Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-03 / 87. szám
1910 szeptember 3 DELMAGYAROR5ZAG 5 fordult elő Mohácson, tehát itt kolerajárványról nem lehet szó. Mindezek után természetesen a levegőben lóg az az izgalmas kérdés, hogy hol és kik fertőzték meg a gyanús körülmények között elpusztult embert? Nincsen baj Mármarosmegyében. A csapi állomáson tegnap rosszul lett egy munkás, aki a társával Ogulinhól érkezett a técsöi erdőségekbe. A horvát munkások rögtön beszállították a kórházba, megvizsgálták őket, de egyelőre semmi gyanúsat nem észleltek rajtuk. A föltünéstkeltő esetről, amely érthető izgalmat okozott Felsőmagyarországon, Kozma Lajos dr vármegyei főorvos ezt mondta : — Az a munkás, aki Csapon rosszul lett, a sok szeszszel rontotta el a gyomrát, őt is, a társait is, óvatosságból elkülönítettük, fertőtlenítettük és most a többi munkásoktól elkülönítve dolgoznak Tecső mellett az erdőben. A horvátokat naponként orvos fogja megvizsgálni. A máramarosi kolera-riadalomnak tehát szerencsére nincsen alapja, de azért Kerekes Pál dr közegészségügyi felügyelő rendelkezései szerint szorgosan ügyelnek ezen a veszedelmes határrészen. Hivatalos nyilatkozat a koleráról. Borcs Gyula dr miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a legújabb koíeraeset megállapítása után így nyilatkozott: — Most már két eset is bizonyítja, hogy a veszedelmes ázsiai betegség Magyarországban is gyökereket akar verni. A mohácsi ember tényleg ázsiai kolerának lett az áldozata. Azt hiszem, hogy csak szórványos esetekről lesz szó. Ma kaptam jelentést Szentpétervárról, hogy Oroszországban és annak tartományaiban a koleraveszedelem csökkenőben van. A román kormánytól pedig azt az értesítést kaptam, hogy Romániában eddig egyetlen eset sem volt. Ezért mindenesetre szomorú dolog, hogy nekünk már két esettel kell beszámolnunk. A spandaui kolera. Berlinből jelentik: Tegnap Spandaubanujabb koleraesetet konstatáltak. Az a Heubock nevti mosónő, aki a kolerában elhunyt Sarnotvné házában mosott és néhány nap előtt gyanús tünetek között megbetegedett, tényleg kolerás. Beszállították a spandaui járványkórházba és a bakteriológiai vizsgálat kétségtelenül kiderítette, hogy ázsiai kolerában szenved. Óvatosságból a mosónő férjét és gyermekét is a kórházba szállították. A Fekete Kéz tanítványa. — Zsaroló jogász. — (Saját tudósítónktól.) Kolozsvárott ma elme" bajosnak nyilvánították Székely joghallgatót) akit többrendbeli betörésen értek és ma Sátoraljaújhelyen egy fiatal joghallgatót tartóztattak le, mert az amerikai Fekete Kéz bűnszövetkezet mintájára meg akart zsarolni egy mérnököt. Csendőri fedezet mellett kisérték be az ügyészség fogházába a bűnös jogászt. Részletes tudósításunk a következő: Papp Viktornak hívják a bűnös joghallgatót. Apja beregmegyei csendőr, aki összekuporgatott pénzéből nevelte fiát és fizette érte a tandíjat a sárospataki jogakadémián. A fiu rossz társaságba került és mikor a kártyára és az italra már nem kapott több pénzt apjától, vakmerő bűnre vetemedett. Vasárnap levelet irt Katona György sárospataki mérnöknek Fekete Kéz aláírással. Fölszólította a mérnököt, hogy kedden este tegyen le egy dobozban kétszáz koronát egy megjelölt helyre, mert ha nem teszi, egyetlen fia két héten belül el fog pusztulni. Ha pedig értesíteni próbálja a rendőrséget, akkor lelövik. Katona mérnök nem ijedt meg a fenyegetéstől, hanem följelentést tett a sárospataki csendőrségnél. Tóth István járásőrmester, Szabó János örsvezető és még három csendőr kimentek kedden este a megjelölt helyre és lesbe álottak. Órákig vártak, már azt hitték, hogy az egész dolog csak fölültetés akar lenni, mikor hajnalban megjelent egy fiatalember és azt a dobozt^ amit a csendőrök tettek a kijelölt helyre, fölkapta és futni