Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-11 / 93. szám

1910 szeptember 8 DEL MAGYAR ORSZÁG fedjenek. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. Mangra végül engedett asztaltársai kérésének, fizetett és gunykiáltásoktól kisérve, távozott. \ rendőrség megindította a tüntetők ellen az eljárást. Nagyszebenben általános a meggyőző­dés, hogy a tüntetést Mangra politikai ellen­felei inszcenálták. A bátor bécsiek. A bécsiek nem a bátorságukról ismerete­kek. Sőt. És most, bogy egyszer bátrak vol­tak. ez a bátorság nagyon balul ütött ki. Miután az első két koleraesetet szerencsé­vel elfojtották, hamarosan teljes vigasság­nak eredték, publikálták azt, hogy Bécs koleramentesnemcsak koleramentes, hanem hogy Bécsnek egyáltalában nincs mit félnie a kolerától. Azután eltelt három hét és hir­telenében három kolerás eset történt gyors egymásutánban. IsTem csoda, hogy a bécsi Lakosság a leg­nagyQbb megdöbbenéssel értesült erről és a hatóságokat, okolja. Oka van, joga van rá. A bécsi hatóságok botrányosan viselkedtek a kolera-riadalom első órája óta és a bécsi hatóság élén első helyen áll Songott dr, a tiszti főorvos? aki kezdettől fogva egy lenéző kéz­legyintéssel akarta elintézni a sárga rémet., A bécsi hatóságoknak köszönhetjük- a po­zsonyi kolera-esetet, mert az ő hibájuk volt, hogy - Jie-M^artották - .vissza;^ .• burg"-ot és nem internálták a rajta talált embereket. A bécsi hatóságoknak köszön­hetjük, hogy Budapest napokig koleraféle­lemben élt, mert példátlan lelkiismeretlenség­gel rá engedte a magyar fővárosra a hír­hedt nyolcszázhatost. Songott főorvos addig, amig meg nem mutatták neki a komma­bacillusokát, hinni sem akarta, hogy a be­tegség kolera, tenni pedig még kevésbé cse­lekedett valamit. A hatóságok körömsza­kadtig cáfolták az első kolera-eseteket és cáfolnák most a másodikat, hogyha a ko­lera-vizsgálatot végző egyetemi tanárok nem piritanának rájok: — Jobban tenné a tiszti főorvosi hivatal, hogyha az egészségügyi intézkedésekkel tö­rődnél " A bécsiek a kereske deimi összekötteté­seiket, az idegenforgalmukat féltik s a ke­reskedőknek, gyárosoknak, szállodásoknak megteszik azt a szívességet-, hogy tagadnak addig, amíg lehet és inkább kiélezik a ko­lera veszedelmét, kockáztatják egy ember­irtó járvány veszedelmét, csakhogy később kelljen szintvallaniok. Történnék ez Buda­pesten-és Magyarországon, az egész müveit' nyugaton visszhangoznék a bécsi vád elle­nünk. hogy milyen barbárok, milyen. perfi­dek vagyunk, mennyire visszaélünk a szom­szédos népek bizalmával. A magyar hatóságoknak jó példa és jó okulás. Mert tagadhatatlan, hogy a magyar hatóságok r is hajlanak a könnyelmű opti­mizmusra és titkolózásra. Több gyanús eset történt, amiről hosszú időn át nem volt tájékoztatva a közvélemény s ez a tájé­kozatlanság alkalmat adott mindenféle gyanúra. Most azután kénytelenek elismerni, hogy a Magyarországon előfordult gya­nús esetek közül öt alkalommal hiva­talosan megállapították a kolerát. Az ilyen kései bevallások csak arra jók, hogy a közönség bizalmatlanságát föl­keltsék. Hogyan higyjünk ezután a hatósá­gok megnyugtató híreinek? Az ürügye az szokott lenni az ilyen titkolózásnak, hogy a közönséget nem szabad megrémíteni, pedig épen ellenkezőleg: a közönséget meg kell rémíteni, mert csak ugy lesznek óva­kodók azok, akik elhízottak, így fogják í endesen megmosni a kezüket azok, akik­nek ez nem szokásuk; így ellenőrzi a kö­zönség egymást, így juttat a hatóságok tudomására minden gyanús esetet, vagy szennyes bacillustelepet. A bécsi hatóságok könnyelműségét a ma­gyar hatóságok fokozott ellenőrzésével kell ' ellensúlyozni. Marx János, az államvasutak el.nökigazgatója, a legszigorúbb intézkedé­seket rendeli el a Máv. vonalain. Ezt a példát kell követnie más hatóságoknak is, mert semmi kedvünk ahoz, hogy hoz­zánk is beköszöntsön egy bécsihez hasonló váratlan meglepetés. Csehek és németek. Prágából jelentik: A cseh lapok a hétfőn kezdődő kiegyezési előta­nácskozással foglalkoznak s nagyon pesszimisz­tikusan nyilatkoznak róla. A konferencia előre­látható meghiúsulása miatt már most a néme­teket vádolják s azt mondják, hogy a német kisebbség intraffizigens viselkedésével minden tárgyalást lehetetlenné tesz. A csehek arra az álláspontra helyezkednek, hogy a németeknek föltétlenül alá kell magukat vetni a csehek parancsszavának. Skarcla megküldötte. a meg­hívást minden pártelnöknek a tizenkettedikén tartandó tanácskozásra, amelyben a cseh bi-' zalmi férfiak egységes eljárását fogják meg­állapítani. ©szírák katolikus nagygyűlés. A „Korr. Austria" jelenti Innsbruckból: A hetedik álta­lános katolikus nagygyűlést tegnap nyitották meg nagy érdeklődés mellett. A megnyitó gyű­lés a kormányzósági épület nagytermében folyt, le. Piccabona báró, a helyi bizottság elnöke mondta a megnyitó beszédet, amelyben külö­nösen a nem német résztvevőknek mondott köszönetet jelenlétükért. Galen elnök fölolvassa a pápa táviratát, amelyben sikert kiván a ta- : nácskozásnak. Ezután a többi üdvözlő-távira- | tokát olvasták föl. A kongresszus hódoló-táv- j iratot intézett a pápához, a királyhoz és a | trónörököshöz. Amerika a toáMörlás ellen. — Beszélgetés a budapesti konzullal. — (Saját tudósítónktól.) Newyorkból érkezett táviratok hirül hozták, hogy Dániel J. Keefe •washingtoni bevándorlási főbiztos hivatalosan kijelentette, hogy az őszszel összeülő törvény­hozás elé olyan javaslatot terjeszt, amely a bevándorlást nagy mértékben fqgja korlátozni. } Egy hírlapíró. fölkereste ma délelőtt. Nash Pál amerikai főkonzult és megkérdezte tőle, van-e. már hivatalos tudomása- a bevándorlás korlá-­tozásának törvényjavaslatáról. Az amerikai fő. konzul nagyon szívesen fogadta a hírlapírót s hosszabb ideig elbeszélgetett vele a magyar és amerikai viszonyokról. A főkonzul nagyon szim­pátikus ember s minden szaván melegen átcsil­log a magyarok iránt való szeretete és nagyra­becsülése. A kivándorlás korlátozásáról a kö­vetkezőket mondta : — Keefe főbiztos nyilatkozatáról eddig nem kaptam hivatalos jelentést s ezért nem is tar­tom valószínűnek. Amerikából minden ilyen­nemű akcióról már jóval"előbb értesítenek. A bevándorlást már többször akarták korlátozni Amerikában, de mindeddig eredménytelenül. S azt hiszem, hogy most sem fogják a korlátozást, keresztülvinni. — Miért gondolja ezt főkonzul ur? — kér­dezte az ujságiró. A főkonzul kissé elmosolyodott, azután kész­ségesen megadta a választ. —, Mert a törvényhozásban igen sok nagy­iparos és gyáros van és ezeknek az érdeke nem kívánja a bevándorlás, korlátozását. Meg» is magyarázom mindjárt, hogy miért. Ha a be­vándorlás apadna, akkor a munkások száma is tetemesen kevesbednék. Abban a percben pedig, amikor a munkáskinálat csökkennék, a munkabér rögtön fölszökkenne. A nagyiparo­sok és gyárosok tehát a saját érdekükben cse­lekszenek, ha a bevándorlás korlátozásáról szóló javaslatot nem engedik törvényes erőre emelkedni. Nekik az az érdekük, hogy minél több ember vándoroljon be Amerikába, hogy mindig olcsó munkaerő álljon rendelkezésükre. — A newyorki jelentés szerint, Keefe főbiztos azért is akarja a bevándorlást csökkenteni, mert az utolsó öt-hat évben beözönlött ember­tömeg nem felelt meg kvalitásban sem. — Igen, — mondta a főkonzul; — de csak egyfésze és pedig az Oroszországból, de különösen Dél-Oroszországból bevándoroltak