Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-01 / 85. szám

12 DÊLMAGYARORSZAO 1910 szeptember 1 kes epizódokat előidéző személyeket és az akkori Párist népével, erkölcsével egyetemben, Az előadás, amely iránt óriási az érdeklődés, pont fél kilenc órakor veszi kezdetét. * A vásárhelyi színkörből. Szendrey Mi­hály színtársulatának műsora Hódmezővásár­helyen ez: Csütörtökön „A kornevillei haran­gok" (Ladiszlay József, Heltai Jenő és Cseh Ferenc föllépte), pénteken „A bőregér", szom­baton „Csákó és kalap." KÖZIGAZGATÁS x A városháza folyosói. A Délmagyar ország épen legutóbbi számában irta meg, hogy most, amikor a városi széképület közgyűlési, bizott­sági és tanácskozási termét restaurálják, na­gyon időszerű lenne a városháza lépcsőházát és a folyosókat is rendbehozatni, mert azok ósdisága semmikép sem áll arányban a nagy­termek mostani fényességével. Lázár György dr. polgármester ma azután átiratot intézett a város tanácsához s utalva a följáró és a folyosók tisztátalan állapotára és elhanyagolt­ságára, kifejti, hogy azok renoválása általában, leginkább pedig azért szükséges, mert szeptem­berben a szegedi városházán két nagyjelentő­ségű kongresszus fog tartatni. A tanács leg" közelebb meg fogja bizni Kaszta Antal szegedi szobafestőt, hogy a most folyó restaurálási munkákkal kapcsolatban a lépcsőházat és a folyosókat is hozza rendbe. x A nagybecskereki közigazgatási tan­folyam. A magyar királyi belügyminiszter a nagybecskereki községi és közigazgatási tan­folyam igazgatójává ezúttal is Jankó Ágoston alispánt, helyettes igazgatóvá Végh Lajos dr városi ügyészt, előadókká pedig Vinczéhidy Ernő dr főjegyzőt, Bielek Vilmos tiszteletbeli főjegyzőt, Laday Kálmán és Kiss István pénz­ügyi tanácsosokat, Strósz Béla városi főjegy­zőt, Szilágyi Albert aljegyzőt és Biess Jakab dr árvaszéki helyettel elnököt nevezte ki. A tanfolyam orvosa Haidegger Lajos dr fő­orvos lesz. A közigazgatási tanfolyamnál egyéb­ként a beiratások már napok óta folynak. Áz ünnepélyes „Veni Sancte" holnap, szep­tember elsején délelőtt tiz órakor lesz a római katolikus plébánia-templomban, amelyet meg­előzőleg a tanfolyam előadói kara értekezletet tart, amelyen a továbbiakra nézve állapodik meg. x Közgyűlés Szentesen. Szentes város képviselőtestülete hétfőn délelőtt kilenc órakor rendkívüli közgyűlést tartott a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés elhatározta, hogy uj gimnáziumot épittett, a mostani épületet pedig átengedi polgári leányiskolának. Bejelen­tette a polgármester, hogy az uj járásbíróság épületére vonatkozólag megkötötték a szerző­dést. A szerződés harminc évre szól évi négyezer korona haszonbér mellett. x A csorvai müut. A szeged-alsótanyai csorvai ut kiépítésének terve és költségvetése, valamint a szükséges kisajátítási terv elkészült. A csorvai útnak müuttá leendő kiépítése ugy forgalmi, mint városélelmezési szempontból közszükségletet képez s ezért Lázár György dr polgármester ugy tervezi, hogy az ut ki­építése a jövő tavaszon megkezdessék. Ugyan­ezért a polgármester ma átiratílag hívta föl Fajkci János városi főszámvevőt, hogy a ki­építéshez szükséges járadékkölcsön fedezésére az 1911. és 1912. évi utalapi költségvetésbe tizenhatezerötszáz koronát rendes szükségkép vegyen föl. Milldennemü tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza ^juíéh^i KOSSUTH MS-SiMlI 4L • Mii: Ili. APRÓSÁGOK. ...... Q3 A pisai ferde torony. A világcsodák egyikéről, a pisai ferde toronyról mostanában aggasztó hírek keringenek. Falain erős repedé­sek mutatkoznak és attól kell tartani, hogy hasonló sorsra jut, mint aminőre több híres olasz campanile jutott az utóbbi esztendőkben, tudniillik bedől. Ezen eset bekövetkeztétől ért­hetően retteg Pisa lakossága, mert hiszen ezen „csoda" nem jelentéktelen attrakciója az idegen­forgalomnak és így a jövedelmi források között lényeges szerepe van. A torony különben ere­detileg nem épült ferdére és csak elégtelen alapozása avatta később csodává. A „Vossische Zeitung" a torony ujabb jelen­tékeny és komoly aggodalomra okot szolgáltató elhajlásáról a következő tudósításban számol be: A liires campanile, a pisai dóm szabadon­álló hengeres harangtornya roskataggá vált és a bedőlés veszedelmével fenyeget. Ezen té­nyen, sajnos, azon megállapítások után, me­lyeket — miként Rómából jelentik — a kikül­dött szakértő-bizottság végzett, nem lehet többé kételkedni. Az az erős elhajlás, mely a torony déli oldalán észlelhető ós melynek világ­hírét köszönheti, az utóbbi időben veszedelmes mórtékben növekedett. A Fisai Bonannus, Innsbrucki Vilmos, Pisano Tommaso és más építészek által 1174-től 1350-ig épített torony magassága ötvennégy és fél méter és az elhaj­lás által a talapzaton észlelhető nivókülönbség egy és fél méter. A torony állapotának megvizsgálására az olasz kormány mérnökökből és építészekből álló bizottságot küldött Fisába, mely a hely­színére már megérkezett és vizsgálatait már meg is kezdette. Eközben kiderült, hogy az utoljára nyolcvan évvel ezelőtt végzett méré­sek óta a torony tengelyének hajlása folyó­méterenként öt és fél milliméterrel növekedett. A torony tengelye, mely 1829-ben folyóméte­renként nyolcvanhat és fél milliméter elhajlást mutatott, most folyóméterenként kilencvenkét millimétert hajlik el. A tengely legfelső pontja tehát a talppont­hoz képest déli irányban mintegy öt méternyire hajlik át. Hogy mi az oka a torony ujabb elhajlásának, eddig még nem volt határozottan megállapítható. Sejtik, hogy már az 1834-iki nagy földrengés — a legnagyobb, amely Pisát érintette — alkalmával állott elő a torony ujabb sülyedése, ezt azonban számszerűleg csak az ujabb mérésnek az 1829-ikivel való összehasonlítása alkalmával állapították meg. A műszaki bizottság vizsgálatai egyidejűleg megállapították, hogy a torony kielógitő alap­falazatok hiján van. Az alapfalazat gyűrűjének átmérője a mérések szerint hét méter és negy­ven centiméter, tehát pontosan annyi, mint a torony átmérője, ami egyszersmint kétségbe­vonliatlan bizonysága annak, — ha ugyan ilyenre még szükség van — hogy a torony eredetileg pontosan függélyesre terveztetett és a ferde irányt tisztára előre nem látott ter­mészeti befolyások, talajsüppedések — az utóbbi igen mocsaras természetű — földrengé­sek vagy ásatások okozta rázkódtatásokra ve­zethető vissza. Az elhajlás veszedelmes növekedésén kívül egyébként a torony különböző pontjain erős repedések is mutatkoznak. Az aggodalom és izgatottság, mely Olaszország egyik klasszikus építészeti emlékét fenyegető veszély miatt keletkezett, az egész országban általános. Pisa képviselője, Toscanelli, ki maga is mérnök, táviratot intézett a kormányhoz, amelyben a helyzetet i^en komolynak mondja, jól lehet ö maga is a többi szakértővel egyetemben a be­dőlés veszedelmét közvetlenül nem tartja fönn­forgónak. Hogy a torony további rázkódtatásait elkerüljék, a pisai érsek mindenekelőtt a ha­rangozást beszüntettette és valószínűleg a hét harang közül a két legnehezebbet, melyek mindegyike százhúsz mázsát nyom, egészen el fogják távolítani. A veszedelem radikális meg­szüntetése persze csak az alapfalazatok meg­felelő megerősítése által volna elérhető. Hogy miiyen mértékben volna ez szükséges és hogy egyáltalában keresztiilvihető-e, azt minden­esetre a műszaki bizottság további vizsgálatai csakhamar meg fogják állapítani. Klasszikus népek a siketségről és némaságról. A régi göi'ögök és rómaiak a I siketség és a némaság között levő okozati vi­szonyt nem ismerték föl. Mind a két szót rend­szerint egymástól külön, teljesen függetlenül használták. Ugy a siketség, mint a némaságot, betegségnek tartották. Ámde sokan a siket-é­get fogyatkozásnak minősítették, a némasá; okát pedig a beszólöszerv valamelyes hibás alkotásában keresték. A némát képezhetetleu­sóge miatt a szellemi fogyatékossal és elme­bajossal egysorba tették. Sabinus Massurius azt hitte, hogy a siketnémaság, ugy, mint a legtöbb betegség, gyógyítható. Sőt Piinius, a híres természettudós is ezen a véleményen volt. Ő a siketnémaságot fülbetegségnek tu­lajdonította. Celsus a némaságon operatív uton akart segíteni. „A nyelviek felvágásánál — mondja ö — arra kell figyelnünk, nehogy a szomszédos ereket megsértsük. Tapasztalataim révén mondhatom, hogy ez az eljárás nem mindig vezet célra, amiből viszont az követ­kezik, hogy az orvostudomány tudja ugyan, hogy mit kell ilyen esetekben csinálnia, < e nem tudja, mi lesz a beavatkozás következ­ménye". Mindezekből láthatjuk, hogy a siket­némaságon már a régiek is akartak segíteni. Hogy rossz uton jártak, azon nem is szabad csodálkoznunk. Laikus közönségünk még a huszadik században sem képes a siketnéma­ságot illetőleg tiszta képet alkotni magának. irodalmi vándorgyűlés. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége Szegeden. Ismeretes, hogy a Magyarországi Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége idei nagy­gyűlését Szegeden tartja. A Szövetség Szeged város meghívásának tesz eleget, mikor nagy­gyűlését itt tartja, mert a város nevében Tömörkény István a mult évi nagyenyedi gyű­lésen a Szövetséget meghívta Szegedre. Az országos tanácstól ma ujabb átirat érke­zett Szegedre, közölve a nagygyűlés idejét és teljes programját. Amennyiben ez a program kiegészítésre szorul, azt még közölni fogják a város tanácsával. A nagygyűlés szeptember huszonhetedikén lesz s azon XVlcissics Gyula dr titkos tanácsos fog elnökölni. A ma érkezett átirat, mely teljes tájékozási nyújt a nagygyűlés felöl, a kövétkező : A tekintetes városi Tanácsnak Szeged. Folyó hó huszonötödikén kelt iratára vála­szolva értesítem a tekintetes városi Tanácso1, hogy a Muzeumok ós Könyvtárak Országo. Szövetsége közgyűlését, kívánságának megi'ele­lően, folyó évi szeptember hó huszonhetediken fogjuk megtartani a városháza nagytermében, melynek átengedéséért előzetesen is fogadja a tekintetes Tanács a Szövetség nevében kifeje­zett köszönetemet. A közgyűlés hivatalos programja a következő: Szeptember huszonhetedikén délelőtt kilenc!:''. tiz óráig a kiküldöttek megbizó-leveleiket át­adják a szövetség titkárának és előadójának a. városháza nagytermében, délelőtt tiz órakor a szövetség közgyűlése a következő programmá!: 1. Elnöki megnyitó, tartja Wlassics Gyula dr valóságos belső titkos tanácsos, elnök. 2. A Muzeumok és Könyvtárak Országos Ta nácsa ós Országos Felügyelősége 1909. évi jelen­téseinek bemutatása. 3. A szövetség egyik alelnökének ós két tanácstagnak a megválasztása. 4. A szövetségi tagok megválasztása. 5. Tudományos előadás. A közgyűlés rendszerint két órát vesz igénybe s igy előreláthatólag délben tizenkét órakor véget fog érni. Ezzel az Országos Szövetség hivatalos pro­gramja kí van merítve. A közgyűlésen résztvevő szövetségi tagok és küldöttek száma évenként nyolcvan-száz egyén között változik, de nem lehetetlen, hogy Sze­geden még nagyobb számban fognak összejönni a meghívottak. Meghívóinkra rá fogjuk nyo­matni, hogy a megjelenők közül azok, akik az poloska-, moly-, sváb- és ruszni-irtó gázfejlesztő an y a g. A 1 e g b 1 /. t o s a bb féregirtási módszer. Posta­csomag utánvéttel 5 kor. a • • • • • "Dallfánn Imfora" Garancia mellett vállaljak patkányok rdlftaiiy-iVUieiCl gyökeres kiirtását. — PaMny-kolera vegyi szerünkkel, amely bacillust termel és ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért. utánvét mellett. Használat; utasítás ingyen VEGYÉSZETI LABORATORIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kórjuk eien hirdetésre hivatkoz- i me'y oiaioen öt «Mzalék engedményt adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents