Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-22 / 102. szám

8 DÉLMAQYARORSZAO 1910 szeptember 21 Apások alkonya. * Nincs lebilincselőbb és élvezetesebb mulatság Párisban, mint egy séta a boulevardokon kivált az esti órákban. Az idegen szinte végi telennek találja az egymásba torkoló körút, részleteket, a párisi tudja, hogy másfél óra alatt a népes boulevardokat kényelmesen végig lehet járni. A párisi utcai élet minden jellegzetessége, a forgalom szédítő arányai, a reklám hihetetlen sokfélesége, a jövők és menők társadalmi, egyéni, faji és ruházatbeli sokfélesége hasonlíthatatlanul megkapó zsivaj- és színharmóniává olvad itten. Mostanában sok szó esik a párisi apasokról, a pesti jásszok szгjnamellóki rokonairól. Egynéhány véres rablótámadás és különösen a Liabeuf esete révén a párisi utca apró betyárjaiból, ama bizonyos hölgyecskék mindenre képes „vé" delmezői"-ből egyszerre rettegett szörnyetegek lettek. Liabeuf volt az, aki, mikor egy razzia alkalmával a rendőrök le akarták tartóztatni, a kabátujja alá rejtett hegyes szegekkel kivert karpáncéllal védekezett, egynéhány rendőrnek dulakodás közben kiszúrta a szemét, szétroncsolta a tüdejét, egy biztost pedig revolverlövésekkel megölt. Ezt a vérengző fenevadat pár hónappal ezelőtt lefejezték, de a párisi csőcselék majd hogy ki nem szabadította, mikor a vesztőhelyre vitték. Egyszóval: a párisi utca romantikájának ezt az utolsó maradványát is eltörülni készül a rendőri buzgalom. Egyelőre egy magyarizü büntetési eszköz alkalmazásáról van szó : deresre fogják húzni a kézrekerülő apasokat és az ólomgolyós kilencágú macskával fogják rájuk olvasni a huszonötöt. Angliában ez a korbács valóságos csudákat müveit a nyolcvanas években, amikor Londonban a rablások és utcai késelések napirenden voltak. Ezek a fenyítések természetesen nem a nyilvánosság előtt mentek véghez, hanem a börtönök elzárt udvarain. A nagy boulevardok szerényen meghúzódó náplopóiból fajultak el ezek az apasok a párisi kültelkek és az éjjeli magány óráinak rémeivó. Most se lőhet őket egységesen jellemezni. Van közöttük uri modorban föllépő szélhámos és a Victor Hugó truandjaira emlékeztető bandita. Amazokafélvilági hölgyek társaságában tenyésznek, mint védők szerepelnek és végső sorban zsarolásból élnek, bár némelyiküknek rendes üzleti, vagy hivatali foglalkozása is van. Ez a kategória züllik le többnyire az apasok előkészítő-tanfolyamát képező csavargóvá, melynek tipusa benépesíti a Montmartre-negyedet, elözönli a különböző hírhedt korcsmákat s farkasszemet néz a revoiveres-rendőrök csapatával. A harmadik stádium a valóságos apas, a truar.dok ivadéka. Ezek már bandákká és törzsekké verődnek össze, saját törvényeik, saját szokásaik vannak, ruházatuk, nyelvük is megkülönbözteti őket a dolgozó köznép fiaitól. Nappal ott heverésznek férfiak és nők vegyesen, a párisi sáncok árkain és töltésein, alvással, kártyázással vagy birkózással töltik az időt. De amint beáll az éj, kegyetlen, vérszomjas bestiákká változnak. Sivitó füttyjelzéseik verik az éj csöndjét. Megvannak a saját hivó, intő ós egy-egy sikerült, fogástjelző füttyeik. Most aztán külön uj törvénynyel készülnek véget vetni a legendaszerü apas-világnak, mely kezdte elhomályosítani Párisnak, mint a világ legkedvesebb és legmulatságosabb városának vonzóerejét és jóhirét. Igaz, hogy az amerikaiak, akik az év minden szakában tízezrével árasztják el Párist, az apas-rettegésből is külön élvezetet csiholtak, fegyveres titkosrendőrt véve az automobiljukra a soffőr mellé a mont. martrei éjjeli kirándulásokhoz, de azért a közvélemény már belenyugodott abba, hogy az apasok ellen külön törvényt kell alkotni, mely deresre húzza az „Artister