Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-11 / 93. szám

1910 szeptember 10 DÉLMAGYARoRSZaq 5 Terjed a kolera. — Veszélyben a dunamenti városok. — (Saját tudósítónktól) A belügyminisztérium közegészségügyi osztályának vezetője ma kijelentette, hogy Magyarországon nincs veszély, nem kell a kolerától tartani. Szomorúan rácáfolnak erre a mindenesetre jóakaratú nyilatkozatra a tények, mert ma is két koleragyanus beteg halt meg. Különösen veszély fenyegeti a dunamenti városokat, mert a hajóslegények könnyen széthurcolják a veszedelmes betegséget. Bécsben szűnik a veszély, mig Hamburgban ma három oroszon konstatálták a kolerát. Halálos koleraeset Mohácson. Tegnap délután Löivy Jakab járásorvos jelen. tette Pécsre, a vármegyeházára, hogy Mohácson ujabb koleragyanus megbetegedés történt. A Dunasoron Schivarcz Péter malommunkás kolerában megbetegedett, mire átszállították a járványkórházba, hozzátartozóit pedig elkülönítették. A munkás ma hajnalban a kórházban meghalt. Valószínűleg ő is a fertőzött Duna áldozata. Lakását a hatóság fertőtlenítette. Az elhunytat ma délelőtt boncolták föl és a váladékot azonnal fölküldik a belügyminisztérium bakteriológiai osztályára megvizsgálás végett. A környékről szintén érkeznek kolerahirek. A csúzai téglagyárban egy munkás koleragyanús szimptomák közt megbetegedett és ez az eset azért kelt nagy izgalmat, mert Csúza határos Vörösmarttal, ahol egy Horváth Andrásné nevü asszony kolerában meghalt. Az elhunyt asszony ugyanabban a téglagyárban dolgozik még ma ís, amelynek a megbetegedett munkás alkalmazottja volt. nincs ueszély. A belügyminisztérium közegészségügyi osztályának vezetője ma délben tizenkét órakor a következő fölvilágosítást adta tudósítónknak: — E percig nem érkeztek jelentések arról, hogy az ország területén ujabb koleraesetek fordultak volna elő. Kezeink között vannak az ország minden részéről érkezett táviratok, amelyek arról számolnak be, hogy a legtöbb gyanús esetben a beteg már jobban van és komoly veszély nem fenyeget. A Pécsről ka* pott távirataink azt mondják, hogy Mohácson Schlotthauer János halála óta nem fordult elő koleraeset sem ott, sem Vörösmarton, sem a környéken. A közigazgatás kitűnően működik, a jelentések kimeritőek és gyorsak, aggodalomra egyáltalán nincs ok. A bakteriológiai intézetben ezidő szerint tiznél több esetben folytatnak vizsgálatot. Kolerás halott a Dunában. A bolgár hatóságok és a magyar belügyminisztérium között sűrű táviratváltások folynak most egy rejtélyes koleraeset körül. Néhány nappal ezelőtt Bulgáriából jövő egyik magyar hajón egy bolgár utas kolerában meghalt. Ami" kor a hajó a határállomáshoz ért, a hajóskapitány eltemettetés végett át akarta adni a kolerás halottat a bolgár hatóságnak, a bolgár tisztviselők azonban megtagadták a hulla átvételét. A hajóalkalmazottak és a bolgár hatósági közegek között erre valóságos harc fejlődött ki afölött, hogy kicsoda köteles eltemettetni a halottat. A vita hevében a hajósok összeverekedtek a bolgár tisztviselőkkel és a nagy dulakodásban a kolerás halott a Dunába esett. Irtózatos pánik támadt erre. A hajósok a holttest után eveztek és nagynehe" zen kifogták a Duna hullámai közül. Miután az ilyen koleraesetre nézve a párisi nemzetközi egyezmény intézkedik, a bolgár és magyar hatóságok között most hivatalos eljárás folyik annak megállapítására, hogy a hajósok; vagy a bolgár határtisztviselők jártak-e jogosan el? A kolerás halottat különben bolgár földön temették el. A bécsi