Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-06 / 65. szám

b Parasztok öröksége. — Tizennégymillió korona. — (Saját tudósítónktól.) Dolova községben két egyszerű román földmives él: Murgulov Matea és Murgulov Jován, akikre tizennégymillió koronányi örökség néz. Maguk sem sejtették, hogy ilyen szerencsések, a családjuk koldusszegény s arra egyikük sem emlékezett, hogy egyik közeli nőrokonuk egy dúsgazdag bukaresti mágnáshoz ment feleségül. Régen történt az eset, negyven év előtt. Megfordult akkor Nagyszebenben Momollo báré Bukarestből, aki egy feltűnően szép parasztleányt látott ott: Murgulov Ekatarinát. Belegabalyodott és feleségül vette. Házasságuk gyermektelen volt s mikor mindketten meghaltak, tizennégymillió lei értékű vagyon maradt utánuk. A hatóság akkor kereste a rokonokat. Vérségi rokon nem találkozott s előállott Lecca dr volt miniszter, bukaresti ügyvéd s azon a cimen, hogy távoli rokon, örököse lett a Momollóházaspárnak. A nagy örökség hire csak most, évtizedek multán jutott el Dolovára, ahol Momollo bárónénak két szegény rokona: Murgulov Matea és Jován, veritékezve túrják a földet. Persze, nem hagyják veszni jogos örökségüket s megbízták Lócz Ákos Pál dr pancsovai ügyvédet, hogy jogaikat érvényesítse. Lócz dr Bukarestbe utazott, Leccával tárgyal s valószínűleg békés egyezséggel intézi el a nagy örökség ügyét. A komáromi esel — Provokált újságírók. — A hét elején egyes lapok katonai brutalitásról adtak hirt. Az történt ugyanis, hogy Buol báró tüzérkapitány több tiszttársával mulatott a Komáromot körülvevő várak egyikének, a Sandbergnek, kantinjában. Reggeli három óra felé, amikor a társaság már igen hangos kedvű volt, a kantinos megtiltotta a pincérnek, Plum Gyulának, hogy több italt adjon a tiszteknekAmikor a pincér ezt tudomásukra adta a tiszteknek, Buol annyira földühödött, hogy köztüzéreket hivatott, azokkal a fához köttette ós az egyik közlegénynyel egy csorba borotvával megborotváltatta, hogy a bőrt is lehúzta az arcáról. A szerencsétlen megkínzott embert aléltan, vórbefagyva vitték el a kegyetlenkedés színhelyéről. A kapitány másnap a komá" romi rendőrség támogatásával hatvan koronában kiegyezett a megkinzott pincérrel, aki elhagyta rögtön a várost. A dolog azonban mégis kipattant és egy Komáromban járt újságíró részletesen megállapította, hogyan történt a brutalitás. Kellemetlen volt a dologban, hogy az ügyet a lapok a nyilvánosság előtt pertraktálták és épen nem hizelgő módon emlékeztek meg a hadseregről. Bécsből lejött a parancs Komáromba, hogy Buol vegyen magának elégtételt és provokáltassa az újságírókat. így történt aztán, hogy tegnap délután azok a lapok, amelyek ezt a fölháboritó esetet megírták, táviratokat kaptak Komáromból, amelyekben két tiszt kijelentette, hogy Buol nevében elegtételt kérnek és ezért Budapestre jönnek. Meg is érkezett az este két utászfőhadnagy é3 elkezdték körsétájukat az illető lapoknál. Az illető lapoknál arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ebben az esetben szó sem lehet arról, hogy ezt az ügyet lovagias útra tereljék. Elégtételt ez esetben a megsértett jogrend követel. Jogállamban — már pedig mi azt mondjuk, hogy jogállamban élünk — elképzelhetetlen, hogy ilyen fölháboritó kegyetlenkedés megtorolatlan maradjon. Kétségtelenül be van bizonyítva, hogy ez a hajmeresztő eset megtörtént b az is tény, hogy eddig mit sem hallottak arról, hogy Buol kapitányt megbüntették volnaSőt még ő áll elő, hogy adjanak neki elégtételt azért, hogy megírták róla az igazat. Az ujságirótestületek is egyértelműen fognak eljárni, hogy megóvják a szabad és igazságos kritika jogát DÉLMAGYARORSZAQ - — - , i .. A becsületszó halottja. — Két rejtélyes öngyilkosság. — (Saját tudósítónktól.) Két nap óta rejtelmes szenzációja van a császárvárosnak. Eltemetett titkok, misztikus részletek csapnak ki abból a tragédiából, amelynek Krokoczinszky Kázmér kapitány és az ifjú, huszonnégy éves felesége a titokzatos hősei. Két nap óta halottak, ma temették őket, de mindeddig a rejtelmek százszinü fátyola kuszálta össze az izgalmas katonatragédia szálait. A kapitányné főbelőtté magát, másnap a viruló szép asszony ravatala mellett fölakasztotta magát a férj, aki becsületszóra fogadta meg, hogy huszonnégy órán belül a halálba követi a feleségét. A hatóságok pedig hallgatnak, a rendőrség titkolódzik, az osztrák nyilvánosság elé pedig semmi sem jut erről a rejtelmes szenzációról. íme, itt vannak a rejtélyes tragédia sajátos körülményei és itt van az a levél, amelyben Krokoczinszky kapitány az élettől búcsúzott. (A ravatal mellett.) Bécs mellett, Meidlingben, a Murlingen-utca egyik villájában lakott Krokoczinszky Kázmér gyalogsági százados a feleségével. Tegnapelőtt este a fiatal házaspár, három kis gyermeke és az asszony szülei együtt vacsoráztak a villa kis erkélyén. Az asszony föltűnően jókedvű volt. Egymásután négy pohár wöslaui vörösbort ivott meg, azután magasra emelte uszályos szoknyáját, táncolva, dalolva ment föl a lépcsőn a szobájába, Két perc sem telt el, hatalmas durranás hallatszott és az asszony kétségbeesett sikoltása: — Kázmér! Ments meg! Élni akarok ... Azután halálos csönd. Mire a kapitány és az asszony szülei fölrohantak, Krokoczinszkynó halott volt. A férjet irtózatosan megtörte a huszonnégyéves szép asszony halála. §iró- és nevető-görcsökbe esett, véresre harapta az ajkát, a haját tépte és a körmével ugy fölmarta az arcát, hogy csupa aludt vér volt. Az asszony szülei a boldogtalan embert pillanatra sem hagyták magára. Az öngyilkos asszony holttestét a szalonban helyezték ravatalra. Krokoczinszky kívánságára fehér menyasszonyi ruhájába öltöztették és ráadták ezreket érő ékszereit. A falakat fekete posztóval vonták be és huszonnégy gyertya lobogó fénye világította meg a koporsóban nyugvó sápadt arcot. A kapitány egész éjszaka virrasztott a halott mellett. Leült az ágya szélére és mereven bámult halott nejére. A szobaleány, Frank Elza, ott virrasztott mellette és egy pillanatra sem hagyta el a zokogó férjet. Délelőtt a százados kiment a halottasszobából. Bezárkózott a felesége öltözőszobájába és leveleket irt. Később felöltözött teljes diszbe és este hét óráig nem mozdult a ravatal mellől. Ott állott mereven, keze a kardja markolatján, glédá'oan, mintha őrségen lenne. Hét óra után visszament a felesége szobájába és magára zárta az ajtót. A szobaleány kétszer is bekopogtatott és amikor feleletet nem kapott, a tisztiszolgával betörték az ajtót, Késő volt. A százados élettelenül függött a nagy öltöző-tükör előtt, a villamosvezeték drótján. Rémülten rohantak oda, levágták és sirva jelentették az ujabb tragédiát egy öreg házaspárnak . . . (A szavamat adtain . . .) A fehérbutoros asszonyszobában, egy kis toalett-asztalkán lila pecséttel leragasztott levél feküdt. A borítékon férfias vonásokkal ez a sor volt: Az adott szó kötelez. A szerencsétlen embert a felesége mellett helyezték ravatalra. A levélben, amely négy sűrűn teleirt oldal, a rejtelmes cselekedetéről ezeket írja Krokoczinszky Kázmér: Becsületszavamra Ígértem meg boldogult feleségemnek, hogy követni fogom a halálba. Az adott szó szentsége kötelez. Közösen határoztuk el, hogy megválunk az élettől, elmegyünk egy más világba, ahol nincsenek aljas szenvedélyek, nem ül diadalt az érzékiség a lélek fölött, ha1910 augusztus 8 nem béke van, boldogság és szent szerelem... A gyermekeimet is meg kellett volna váltanom a földi élet szenvedéseitől, de ehez nem volt erőm. Gyáva voltam ahoz, hogy megöljem őket, — pedig megígértem a feleségemnek, hogy megteszem. Huszonnégy óra időin volt az életre, feleségem halála után; mindent elintéztem, az ezredpararcsnokságnak bejelentettem öngyilkosságomat. Vigyázzatok gyermekeimre, kivált a fiukat neveljétek szigorú erkölcsben, távol minden kísértéstől.. . Azután a felesége szüleitől búcsúzik a kapitány, aki egyetlen szóval sem érinti, miért keresték ketten a halált. (Beszélgetés az asszony szüleivel.) Egy ujságiró ma délelőtt kiment Meid!ingbej a százados feleségének szüleihez. A Meidlingenutca ötvenegyes számú villájában laknak. A bejárat kertre nyilik, ahol szebbnél-szebb rózsák virítanak. A verandán ülnek a szülők, két öreg ember, akiknek szeméből már kifogytak a könyek. Tompa, akadozó hangon beszélnek: — Negyvenkét éves volt a vőnk, Krokoczinszky Kázmér. Hat év előtt vette feleségül tizennyolc éves leányunkat. A legboídogabban éltek és két kis fiuk meg egy nyolchónapos leányuk volt. Nem veszekedtek, még csak nem is vitatkoztak. A százados imádta és a bálványozásig szerette a nejét. Nem mult el hét, hogy ujabb és ujabb fotográfiákat ne csináltatott volna az asszonyról. A tavaszszal pedig egy festővel lefesttette. A képekkel teleaggatta a lakást, amely valóságos temploma volt az aszszony szépségének. — Mi lehetett a rejtélyes tragédia oka? A kapitány talán kártyás volt és veszteségek érték, mert tiszttársai erről is beszélnek . . . — Szó sincs róla! — tiltakozott az após. — De ha játékos lett volna és nagy összegeket veszt, én szívesen fizettem volna ki. Inkább azt hiszem, hogy valami sajátságos lelki idegesség okozta a borzasztó, hihetetlen bajt . . . Arra is gondolunk, hogy szegény vőm az utóbbi időben okkultista lett ós folyton bújta a rejtelmes dolgokkal foglalkozó okkultista könyveket. Meg is tanult svédül, hogy eredetiben olvashassa a svéd irók ilyen tartalmú, idegizgatő, lélekgyötrő könyveit. Nem mondhatok mást uram: a gyermekeink tragéd;ája rejtély mielőttünk is. A boldogságuk tetőpontján dobták el maguktól a fiatal életüket . . . Emberszivek szakadnak meg, ha ezt a két szenvedő öreget látják. Meg nem érthető tragédiák, titkos rejtelmek árnyékai suhannak át a verandán, ahol most altatnak egy nyolc hónapos kis leánykát. Három kis árva között az a legfiatalabb és a legszerencsétlenebb. BELPOLITIKAI HÍREK. A marosíorda! botrány. Marosvásárhelyről jelentik: Erősdy Sándor főispán, mint a közigazgatási bizottság elnöke, ma közölte Költő alispánnal a belügyminiszter felfüggesztő rendeletét. Köllő még ma délután eltávozott hivatalából, amelyet Balla főjegyzőnek adott át. A belügyminiszter intézkedése nagy megnyugvást keltett a megyében és dicsérik a főispánt erélyességeért. Amennyiben az ellenzéki tagok által tizenegyedikére összehívott közgyűlésen a bizottsági tagok megjelennének, a főispán karhatalommal oszlatja föl a közgyűlést. A képviselőház utolsó ülése. Holnap délelőtt tizenegy órakor tartja a képviselőház a szünet előtt utolsó ülését. A napirenden csak a főrendiház üzenetének átvétele áll, de ezenkívül — szombat interpelláciős nap lévén — interpellációkra is van kilátás. így a komáromi katonai brutalitás és a marostordai állapotok miatt várhatók mozgalmas események. A kormány a mára hirdetett minisztertanácsot is holnapra halasztotta, hogy a parlamenti ülésszak teljes befejezése után állapodjék meg a szüneti munkában. A képviselőház szünete szeptember huszonhatodikáig fog tartani. Föloszlatják a horvát tartománygyűlést. A horvát válság dolgában legközelebb döntő fordulat áll be. A bán ugyanis