlich tanár érdemeit. Most végre egy a német kormányhoz közelálló lap azt jelenti, hogy Vilmos császár Ehrlich tanárt valóságos titkos tanácsossá fogja kinevezni és a kegyelmes címet adja neki— l*astcur özvegye meghalt. Párisból jelentik, hogy Pasteurnek, a világhírű tudósnak és bakteríológusnak özvegye arboisi birtokán tegnap, nyolcvannégy éves korában meghalt. — Magyarok botránya Berlinben. Berlinben élő hazánkfiai csúnya botrányt rögtönöztek a napokban, amelyről a Délmagyar ország berlini tudósítás révén megemlékezett. A Berlini Magyar Egyesület, amelynek Tímár Dagobert az elnöke, Szögyén-Marich László nagykövetet grófi rangra való emelése alkalmával, az osztrákokkal közös fölirattal üdvözölte. A magyar egyesület tagjainak egy része élénken tiltakozott ez ellen és főként egy Baracs Jenő nevü tag volt az, aki hevesen támadta e miatt az elnököt és ellene a legutóbbi közgyűlésen bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ez alkalommal Tímár megsértette Baracsot, jött-ment magyarnak nevezte. Baracs, mert tartalékos hadnagy, lovagias elégtételt kért, de nem kapott. Erre az egyesület helyiségében egy keztyüvol arculcsapta az elnököt. Tímár e miatt följelentette BaracsotMa volt ebben az ügyben a tárgyalás a berlini járásbíróság előtt. A bíróság elnöke ki akarta békíteni a feleket, ez azonban nem