kolera áldozata. A XII. kerületben legutóbb előfordult három koleraeset áldozata Songott dr városi tiszti főorvos. Őt okolják mindenért. A polgármester ma három havi szabadságra küldte a főorvost és Böhm dr tisztiorvost bizta meg helyettesítésével, aztán a főorvos nyugdíjba megy. Vele megválik a városi szolgálattól Lueger harmadik leghívebb barátja. Koleragyanus oroszok. Hamburg, szeptember 10. Az itteni kikötőben három orosz, kik egy szénszállitóhajón Rigából jöttek Hamburgba> koleragyanus tünetek közt megbetegedtek. Az oroszokat az elkülönítő barakkba vitték ós megtettek minden szükséges intézkedést a járvány elterjesztése ellen. Meghalt a bátyja után. — Öngyilkos aradi igazgatónő. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön reggel félhét órakor Klein Katica aradi igazgatónő öngyilkosságot követett el szüleinek Asztalos Sándor-utcai lakásán, marólúgot ivott. A méreg néhány perc alatt összerombolta a leány szervezetét s mire a hatósági orvos megérkezett, kínos fájdalmak között meghalt. Leveleket nem hagyott hátra, de a hozzátartozói tudják, hogy a szép leányt a búskomorság vitte sírba. Két évvel ezelőtt az egyik bátyja meghalt s ez a csapás tette értéktelenné az életet a tanitónő előtt. Klein Katica huszonhét éves korában vált meg az élettől. Az aradi zsidó hitközség által föntartott elemi iskolának volt az igazgató" tanítónője. Pontosságát s szorgalmát bizonyítja karriérje. Évekkel ezelőtt nagyon gyakran megfordult az előkelő társaságokban, ahol szerették az intelligens," szép leányt. Ezelőtt két évvel aztán teljesen megváltozott. Elmaradt a társaságokból. Csupán a foglalkozásának ólt s amikor csak szabadideje akadt, kiment a temetőbe, elhunyt bátyja sírjához. Klein Katica testvéri szeretete határtalan volt. Bátyjával, Klein Ödönnel, életében a legpéldásabb testvéri egyetértésben élt. Bátyja nélkül nem tett egyetlen lépést sem, vele közölte minden bánatát s örömét. Elgondolható, milyen csapás sújtotta a leányt, mikor a bátyja egy meggondolatlan percben önkezűleg végetvetett az életének. A fiatalember szerelmes lett egy leányba s mert az nem akarta meghallgatni, főbelőtte magát. Klein Ödönt eltemették s a húgának azóta nem volt egy nyugodt perce sem. Kerülte az embereket s a magányt kereste. Néhány hónap alatt buskomorrá lett s hozzátartozói előtt gyakran panaszkodott, hogy nem érzi magát jól: idegesség gyötri. Szülei orvost hivattak, aki tényleg idegbetegséget állapított meg aleányon, de a betegsége olyan kezdetleges stádiumban volt, hogy aggodalomra nem adhatott okot. A leány ennek dacára többször hangoztatta, hogy tudatában van a betegségének komoly következményeivel, mert előérzete azt sejteti, hogy meg fog őrülni. így teltek el a szerencsétlen tanitónő napja} bátyja halála óta. Elveszett életkedvét nem tudta semmiben sem megtalálni. Szótlanul bánatos volt, de nem sejttette, hogy az öngyilkosság szándékával foglalkozik. Szerdán reggel még elbeszélgetett a hozzátartozóival s később bement a fürdőszobába. Néhány perc múlva a cselédnek dolga akadt a fürdőszobában s amikor benyitott, megrémülve látta, hogy a leány a kövezeten fekve vergődik. A cseléd értesítésére a szülei is berohantak a fürdőszobába s mikor megkérdezték tőle, hogy mi történt vele, csak annyit mondott: — Megmérgeztem magam, bocsássatok meg. A szomszédban lakó Iieppich Jakab dr nyújtotta a szerencsétlen leánynak az első orvosi segélyt, de ennek nem volt eredménye: a tanitónő husz perc múlva, fájdalmaktól gyötörve, kiszenvedett. Klein