Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-14 / 95. szám

191Ö szeptember 14 DÉLMAGYARÖftS2 ÁÖ 3 „Arra a pártra akartok ti szavazni, amely görbelábú és görbeorru zsidókból áll, akik csalásból és szipolyozásból élnek?!" Majd pedig: „A jelenlegi kormány vezető tagjainak tiz feleségük van és ha ti a kormányt és a munkapártot uralomra segítitek, akkor vége a házasság szentségének és minden paraszti nak három felesége lesz." Amikor pedig Rakovszky látta, hogy a szavazói fogynak, igy fakadt ki: — Én tönkre fogom tenni ezeket a gaz, alávaló zsidókat! Kergessétek ki ezeket a csalókat az országból, akik a nép véréből élnek! Rakovszky hasonló programbeszédei megjelentek a „Néplap"-bán is és azt ezrével osztogatták a választók között. Mindezek alapján kéri a petíció Rakovszky manddátumának megsemmisítését. Ostffy Lajos dr vasvármegyei aljegyzőt Celldömölkön választották meg tizennégy szótöbbséggel Maróthy László munkapárti ellen. A petíció, amelyet Maróthy hívei Ostffy mandátuma ellen beadtak, etetéssel-itatással vár dolja meg az Ostffy-pártot és azt mondja, hogy a választási elnök halottakat és távollevőket szavaztatott le, viszont Maróthy szavazóit jogosulatlanul visszautasította. A petíció kéri ezért a Kúriát, hogy Maróthyt mondja ki megválasztott képviselőnek. A Kúria két külön tanácsban foglalkozott a petíciókkal. Sebestyén Mihály elnök a Rakovszky-féle petíció ügyében a tárgyalást pontban tíz órakor nyitotta meg. A peticiönálók nevében Tetétleni Ármin dr jelentkezett, a megtámadott képviselő védője gyanánt pedig Bonta Károly dr budapesti ügyvéd. A részrehajlással vádolt Baditz Lajos választási elnök személyesen védekezik. Miután a kérvény ellen alaki kifogást nem tettek, Tetétleni dr ismertette a petíció anyagát és kérte a Kúriát, hogy a választást érvénytelenítse, mire a védő egyenként cáfolta a Rakovszky ellen tett vádakat és kérte a "petíció elutasítását. A celldömölki mandátum ellen benyújtott petíció tárgyalása szintén tiz órakor kezdődött Zachár Emil elnöklésével, a második, választási tanács előtt. A peticionálókat Hiller József dr képviselte, míg a védelmet Fekete Károly dr ügyvéd látta el. A petícióban megtámadott Berzsenyi Dezső dr választási elnök személye— Halálod az én halálom . . . esküszöm ... Lovára szállt. Kissé megborzongott a hajnal hideg és friss levegőjétől, amint a büszke ló acélpatkóját hallotta az ismert sziklalapokon kopogni, feszesebbre fogta a kantárt ! ^Körülnézett. E hely volt az, mely először látta boldognak ; itt fogadott oly sokat, itt rabolta meg Gittána szűz ajkát. Bántotta valami a lelkét. Mintha tartozna azzal, a ki nem mondott esküvel. — Halálom a te halálod, halálod az én halálom ... De nem érzett vágyat, hogy sarkantyút adjon a nemes ménnek s száguldva érje el a balált — a „Salvatore"-kráter sötét fenekén. Pedig talán Gittána szelleme is ott lebegett a sötét mélység fölött. A büszke paripa az állatok ösztönével érezte a szellem simogató kezét, midőn horkolva ágaskodott föl. Luys megborzongott, a halál közel mellette suhant el. Vaskezei alatt megfeszült a spanyol zabla, orrfék és a megriadt mén reszkető inakkal állt meg az alig méternyi sziklauton. amely mellett a kráter titokzatos mélysége sötétlett elő. Megtörülte izzadó homlokát, friss életkedv járta át elzsibbadt tagjait. Leért a parthoz, megkönnyebbülten szállt csónakjába . . . elmúlt. — Énekeljetek f — kiáltott a matrózokra. Aztán lassan ö is velük dúdolta a refrént: . . . más kikötő , . . más kikötő .- . . más leány 1 sen jelent meg. Somogyi Mihály előadó bíró ismertette a pör anyagát, mire az alaki kifogások elutasítása után Hiller József dr számos esetre hivatkozva, azt állította, hogy halottak és Amerikába kiváudorlott' választók helyett másokat szavaztattak le Ostffyra s igy ezeknek a szavazatoknak levonásával kitűnik, hogy az érvényes szavazatok általános többségét nem Ostffy, hanem Maróthy nyerte el. Kéri ennek megállapítását a Kúriától. Majd rátért a petíció második fejezetére, mely szerint ugy Ostffy, mint kortesei nagymértékben etettek, itattak és vesztegettek. Kéri tehát ezokból a választás megsemmisítését. Mindkét petíció dolgában Ítélethozatalra csak holnap kerül a sor. Az Esterházyak viszálya. — A cseklészi Hitbizomány, — (Saját tudósítónktól.) A cseklészi - hitbizomány körül még mindig tart a háborúság. Hír szerint a cseklészi kaland csak alárendelt epizódja annak a nagy pörnek, melyet az egész Esterházy-család (idősebb ág) az általa immáron kihaltnak- tekintett ifjabb ág, Esterházy Károly gróf _ éá családja ellen indított. A vád az, hogy Esterházy Károly törvénytelen zsidógyermeknek született. Ezzel szemben az ifjabb ág azt bizonyítja, hogy Esterházy Károly gróf, főrendiházi tag, Szentábrahám ura és a cseklész szempci hitbizomány várományosa, sőt most már birtokosa, nem született törvénytelen zsidógyermeknek, hanem telivér Esterházy és jogos örökös. A nagy pör már régen tart. Érdemesnek tartjuk, hogy előzményeit a következőkben ismertessük: A hitbizomány alapítása. A cseklészi hitbízományt a tatai hitbizománynyal együtt a tizennyolcadik század elején alapította néhai Esterházy Ferenc gróf és ezzel megfelelt néhai Esterházy József gróf végrendelete egynémely reudelkezésének. Ugyanezen József gróf végrendeletének rendelkezésére vezethető vissza a tatai hitbizomány alapítása. Tatát kapta az idősebb linea Pápa, Ugod és Devecser városok felével együtt, Szempccseklószt pedig a z ifjabb linea. A szempccseklészi hitbizomány jövedelmének fokozása végett Pápa, Ugod és Öevecser városok másik fele ide lett csatolva. Egy nagy pör folytán, mely a tizenkilencedik század közepetáján dőlt csak el, az ifjabb linea e három város felének tulajdonát elveszítette, ami részben a devalváció következtében előállott krízissel, részben azzal függött össze, hogy az alapító rendelkezései a családban feledékenységbe mentek. A tatai hitbizomány alapítóflevelében az az intézkedés foglaltatik, hogy jig-s.idösebb linea fiágon való magvaszakadása esetére, a váromány az ifjabb linea még életben levő tagjait illetendi meg. A cseklészi alapító-levélben azonban annak kihalása esetére nincsen senkinek semmiféle várománya megállapítva, há tehát az ifjabb linea fiágon kihal, akkor az utolsó birtokos kezén szabadrendelkezésü vagyonná válik és az erre vonatkozó öröklési rend szerint száll át az utódokra, amint az érvényben álló 1862. október kilencediki udvari rendelet világosan rendeli. A konkrét esetben tehát, ha a tatai ág a folyamatban levő pörben képes lenne megdönteni Károly grófnak és lemenőinek várományosi jogát, akkor a hitbizomány az ági örökösödés jogán szállna át Károly grófra, a jelenlegi birtokosra, annál is inkább, mert bátyja, Ferenc gróf, végrendelet és lemenők hátrahagyása nélkül halt meg. Magának a pörnek előzményei a következők: Törvénytelenség vádja. 1906 április hónapjáig Esterházy Károly gróf, valamint bátyja, a most elhunyt Ferenc gróf között, valamint a család többi tagja között a legjobb rokoni egyetértés uralkodott. 1906-ban halt meg Mihály gróf, akit a most augusztus tizedikén elhunyt Ferenc gróf követett a birtoklásban. Minthogy ekkor a hitbizományi gondnoki szék is megüresedett, a hitbizományi hatóság idősb Esterházy Károly grófot nevezte ki gondnokká. Ezen kínevezés ellen a tatai ág fölfolyamodást adott be, amely Károly grófra nézve minden indokolás nélkül a lehető legsértőbb tónusban volt tartva és a fölfolyamodásban többek között azon állítás is foglaltatott, hogy Esterházy Károly nem is lehet várományos, mert házasságtörésből született és így törvénytelen gyermek. E fölfolyamodást a királyi tábla, a királyi Kúria elutasította, többek között azon indokból, hogy a fölfolyamodókat váromány ezen hitbizományban meg nem illeti. A tatai ág már most az alapítólevél, egyéb okiratok és családfa kapcsán kérvényt adott be a pozsonyi hitbizományi hatósághoz, oly kérelemmel, hogy őket a várományosok közé a főkönyvbe beiktassák. Ezt a kérvényt azonban az összes fórumok egybehangzóan utasították el. A dolog most már befejezettnek látszott, de Károly gróf ugy vélte, hogy az alaptalan állitások cáioltalanul, az indokolatlan sértések pedig megtorlatlanul nem maradhatnak. Ezek annyival is inkább fájdalmasan érintették őt, mert ö ezt megelőzőleg akkor ötvenkilenc éves kora dacára soha semmi hasonlót nem hallott a maga származása felől. Ügyvédei fölturták a hitbizományi levéltár sok métermázsára menő penészes aktáit, kutattak a megyei levéltárakban, sehol nyoma nem volt ilyesminek. Végre eszébe jutott egy régen elfelejtett esemény. A levelesláda. Szegény anyja még akkor, amikor 5 serdületlen korban volt, Olaszországban váratlanul nagy betegségbe esett és meghalt. Társalkodónője többek között egy kisebb ládát hozott el magával és az elhunyt grófné üzenetét, hogy fia ezt jól őrizze meg és ha valaha rokonaival pörei támadnának, akkor, de csak akkor bontsa föl. Ezt a ládát kezdte tehát keresni. Miután azonban Szentábrahámban körülbelül tíz év előtt uj kastélyt épített, ennek folytán minden berendezés rendjét változtatta és csak nagynehezen, a padláson találta meg ezt a ládikát. Ebben legfölül feküdt a bécsi császári királyi törvényszék egy ítélete .jogerősségi záradékkal ellátva, ezen ítélet szerint atyjának, Károlynak, az ötvenes évek elején bekövetkezett halála után őt testvérei: Antal, Ernő és a most elhunyt Ferenc megtámadták, hogy ő házasságtörésben fogantatott, utólagos házasság által törvényesíttetett, ezen házasság azonban a megelőző házasságtörés folytán nem jött érvényesen létre és igy a törvényesité3 is hatály nélkül maradván, öcscsük, az akkor még alig öt éves Károly gróf velük nem örökölhet. Az ítélet ténymegállapítása szerint Károly gróf atyjának, akit szintén Károlynak hívtak, első felesége egy Perényi bárónő volt, ettől azonban 1840-ben a szentszék elválasztotta. Ezen elválásnak a régi magyar jog szerint azonban nem volt teljes hatálya, mert a házasság katolikusok között csak ágytól és asztaltól való elválasztás hatályával bir.t, öt évvel később a nevezett idősebb Károly gróf megismerkedett alberti Kaán, született Felber Wilhelminával. Károly gróf születése. Utóbbi egy gráci neves jogtudós és tanáf leánya volt, aki a katolikus vallásban született és nevelkedett. Alberti Kaánné ennek folytán elvált első férjétől, 1847. év elején Perényi Antónia meghalt. Halála után a kétszáztizenkettedik napon született Károly gróf, a jelenlegi hitbizományi birtokos. Az első felesége halála után az idősebb Károly gróf született Felber Wilhelmével házasságra lépett Bécsben. A császári királyi helytartótanács lefolytatott egy eljárást, amelynek folyamán ifjabb Károly grófnak utólagos házasság által va'ó törvényesítése jogerős határozattal elismerve és törvényességét az anyakönyvbe helytartótanácsi végzéssel beiktatták. Hivatkozik az Ítélet arra is, hogy ugy az osztrák, mint a kánonjog kétségtelen rendelkezései szerint az utólagos házasság által törvényesített gyermekek nem a törvényesített gyermekek jogi minősítése alá esnek, hanem törvényessé válnak, mert az utólagos házasság „gyökeresen" törvényesít és az ilyen gyermek még azon legmagasabb egyházi méltóságokra is kinevezhető, ahol a születés semmi hibáját el nem nézik, sőt bibornok is lehet. Kiemeli azonban a jogerős ítélet azt is, hogy a házasságtörés nem vélelmezhető, mert a serdületlen alperesnek az első feleség halála után a száznyolcvanegyedik napon tul a törvényes vélelem erejénél fogva szabad volt megszületnie. De tovább fűzi az ok'.áneolatot olyként, hogy az esetben, ha a száínyoicvauegyedik napnál korábban is született volna, a kánonjog szerint sikeresen lett volna törvényesíthető, mert érvényes házassátr mindig érvényesen törvényesít ós a házastársaknak egymással elkövetett házasságtörése oly házassági akadály csupán, mely alól fölmentéének helye van, miért is a házasság érvénye és a régi jog fölfogása szerint ezzel egészen párhuzamosan a töivényesitóg hatálya ilyen alapon