kezdett. A csendőrök utána. Csakhamar kézrekeritették. Kitűnt, hogy a fiatalember Papp Viktor huszonötóves joghallgató Bevallotta, hogy a levelet ő küldte a mér. nőknek, mert máskép nem tudott pénzhez jutni. A csendőrök Papp-ot a sárospataki csendőrségre, onnan pedig ma reggel a sátoraljaújhelyi ügyészség fogházába szállították. Rendőrök és detektívek panasza. Eddig a szegedi börtönörök panaszai voltak napirenden a szűkös fizetés miatt, amely végre Székely Ferenc igazságügyminiszter tegnap leérkezett rendeletében orvoslásra talált. Most a rendörök ós detektívek panaszkodnak ugyan" ezen ok miatt és kétségtelen, hogy fölszólalásuknak jogosultsága van. Röviddel ezelőtt már irtunk a szegedi rendőrség sanyarú viszonyairól, amely legelsösorban is arra a minimális fizetésre vezethető vissza, amit a rendőrlegények a várostól kapnak. Valamint ebben rejlik az oka annak is, hogy a rendőrök között annyi tudatlan és tapintatlan ember akad, akik a közönséggel való érintkezésben a helyüket megállni ugy, amint kellene, nem képesek. Somogyi Szilveszter dr főkapitány is már több izben említést tett arról, hogy megfelelő embereket csakis abból az okból nem bír kapni a város, mert a fizetési viszonyok az intellektuálisabbakat valósággal elriasztják a rendőri mundértól. Innen ered aztán az a sok brutalitás, tapintatlanság és egyebek, amelyekről már annyi panaszt hallottunk a közönség köréből. Legújabban ismét egy olyan nyomorúságról kell lerántani a leplet, amely ugy a rendőrök, mint a detektívek között nagy elkeseredést szült. A dolog ugyanis ugy áll, hogy még az 1909-ik év augusztus hónapjában elhatározta a közgyűlés, hogy a rendőrlegények lakbérét száz koronáról kétszáz koronára, a detéktivekét pedig kétszáz koronáról háromszázhatvan koronára emeli föl. A közgyűlés határozatát azután jölterjesztette a város a belügyminisztériumhoz! ahonnan azonban a várva-várt jóváhagyás mindezideig még nem érkezett le. Hogy mi okból, arról nem tudnak. A rendőrök és detektívek lakbérének ügye tehát már több, mint egy év óta rendezetlenül áll, holott a város a határozatot meghozta. Azóta rendkívül sok panasz hangzott el a rendőrök és detektívek részéről és pedig joggal. A százkoronás lakbérek mellett a rendörök, akik között a legtöbbnek négy-, öt-, hatgyermekes családja van, hihetetlen nyomorban tengődnek. Valóságos odúkban, földalatti bűzös, dohos lakásokban laknak, de még így is nagynehezen bírják megfizetni az egyszobás pincelakásokért járó lakbért. Sok rendőr családja még az éhséggel is küzd, érthető tehát az az elkeseredés, amely a rendőrök között uralkodik. Különben — erről már megemlékeztünk egy alkalommal — a rendőrök tömegesen akarják elhagyni az állásaikat és abból az alkalomból, hogy a Csillagbörtön igazgatósága a börtönőrök létszámának emelését elhatározta, tömegesen is jelentkeznek ott fölvétel végett. Mert a börtönörök anyagi helyzete még akkor is hasonlíthatatlanul jobb volt, amikor még a fizetési viszonyaikat az igazságügyminisztérium nem rendezte. Egy év óta várnak már a miniszteri jóváhagyásra a rendőrök és detektívek, folytonosan érdeklődnek és panaszokkal állanak elő a polgármesternél, de eddig még nem történt semmi változás az ő érdekükben. A jóváhagyást lehet, hogy már azóta több izben megsürgették, de hogy ennek mindeddig eredménye nincs, az bizonyos és egyben érthetetlen. Vihar mindenfelé. — Áruiz Kolozsmegyében. — (Saját tudósítónktól,) Az utóbbi két nap alatt igen nagy viharok, égiháboruk és felhőszakadások pusztítottak nemcsak Magyarországon, hanem Bécs környékén és Ausztria egyéb részeiben is. Egyes helyeken óriási károkat okozott a vihar, amelynek emberáldozatai is voltak, a többek közt — amint megírtuk — Szegeden is. A viharokról és károkról, amelyeket az égi háború Magyarországon okozott, ezek a részletes jelentések számolnak be: • Gyuláról táviratozzák: Csütörtök este nyolc ós tíz óra között nagy vihar és felhőszakadás volt Gyulán és környékén. A villám több helyen lesújtott házakba és mezei tanyákba. Az eső Gyula sok utcáját elöntötte. A pénteki országos vásárra fölhajtott szarvasmarhák a vihartól megvadulva, szétszaladtak és nyomtalanul eltűntek. Az idő igen hűvös. Kolozsvárról táviratozzák : Kolozsmegye nyugati része víz alatt áll. A vasúti töltés Magyarnádas környékén három helyen megszakadt, a forgalom napokig szünetel. Kolozsvárt az éjjel a Hódospatak kiöntött, a tűzoltóságot alármirozták. A Reitter-féle gyufagyár viz alatt van. A viz elvitte a vasúti hidakat. Magyargorbón hatvanhat ház omlott össze, több száz háziállat elpusztult. Egy másik távirat jelenti: Tegnap este Kolozsmegye több járásában óriási felhőszakadás pusztított és óriási károkat okoz. A legnagyobb kárt a Nádaspatak okozta a nádasmenti járásban, ahol Magyarnádas és Sztana között a töltést három helyen alámosta és a forgalom délután félhat órától kezdve két napig szünetel. Bács és Magyargorbó között, valamint akörnyéken a viz nagy területet elöntött. Bácsban ötven-hatvan ház összeomlott és mintegy száz háziállat pusztult él, állítólag néhány ember is vizbefult. A szerencsétlenség helyére Kőváry Artúr szolgabíró szállt ki. Nagy kárt okozott az árvíz Kolozsborsán is a gazdaságban. Itt Hankó Veres Károly főszolgabíró szállt ki. A villám egy házba lecsapott és azt elégette. Borsán tutajokat csinálnak; hogy a házakat megközelíthessék. Kolozsváron a Nádaspatak szintén kiöntött a Szamossal együtt, ugy, hogy éjjel a tűzoltóságot alármirozták. A viz a Beither-féle gyufagyárban mintegy 15—20 ezer korona kárt okozott. Több százezer korona eddig a kár. Az áradat a vasúti töltésen kívül hidakat is elvitt. Részletes jelentésen most dolgoznak. Gyaluban a megáradt Kapus-patak szintén nagy kárt okozott, de részletek még nem érkeztek. Nagy volt a veszedelem Kolozsborsán is, amely egy völgyben fekszik. A völgyet teljesen elöntötte az árvíz, amely helyenkint az ablakon folyt be. A borsai polgármester kétségbeesetten kért segítséget a kolozsvári rendőrségtől, amely értesítette Hankó Veres Károly főszolgabírót, aki tiz rendőrrel azonnal ki ment a harminc kilométernyire fekvő községbe. A községben sok háziállat pusztult el és a terményekben is nagy kárt okozott az árvizde a házak eddig ellenállottak az árnak. A felhőszakadás alatt a villám lesújtott egy víztől körülvett házba, amely teljesen leégett. A ház lakóinak sorsáról még semmit sem tudnak. A kiküldött rendőrök tutajt ácsoltak össze, hogy megközelíthessék a házat. Hír szerint a község mellett egy gyermek holttestét fogták ki. Szabadkáról jelentik : A vihar a házak tetejét leszaggatta, fákat gyökerestől kitépett és a záporesőtől a pincék vízzel teltek meg. A •villamosvilágitás az egész városban kialudt. A vihar a gazdáknak sok kárt okozott, mert sok széna- és szalmakazalt széthordott. A közeli Topolya községben a szól a zsinagóga és községháza tetejét lehordta és a villám fölgyújtotta Tóth Hátszegi János tanyáját és Morva Máté cséplőgépét s a mezőn több tehenet és lovat agyonsújtott. Zsombolyáról jelentik, hogy vihar közben a téglagyárban kigyuladt egy épület és egy ott fölhalmozott szalmakazal. A nagy szélben a szalmacsóvák a falu több helyére repültek és negyven házat teljesen elpusztítottak. A kár huszonötezer korona. Marosvásárhelyen felhőszakadás volt ós a viz az alacsonyabban fekvő házakba behatolt, az építés alatt levő csatornázást megrongálta ós a külterületen is nagy károkat okozott. A Baross Gábor-utcát a viz félméter magasságban lepte el és az ottlakók csónakokon térhettek csak lakásukba. Keszthelyen, a Balaton egész vidékén nagy