Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-10 / 92. szám

1910 szeptember 10 DÉLMAGYARORSZAQ 11 huszonöt éves annuitással fizesse meg ezt az összeget. Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak ezzel szemben az a véleménye, hogy jobb, ha a város kölcsönt vesz föl s egyszerre fizeti ki a társaságot. A város tanácsa több banktól fog ajánlatot kérni a kölcsönt illetőleg. x Mozgó kővezési apparátus. Lázár György dr polgármester mozgó kövezési apparátust akar Szegedén berendezni, hogy a kövezetek javítása folyton eszközölhető legyen. A tervet a hatóság pártolja s azt a mérnökség meg fogja valósítani. x Városrendezési ügyek. A Révay-, Osztrovszky- és Tavasz-utcák kövezetét a mérnökség rendben találta és átvette. — Kiss Gyula és társai a felsővárosi templom környékének rendezését kérik. — A város tanácsa utasította a mérnökséget, hogy a Pallavicini-utca rendezését sürgősen kezdje meg. x A külterületi telefon. A budapesti postaés távíró-igazgatóság értesítette Szeged város hatóságát, hogy a külterületi telefont ebben az évben állami kezelésbe veszi. A tanyai telefonhálózatot most készítik. s A felsőtanyai hullaház. A szeged-felsőtanyai temetőben ezeregyszáz korona költségen hullaházat fognak építeni. x Uj villamosvasúti megállóhelyek. A szegedi villamosvasút Gedó-vonalán, a Szent György-, Rózsa- és Gyevi-utcák sarkán uj megállóhelyeket létesítenek, a Hattyu-utcai megállót pedig megszüntetik. APRÓSÁGOK. Babonás milliomosok. Egy amerikai lap az amerikai milliomosok babonaságárói mond el érdekes dolgokat. Legbabonásabb az ismer, tebb milliomosok közül William K. Vanderbilt, akj minden nagyobb üzlet megkötése előtt, vagy akkor is, ha a lóversenyeken nagyobb fogadá. sokat tett, napokig elrejtőzik a világ elől, mert meg van róla győződve, hogy mindenki, aki ilyenkor hozzá beszélne, szerencsétlenséget hozna neki. Néhány évvel ezelőtt hunyt el Sage milliomos, aki nagy vagyonáról és zsugoriságáról volt híres; ez babónaságábau irodájában sohasem mert üzleti dologról beszélni, ha egy légy zümmögött. Jay Gould a világért sem ült volna liftbe (ez az, ami végre nem vezetendő vissza föltétlenül babonaságra). Rockefeller is babonás. Már évek óta zsebében állandóan nagy kavicskövet hord, amely a közepén keresztül van lyukasztva és rajta egy kék selyemszalag van átfűzve. Rockefeller szentül hiszi, hogy e talizmánja nélkül sohasem tett volna szert nagy vagyonára. Píerpont Morgan végül egy ezüstbe foglalt üveggolyónak tulajdonítja nagy szerencséjét; ezt az üveggolyót zsuzsu gyanánt viseli az órai ári cán. Az utazás gyorsasága hajdan. A közlekedés mai gyorsasága mellett a középkorban valóságos csigalassúsággal utaztak az emberek. Az utazás akkor csaknem kizárólag lóháton történt, nem szólva természetesen azokról, akik saját* lábaikra voltak utalva, Einhard, Nagy Károly hires életrajzirója, a nyolcszázhuszonnyolc-nyolcszázharmincas évekből való leveleinek egyikében azt írja, hogy Obermühlheimból Aachenbe való utazása rendesen hét napot vett igénybe. A mühlheim—aacheni ut körülbelül harminckét mórtfőid, ugy, hogy Einhard naponkint ötödfél mértföldet, mintegy harminc kilométert: tett meg. Ennél gyorsabban csak a futárok utaztak, akik naponkint többször lovat váltottak. A német császárok és királyok átlag huszonöt kilométert tettek meg naponkint, ha utaztak. Gyorsabb utazásokra ritkán volt eset. III. Konrád német császár ezeregyszázaegyvenhat decemberében egyszer két nap alatt, ötvenkét kilométert, egy másik alkalommal pedig ugyanannyi idő alatt ötvenhat kilométert tett meg. Rekordot állított föl I. Frigyes, aki két nap alatt kilencven kilométer, sőt egyizben három nap alatt száznyolcvan kilométer utat tett meg. • A német követek Rómából Németországba rendes körülmények között egy hónapig utaztak; ha azonban nem siettek, egy®gy ilyen utjuk eltartott két hónapig is. A Kókusz-sziget királya. A londoni „Morning Leader' munkatársa meginterjúvolta I. Sidney Őfelségét, a Cocos-Keeling-szigeték ézidő szerint Londonban időző királyát, akinek atyja, a harmadik uralkodó a ClunirsRoss-dinasztiából, pár héttel ezelőtt halt meg. Az uj király azért jött Londonba, hogy rendbehozza dicsőült apjának pénzügyeit. A hagyaték a Keeling-szigeteken fekvő ingatlanokban több mint ötmillió korona értéket képvisel. Az uj király nagyon szeretetreméltóan fogadta az újságírót; környezetében semmi sem vall királyi voltára. Hat kalapskatulyája van és egyikben sincs korona, hanem csupa újonnan vásárolt kalap. A király harminc évesnek látszik, arcszíne barna, állkapcsai előreállóak, haja rövidrenyirott, fekete. Hangja végtelenül kellemes, behízelgő. Balkeze kisujján keskeny aranykarika van akkora smaragddal, amilyet igazán csak királyok hordozhatnak. Arany óraláncán egy emlékérem fityeg, amelyet a Kókuszszigetcsoport fölfedezésének emlékére verettek. Beszélgetés közben elmondja a király, hogy van New-Selmában egy palotája, amelynek építése egész vagyonba került. A Keelingszigeten nagyobb, teljesebb hatalma van, mint bármely uralkodónak: ő hozza és hajtja végre a törvényeket, nem kell miniszterekkel vesződnie. A Keeling-szigeteken most érvényben levő törvényeket az uj király atyja hozta; nagyon kevéssé terhelik ezek az alattvalókatKatonák, rendőrök — nincsenek. A király ítél első fokon az összes pörösügyekben. Részegitőitalok egyáltaláu nincsenek a szigeteken^ amióta az előbbi király a „palmtoddy" gyártását betiltotta, mely kókuszdióból desztillált ital volt. A főváros New-Selma, hétszáz lakosának legnagyobb része maláji. Az iskolákban angolul ós arabul tanulnak. Uralkodó vallás a mohamedán. A házasságokat állami tisztviselő előtt kötik, de a megkötéshez királyi beleegyezés szüksé. ges. I. Sidney király nem készült semmiféle pályára, ellentétben apjával, aki a glasgowi egyetemen mérnöki oklevelet szerzett. A király nőtlen ember; valószínű, hogy mint elődei, ő is a saját királysága szépei közül fog feleséget választani. Nagyapja például a szép maláji hercegnőt, Spia Dupongot vette feleségül. A most elhunyt fejedelem fekete özvegye, Jinn, még él, New-Selmában lakik és nagyon jó háziasszony hirében áll. Asszonyok földmivesiskolája. Aki nyári külföldi útjában véletlenül az angliai Warwickshire grófság egyik csöndes zugába vetődik, szokatlan látnivalóban részesül, ami az első pillanatra egészen talányszerü az idegen előtt. Az igazi angol várstilusban épült pompás kastély körül elterülő széles szántóföldeken és gyümölcsöskertekben egész sereg fiatal nő szorgoskodik nehéz, fárasztó munkában. Ha a nap heve le is égette finom arcbőrüket, rögtön meglátszik rajtuk, hogy nem parasztleányok. Mindnyájan egyforma munkásruhát hordanak hosszú köténynyel és magasszáru csizmával, de a ruhájuk szabása és a mozdulataik elárulják, hogy itt előkelő családok leánygyermekei fogják az eke szarvát s vágják a rendet. Ezek a dolgos fiatalasszonyok és leányok egy uj felsőbbiskola növendékei, melynek célja, hogy a mezei gazdálkodást a nők számára is élethivatássá tegye. Warwick grófné, az angol női mozgalmak egyik vezetője, létesítette ezt az iskolát nehéz akadályok legyőzése árán. Ez a derék asszony már évekkel ezelőtt megpendítette a kérdést az „Agrícultural Times" hasábjain, de az angolok hidegen és tartózkodva fogadták a tervet. Erre a grófné Readingben, saját birtokán földmivesiskolát nyitott nők számára s az eredmény minden várakozást oly fényesen mult felül, hogy a siker a nyilvánosság figyelmét is fölkeltette. Edvárd király elvállalta a védőséget s a pompás kastélyban nemsokára megnyílt a nagy akadémia, ahol a nők a mezei gazdálkodásban elméletileg és gyakorlatilag hasznos és modern oktatást nyernek. A növendékek a kastély körül pompás gyümölcsös-, zöldséges- és virágoskerteket ápolnak, ott künn a szántóföldeken pedig a szántástól a gabona behordásáig, minden mezei munkát megtanultak. Van természetesen tejgazdaság és baromfi-udvar is, ugy, hogy pihenésre nagyon kevés idő jut. Nyáron már reggel négy órakor fölkelnek a növendékek s öt órakor már hangos a mező és a kert a jókedvű munkásoktól. Az iskola gazdaságának jövedelme évről-évre nő s teljesen elég a tanárok és növendékek ellátására, sőt ma már nagymennyiségű vajat és sajtot küld szét az országba s nincs messze az idő, midőn szubvencióra egyáltalában nem lesz szüksége. Debreceni püspök koleragyógysze»e. Débrecehi' tudósítónk írja: Két óv múlva negyven éve, hogy a magyarországi legutóbbi nagy kolerajárvány Debrecen lakosságát is megtizedelte. Az ázsiai veszedelem csak egy év múlva került a városba, mert amig 1872-ben már az egész ország fertőzve volt, Debrecenben csak 1873. év nyarán észlelték az első kolerás eseteket. A városi levéltár régi írásai nagy riadalomról számolnak be, melyet az első kolerás betegek halála okozott. A város akkori kiváló főorvosa, néhai Kempf József dr, , Praktikus védekezések a kolera ellen" cimen fölhívást intézett a lakossághoz s a tisztaságot és mértékletes életet ajánlotta. Az orvosok az akkori helyi lapokban recepteket közöltek s fölkérték a közönséget, hogy a baj tüneteinek észlelésé esetén csináltassák meg a gyógyszereket. A levéltárban levő sok fakó irás között van Debrecen hires református püspökének, Révész Bálintnak, egy kolera ellen való háziszere, amelyet a tudós egyházfi az ötvenes években pusztító kolera idején alkalmazott. Abban az időben a püspöknek Íródeákja volt Simon Mihály tanító, aki leirta a püspök gyógyitószerének receptjét s 1873-ban azt ajánlotta a nemes tanácsnak, hogy nagy mennyiségben állíttassa elő a szert s osztassa szót a publikum között. Révész Bálint püspök ezt a gyógyszert találta jónak az ázsiai kolera ellen: „Egy itcés üvegbe tölts egy meszely erős spirituszt. Tégy bele hat evőkanál tavalyi rozsból tört kávét s az üveget jól bedugva, hólyaggal bekötve, tartsd negyvennyolc óráig, több izben fölrázva. Egyidejűleg egy meszelyes üvegbe tölts félmeszely spirituszt, tégy hozzá hat lat kámfort s hagyd állani fölrázás nélkül huszonnégy óráig." Ezt a gyógyszert a kolera kezdetén negyedóránkint négy-négy evőkanállal, a betegség kitörése alatt óránkint kellett beadni. Arról, hogy jó hasznára volt-e a gyógyszer a kolerás betegnek, nincs följegyzés, de arról sem, hogy a nemes tanács konkurrenciát csinált volna a patikáriusoknak. A debreceni kolera 1873-ban, augusztusban dühöngött legjobban. Ekkor az országban már szünőfélben volt; mint a hivatalos jelentések közlik, azonban Debrecenben mindennap ötven-hatvan embert temettek. Szeptemberben rohamosan apadt a betegedések száma, október elsején pedig hivatalosan publikálták, hogy a veszedelem végleg megszűnt. ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. lélyen leszállított «SS? árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERII és KOCSIS SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. KÖZOKTATÁS -4- A szegedi leánygimnázium. A szegedi leánygimnázium ügye, mint a polgármester a közoktatásügyi minisztériumban értesült,.kedvező stádiumba jutott s csak Zichy János gróf miniszter hazaérkezését várják, hagy döntsön e kérdésben. A polgármester a minisztériumban tárgyalt erről az ügyről Molnár Viktor államtitkárral, Mariin Emil miniszteri tanácsossal és Révy Ferenc igazgatóval, akik mindnyájan ugy nyilatkoztak, hogy a szegedi leánygimnázium ügye kedvező elintézést fog nyerni. + Fizetés, vagy segély. A szegedi szerb tanitó arra kéri a várost, hogy évi nyolcszáznegyven korona fizetését emelje föl ezerkétszáz koronára. A tanács elutasította a kérelmet, mert a szerb tanító nem fizetésben, hanem csak segélyben részesül a várostól. + Uj szerb iskola Szegeden. A város hatósága engedélyt adott a szegedi görög-keleti