Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-15 / 96. szám

jsnu szeptember W DEL IVJAQYAROPi SZAG 11 nyilván gondot okoz a jogos kérésnek közmegelégedésre való elintézése. A ma beterjesztett kérelem a következő : Nagyságos Polgármester Ur ! A .Kossuth Lajos-sugárúti háztulajdonosok és az ott lakó adófizető polgárok nevében tisztelettel kérjük Nagyságodat, miszerint saját hatáskörében sürgősen intézkedni méltóztassék aziránt, hogy a Kossuth Lajos-sugárut és rókusi állomás közötti részen a kocsiúton levő gödröket. kövezósi hiányokat, kátyúkat, még az őszi esős idő beállta előtt kijavítsák s a be nem kövezett lóvasut-sinek helyei, melyet most a kocsik kényszerből nyári útnak használnak, kiárkoltassanak, vagy pedig beköveztessenek. Kérelmünk ifiaoköláisára fölhozzuk, hogy nem ritka eset, hogy a lyukakban és kátyúkban, különösen az államvasuti raktárból vasúton érkezett árukat a városba szállító kocsik elakadnak, a kocsik kerekei vagy tengelyei eltörnek s így . forgalmi akadályt is képeznek. A könynyebb koc?ik pedig, hogy ehe'z hasonló esettől megmeneküljenek, a régi, fölszedett lóvasúti sínek le nem kövezett helyén közlekednek s igv előállt az a helyzet, hogy az egész év folyamán a folyton közlekedő kocsik által fölvert por miatt sem a lakásokat szellőztetni, sem pedig azokat tisztán tartani még a késő est folyamán sem lehet. Esős időben pedig ezen nyári ut fölázva, az utcakeresztezéseknél a rókusi paróchiától kezdve az állomásig a gyalogos átkelés lehetetlen. Undorító látványt mutat még az is, hogy az egész sugárut ezen fölemlített- részén, de különösen az állomás tájékán, e^y méternél magasabb filterem agyalogiárda környékéD, amely hulladékoktól, rothadó gyümölcstől és dinnyehéjaktól bűzlik, megfertőzi az amúgy is tisztátalan levegőt, megbotránkozására a vidékről városunkba érkező utasoknak. Sajnosán tapasztaljuk, hogy . a Kossuth Lajossogárutnak a két körút közötti része lesz újonnan rendezve, pedig az sókkal jobb állapotban van most is, mint a külső rész, mely utóbbiról a kocsik a párhuzamos utcák rendezetlensége folytán letérni nem tudnak. De ezen ügyet bolygatni nem akarjuk, hanem kérjük Nagyságodat, hogy figyelmét a Kossuth Lajos-sugárut föntemlitett külső részére kiterjeszteni s azt a legrövidebb idő alatt rendbehozatni méltóztassék. Tisztelettel vagyunk Nagyságodnak alázatos szolgái Schütz János és társai. x Pályázatok Szeged városánál. Lázár György dr polgármester a mai napon pályázatot hirdetett egy javadalmi segédkönyvtárosi, egy javadalmi hivatali írnoki, egy mázsálómesteri és egy külterületi szülésznői állásra. A pályázatokat szeptember, huszonhatodikán délután öt óráig kell benyújtani Szeged város polgármesteri hivatalához. A javadalmi segédkönytárosi állásra egyetlen számbavehető komoly jelölt Török Sándor, aki erre az állásra már régebben helyettesítve van. X Középitési ügyek. Szeged város középitési tanácsa kedden délután Lázár György dr polgármester elnöklésével rendes ülést tartott és építkezési kérvényeket intézett el. A középitési tanács egy kétemeletes, több egyemeletes és földszintes ház építésére adott engedélyt. x A szeged-felsőközpont—sövényházai ut kiépítésére hirdetett versenytárgyalást szerdán délelőtt tartotta meg a városházán Szeged város útügyi hatósága, a polgármester elnöklésével. Ketten pályáztak az útépítési munkákra: Varga János és. társai Mindszentről és Savanya Illés Sándorfalváról. Az útügyi hatóság 7568 koronáért Savanya Illésnek adta ki a vállalatot,mert ezerkétszáz koronával előuyösebb ajánlatot tett, mint a másik pályázók. A munkát még e héten megkezdik. TUOOMANYJRODALOM D A szegedi irodalmi vándorgyűlés. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének Szegeden tartandó vándorgyűlésére egutóbb a temesvári Arany János-Társaság jelentette be részvételét. A temesvári irodalmi társaságot Belléy József városi tanácsos és Berkeszy István dr föreálisköl'ai tanár fogják képviselni a szegedi gyűlésen. APRÓSÁGOK. IVemzetközi bélycgkiállitás. Bernből irják: A minap nyilt meg Bernben a világ bélyeggyűjtőinek nemzetközi kiállítása, amely széies körökben kelt megérdemelt érdeklődést. Ez a kiállítás mutatja legjobban, hogy menynyire elterjedt a bélyeggyüjtés szenvedélye s csak csodálni lehet azt a kitartást és fáradságot, amelylyel a bélyeggyűjtők kincseiket öszszegyüjtik, rendezik és