d'Autervilliers" legényei mellé a vársáncok tündérét, a „Casque d'or"-t is és végigtáncoltatja rajtuk a kilencágú vasmacska ólomgolyócskáit. Leány-ekszport Oroszországba. — Leleplezett keritönő. — (Saját tudósítónktól.) Rövid idő óta uj irányt vett Magyarország legszomorúbb kiviteli cikke, a hungara: feketelelkü, ocsmány keritők ujabban Oroszország felé terelik a szerencsétlen leányokat. Az anyagot természetesen Budapest szolgáltatja, — főként — innen verbuválják az éjszaka leányainak szánt táncos-, sőt énekesnőket, innen csalják el nagyszerű, káprázatos Ígéretekkel Moszkva, Irkuck, Nisnij-Novgorod büntanyáira gyanútlan leányok százait. Pár hete garázdálkodik Budapesten egy lélekkufár-asszony. Egyenesen Oroszországból jött s állandóan ott lézengett artista-körökben. Róza Klinek név alatt ismerték némelyek, mások viszont Róza Notarszkynak. A Ieánykereskedőnő ugyanis álnévén grasszált. Megismerkedett a Beketow-cirkusz balletkarának pár tagjával s égig földicsérte az oroszországi artistaviszonyokat : — Oda kéne maguknak kimenni; ott van még művészet. Ott ujonganak még a művészetért. Kábitotta-csábitotta a szegény gyanútlan leányokat, akiknek fogalmuk sem volt róla, hofy minő természetű az orosz gavallérok műkedvelése, persze tévedésben voltak a „művészet" felől is, amelyet szolgáltatniok kellett volna. A leányok hajlandók voltak követni Rózát, aki egy moszkvai mulatóhely számára „csinált" balletkart. Két nővért, Deák Magdát és Deák Rózát — mind a ketten a Beketowban táncolnak — annyira behálózott, hogy leszerződtek. Arra is vállalkoztak, hogy a huzódozókat rábeszéljék az ügyre. A városligeti (íref/oríís-vendéglöben folytak a tárgyalások, ott is történt megállapodás az elutazásra vonatkozólag. A keritőnő azonban — szerencsire, idején még — pórul járt. A Deákleányok átláttak a szitán és irgalmatlanul leleplezték Róza Klinek-Notarszkyt. A muszka hölgy ugyanis Írásbeli szerződést igért a leányoknak. ígérte egy nap, két nap, egy hétig, a szerződés azonban csak nem akart megvalósulni. Pénteken este együtt volt megint a társaság Gregoritsnál. Itt aztán bevallotta az asszony, hogy ő szerződést nem is ad. — Csak jertek velem! — mondta tört német nyelven, —> majd Moszkvában megkapjátok a szerződést. Erre már a napnál is világosabb volt az a tény, hogy egy közönséges keritőnővel van dolguk. Deák Magda aztán leloplezte az aszszonyt. — Maga nem tisztességes nő, — mondta a leány, — én magát fői fogom jelenteni. Az asszony védekezett, de ez csak rontott a dolgon, mert előkerültek a csinos selyemnapernyők és alaposan eldöngették a muszka nőt. Ettől fogva el is tűnt, nyomtalanul. A Beketow-balletkar természetesen nem hagyta annyiban a dolgot, Báron Rozália balietmesternő nyomban följelentést tett a keritőnő ellen a főkapitányságon, ahol megindult az eljárás. Vitális Szegeden. Vitális ma délután érkezett meg Budapestről. Lakkcsizmáján hangosan Csengett a sarkantyú, angol bricsesze jól állott görbe lábaihoz és előkelően simult vadászkabátja kis, satnya melléhez. Haja vörös volt. Az egyedüli, ami félelmet idézhet az emberben elő. Látogatásait hét órára befejezte és azután egyszerre beszökött a szerkesztőségbe. Miután revolverének zálogcédulájával megfenyegetett mindenkit, helyet foglalt szemben az Íróasztalokkal, nyugodtan rágyújtott egy médea-szivarra és beszélt: — Első vizitem, mint jól nevelt gentlemanhoz illik, természetesen a rendőrségnek szólt. Ott Somogyi Szilveszter dr főkapitányt kerestem föl, aki a szokott udvariassággal fogadott. Arra kért, hogy maradjak végleg ott, de miután nem-mel feleltem, kikísért az ajtóig és megköszönte a figyelmemet. — Utána Lázár György dr polgármestert kerestem föl a városházán. A polgármester megígérte, hogyha elfognak és fölakasztanak, a Csillagban állit szobrot nekem. Ezután árnyékomba burkolóztam és kétszer végigmentem a Stefánián, de miután az üres székeken kívül senkit sem láttam, kimentem a korzóra. Árnyékomat sokan bámulták és végre ma estére randevút kaptam egy kis nőtől. Miután diszkrét fiu vagyok, nem árulom el a nevét. — Unatkoztam — apropos, miértjjnincs Szegeden szórakozóhely? — hát fölkerestem otthonában néhány színésznőt. Hazamentem a szállóban levő lakásomra és átöltözködtem. Árnyékomat levetettem, felhőbe burkolóztam és elvágtattam egy gummitalpason Felhő Rózsihoz. — A művésznő igéző pongyolában fogadott. Mindjárt megismert. Elém rakta az összes ékszereit és csak az életéért esengett. Majd megkínált uzsonnával. Hozzáfogtam hát a gyű. mölcsevéshez ós vígan kertészkedtem. Fodor Ellánál már másként ütött ki a vizit. Őnagysága ugyanis nagyon sietett, mert ma este nagy szerepet kreál, mint mindig, igen jól. — Honnan tudja ezt ? — kérdeztük most a látogatónktól. — Egy betyár mindent tud, — felelte Vitális. — És tudja, mivel rázott le a nyakáról ? Elküldött Kender Paulához. Azt mondta, hogy minél tovább maradjak nála, hátha ma este nem tud majd ijedtségében jól játszani. Miután én modern betyár vagyok, erre nem vállalkoztam. Inkább újra kimentem a korzóra, ahol a kis leányok annyira elbájoltak, hogy kénytelen voltam megszökni. És egyenesen idejöttem. Kérem, irják meg, hogy szórakozni jöttem. Estére elmegyek és mulatok egyet Hani Kálmán bandájával ós reggel már Nagyváradon leszek, hogy megnyugtassam a csendörséget. Kérem» küldjék a lapjukat címemre: Berettyóújfalu, második nádas. De tiszteletpéldányként. Mire leírtuk Vitális cimét, a betyár eltűnt Szegedről. —de. NAPI HÍREM Koleraellenes intézkedések Szegeden. Somogyi, Szilveszter dr főkapitány intézke. dett, hogy azokat a munkásokat, akik kolerás vidéken dolgoztak, ugy a rókusi, mint a dorozsmai állomáson megvizsgálják s pár napig orvosi megfigyelés alatt tartsák. Mohácsról, a kolera főfészkéből, csütörtökön egy szénnel megrakott teherhajó fog Szegedre érkezni. A főkapitány intézkedett, hogy ezt a hajót ne engedjék át a város határán, hanem vesztegzár alá helyezzék. Lázár György dr polgármester a hajó érkezéséről távirati jelentést tett a belügyminiszternek. Az óvóintézkedésekről egyébként a szeged1 rendőrkapitányság a következő jelentést adta ki: „A kolera ellen való védekezés tárgyában, tekintve, hogy sok dorozsmai ember van a dunamenti községekben kubikos és téglaverő munkán, akiket a dorozsmai rendőrség személyesen ismer, megállapodás alapján ugy a Szeged-Rókus állomáson, mint a szegedi földön levő dorozsmai állomáson is, a szegedi rendőrök mellett egy-egy dorozsmai rendőr is szolgálatot teljesit a fenyegető veszedelem idejére. A Dunagőzhajózási Társaság 6513. számú uszályhajója, Mohácson ezelőtt tizenöt nappal szénnel megrakodva, közeledik a Tiszán Szeged felé. Tekintve, hogy épen a mohácsi széntelepen, az ottani munkások közt volt a legtöbb koleraeset, a polgármester sürgönyileg fordult a belügyminiszterhez, hogy a Tisza vizének esetleges megfertőzése ellen intézkedjék. Addig, amig az intézkedés megtörténik, a Dunagőzhajózási Társaság a Tiszán, valószínűleg Zenta alatt, lehorgonyoztatja a Titelben néhány napig már vesztegelt hajót. Zenta elöljáróságát is értesítettük a helyzetről. A hajót egyelőre a város területére nem engedi a hatóság." Somoskeoy szabadsága. (Saját tudósítónktól.) Ma délben az a verzió terjedt el Budapesten, hogy Somoskeoy Gézát) aki ellen felesége, Kovács Ilona lopás, zsarolas és rablás miatt vádat emelt, szabadlábra helyezték. Későbben kiderült, hogy ez a hir nem felelt meg teljesen a valóságnak, mert Somos-