ellen merült föl ez a panasz. A magyar munkást mindig na­gyon szívesen látják odaát, mert szorgalmas, intelligens és megbízható. Kár, hogy az ilyen derék népet egyáltalán kiengedik az or­szágból. A déloroszországiaktól félnek legjob­ban Amerikában. A Fekete Kéz bandája is ezek közül rekrutálódik. És ezek töltik meg Amerika börtöneit is. Féktelen természetüket még az Amerikában született és ott fölnevel­kedétt gyermekeik sem tudják mérsékelni. Nem csoda tehát, hogy Amerikában nem s'zi-. vesen látott vendégek.. :— Amerika polgársága hogyan fogadná a be­vándorlás szigorítását? — Ebben a tekintetben két részre oszlanak a vélemények. Az egyik azt szeretné,, ha . ab­szolút szabadság lenné Amerikában s mindenki tetszése szerint jöhetne. A másik rész pedig; azt kívánná, ha a bevándorlást.egyáltalán meg­szűntetnék. Az igazi amerikai voltaképen nem óhajtja a bevándorlást. Az idegenek szerinte korrumpálják a.z államot. Mert, kevés kivétellel, a kivándorlók többnyire a legkétségbeesettebb ekszisztenciáju emberekből kerülnek ki. Az ilyen emberanyag pedig nem válik hasznára egy államnak sem. A főkonzul még egyszer, kijelentette, hogy a magyarokat Amerikában nagyon széretik és becsülik ; de meg vannak győződve odaát is. hogy nem sokáig fogják szaporítani a kiván­dorlók számát, mert szerintük egy ország, sem olyan fejlődőképes, mint Magyarország. S há egyszer Magyarországon is búgni kezdenek a gyárkémények, akkor a dolgos kezek nem szo­rulnak többé Amerika dollárjaira. TAVI RÁTOK A kémkedési affér. Mainz, szeptember 10, A Helm-féle kémkedési afférról kitudódott, hogy a portsmoüthi gránátos-ezred két kato­nája jelentette fölebbvalóinál, hogy nekik egy polgári ruhájú férfi öt shillinget ígért, ha be­ereszti őket az erődbe. Amikor a katonákat Helmmel szembesítették, ezek benne állítólag azonnal fölismerték azt az embert, aki meg akarta őket vesztegetni. Ez volt a tulajdon­képeni oka annak, hogy Helmet letartóztatták. Letartóztatott kém. Strassburg, szeptember 10. Romillyben, Lotharingiában egy Geier nevű svájcit kémkedésnek, a gyanúja alatt letartóz­tattak. Kiutasított orosz színészek. "Frankfurt, szeptember' 10. Tegnap ismét kiutasítottak négy orosz szí­nészt. Amikor őket a rendőrségnél kihallgatták egy orosz bünügyi hivatalnok is jelen volt. Bűnük abból áll, hogy a színpadon az orosz zsidóüldözésekrőí szóló költeményeket szaval­tak. A zsidó hitközség közbenjárására megen­gedték a színészeknek, hogy Franciaországba utaizanak, mert különben kiszolgáltatták volna őket Oroszországnak. Törlik fegyverkezés. Konstantinápoly, szeptember 10. A török kormány a hadi fölszerelések szá­mát legújabban három ágyúval szaporította. Az ágyukat már föl is állították az illető ten­gerparti erődökben. A célja pedig ennek az, hogy a kormány a tengerparti védelmet meg­erősítse, A villamosvezető hőstette. London, szeptember 10. Sheffieldben történt korán reggel, mikor a munkások ezrei siettek a gyárakba, ki villamoson, ki gyalog. Egy munkásvonat, amelynek három összecsatolt vaggonja zsúfolva volt munkásokkal, épen egy nagyon lejtős uton robogott az acélgyár felé. Néhány kilo­méter hosszú ez az ut és teljes erővel kell fékezni a •• villamoskocsikat. A legveszedelme­sebb helyen hirtelen rosszul lett a villamos­vasút vezetője. Szólott a mellette álló munká­soknak, hogy van egy villamosvezető a hátsó kocsik valamelyikében, hivják gyorsan, mert nem birja tovább. Alig állott már a lábán, de teljes erővel fékezett. Végre az acélgyárhoz érkezett a vonat, ahol a pálya már sik. Alig állította meg a vezető a kocsikat, holtan rogyott össze. Goodyer Györgynek hivták a hős villamos­vezetőt.

Next

/
Thumbnails
Contents