Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-02 / 86. szám

1910 szeptember 2 DÉLMAQYARORSZAQ 13 52 Ismeretlen vidék Indiában. A titokza­tos Indiának nehezen megmászható hegyektől és szinte áthatolhatatlan erdőségektől védett völgyei még sok meglepetést tartogatnak a müveit emberiség számára ós sok fölfedezni valót rejtegetnek a kutatók részére. így nem­régiben néhány angol utazónak sikerült Indiá­nak Kinával és Tibettel határos részén olyan területre hatolnia, ahol európai ember még sohasem fordult meg. A fölfedezett vidéket Lolosznak hivják és a rajta lakó törzsek a fejlődésnek meglehetősen magas fokán állanak. Az uj vidéknek vannak városai, szinte meg­közelíthetetlen magaslatokon épitett. óriás várai és virágzó földmivelési csomópontjai. Mindamellett a kutató angolok olyan nyo­mokra is akadtak, amelyek azt bizonyítják, hogy valamikor a mostaninál is fejlettebb és nagyobb kultura virágzott ott. A nagyszámban található sírboltokban nagyon sok állat- és emberszoStorra akadtak, amelyeknek eredetéről sejtelmük sincsen, de amelyek bámulatosan tökéletes kivitelűek. A bennszülött lakosság semmi fölvilágosítást nem tud adni a szobrok készítőiről. Különösen föltűnt az angol uta­soknak egy bronzból készített elefántszobor, amely magányos és puszta helyen áll és nagy hire van nemcsak a fölfedezett uj területen, hanem Indiának vele szomszédos vidékein is. A Loloszba való utazás és az ottani tartózko­dás nagyon sok kellemetlenséggel és komoly veszedelemmel jár, mivel a bennszülött lakos­ság rendkívül ellenséges magatartást tanusit minden idegennel szemben. A loloszi kirándu­lás azzal végződött, hogy az egyik angol uta­zót, Brukot az ottlakók meggyilkolták. aí A Chantecler-frizura. Párisban nem töprenkednek többé azon, hogy haj közé tűzött fürtöcskóket, vagy pedig kontyot fognak a hölgyek a legközelebbi jövőben viselni; a jövő hajviselete kétségkivül a Chantecler-frizura lesz. A párisi nőnek ugyanis óriási érzéke van az aktualitások iránt. Valami ellenállhatatlan vágy üzi, hogy a legujabbakat viselje magán, amit a Divat istennője a pajzsára emelt. Vájjon milyen lesz ez az uj hajviselet, amely a hölgyeket a fácántyukhoz teszi majd hasonlóvá? A hajat elől magasan fölfésülve fogják hordani és vöröskorállal meg rubinokkal díszített fésűt tűznek belé. A fésűből merész ivben hátrafelé kunkorodó kakastollak fognak kiemelkedni s ezeknek a Chantecler színeiben kell pompáz­niok. Ezeknek a Chantecler-szinü kakastollak­nak a börzei ára már hihetetlenül magasan áll s igy előreláthatóan nagy árbeli különbségek lesznek azok között a tollak között, melyeket az arisztokrácia és a szegény proletárság fog viselni. És egy jót is hoz magával az uj divat, az elvitázhatatlan: Egy hölgy sem sértődhetik majd meg, ha valaki véletlenül tyúkhoz hason­lítja. Az uj divat nemcsak a fejeken fog hódí­tani. Mert ehez a frizurához nyaknélküli ruhákat kell viselni. És mi sem természe­tesebb, hogy a ruhátlanul hagyott fehér nyakakat ékszerrel kell díszíteni. Hogy milyen­nel? Hát Chantecler-ékszerrel. Páris, Nizza és Montecarló ékszerkirakatai már tele is van velők. Okszidált lánc, rajta egy csöppnyi kis kalitka és a kalitkában egy ici-picike kis tyúk. Ki találta föl a makarónit. Egy Ameriká­ban megjelenő ir újság legutóbbi száma arról ír cikket, hogy az olasz nemzeti étellé lett makarónit tulajdonképen ir ember találta föl. Nevét is a föltalálótól nyerte, akit Mac Rooney­nek