Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-27 / 106. szám

1910 szeptember 27 DELMAQYARORSZAO 5 borvidékén alosztályokat szerveznek. Ezen prryesülétek fogják intézni a kerületbe tartozó liomoki szőlősgazdák ügyeit s indítványozó, va­lamint végrehajtó szervei lesznek a központnak. ' \ közgyűlés köszönetet mondott a ,Magyar­országi Szőlősgazdák Országos Egyesülete" elő­készítő-bizottságának, Gerle Ferenc dr-t pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Gerliczy Ferenc báró ezután megköszönte az érdeklődést s a közgyűlést bezárta. (A társasebéd.) A kongresszusról a Tisza-szállóba vonultak a szőlősgazdák, ahol a hatalmas emeleti nagyterem­ben két órakor kezdődött meg az ünnepi diszlakoma, amelyen mintegy négy-ötszúzan vettek részt. Az első fölköszöntöt Lázár György dr tartotta, aki a következőket mondotta: — Uraim! A homoki gazdák egy nagyfontosságú kongresszusra jöttek ma össze az ősmagyar város falai között. A délelőtti tanácskozás tar­talmassága, magas nívója, a fölolvasók illusztris személyisége jelzi a kongresszus magas céljait. Arról van szó, hogy a hazai talaj oly százmért­{öldekre terjedő területei, amelyek eddig a mezőgazdaság szempontjából számbavehetők alig voltak, a magasabb agrikultura céljaira hasz­nosittassanak, hogy az a homoktalaj, amelyet ez­előtt husz-huszonöt évvel még a magyar gazda is­ten verésének tekintett, a jövőben fokozódott áldásává váljék. Ez hazai közgazdasági szempontból nagyfontosságú, mert a bor. termelést, a bor értékesítését föllenditő cél el­érésére szükséges az újkori gazdasági élet azon alakulatának, a társulásnak, a szövetkezésnek igénybevétele, amely fokozva az egy célra törekvők erkölcsi erejét, meghatványozva az anyagi erőket és állandóan élénken tartva a cél iránti lelkesedést, csodákat alkot az ujabb anyagi és kulturális haladás történetében. Ezen perspektíván át nézve azon ^közgazdasági moz­galmat, amely a mai napi első kongresszuson megindult, minden, a haza közgazdasági elő­haladása iránt érdeklődő hazafi duzzadó remé­nyekkel tekinthet a közgazdasági ágazat fejlő­désének jövője elé és hálás szivvel gondol mindazokra, akik e mozgalmat kezdeményezték, lankadatlan ei'élylyel keresztülvitték és anyagi­lag, Vagy erkölcsileg támogatták. E támogatók között első helyen Magyarország kormánya áll s ugy hiszem, hogy csak az igazságosság örök eszméjének hódolok, midőn poharamat Magyar­ország királyi kormányára s a kormány tagjai közül Hieronymi Károly és Serényi Béla gróf miniszter urakra s a kongresszus és kiállitás nagynevű mecénásaira, azok jelenlevő illusztris képviselőire üritem, óhajtván, hogy ugy a magyar közgazdaságnak, mint a magyar hazának javára sokáig éljenek. Lelkes felköszöntőket mondottak még: Lónyay Ferenc, Bokor Pál, Gerle Imre dr, Gerliczy Fe­renc báró és még többen. Délután a vendégek meglátogatták az orszá­gos kiáilitást, ahol borkóstoló és cigányzene volt, majd megtekintették a várost. Este nyolc órakor a vendégek tiszteletére a színházban díszelőadás volt, amelyen Almássy Endre igaz­gató alkalmi prológust mondott. Utána Az ob­sitos került szinre. A hétfői kongresszus. Hétfőn délelőtt kisebb érdeklődés mellett folytatták a kongresszust a városháza közgyű­lési termében. Elsőnek Kecskeméthy Géza szőlészeti és borá­szati felügyelő tartott szabad-előadást a csemege­szőlő termelésről, szállításról és értékesítéséről a homoki borok pangásáról. Kecskeméthy csak előadást tartott, határozati javaslatot nem tett. A következő előadó István ffy Gyula dr egye­temi nyugalmazott rendes tanár, aki a szőlő­Qombák betegségeiről értekezett. Istvánffy évek ota tanulmányozza a perunoszporút, amely a homoki szőlőre immár olyan veszedelmes lett, mint a hegyi szőlőknek afillokszera. Azampele­°%iai intézet, amelynek