Katicát ma délután temették el nagyrészvét mellett. A gyászolók olyan nagy számban jelentek meg, hogy a szertartást a Szabadság-téren kellett megtartani. A szerelmes orosz gróf. — Regény Budapest éjjeli életéből. — (Saját tudósítónktól.) Egy ragyogó, csupa élvezetnek, passziónak és sikernek indult élet fejeződött be a minap egy revolverlövésselRatíborsky Jean gróf fiatal orosz arisztokrata' akit Budapesten is igen jól ismertek a mulatóhelyeken, lett öngyilkos. Története szinte hihetetlenül romantikus;, olyan, mint egy harmincas évekből való naiv regény. És ez a regény bennünket azért érdekel közelről, mert Budapesten, az ottani éjjeli életben Játszódott le, csupán a szinte együgyüen kezdetleges befejezése, az öngyilkosság durrant el külföldön, Münchenben. A nyáron Budapesten, a Városligetben, az egymás mellett sorakozó mulatóhelyek kivilágított városában megjelent az orosz gróf, aki" ről épen az éjjeli életben legendák szólnak' akitől származnak a „vengerkák" muszka földről hozott ökölnyi brilliánsfüggői és takarékpénztári könyvei, de akit oly kevesen láttak. Ratíborsky Jean grófról is alig akarták elhinni, hogy igazi. Az orosz gróf letelepedett egy körúti szállóban. Miért jött vájjon Budapestre, ahol a madár se jár? Egy nő hozta ide. A Casino de Paris mulatóhely városliget} nyári helyiségében szerződtették Miszi Scala bécsi születésű táncosnőt, aki még szép se volt. Csak épen hogy szőke, csinos és molettEgyetlen érdeme az orosz grófja volt, akit még Bécsből, a Móulin Rouge nevü mulatóból hozott magával. Ojtt fakadt ez a szerelem a bécsi tánchelyiségben, ahol egyáltalán nem halálos szerelmek szoktak születni. Az orosz gróf azonban rabja lett ennek a szerelemnek. Páholyt bérelt havonkint háromszáz koronáért és minden este szerelmese társaságában elfogyasztott öt-hat üveg pezsgőt. Azonkívül mindenkit megvendégelt, mindenkit megajándékozott. A nőjének, hogy előkelőbb legyen és ne unatkozzék, szerződtetett egy társalkodónöt; az is velük ült. Ez a társalkodónő szintén artista volt és szintén olyan kezdetleges, mint az úrnője. Az ifjú orosz grófnak milliói voltak. Szerelmében nem epedett hiába. És mégsem volt boldog. A féltékeny, ség gyötörte. Nem tudta rávenni a nőjét, hogy hagyja ott a nem sokat jelentő deszkákat. Augusztus vége táján nagy mulatság volt a Casino de Parisban. A grófból ismét kitört az orosz temperamentum. Duhaj mulatságot csapott, folyt a pezsgő. Ott ültek az asztalánál a szeretőjén és a társalkodónőn kívül: a Rocking Girls néven Budapesten régtől fogva ismert öt angol táncosleány, Lantos ügyvezető-igazgató, Geiger balletmester és Kelety, az igazgatóDélelőttig folyt a dáridó egyhuzamba,n. Egyszerre Lantos észrevette, hogy a gróf a hátsó zsebébe nyul. A következő pillanatban már villogott a Krowning. Lantos abban a pillanatban ragadta meg, amikor a gróf a homlokához emelte. Kicsavarták a fegyvert a kezéből és megígértették vele, hogy soha többé ilyesmit nem tesz. A gróf megígérte és a revolvert emlékül Lantosnak ajándékozta. Kevéssel az eset után Ratíborsky gróf hazautazott Moszkva mellett levő óriási birtokaira, amelyeket a fivére kezel. Ott rendbehozta egyés más dolgát, különösen a pénzügyeit. Azután Münchenbe utazott, mert közben, szeptember elsejétől Miszi Scala társalkodónőjével a müncheni Parc Americain mulatóhelyre szerződött. Qtt éltek azóta ismét együtt. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka aztán, hajnali három órakor Ratíborsky gróf a mulató nyíl-