hivtak. A derék Mac Rooney teljesen vagyontalanul, szinte koldusként került Ná­polyba, ahol hetekig tengődött éhezve. Végre megszánta valami jótétlélek ós adott neki egy pár marok lisztet ajándékba. Mac Rooney, hogy az ajándéknak valami hasznát lássa, tész­tát gyúrt belőlte és pedig olyan formájút, mint a mai makarónit, amit zsinegre fűzve száro­gatott a napon. A száraz tésztát aztán sós vizben megfőzte s miután neki nagyon Ízlett a csemege, megkínálta néhány éhes koldustársát is belőle. A tészta valamennyiüknek kitűnően Ízlett s mindjárt el is nevezték a föltaláló nevéről makaróninak. Azóta a dőrék Mac Rooney mester találmánya nemcsak Olaszországot, de az egész világot meghódította. Szóval többre jutott, mint a mi kitűnő szegedi tarhonyánk, pedig az is van olyan derék találmány, mint a Mac Rooney mesteré. pi r TGRVENYKEZES § A Kern-iijjy. Kern Lajos ismeretes ügyében Reinigcr .lakab védőügyvéd, — amint azt néhány nappal ezelőtt megírtuk, — kérelmet intézett a szegedi királyi tör­vényszékhez, hogy a volt közjegyző ügyeit egyesítsék. A törvényszék a kérelemnek, helyt adott. A királyi ügyészség a törvény­szék eme határozatát, ma fölfolyamodta a táblához. Reiniger védőügyvéd még azt is kérelmezte a törvényszék vádtanácsától, hogy Kern a vizsgálati fogságot saját költ­ségén lakásán tölthesse. A kérelmet azzal indokolta Reiniger védő, hogy Kern Lajos nagyfokú csuzban szenved s gondos orvosi ápolásra van szüksége. A törvényszék vád­tanácsa elutasította a kérelmet azzal az in­dokolással. hogy a vizsgálati fogság jelen­legi foganatosítása nem hátráltatja a beteg orvosi kezelését. Így Kern továbbra is a törvényszék fiókfogdájában tölti vizsgálati fogságát. § Mutatás után. Kellemetlen meglepetésben részesítették február elsejéről másodikára vir­radó éjjel Harangozó István horgosi földmivest mulatozásból hazatérő társai. Békésen haladt egy hangos korcsmai mulatozás után Mihalik Sándor és Bende Ferenc nevű társaival haza­felé, amikor váratlanul, minden szó nélkül meg­támadták Harangozót s agyba-főbe verték a védekezni sem tudó embert. A veszélyesen megsérült ember egy hónapon tul gyógyult ki sebeiből. Súlyos testisórtés bűntettéért a sze­gedi királyi törvényszék ma Mihalik Sándort és Bende Ferencet hét-hét havi börtönre Ítélte. KÖZGAZDASÁG (—) Bankszabadalom. Bécsből táviratoz­zák: Az osztrák és a magyar kormányok között még szeptember folyamán megindul­nak a tárgyalások a jegybank szabadalmá­nak megújítása körül. A bank vezetősége máris hozzálátott az előmunkálatok kidol­gozásához. (—) Gazdasági kiállítás Temesvárott. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület október 15., 16., 17. és 18-án a temesvári Polgári Lö­völde kertjében baromfi- és borkiállítással kap­csolatosan Sztojánovits György báró elnök indít­ványára és kezdeményezésére tengeri kiállítást rendez. (—) Kereskedelmi egyezményünk Romá niával. Az állatok, állati nyersanyagok és állati termékek Ausztria-Magyarország és Ro­mánia között való forgalmának állategészség­rendőri kezelése tárgyában a földmlvelésügyi miniszter körrendeletet intézett az összes vár­megyei alispánokhoz, valamennyi törvényható­sági város tanácsához és a fiumei magyar ki­rályi tengerészeti hatósághoz. A rendelet ma érkezett meg Szegedre s az szó szerint a kö" vetkező: A Romániával 1893. évi december huszon­egyedikén kötött s az 1894. évi XIV. törvény­cikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény mó­dosítása és kiegészítése iránt 1909. évi április huszonharmadikán kötött pótszerződés, mely az 1910 évi V. törvénycikkbe iktatott, a ma­gyar királyi minisztériumnak 1910. évi augusz­tus huszonhatodikán kelt 4712/M. E. számú rendeletével 1910. évi szeptember elsejével kezdődő hatálylyal életbe lóptettetvén, a fent­irt szám alatt egyúttal kiadott és külön husz példányban idemellékelt 1026. számú „Állat­egészségügyi Értesítőben" közzétettem az ezen pótszerződés aláírása alkalmával történt köl­csönös jegyzékváltás utján megállapított h;i­tározmányokat az állatok, állati nyersanyagok­és állati termékek Ausztria-Magyarország és Románia közötti forgalmának állategószség­rendőri kezelése tárgyában, továbbá az ezen batározmányokhak a magyar szent korona or­szágaiban való életbeléptetése ós végrehajtása iránt egyúttal kiadott rendelkezéseimet, mely utóbbiakuak a „Budapesti Közlöny" folyó évi augusztus huszonhotediki számának hivatalos részében való közzététele iránt intézkedtem. Ezen „Állategészségügyi Értesítő" a „Földmi­velésügyi Értesítő" cimü itteni hivatalos lap legközelebbi számában szintén közhírré téte­tik. Az emiitett „Állategészségügyi Értesitő"­böl elegendő készlet előállításáról gondoskod­ván, ez a nyomtatvány az érdeklődőnek por­I tómentesen meg fog küldetni, ha eziránt a ve­zetésem alatt álló minisztérium III./3. ügyosz­tályába címzett levélben vagy levelező-lapon idefordul ós pontos cimét közli. Erről a Cimet értesítem azzal a fölhívással, hogy az elől em­lített végrehajtási rendeletemnek kellőképen való kihirdetéséről sürgősen gondoskodjék. Budapest, 1910. augusztus hó 26-án, A miniszter helyett: Ötlik Iván s. k., államtitkár. Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlap­és nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. Iskolai hegedűk kitűnő hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5, 6, 8, 10 forintért és feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feljebb Iskolai és Itormnniiimnli az összes zenekari és mii­templomi I1M IIlUIlllUllUR kedvelői hangszerek, hu­reo%lbnmínt^beu.a Uj szerkczetü cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 80 forinttól 8o^for]nuóm'eÍjebb. Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vilajj leg­híresebb mUvészelnek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott zongorák és planinókban. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra beoseréltetnek. Zongora kUlcstfnzo intézet. Teljes zenekarok felsze­relése kedvezd feltételek mellett. Tornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére ES. ÉS kir. udvar! hangsíernyér ffiijMbon 8UQAPESI, VII., BíMtil-ii! 38. Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, csak meg kell Írni, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék. kérdezősködésekre ezúton értesítjük az érdeklődőket, hogy a hirdetett olcsó fölö­zött tejünk mindenkor friss, tehát felforralható és nem­csak főzési, sütési, hanem szerényebb igényű egyének részére kávékészitési célokra is teljesen alkalmas, ameny­nyiben fölözött tejünk mind­azon kellékekkel bir, mint a friss teljes tej, csak éppen zsírtartalma nincsen. Központi Tejcsarnok IBIB^i-.: Hivatalosan előirt, teljesen jóJcarban és uj kötésben levő használt rajzeszközök \tj rajztáblák EELAKBAN Füzetek, író- és rajzszerek legolcsóbban kaphatók könyv- és papír­kereskedésé bei SZEGED, Kölcsey-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents