Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-20 / 100. szám

ígiO szeptember 20 DÉL-MAGYARORSZÁG 11 VTOÁMKRÖHiKA (Aki r-*•"'' <rni.) Van a szegedi színház­nak egy «'¡ázletezője. En Istenem, a diszletező pcüi nagy nr, hát megtörténhetik vele, hogy a pik szinészember között ráragad a magyar neszkor- ág. Önök nem tudják, hogy mi a szinészjárvány ? A szinészjárványnak az az ismertető jele, hogy a bacillusát még nem találták föl az orvos­tanárok és nem is fogják megtalálni soha. A szinészjárvány a zsebeket marja. A neve: pén­ztelenség. A fertőző betegséget megkapta, mondom, az egyik diszletező és kénytelen-kelletlen kisebb kölcsönt vett föl az egyik szövetkezeti bank­ban. Mikor a bankókat leolvasta neki a pénz­táros, igy szólt hozzá: — És most irja alá a nyugtát, — Nem tehetem, mert nem tudok irni. A pénztáros a legnagyobb lelkinyugalommal válaszolt: — Akkor hat irja alá, hogy: analfabéta. * (Fő/háborodás.) A hangversenyen odasúgja egy ur a szomszédjának: — Már elmegy a kedvem a hangversenyek­től. Mindig ugyanaz a kisasszony ül előttem ugyanabban a magas kalapban. A kisasszony megfordul és a fölháborodás hangján szól: — Kérem a kalap mindig más! (Föltámadt halott.) Az egyik neves vidéki színigazgató hires volt arról, hogy mindenkinek a kedvében járt. Ki is használták ezt a jó tu­lajdonságát és végtére a sok kérést már alig győzte visszautasítani. Egy napon egyik elő­kelő barátja meghívta őt ebédre s mikor a jó borok hatása alatt az üzletember hangulata ébredezni kezdett, előállt a kérésével: szeretné egy barátnőjét az igazgató társulatában elhe­lyezni. — Nagyon szívesen: csak küldje el hozzám' — felelte udvariasan az igazgató. Másnap azonban már megbánta az elhamar­kodott Ígéretet s mikor a hölgy jelentkezett, ezzel fogadta, hogy visszariassza: — Sajnálom, nagysád, de már csak egy sza­bad szerepem volna: azt nem is ajánlhatom önnek. — Milyen szerep az? — Egy bolttest. . . Három fölvonáson ke­resztül kriptában kell feküdnie. — Oh. az nem tesz semmit. Én elfogadom; hiszen gyakorlott is vagyok már ebben. — Gyakorlott? Hogyan? — Egyszer élve temettek el, mint tetszha­lottat. Képzelhető az igazgató meglepetése; de a kisasszony még sem kapta meg a szerződést; a direktor az felelte neki másnap levélben, hogy a darab halottja már föltámadt. . . m ÜZLETHELYISÉGÜNK KiADO. férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. I EMI éS KOCSIS reskedőknéi SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. közigazgatás x Hírek a tanácsból. A szabadkai ország­út és a Vadkerti-ut összekötő részének kiépí­tésére tervet készített a mérnökség negyven­ezer korona költséggel. Az utat öt méter szé­lesre, kockakő-burkolattal tervezte. Ennek az útnak kiépítését az állatvásár-tér közelsége teszi szükségessé. A tanács fontosnak tartja ugyan az ut kiépítését, mégis utasítja a mér­nökséget, hogy kevesebb költséggel készítsen ujabb tervet, Az ut szélessége, a tanács véle­ménye szerint, elég, ha három méter lesz. Kockakő-burkolat helyett makadámot ajánl a tanács. Aigner és Reiner, a rókusi templom tervezői, az utolsó száz korona kiutalását kér­ték. A feltételek értelmében ez az összeg a felülvizsgálat után esedékes. Minthogy a felül­vizsgálat már megtörtént, a tanács kiutalta az összeget. Börcsök Ádámné kétezer koronás alapítványt tett a felsőbb leányiskola javára. A tanács utasítja a számvevőséget, hogy a tőke jövedelmező elhelyezéséről gondoskodjék. x A Széchenyi-tér rendezése. A Széchenyi­tér keleti oldalának rendezéséhez már hozzá­fogtak s ha kedvez az idő, három hét alatt be is fejezik. x Indítványok, Regdon Sándor, mint a Sze­gedi Háztulajdonosok Egyesületének elnöke Indít­ványban kéri a hatóságot , t egyen lépéseket a pénz­ügyminiszternél a város részére kíeszközlendő házadókedvezmény, valamint a vonatkozó tör­véuynek felfüggesztése dolgában. Kéri az ezen tárgyban hozott közgyül ési határozat végre­hajtását is. x A dorozsmai vasúti átjáró javítása tár­gyában a magyar királyi államvasutak osztály­mérnöksége, a rendőrfőkapitány és Tóth Mihály főmérnök ismételten tárgyaltak. Tekintve, hogy az átjáró kiszélesítését jogerős miniszteri hatá­rozat rendeli el és az átjáró régi vasszerkezetét a füst és az idő viszontagsága, valamint a nagy használat teljesen megviselte, a vasút szak­értője a közbiztonság tekintetében a felelős­séget nem vállalja tovább. A munkálatokat szeptember tizenkilencedikén megkezdik. Beton­munkáról van szó, mely az elkészülte után hu­szonnyolc napig használaton kívül marad. Az elbocsátás és a többi alkatrészek elkészítése kitölti a szakértők véleménye szerint azt a leg­rövidebb időt, melyet az elkészítésre az osztálymérnökség kitűzött. A munkálatot nemcsak az említett okokból, de azért sem lehet elhalasztani, mert a téli fagy a beton-munkát te'jesen megakasztaná. A rendőrhatóság gondoskodott róla, hogy ugy a város egész területének lakossága, mint a környékbeli községek lakossága is, hirdet­mények utján megtudja a közlekedési akadályt és közhírré tette, hogy addig a közlekedés a Kálvária-utra szorul. Megállapodás törtónt vé­gül, hogy az októberi országos vásárra a munka már annyira előrehaladt, hogy a gyalogos közlekedésre ideiglenes palló-átjárót (tizennégy méter hosszú, két-három méter széles) készíte­nek, mely az átjáró végleges elkészüléséig használatban marad. Végül a rendőrség gon­doskodik, hogy azok, akik a hirdetményből nem értesültek az átjáró készítéséről, künn a hely­színén hetivásáros napokon kellő időben értesüljenek a közlekedési akadályról. A „Royal"-kávéházban MA KEDDEN • HASI KALMAN MUZSIKÁL. flra HA ŐSZÜL A HAJA 1 és 2 • használja a FRANKL-féle kor. HAJIF JITOT flra 1 és 2 kor. nem festi, tam ¡rak eresleí, liahl síitát ¡3 VISSH. ¡¡yógysier­tórában. Felsöváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. FRANKL ANTAL APRÓSÁGOK, SJ A fehetevági József nádor-emlék. Ott ahol a rohanó Fekete-vág összeölelkezik aj Ipolticával, lenn mélyen — a Hoskó aljában — vonul meg szerényen a feketevági magyar ki­rályi kincstári kis telep. Már régen, a tizen' nyolcadik század első felében fölismerték a Vág völgyének e gyöngyét, amely lassan-lassan tiz házból álló kincstári teleppé nőtte ki ma­gát és egy erdész főnöksége alatt a kultura oázisát alkotja a rengetegben. Ide gyűltek va­sárnaponkint az erdők lakói, a famunkások, a vallásos kegyelet is ide hozta őket, mert itt volt kicsiny kápolnájuk, ide jöttek vigadni mert itt volt csárdájuk. Százados hársai messze elmúlt időkről suttognak. Mesélik, hogy régen, 1804 augusztus hó huszonkilencedikén illusztris vendég vadászott ezen a helyen, a magyar ki­rályi udvari kamara vendege, József nádor. Itt időzésének emlékére emlékoszlopot állítottak föl az ut fölé négy méternyire kiálló, a kápolna mellett levő sziklára. Négyszögű alapzatból emelkedik ki az oszlop; fölötte oromzat van s a tetején levő köfaragvány örömtűzet ábrázol. Az egész emlékmű három és fél méter magas. Homokkőből készült. Az epigram a homokkő­nek réteges elmálása miatt már hiányos, de a szövegből majdnem megközelítő pontossággal megállapítható és helyreállítható. Sajnos, az autentikus szöveg sem a főerdőhivatal, sem a vármegyei levéltár aktáiban nem található meg. Az emlékoszlop tervezője és a szöveg szerzője morgensterni Wisner Ferenc liptóujvárJ kamarai prefektus lehetett. Az oszlop nyugat felé néző mezején levő fölírat magyar fordításban és kiegészítve ez : „József fenséges hercegnek, Magyarország nádorának itt Hoskóban 1804 augusztus 29-én való tartózkodásának emlékére hódolattal állította a magyar királyi udvari kamara." A déli oldal fölirata magyar fordítás­ban: „Méltóságos Nádasdy gróf ur, őfenségének kamarása. Méltóságos Végh gróf ur Magyar­ország fötartományi comissariális igazgató." Az északi Oldal fölirata magyar fordításban : „Nagyméltóságú S'zapáry János gróf ur, őfen­ségének udvari föprefektusa. Nagyméltóságú Illésházy István gróf ur, Liptó és Trencsén te­kintetes megyéknek örökös főispánja," A ke­leti oldal fölirata magyar fordításban: „Tekin­tetes<PongráczImre ur, tekintetes Liptómegyének helyettes alispánja. Tekintetes Szmrecsání An­tal ur, tekintetes Liptómegyének rendes szolga­birája." Az emlékoszlop alatt közvetetlenül van egy nagy kőház, amely ezidő szerint erdőőri lakás; itt volt a nádor látogatása alkalmával elszállásolva, Megörökítették ezt a jelzett ház por­tája fölött egy latin fölirattal, amely egyúttal kro­nograra is. Magyar fordítása: „Engem a szeretett József, Magyarország nádora augusztus huszon­kilencedíki ittlétének ünnepi fénye tesz neveze­tessé." Mindkét emléken nagyon meglátszik már az évtizedek nyoma; az emlékoszlop félig elmál­lott, az olajfestékes föliratot pedig* lassan le" mosta az eső, ugy, hogy maholnap olvashatat­lan lesz. Egyes amatőrök megmenteni gondol­ván az epigramokat, részint késsel utánavésték, részint ecsettel utánafestették az elmosódott betünyomokat, azonban gyarló munkát végez­tek, mert nem értvén a latin nyelvhez, a szö­veget meghamisították, — elrontották. Kár volna a liptómegyei kincstári uradalom e ked­ves emlékét a végpusztulásnak átengedni. A feketevági telepnek még ma is vannak illusz­tris vendégei: Seefried gróf nejével, Erzsébet bajor királyi hercegnővel előszeretettel keresi föl ezt a vadregényes helyet, ők bérlik ugyanis az itteni vadászati területet. ¿>3 Törökországi korcsmák. Egy világ­csavargó rajzoló-müvész, Csörgey Zoltán Akrned, aki keresztény emberből mozlimmé, magyai polgárból törökké lett s aki volt Üszkülben akadémiai rajztanár, majd a török határőrség­ben kapitány, maid bandavezér, akit Abdul Hamíd dicsőséges uralkodása alatt — in con­tumaciam — kétszer is elitéltek kötél általi halálra, de aki mind a kétszer a fölmagasztal­tatás elöl sikeresen megugrott, nemrégiben t

Next

/
Thumbnails
Contents