Istvánffy Gyula dr igazgatója, az idei peronoszporavészt előre Megjövendölte. Istvánffy részletesen előadta a Peronoszpora ellen létező védekezési módokat. Ezután Jablonovszky József, a magyar királyi "Hámi rovartani állomás igazgatója, a molykukac ei?en való védekezésről tartott előadást. Nálunk némely években oly tömegesen lép föl a moly­Prt'e, hogy egyes környék termését teljesen tonkreteszi. Tanulságos volt Jablonovszky Jó­zsef tapasztalati tényeken alapuló előadásait meghallgatni. Az utolsó előadó Pettenkoffer Sándor szőlé­szeti és borászati felügyelő volt, aki a homoki borokról tartott előadást. Fölötte fontos ez is a homoki gazdákra nézve, mert hiába terme­lünk jó bort, mig azt megfelelöleg kezelni s eltartani nem tudjuk, addig a haszon nagyobb részét nem a termelő, hanem a pincekezelő borközvetitő fogja beszedni. Ezzel a kongresszus véget ért és berekesz­tették. (A horrjos-királyhalmi kirándulás.) A kongresszus bezárása után a kongresszusi tagok két órakor kirándulást tettek Horgos­Királyhalomra., ahova különvonat vitte őket. Ott a vendégeket Szobonya Bertalan üdvö­zölte és a kirándulást szervező bizottság kalauzolta. A Szobonya-, Juránovits- ós Ormódy­telepek megtekintése után a Szőlőtelepitő Részvénytársaság telepén szakelőadások és gépbemutatások voltak, amelynek befejeztével uzsonnát adtak. A kirándulók hat órakor indul­tak vissza Szegedre különvonaton. Ezzel az országos szegedi borkongresszus befejeződött s a kongresszisták legnagyobb része még az esti vonatokkal hazafelé utazott. Megnyílik a képviselőház. — Khuen-Héderváry Bécsben. — Holnap nyílik meg a képviselőház és ezt meg­előzően Khuen-Héderváry Károly gróf ma ki­hallgatáson jelent meg a királynál. A miniszter­elnök tegnap este érkezett Bécsbe. Ma délelőtt kilenc órakor meglátogatta Bienerth báró osz­trák miniszterelnököt ós hosszasan tanács­kozott vele. Délelőtt tizenegy órakor a király előtt jelent meg külön kihallgatáson. A ki­hallgatáson a parlament megnyitásával kap­csolatosan a politikai helyzetről tett jelentést a miniszterelnök a királynak. A kihallgatás egy óra hosszat tartott. Utána látogatást tett Schönaich báró közös hadügyminiszternél s később Aehrenthal gróf közös külügyminisztert is meglátogatta s a két miniszterrel hosszabb ideig tanácskozott. A miniszterelnök délután négy óra negyven perckor utazik vissza Buda­pestre. Bécsből táviratozzák: A miniszterelnök egy óra hosszáig volt a királynál, akinek elsősorban folyóügyekről tett jelentést s azután ismertette azokat a föladatokat, amelyek a magyar parla­mentet a legközelebbi időben foglalkoztatni fogják. A kormányjavaslatok közül eddig csak a költségvetés készült el. A kormány egyéb javaslatokkal is készen van ugyan, de ezek egyelőre csak a bizottságokat fogjak foglalkoz­tatni. A katonai kérdések még nem érlelődtek meg döntésre. Ezek a kérdések még többször fognak a közös miniszteri tanácskozás elé ke­rülni s most még egyáltalában nem lehet meg­mondani, hogy milyen lesz a megoldás. Nem igaz az a hir, hogy Héderváry gróf ma előter­jesztést tett a király személye körüli minisz­térium betöltése dolgában. A magyar minisz­terelnök kihallgatása előtt hosszasan tanács­kozott Bienerth báróval a hus-kérdósről ós az argentínai hus behozataláról. A két kormány ebben a kérdésben egyöntetű eljárást akar megállapítani. i Mozgalmas élet a politikában. A képviselőház elnöksége, mint Budapestről jelentik, ma délután hosszasan tanácskozott. Ugyancsak konferencia volt a munkapárt klub­jában is. Ezen a tanácskozáson Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Lukács László pénzügyminiszter és Lánczy Leó vet­tek részt. Ma este pártértekezletek is voltak. A Kossuth­párt Kossuth Ferenc elnöklésével, a Justh-párt pedig Justh Gyula elnöklésével tartott ülést A Justh-párt azt az érdekes határozatot hozta, hogy bemegy a delegációba. A koleraveszedelem. — Nem vonulnak be a dunamenti újoncok. — (Saját tudósítónktól.) A perzselő nyári na' pokat hűvös, esős időjárás váltotta föl, de még mindig a nyakunkon ül a kolera, sőt fokozott mértékben pusztit. Mohács egy nagy, szomorú temetővé alakult át, a Duna vizétől fegyverek terelik el az embereket, vasúti és hajóállomásokon hatósági közegek szigorú tekintete fogadja az érkezőket, ret­tenetes izgalom, örökös remegés járja át az egész ország lakosságát, a veszedelem pedig diadalt ül minden óvóintézkedés fölött és egyelőre csak a jó isten tudja, mikor hordja el innen az irháját. Esztergomtól Új­vidékig, a Duna mentén mindenütt pusztit a rémes betegség, de csápjait más vidékekre is kiterjeszti, haláltosztogatóan mindenfelé. A veszedelem oly nagy, hogy a hadügymi­niszter már a hadsereg megfertőzésétől is tart és épen ezért ma elrendelte, hogy a Duna mentén lakó újoncok októberben ne vonuljanak be csapattest eikhßz, csak télen, amikor a fagy elpusztította a kolera csiráit. Mindenünnen érkező híreinket itt adjuk : Nem vonulnak be a katonák. Schönaich hadügyminiszter és Hazai hon­védminiszter közös rendeletet adtak ki, mely szerint a dunamenti községek ifjon­cai, a koleraveszély miatt, októberben nem vonulhatnak be ezredeikhez katonai szolgá­latra. A fertőzött vidékről való újoncok, a miniszteri rendelet szerint, csak a kemény idő, kimondottan a fagy beálltakor vonul­hatnak be katonának. Ez a rendelet nagy örömet okoz az újoncok és azok hozzátar­tozói között. Koleragyanus utasok Szegeden. Az állomásokon a hatósági orvosok, a rend* őrség ellenőrzése mellett, minden fertőzött vi­dékről érkező utast megvizsgálnak. A mai nap folyamán mintegy tiz utast vizsgáltak meg összesen, közülök kettőt fertőtlenítettek is. Ezeket ötnapos megfigyelés alá helyezték. Az éjjel egy óra tizennégy perckor Szurde­luczku Györgyné negyvenhatóves kornyai asz­szony érkezett Szegedre a budapesti szemkór­házból. A asszony még Czeglód előtt rosszu1 jett a vonaton ós hányt. Az eset nagy pánikot keltett az utasok közt, mindenki sietett el­hagyni azt a kupét, amelyben a koleragyanus asszony utazott. De ennek ellenére a hirtelen megbetegedett asszonyt nem szállították ki a legközelebbi állomáson, hanem külön kocsiban elhelyezve, Szegedre hozták. A koleragyanus utast a Szeged-állomásról mentők szállították be ragálykocsin a járványkórházba, ahol rögtön fertőtlenítették. A vasúti kocsit, a kalauzt és mindazokat, akik az asszonynyal érintkeztek, dezinficiálták. Andrássy Ferenc dr kerületi orvos vizsgálta meg azután az asszonyt és megállapította, hogy nem kolera miatt betege­dett meg, hanem nyers káposztát evett és a vonat rázása következtében lett rosszul. Mind­amellett óvatosságból ötnapi megfigyelés alá vették a Kossuth Lajos-sugáruti járványkór­házban. A másik fertőtlenített utas a Szeged-Rókus állomáson szállt ki. Szajkó Jánosnónak hivják, bajai, illetve szabadkai vasúti jegygyei jött. A rendőrségnek arra a kérdésére, honnan érke­kezett, azt válaszolta, hogy Bajáról. Ez azon­ban nem volt igaz, mert pár perc múlva ki­derült, hogy egyenesen a kolera /öfészkéből, Mo­hácsról utazott Szegedre. Rögtön a ragálykór­házba szállították, ahol fertőtlenítették. Az orvosi vizsgálat azonban megállapította, hogy Szajkóné teljesen egészséges. Ennek ellenére azonban saját lakásán öt napig megfigyelés alatt tartják. A kihágási biróság pedig meg­indította ellene az eljárást, mert a hatóságot félre akarta vezetni. Az óvóintézkedéseket a hatóság napról-napra mindinkább kiterjeszti. Legutóbb a villamos­vasút igazgatósága bemutatta azokat az óvó­intézkedéseket, amelyeket akkor foganatost

Next

/
Thumbnails
Contents