Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-04 / 63. szám

1910 augusztus 4 DÊLMAGYARORSZAG 13 ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállítót árban uásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TERII és KOCSIS reskedőknél SZEGED, DUGONIC -TÉR 1. SZ. Mindennemű legolcsóbb beszerzési forrása Jutkouics Géza ta-és s'él"elepe 1LUB-SD8® 41. Siztos hatású szer a Franki-féle HAJSZESZ Kitűnő szeplő stb ellen a fa FranKI-félc SERA1L-CRÉME g |HAJHULLAS| | ARCZSZEPITÖ 1 ellen. A hajkorpát eltávolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2 kor. Ártalmatlan ! 1 tégely |j áralK.Hozzávalószap- 13 pan 70 fill. Pouder 1 kor. || stó fMMl ANTAL gyógyszer- 1 Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. E Árjegyzék ingyen és bérmentve Előre ! Vigyázz ! Előre ! KLEIN ÉS TÚRSfl a legolcsóbban beszerezheti mindenki kedvező részletre a legjobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm nagy hanglemez 2*50 K. A legújabb felvételek: Ujjé a ligetben! Weísz Adél. stb. KuptsK. Telefon 59. NQOV mecfioiiai jovitó-mOliBly. Speciol Irűgépjoviíá-niOtiely Külön vezetéssel Árjegyzék ingyen és bérmentve ügyvédi irodáját VALÉRJA-TÉR 10. SZÁM (Bokor-palotába) heiyezíe át. REGÉNYCSARNOK. A királyné kincsesládikája. Irta Lagerlöf Selma. I. A püspök magához hivatta páter Verneau-t. A legnagyobb mértékben kinos ügyről volt sző. A pátert kiküldték prédikációt mondani Charleroi vidékének egyik gyártelepére, ahol éppen nagy sztrájk dühöngött; a munkások meglehetős féktelenül és izgága módra viselkedtek. Páter Verneau beszámolt a püspöknek arról, hogy alig tette lábát a „fekete föld"-r'e, egyik munkásvezértől levelet kapott, melynek értelmében szabad volt ugyan beszédjét elmondania, de ha „prédikációjában Istent merné emlegetni — akár nyíltan, akár ravasz kerülővel — akkor zenebona lesz a templomban." Mikor a szószékről szemügyre vettem a tömeget, — magyarázta a páter, — pillanatra sem kételkedtem abban, hogy meg is teszik, amit Ígérnek. Páter Verneau apró, száraz emberke volt. A püspök ugy tekintett le rá, mint valami alacsonyabb rendű lényre. Az ilyen borotválatlan, kissé piszkos külsejű, jelentéktelen arcú barát persze hogy gyáva. Hiszen fél még tőle is, a püspökétől. — Azt is jelentették nekem — szólt az egyházfő — hogy ön teljesítette a munkások követelését. Aligha kell hangsúlyoznom . . . — Monseigneur — vágott közbe teljes alázattal a páter — azt hiszem, helyesen cselekszik az egyház, ha ott, ahol lehetséges, kitér a zavaró törekvések elől. — Jó, jó, de olyan templom, amelyben nem merik Isten nevét emlegetni . . . — Hallotta, monseigneur, a prédikációmat? A püspök fel s alá járt szobájában, hogy lecsillapodjék. — Ön természetesen betéve is tudja? — Természetesen, monseigneur. — Mondja hát el, páter Verneau, ahogy ott mondta. De szórói-szóra, teljes hűséggel. A püspök egy karosszékben foglalt helyet. A páter elébe állt. — Polgártársak és polgártársnők! — kezdte s előadásainak rendes modorát vette föl. A püspök összerezzent. — Szeretik, ha így szólítják őket, monseigneur. — Nem tesz semmit, csak folytassa! — mondta az egyházfő. A püspök testén halk borzongás futott végig. Az a két szó csodálatos módon szeme elé rajzolta a helyzetet. Látta a „fekete föld" gyermekeinek gyülekezetét, melyhez páter Verneau szavait intézte; látta a durva arcokat, a rongyos öltözékeket, a szilaj jókedvet; látta a tömeget, melyre senkinek sem volt gondja. — Polgártársak és polgártársnők ! — kezdte újból páter Verneau. — Él itt a mi országunkban egy császárné, név szerint Mária Terézia. A legkiválóbb uralkodónő, a legbölcsebb, legjelesebb, ki valaha Belgium trónján ült. Más uralkodót, polgártársak, utódja követ a biborszéken, maga elveszti hatalmát a nép fölött. Mária Teréziával nem így áll a dolog. Elveszthette trónját Magyarországon és Ausztriában, másokra szállhatott Brabant és Limburg, de soha Westflandria hü. grófsága. Westflandriában, hol legutóbbi éveimet töltöttem, ma sem ismernek más uralkodót, csak egyet, Mária Teréziát. Hogy Lipót király Brüsszelben él, tudjuk, de mit sem gondolunk vele. Mária Terézia nralkodik a távol tengereken. Főkép pedig a halászfalvakban. Minél meszszebbre kerül valaki a tengeren, annál nagyobbnak látja a nemes császárné dicsőségét. Nem dönthette meg hatalmát sem a nagy forradalom, sem a császárság. Nem volt erre elég hatalma a hollandusoknak sem. Hogy is dönthették volna meg ! A tenger gyermekeiért nem tettek ők annyit, hogy a nagy császárné működésével össze lehetett volna hasonlítani. Mit nem ajándékozott a fövénypartok népének! Polgártársak, nem lehet azt fölbecsülni! Uralkodásának kezdetén, körülbelül százötven évvel ezelőtt, utazást tett Belgiumban. Meglátogatta Brüsszelt ós Brüggét, elkerült Liégebe, Louvainbe s mikor már elegendő nagy városban, szoborral ékes városházban telt gyönyörűsége, kivonult a tengerpartra, hogy megismerje a tengert és a homokzátonyokat. Nem volt vigasztaló az eléje táruló látvány. Kénytelen volt belátni, hogy a tenger nagyobb, hatalmasabb, semhogy emberi bátorság küzdelembe szállhatna vele. Látta a segélytelen, védtelen partokat, a tömérdek homokzátonyt, melyeket egykor a tenger árja borított s újból is elboríthatott; a szétesett, besüppedt töltéseket. Látta a sással, kákával benőtt, elhomokosodott kikötőket, a mocsarakat, a homokzátonyok partján épült, víharroncsolta halászkunyhókat, melyek valósággal oda voltak vetve a tenger tombolásának; a roskatag, nyomorúságos templomokat, melyeket a partról messzire, futóhomok és vadzab Időtlenségébe űzött a tenger haragja. Egy teljes napot töltött a nagy császárné a tengeren; meghallgatta az áradások és elmosott falvak bus történetét; megnézte azt a helyet, hol a kis országnak egy jókora darabja a tengerbe szakadt; elhajózott oda, ahol a hagyomány szerint egy ősi templom áll a tenger mélyében és végül fölsoroltatta azok nevét, kik a vízbe fúltak, állatok seregét, melyek a hullámok közt vesztek el, midőn a tenger romboló ereje legutóbb végigsöpörte a zátonyokat. Egész napon át azon járt a jó császárné csöndes gondolatja: mikép segíthetnék a zátonyok szegény népén? Nem tilthatom meg a tengernek, hogy föl ne tornyosuljon és alá ne szálljon; nem hagyhatom meg neki, hogy a partokat alá ne ássa; nem köthetem meg a szelet, nem parancsolhatom meg neki, hogy a halászbárkákat föl ne borítsa; nem űzhetek halakat a halászok hálóiba s a parti vadzabot sem varázsolhatom tápláló búzává. Nincs oly királya a világnak, ki ezt a szerencsétlen népet megoltalmazhatná balsorsától. Másnap vasárnap volt, a királyné misét hallgatott Blankenberghében. A Dunkerque és Sluis közti területről özönlött a zátonyok népe, hogy jótevőjét láthassa. Mise előtt a császárné körüljárt s elbeszélgetett a néppel. Az első, ki útjába került, a nieuporti kikötőmester volt. — Mi újság városodban? — kérdé a császárné. — Semmi különös — válaszolt a kikötőmester. — Legfölebb, hogy Artsens Cornelius csónakját az éjjel fölborította a vihar. Szegény embert ma reggel találták meg a parton; csónakja orrán lovagolt. — Még szerencse, hogy életét megmentette — jegyezte meg a császárné. — Senki sem tudhatja, szerencse-e? Mire szárazra hozták, kitört rajta a téboly. — Persze, a félelemtől? (Folytatása és vége következik.) Felelős szerkesztő: Róna Lajos. Lapkiadó-tulajdonos: Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat részvénytársaság. Nyomatott Szegeden a Délmagyarország hirlapés nyomdavállalat részvénytársaság körforgógépén. Iskolai hegedűk kitűnő hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5. 6, 8, 10 forintért ¿s feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feljebb Iskolai és harmoniumok az összes zenekari és mfl.7„Vbr^„l:ÍBben.a üj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 30 forinttól so^crintSuebb. Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vil«jj leghíresebb művészeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányú uj és átjátszott zongorák és pinniuúkban. Régi zongorák és egjéb hangszerek ujakra becseréitetnek. Zongora kölcsönző intézet. Teljes zenekarok leiszerelése kedvező feltételek mellett, 'l'ornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére cs. ÉS hír. udvari tiongsiergyár íöiiileléta BUDAPEST. Hl., Ráhöczi-üf 38. Képes árjegyzéket (minden cikkrBl külBn) ingyen küldünk, csak meg kell irni, hogy miféle hangszerről kívántatik az árjegyzék. ff GYARTE Szegeden a főraktár Mérey-utca 3. sz. a. van Serfőzde Részvénytársaság Temesvár, az ország egyik legelőkelőbb sörgyára. Gyárt: Ászok, udvari, márciusi, dupla márciusi, korona, bajor, szent Erzsébet és másfajta söröket kiváló minőségben, a A sörök rendkívül jóizüek, zamatosak és ezért több kitüntetést is nyertek