Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-06 / 65. szám

1910 augusztus 6 DÉL-MAGYARORSZÁG 11 Bobietzky Sándor országgyűlési képviselő, a magyar védőegyesület elnöke, Szabó István, a bukaresti Szent István-király-Egyesület jegy­zője, Kölló' Ignác Marostordamegye alispánja és még többen aktuális, különösen erdélyi vonatkozású, közgazdasági, társadalmi és nép­jóléti kérdésekről. APRÓSÁGOK. 53 Pardo Bazán Emília — miniszteri ta­nácsos. Madridból jelentik, hogy egész Spanyol­országban nagy feltűnést és megelégedést kel­tett a Comaíe/as-kormánynak egy elhatározása, amely csakugyan páratlan a maga nemében. Kinevezték ugyanis a spanyol közoktatásügyi minisztériumba tanácsossá Pardo Bazán Emilia grófnét, a spanyol irodalom kitűnőségét. Pardo Bazán Emilia nemcsak elsőrangú iréasszony, hanem alapos ismerője a szociális kérdéseknek s különösen az alsóbb társadalmi osztályok életének ós bajainak. Kétségtelenül az első eset, hogy asszonyból miniszteri tanácsos vál­jék, de ismerve a spanyol grófné hihetetlenül nagy és alapos tudását, egészen bizonyos, hogy a spanyol közoktatásügy jelentős erőt nyert a világhírű írónő személyében. S2 A poéta önzetlensége. • Párisból ír­ják: írói körökben az unalmas nyári napo­kon most sokat kacagnak Párisban egy mulatságos epizódon. Verhaeren, az ismert poéta egy kis kéjutazásra indult a nagynevű Bysselberghe festőművész barátjával. A két egyforma körutazási jegyet a poéta vette meg mindkettőjük számára, mire a festő kérte, őrizné meg utazásuk alatt. Az elszámolás után a poéta ebbe szívesen bele is egyezett és ví­gan ugrottak a vasúti kocsiba. De ennél az ugrásnál a poéta zsebéből észrevétlenül kipoty­tyant az egyik jegy. Csak akkor vették észre a hiányát, mikor a kalauz a jegyek előmutatá­sát kérte. — Szegény barátom, — mondta erre a fes­tőnek lirai ömlengéssel, — végtelenül sajnálom, hogy a te jegyedet elveszítettem. A festő any­nyira bájosnak találta ezt a poétái önzetlensé­get, hogy egy cseppet sem bosszankodott jegye elvesztésén. Valószínűen megvigasztalta az, hogy emberi lélekbe, egy hirteleh megnyílt kis résen, ilyen jól be tudott pillantani. És jóked­vűen tovább utaztak az újra váltott jegygyel a legnagyobb egyetértésben. Mert nem szabad arra megharagudni, — mondta hazaérve párisi barátainak a hires festő — aki a legemberibb jellemvonásokat őszintén megmutatja nekünk. w A szépség és a regényolvasás. Chica­góban a minap olyan klubot alapítottak, amely­nek nincs más célja, csak az, hogy hadat izen­jen a fizikai rútságnak, amennyiben arra tö­rekszik, hogy tagjai minél szebbek legyenek. Abból a föltevésből indulnak ki, hogy csúnya emberen is van valami, ami szép és ezt any­nyira érvényesítheti, hogy a hiányokat elta­karja. E cél elérése végett a klub néhány tré­ning-szabályt állított föl, amelynek minden klubtag kénytelen magát alávetni, a szent­írásra tett esküvel erősítvén meg fogadalmát. E szabályok közt van a mértékletesség pa­rancsa, nagy ebédek betiltása ós az is, hogy regényt olvasni nem szabad. És miért? A klub­szabályok azt mondják, hogy a regényolvasás aagyon fölizgatja a fantáziát és idegességet okoz, mely árt a szépségnek, mert soványitja a testet. A chicagói klub e kötelezettséggel azt bizonyítja, hogy csak a ponyva-regényeket ismeri, mert az irodalmi színvonalon áiló jó re­gény nem tesz idegessé és izgatottá, hanem kellemesen érzi magát olvasás közben az em­ber, az arcra a megelégedettség derűje ül ki, mely megszépíti a legcsunyább arcot is. S5á A legszaporább halfaj. Régen megálla­pított természettudományi tapasztalat, hogy a legszaporább halfaj a ponty. Abban a kérdés­ben azonban, hogy mekkora a ponty peterakó képessége, a megfigyelők között óriási nézet­eltérések vannak. Az egyik kutató harminc­negyvenezerre teszi egy állat peterakó képes­ségét, mig egy másik száz-, sőt kétszázezerre. A kérdést most a müncheni halászati intézet élettani osztálya nagyarányú megfigyelések és vizsgálódások után véglegesen eldönti és azzal a kijelentéssel lepi meg a tudományos