Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-25 / 105. szám

1910 szeptember íhDÉLMAQYARORSZAQ 1 kérdésükhöz. „A férfi háza a világ, a nő világa a ház." Miért ölte meg hát Szőke Reököt s j!a ölni akart, miért nem az asszonyt is? Régi, de jó mondás: „Az asszony becsülete a ház becsülete." Az asszony megérdemli a legtelje" ebb társadalmi számkivetést. Lapjuk szorgalmas olvasója: Rosenfeld Gitta. Szinházi műsor. gzeptember 25, vasárnap „ 25, „ „ 26. hétfő: v 27, kedd: n 28, szerda: 29, csütörtök: „ 30, péntek: Október 1, szombat: 2, vasárnap 2, * 8, hétfő: á, kedd: 5, szerda: 6, csütörtök: 7, péntek: 8, szombat: 9, vasárnap d. u.: Cigánybáró, este: Az obsitos. (Díszelőadás.) Bilinosek.(Páros3/3-°s bérlet) Csitulj szivem. (Bemutatóelőadás Páratlan 7,-os bérlet) Csitulj szivem. (Páros »/3-os bérlet.) Víg özvegy. (Pedák Sári vendégfölléptével, bérletszünetben, főiem, helyárakkal.) Varázskeringő. (Fedák Sári vendégfölléptével, bérletszünetben. főiem, helyárakkal.) Az elvált asszony. (Fedák Sári vendégfölléptével, bérletszünetben, fölemelt helyárakkal.) d. u.: Nebántsvirág. esto: A postásfiu és a huga. (Páratlan s/3-os bérlet.). Luxemburg grófja. (Fedák Sári bucsufölléptével, bérletszünetben, fölemelt helyárakkal.) Az obsitos. (Páros V,-os bérlet.). A kaméliás hölgy. (Páratlan V3-0S bérlet.) A szigetvári vértanuk (Páros s/3-os bérlet.) A muzsikusleány, (bemutató előadás. Páratlan 73-os béri.) A muzsikusleány, este: A muzsikusleány. A kopenhágai „Ny Carlsberg Glyptothek". Irta Bédy-Schwimmer Rózsa. A mecénátus is demokratizálódik. Fejedelmek, isten kegyelméből való fölkentek helyett ma sörbárók, olajgrófok, vaskiráiyok legfőbb pátrónusai a művészetnek. Középkori mecénásokra emlékeztető fejedelmi bőkezűséggel alapította Carl Christian Jacobsen, a Carlsberg-sörgyár birtokosa és neje: Ottilie Mary Stegmann, Kopenhága pazar Ny Carlsberg Grlyptothékáját. Ezzel az intézménynyel Thorwaldsen városa a nemzeti toleranciának fényes jelét adta. Műkincseinek gazdagságával, a szobrászatnak az egész világ remekei közül összeválogatott gyűjteményével a Carlsberg Glyptothéka ugyanis veszedelmes összehasonlításokra hiv ki a dán művészet büszkeségével: Thorwaldsen múzeumával szemben. Másrészt azonban ujabb vonzóerővel gyarapították Kopenhágát, a régi Glyptothéka és a régi „uj" Glyptothéka egyesítéséből teremtett uj intézménynyel. Ez az európai gyűjtemények legelőkelőbb" jeihez tartozó muzeum a Jacobsen házaspárnak 1881-ben lakásuk mellett épített télikertjéből fejlődött ki. Millet híres képének, „A halál és a favágó" meg Delaplanche „Évájának" elhelyezésére készült a télikert, amely csakhamar szűk lett a mecénás sörgyáros klasszikus ízléssel összeválogatott szobormüveinek elhelyezésére. Egy csarnokot a másik után emel" tek, ugy, hogy lakását néhány év alatt valóságos muzeum övezte. 1888-ban, amikor Jacobsenék gyűjteményének már megbecsülhetetlen értéke volt, Kopenhága városának és a öán államnak ajándókképen fölajánlották az esetre, ha ezek a megfelelő nagyszabású épüiet «meléséhez hozzájárulnak. Az 1890-es években Jacobsenék tetemes összeget áldoztak az uj muzeumnak. Ajándékoztak szobrot, képet, de mindenekfölött egy igen soknullás összeget, amelynek kamataiból bőven telik ugy uj műkincsek beszerzésére, mint az épület jókarbantartására. Közben antik gyűjteményt la kezdeményeztek, ugy, hogy 1899-ben fejedelmi ajándékot kínáltak azon kikötéssel, hogy az állam és a város az épület kiegészítéséhez szükséges további épitkezményhez a maga részéről is hozzájáruljon. A Helbig tanár nevét viselő etruziai gyűjtemény mellett a Schmidt Valdemar tanár felügyelete alatt összeállított egyiptomi gyűjtemény fődisze az antik műremekek e gazdag gyűjteményének. A Ny Carlsberg Glyptothek különböző épületeit harmonikusan egyesítette a Jacobsen dr költségén emelt, télikertnek szolgáló kupolacsarnok. A Glyptothek modern része világosan mutatja alapitójának a francia szobrászat felé hajló ízlését. Bár a modern belga, angol, olasz, norvég, svéd és német művészet számos remekével találkozunk, a dánok mellett a franciák uralkodnak. Rodinnek több nagyszabású müve: Grubleren, Kysset, stb. mellett Falguiére, Aizeíin, Boucher, Chapu, Delaplanche, Gautherin ós sok más neves francia szobrász remekeiben gyönyörködhetünk. Barrias, Dubois, Gautherin müvei külön-külön egy-egy termet foglalnak el. Pompás gyűjteménye van Constantin Meunier müveinek. Mellette eltörpül a belga művészet többi képviselője. Igen értékes a modern dán gyűjtemény, amely összesógében megnyugtatja az embert arra nézve, hogy Thorwaldsen szűkebb pályatársaira nem nyomta oly letörülhetetlenül a bélyegzőjét, mint hazájának iparára és a dán közönség Ízlésére. Jericliau, a két Bissen, H. E. Freund és G. Ch. Freund legjelentékenyebb müvei össze vannak itt gyűjtve. Thorwaldsennek néhány reliefje egészíti ki a képviselt dán szobrászmüvek nagy sorát. A Ny Carlsberg Glyptothek nem imponálhat tartalmának mennyiségével, hiszen katalógusa alig sorol föl ezer számot, annál impozánsabb azonban gazdag művészi értékével, amely az aránylag kis gyűjteményt kiváló művészi központtá emeli. Igen szerencsés az elrendezés, amely egyes termekben teljesen eltér a muzeális szokástól. Emitt, bár nincsen benne bútor, mégis lakott szoba művészi impresszióját nyerjük, amott templomszerü csarnok áhítatos hangulata uralkodik. Megint más terem télikert, amelyben művészlelkű házigazda páratlan Ízléssel juttat érvényre néhány mestermüvet. De az inkább muzeális termek is fölötte állnak a sablonnak, nyugodt, térkihasználástól független elrendezésükkel. Értékes a renaissance-szobrászat kis gyűjteménye és a Rembrandt, Millet, Corot, BastieuLepage, Franz Hals és Ruysdael néhány művét tartalmazó képgyűjtemény. Itt találjuk Eckersberg 1838-ban festett Thorwaldsen arcképét, a „galléros Thorwaldsent" is. Az emberbaráti reformokért küzdők sokszor elsírják, hogy Dánia Európa legiszákosabb országa. Az antialkoholisták talán elvből elkerülik majd Jacobsen dr-nak ezt a fejedelmi alkotását, mert az a sok milló, amit rááldozott mind — söréért folyt be. Ugyancsak a sörgyárainak jövedelméből emelte 1891-ben a dán iparművészeti muzeumot, a Jézus-templomot Dalbeyben és azt a sok más intézményt, amely nemcsak a dán> hanem a nemzetközi művészetet emeli. Jacobsen dr a müpártolásnak egyéb eredeti formáit is érvényesítette már. így 1887-ben dán tudósok, műtörténészek, archeológusok és alkotó művészek nagy számát meghívta egy görögországi útra, amit a nagy társaság vele és költségén meg is tett. 1888-ban pedig a francia művészek nagy csoportját hivta meg Kopenhágába, Természetesen, vendégül látta őket. Szinte egész városrészt foglalnak el az ö munkásainak kertövezte lakásai; ennek a városrésznek sok-sok utcája kivétel nélkül mind művészek nevét viseli. Jacobsenék a modern müpártolás arányait messze elhagyó áldozatkészségének rendkívül nagyszabású alkotásokat köszön nemcsak Dánia, hanem az a kulturközönség is, amelynek megadatott minden szépet élvezni, ha tengereken kell is érte átkelnie. * Csitulj szivem. A szinházi iroda jelenti: A szinügyi bizottság pénteki ülésén Wimmer Fülöp bizottsági tag a szinházi szerződés ötödik pontja alapján kifogásolta a Henmequü*e és Wéber-féle bohózat: Csitulj szivem előadását s az ellen óvást emelt. Ennek eredménye volt az a határozat, hogy részint elolvassák a darabot, részint pedig megnézik valamelyik próbáját és azután döntenek. A bohózatot még tegnap elolvasta Szmollény Nándor bizottsági tag s írásos nyilatkozatában előadhatónak tartotta. Ma délben pedig végignézte az egész próbát Gaál Endre dr szinügyi bizottsági elnök és Ujj József dr bizottsági tag s meghozták megbízatásukhoz képest a döntést is, amely a darab szinrehozatala mellett szól. A Csitulj szivem rendezése ugyanis Szegeden más, mint Budapesten s itt nem domborodnak ki tulmarkáns részletei. * AJE előadások kezdete. Október elsőtől kezdve a szinházi előadások este félnyolc órakor kezdődnek. BUDAPESTI MOZGÓKÉPEK. A lavina. Csütörtökön éjjel odarobogott egy úriember a főkapitányság Zrínyi-utcai palotája elé. A fiak" kerből és képéből kikelve, megszólította a rendőrt: — Hol lehet följelentést tenni? A rendőr az inspekciós szobába igazította, ahol Orz György kapitány és Szentkirályi fogalmazó tartózkodott. A késői látogató, aki jóállásu magánhivatalnok, elmondta, hogy ellop, ták az aranyóráját és láncát. — Hol? — Az István-uti Tigris-szállóban. — Ki? , — Egy nő. Ide most, a fölvett tényállás helyére, diszkrét pontokat teszünk . . . Egy órával később a detektívek már a főkapitányságra kisérték a tolvaj leányt, Horváth Rózsit/Vallott, mint a karikacsapás, az óra is megkerült, a lánc is és a magántisztviselő most már megnyugodva, boldogan hazahajtatott a — feleségéhez és gyermekeihez. A leányt tegnap délben átküldötték az ügyészség fogházába. Mindennapos történet ez a kikapós férjekről és a tolvaj leányokról s följegyzésre sem lenne érdemes, ha a véletlen meg nem fejelte volna a históriát. - * Az történt ugyanis, hogy az ügyészségen Horváth Rózsi hirtelen megbetegedett tegnap délután, erősen koleragyanus tünetek között. Nosza, lett nagy fölfordulás ! A beteget elvitték a Szent Gellért-kórházba s a fertőtlenitőintézet, mint ilyenkor szokás, a rendőrség segítségével megindította a nyomozást, kikkel érintkezett és milyen helyiségekben fordult meg a veszedelmes hölgy. Néhány órával később már együtt volt a lista s megkezdődött a nagymosás. A lista, amelyen a szereplőket rendre fertőtlenítették, a következő: Orz György kapitány és családja, Szentkirályi Béla fogalmazó és háznépe. Két detektiv és minden hozzátartozója- Egy rendőrellenőr és két rendőr. A foglár A fényképész, aki fölvételt csinált a lányról A motozó. A daktiloszkópus. A toloncko-. csis. Három börtönőr. A Tigris-szálló szobaasszonya, portása, Horváth Rózsi két barátnője. A kvártélyos asszony. A cselédszerző, akinél Horváth Rózsi üldögélni szokott. A cupringer. Egy selyemfiu. A rendőri inspekciós szoba. A motozó-szoba. A kilences számú cella, A fényképezö-terem és a daktiloszkóp-szoba. A rabgyüjtö helyiség. Az ügyészség néhány helyisége. A Tigris szobája. A szobaasszony barátja. A portás családja, A portág keresztleánya és ennek vőlegénye. A cuprin«