elhelyezik. Vannak ugyan sokan, akik kicsinyléssel nyilatkoznak a bélyeggyüjtés szenvedélyéről, de ezek között is lesznek, akik másként gondolkoznak, ha megtudják, hogy a kiállítók között van V. György angol király is, aki nagy gyűjteményéből egyetlen szigetnek, valamint a Kis-Antillák csoportjának bélyegeit választotta ki és küldötte el a kiállításra. Egy angol gyűjtő két Mauritius-bélyeget állított ki, amelyek értékét legalább hatvanezer koronára becsülik. Sokak előtt ez szinte hihetetlennek fog feltűnni, de tekintve, hogy ebből a bélyegből csak néhány példány létezik, ha valaki el akarná adni a magáét, a bélyeggyűjtők valószínűen még ennél is nagyobb összeget igémének, csakhogy megszerezzék maguknak. A kiálliiáson természetesen különösen sok svájci bélyeg látható, mert a kiállítók nagyrésze svájci gyűjtő, akik persze elsősorban a saját hazájuk bélyegeiből igyekeznek minél teljesebb gyűjteményt össze-, állítani. Láthatók ott csaknem hetven esztendős használatlan bélyegek, melyek 1843-ban kerültek forgalomba. A kiállítás e részében különös figyelmet keltett egy tizenöt használatlan régi baseli bélyegből álló gyűjtemény, amelyet egy régi szekrény hátsó részében beszorulva találtak s amelyet jelenlegi tulajdonosa hatezerötszáz márkáért, szerzett meg. De még több értékes és érdekes gyűjtemény van a kiállítás e részében, azonkívül láthatók a svájci postaigazgatóság 1900-ik bélyegpályázatára beérkezett pályamunkák, amelyek nyomán a jelenlegi svájci bélyegek készültek. A svájciakon kívül különösen az angol bélyeggyűjtők tűnnek ki a kiállításra küldött bélyegeikkel. Angliában a bélyeggyüjtés igen elterjedt szórakozás s az angolok között sokan vannak, akik fáradságot, időt s ami a fő, pénzt nem kímélve foglalkoznak a bélyeggyűjtéssel. Mielőtt V. György a trónra lepett, tiszteleti elnöke volt az angol filatelisták klubjának, ahol többször megjelent, bemutatta gyűjteményének egyes részeit s előadásokat is tartott. Az ilyen példa természetesen vonz s ez az oka, hogy Angliában vannak a legszebb, leggazdagabb és leggondosabban kezelt gyűjtemények. Az angol gyűjtemények különösen arról nevezetesek, hogy tartalmuk a legnagyobb alapossággal van összeválogatva. A nyomás, szín és papiros legkisebb különbségére is tekintettel vannak. Különösen az angol gyarmatok bélyegeit kedvelik, pedig ezeket nagyrészben meglehetős primitív módon kövön való nyomással készítik, aminek következtében gyakori eset, hogy az egyes bélyegeknél eltérés mutatkozik, miáltal ezek a bélyegek külön típust képviselnek. így Castle brightoni gyűjtő gyűjteményében egy és ugyanaz a trinidadi bélyeg kétszázkilencvenöt féle változatban látható. E gyűjtemény értékét magában véve ötvenezer koronára becsülik. Egy másik angol bélyeggyűjtő Viktória ausztráliai gyarmat bélyegeit állította ki. A gyűjtemény rendkívüli gazdagságával általános föltűnést kelt. A Jóreménység foka bélyegjeiből két nagyszerű gyűjtemény látható. Az angol király Nevis-sziget bélyegeit állította ki. Az angol gyarmatok közül Mauritius-sziget bélyegeinek gyűjteménye a legértékesebb. Ezt a gyűjteményt Duveen angol bélyeggyűjtő állította ki s nagy értéket képviselő darabokból áll. Az egész gyűjtemény értékét több százezer koronára becsülik. Az angol kiállítók után az olaszok következnek, akik rendkívül érdekes regi olasz bélyegeket állítottak ki. Különös föltűnést kelt a kiállításon Cavaliére Boncli gyűjteménye, amely értékes modeuai, pármai, szardiniai, nápolyi, szicíliai, stb. bélyegeket tartalmaz, köztük több. téves nyomásút, amelyek a bélyeggyűjtők szemében különösen értékesek. Franciaországból, Portugáliából, Svédországból és Oroszországból szintén több értékes gyűjteményt küldöttek a kiállításra, A speciális gyűjtemények mellett háttérbe szorulnak az általános gyűjtemények, amelyek az egész világ bélyegeit felölelik. Ezek a gyűjtemények természetesen nem olyan teljesek s azonkívül albumban vannak elhelyezve, ami hozzáférhetőségüket megnehezíti. Külön osztályban vannak elhelyezve a tizennyolc évesnél fiatalabb gyűjtök gyűjteményei. Ezek között kimagaslik a londoni miss Kitty Nelke gyűjteménye ritka példányaival, amelyek arra mutatnak, hogy a kisasszony nagyon óvatos lehetett szülei megválogatásában. Igen érdekes az az osztály, amelyben a hamisítványok vannak kiállítva. A ritka bélyegeket természetesen nagyban hamisítják s ezek a hamisítványok n éh a annyira tökéletesek, hogy alig különböztethetők meg az eredetiektől. Hír szerint a kiállítás zsűrije még a kiállításra küldött gyűjteményekben is talált hamisítványokat. Ezért érthető, hogy a gyűjtőket, de különösen a bélyegkereskedőket, nagyon érdeklik a hamisítványok is. A halak mint a tűnsz és a kolera terjesztői. A mostani járványos világban némi aktuálitásuk van azoknak a régebben végzett kísérleteknek, amelyek kimutatták, hogy a ti. fusz-vagy kolerabacillussal fertőzött vizben élö halak különböző szerveikben, elsősorban természetesen a bélcsatornájukban megtarthatják a betegségokozó mikrobákat. A tökéletes megfőzés, vagy sütés azonban teljesen elegendő a csirák megölésére. Sokkal fontosabb az a kérdés, hogy az ilyen fertőzött halak megfertőzik-e a tiszta vizet, amelybe bevándorolnak? Ha ez igy van, mindjárt megmagyarázódnának azok a vizi uton keletkezett járványok, amelyek a vízfolyás ellenében terjednek. Milyen idős a Föld? Fizikusok ós geológusok már régóta vitatkoznak erről a kérdésről. Számításuk közt igen nagy különbség jelentkezett, mert mig a fizikusok mindössze húsz-harminc millió esztondöre tették a Föld korát, addig a geológusok azt állitották, hogy a Föld már legalább is háromszáz millió esztendős, A.radioaktív jelenségek tanulmányozása, irja az Uránia, most el fogja dönteni a régi vitát s ugylátszík, a geológusok javára. Meghatározva azt, hogy a radioaktív anyagok elbomlásánál meghatározott idő alatt mennyi hélium keletkezik ós tudva azt, hogy a radioaktív anyagot tartalmazó kőzetek most mennyi héliumot tartanak fogva, a föld korának alsó határát meg lehet állapítani. Ilyen módon járt el Strutt angol fizikus, ő a radioaktív anyagot tartalmazó kőzetek közül a tóriánitet vizsgálta meg s pontos számításai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a Föld legalább is kétszáznegyven millió esztendős. A Föld életkorának óriási volta akkor tűnik csak igazában szemünkbe, ha meggondoljuk, hogy a tör*, tónetirás mindössze hét-nyolcezer esztendőre tud visszatekinteni. Az érzékeny íiílii telefonos-kisasszony. Párisból irják: Kellemetlen esete volt a minap egy ismert francia aviatikusnak, amikor egy kávéházból haza akart telefonozni feleségének hogy két vendéget visz ebédre. Kérte, sürgette a telefonösszeköttetést, mivel késő volt. De bárhogy csöngetett, bizony megvárakoztatták egy jő negyedórát. Végre jelentkezett a telefonos-kisasszony. Szegény aviatikusról már csurgott az izzadtság a türelmetlenségtől. De azért szelíden tett szemrehányást a kisasszonynak amiért oly sokáig megvárakoztatta, mert a2 járt' az eszében, hogyan jelentse be a vendégeket ily megkésve a kardos asszonynak. Legszelídebb szemrehányásai közben azt találta mondani az érzékeny telefonos-kisasszonynak „Ma chere entant!" (Kedves fiam !) Erre anélkül, hogy összeköttetést kapott volna, kikapcsolták a telefont. Pár perc után jelentkeztek ugyan i«mét a telefonnál, de nem a kisasszony,' hanem egy szigorú férfihang, aki nevét ós címét követelte, hogy a kisasszonykán esett sérelmet megtorolja. Félórai közös sértegetés után megkapta mégis feleségével az összeköttetést. Ekkor már akár azt is megtelefonozhatta volna, hogy megtörtént a kihívás. Ezt ugyan nem fogadta el a kisasszony, hanem a törvényszéken kívánta elintézni a kényessé vált ügyet. A vád az volt az aviatikus ellen, hogy hivatalos ténykedés közben megsértett egy női alkalmazottat. Hanem ügyes ügyvédje közbenjárásával nem ítélték el még kisebb pónzbirságra sem. A telefonos-hölgyek azonban valóságos bojkott alá fogták házi telefonja üzeneteit. És igy, meglehet, nem marad más módja a gyors közlései számára, mint az, ha fölkap a repülőgépére. A felsőbb régiókban. Az újságok megírták a minap, hogy Morane Blériot-fóle monoplánján Deauviileban ujabb magassági rekordot ért el, mert repülőgépével kétezerötszáznyolcvankót méter magasságot ért ei. Morané' veszedelmes légi útjáról a következőket beszélte el: — Föltettem magamban, hogy olyan magasságra repülök, amennyire csak tudok. Latham épen jelentékeny magasságban szelte a léghajópálya fölött a levegőt, amikor délután négy óra negyven perckor fölszállottam. Ezer méternyire már több izben repültem, de eddig semmi ujabb dolog nem történt velem. Most mínd magasabbra és magasabbra repül'toni, mig véjgi s a barométer csaknem kótezerhatszáz méter'