világot, hogy a ponty peterakó képessége az állat súlya szerint változó, de már az egy kilogramm sulyu állat is 3—¿00.000 petét rak és körülbelül ez a peték száma minden további kilogrammnál is, ugy, hogy egy öt kilós állat már egy millió petét is rak. Hogy e mellett a rendkívüli peterakási képesség mellett a faj még sem szaporodik túlságos arányban, annak az oka az, hogy roppant sok pete pusztul el még a kikelés előtt. Humoros csipkék. Egy ötletes párisi nőiszabó, aki nemcsak ügyes üzletember, de mindig uj kreációkkal is meglepi Páris és a világ valamennyi divatot kedvelő hölgyét, most a la dentelle humoristique-et (humoros csip­két) eszelte ki legsikkesebb ékitésül a kánikula könnyüszövetü ruháira. Ezeket a csipkéket a legnevesebb francia humoristák : Willette, Farain, Leandre és Abel Faivre tervezték, raj­zolták és a Saint-Gall-i csipkegyár szőtte. Gyönyörű szépek, de mesésen drágák is. Min­tájuk pedig olyan kacagtató, tréfás motivumu, hogy nem lehet nevetés nélkül ránézni. Van közöttük : politikusok karrikaturája, ismert íróké, vagy festőké, szobrászoké és muzsiku­soké, nem hiányoznak a kifigurázott anyósok és az agancsos férjek sem. Bájosak a nevet­ségessé vált apró szerelmi idillek, amint egy­egy szép rózsaszínű, vagy halványlila ruha lenge szövetébe bujkálva, elvegyülnek az ügye­sen rendezett ráncok közt. Bámulják, csodál­ják e mintákat a Rue de le Paix pompás kira­katában a ragyogó lámpafénynél, de vevő még gyéren jelentkezik és az is idegen, sok arany­nyai rendelkező amerikai asszony. Egyelőre még bizonytalan, lesz-e olcsóbb, lesz-e általá­nosabb ez a divat. SPORT ífr Nagyváradi foctbalüsták Szegeden. A Nagyváradi Atlétikai Klub football-csapata augusztus huszadikán, Szent István-napján a Szegedi Atlétikai Klubbal az ujszegedi sport­telepen labdarugó-mérkőzést tart. t)t Vivóakadémia Makón. Varga Sándor kolozsvári vívómester és tornatanár tanít­ványaival, a makói sportkedvelő ifjúság bevoná­sával, augusztus hő tizenötödikén, este nyolc órakor vivóakadémiával egybekötött táncmulat­ságot rendez. A vívásban több ismert vidéki vívó is részt vesz. ífr Csónakon Regensbargtól Szegedig. A Szegedi Csónakázó-Egyesület három tagja: Pápay Zoltán államvasuti főellenőr, Nyerges Kornél Lajos államvasuti mérnök és Rainer Ágost dr ügyvéd augusztus 8-án Begensburgból a Dunán lemennek Titelig, onnan pedig a Ti­szán Szegedre eveznek. Ezzel a Magyar Eve­zősök Országos Szövetségének a turadiját óhajtják elnyerni. Az egész idő alatt a szabad­ban fognak tartózkodni és egész napon át eveznek. Nagy érdeklődéssel néznek a három szegedi sportember vállalkozása elé. TÖRVÉNYKEZÉS § Hetvennyolc pályázó a szegedi járásalbirói állásra. A szegedi királyi járásbíróságnál üresedésben levő albirói ál lásra ma déli tizenkét órakor volt a kandí­dáló-ülés Pókay Elek törvényszéki birő, helyettes elnök elnöklete alatt. A _ szegedi királyi járásbíróságot Ivánkovits Árpád dr járásbiró, mint a szegedi királyi járásbíróság ezidei vezetö'je képviselte. Miután a kandi­dáló-bizottság határozata titkos, a határo­zat nem került nyilvánosságra. Az azonban kiszivárgott, hogy az albirói állásra nem kevesebb, mint hetvennyolc pályázat érkezett be. Szegedről tíz törvényszéki jegyző nyúj­totta be pályázatát, a többi pályázó az or­szág minden vidéki városából került ki. A kandidáló-bizottság határozata a szegedi királyi Ítélőtáblához kerül, amely szintén kandidál a pályázók közül. Innen az igazság­ügyminiszterhez kerül a határozat, amely a minisztertől a közös tanácshoz jut s a tanács előterjesztése után nevezi ki az uj albirőt. Mivel így sok fórumot jár be a határozat, az albirói kinevezés csak hetek múlva történik meg. § Királysértés. Emlékezetes, hogy a fenye­gető szerb háború idején a Boszniába vezényelt magyar katonák érdekében országszerte gyűj­tés folyt, hogy a katonákat kisebb-nagyobb összeggel segélyezhessék. Zselki községben ia buzgón folyt a gyűjtés, szép eredmónynyel is lárt, csak Józsa Mihály zselki-i lakosnak nem tetszett, hogy a katonaság számára adományo­kat szednek. Mikor adakozásra hivták fel, azt mondta: „Szégyelje magát a király, hogy koldul' tat a katonáinak". Emiatt Kerekes József föl­jelentette királysértésért. A napokban tartott tárgyaláson azonban a beidézett tanuk vallo­mása annyira eltérő és egymással ellentmondd volt, hogy a bíróság fölmentette a vádlottat. § Megvádolt aradi gyógyszerész. Teg­nap az aradi járásbíróságon egy budapesti ügy­véd följelentést tett Erényi Béla budapesti gyógyszerész nevében. A följelentésben Erényi elmondta, hogy csupán neki van egyedül jogo­sítványa a Diana-sósborszeszt árusítani s 5 a sósborszeszt saját védjegyével ellátott üve­gekben hozta forgalomba. Tudomására jutott azonban, hogy Hajós Árpád aradi, Andrássy­téri gyógyszerész az ő, Erényi üvegjeiben s az ő védjegye alatt a Diana-sósborszesznél rosz­szabb minőségű, Hajós által készített sósbor­szeszt hoz forgalomba. A följelentés további részében elmondta Erényi, hogy egy aradi is­merősétől már hetek óta kap ilyen, Diana-sós­borszesznek nevezett hamisított borszeszt, sőt tegnapelőtt az egyik megbízottja személyesen is vásárolt ilyen borszeszt. Erényi arra kérte a bíróságot, hosy védjegybitorlás címén indít­son eljárást Hajós ellen s tartson szemlét Ha­jós gyógyszertárában, hogy a nevezett gyógy­szerész tényleg árusit-e hamisított Diana-sós­borszjszt. Minthogy ilyén esetben a biróság sürgősen szokott eljárni, ma reggel Éles Simon járásbiró Erényi egyik bizalmi emberével el­ment Hajós Árpád gyógyszertárába és ott közöl­ték vele Erényi panaszát. HajÓB kijelentette, hogy neki csak valódi Diana-sósborszesze van, ő csak ilyent árusit s árusított mindig. A ki­fogásolt üvegre vonatkozólag pedig azt mon­dotta, valószínű, hogy nem is tőle vásárolták azt. Különben nem gördit akadályt az elé, hogy az egész gyógyszertárát és a lakását át­kutassák. Tényleg át is kutatták a gyógyszer­tárat s Erényi megbízottja, aki állítólag a ki­fogásolt üveget tegnapelőtt Hajósnál vásárolta, nagy megdöbbenéssel látta, hogy egyetlenegy hamisított Diana-sósborszeszes üveget sem ta­láltak. A megvádolt gyógyszerész Erényit rá­galmazásért bepörli. § Elitélt gyufagyárosok. A szegedi gyufa­gyári katasztrófa után az iparhatóságok szi­gorúbban ellenőrizték a gyárakat. A kolozsvári Beitter-féle gyufagyárban egy tűzvész után, a tavaszszal tartott iparhatósági gyárvizsgálat több hiányt és rendellenességet konstatált. Megállapították, hogy a gyárvezetőség egy szint engedély nélkül építtetett föl, a gyárhelyiség veszélyes osztályain tizenhat évnél fiatalabb munkásokat alkalmaztak, szabály ellenére od~ vasfogu munkásokat alkalmaztak s azok föl­fogadásánál mellőzték a köteles orvosi vizsgála­tot, a gyár egyes osztályaiban elhanyagolták a vonatkozó belügyminiszteri rendelet kifüg­gesztését, egyes munkásokat munkakönyv nél­kül fogadtak föl, a munkások napi munkaórái­nak megszabásánál az 1884. évi 17-ik törvény­cikk rendelkezéseit következetesen és szigorúan nem alkalmazták, a munkások fölvételénél az előirt orvosi bizonyítványt nem követelték be. A rendőrség kihágási osztálya, a szabály­szerű eljárást folyamatba tette s annak befe­jeztével julius hó utolsó napjain hozta meg az ítéletét, mely tegnap emelkedett jogerőre. A kihágási ügyosztály a gyár tulajdonosait, R?itter Józsefet és Beitter Aladárt háromrendbeli ipar­rend, a g-yufagyári munkások egészsége érdeké­ben kiadott belügyminiszteri rendelet 13. ós 16-ik szakaszába, valamint az építkezés tárgyá­ban megerősített helyhatósági szabályrendelet 2-ik szakaszába ütköző kihágásokban mondotta ki bűnösöknek s ezért egy-egy napi elzárásra átváltoztatható tiz-tiz korona pénzbüntetésre ítélte. A rendkívüli enyhe Ítélet nagy föltűnést kel­tett s az egyik kolozsvári lap élesen kommen­tálja az Ítéletet. § A szerelmes leány sorsa. Atyjának, egy tekintélyes fővárosi ruhakereskedőnek egyik fióküzletében ellenőrizte a munkát Szóbei Janka. Az üzletbe egyizben betévedt Warhaftig Lajos, aki szívesen elbeszélgetett a fiatal leánynyal s

Next

/
Thumbnails
Contents