Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-04 / 63. szám

1910 augusztus 4 D£LMAGYARORSZAG 11 SZÍNHÁZ. MŰVÉSZET * A Vigszinpad műsora. A szegedi kabaré e heti slágere a Faun és a Nimfa cimü szenzációs muíaivány, amelyet a hires Professzor Burghardt mutat be három szereplővel. A nagyhatású, bámulatos mitológiai jeleneten kivül megérdemelt sikere van A fürdőkádban cimü bohózatnak, amelyet K. Hegyi Lili, Pálffy Mariska és Földes Dezsi játszanak el. Vágó Géza és Badó Sándor szellemes kupiéin ésabrilliáns artista-mutatványokon kivül több értékes száma van a kabarénak. * Mariházy társulata Makón. Mariházy Miklós, a kecskeméti szinház igazgatója tegnap bejelentette a makói szinügypártoló-egyesület elnökségének, hogy e hó huszadikán megkezdi Makón hat hétre terjedő szinielőadásait. Egyben jelentette Mariházy Miklós azt is, hogy társulatát a legjobb erőkkel szaporította. A társulat titkára már a napokban Makóra megy és megkezdi a bérletek gyűjtését. * Kapuzárás a nagyváradi színkörben. Vasárnap volt az utolsóelőtti előadás a nagyváradi színkörben. Valószínű, hogy a roszszul épített színkörben a szünet után nem is fognak többé előadást tartani. A vasárnapi bucsuest alkalmából meleg ovációkban részesítette a közönség Hajnal Györgyöt, aki a temesvári társulathoz szerződött el. Hires szerepét, a Wallenstein hadnagyot játszotta a Tatárjárásban. Az aréna zsúfolásig tele volt. A közönség több ízben percekig tapsolta a népszerű művészt. •— Hasonlóképen szeretettel búcsúztatta el a publikum Bartkó Etelt, aki igen kedves emlékeket hagyott Nagyváradon. Temperamentuma, intelligenciája ujabb szép sikerekkel kecsegtetik. — Rendkívül meleg ünneplés járt ki a Tatárjárás előadásán Fenyő Emilnek is, akinek izmos tehetsége a nagyváradi színpadon bontakozott ki. — Hétfőn volt a kapuzárás az arénában. A karszemélyzet jutalomjátékára a Pálinkát adták. Fehér Gyula, a kolozsvári Nemzeti Szinház drámai hőse, a nagyváradi közönség kedves ismerőse lépett föl vendégképen s klasszikus játékával viharos tetszést aratott. * A bajai szinház. A bajai színházban köze. pes érdeklődés mellett működik Krémer Sándor társulata. A társulat elég jó, a műsor is változatos, a közismert uj operetteket sorra mutatják be. Szerdán az * Arany virág"-ot játszották Peterdi Etel jutalomjátékául. Csütörtökön a „Gésák", pénteken félhelyárakkal „Luxemburg grófja", szombaton „Cigánybáró", vasárnap délután „Hófehérke", este a „Csöppség" van mű. soron. * Krecsányi Ignác és a nyugdíjas színészek. A temesvár—budai színtársulat érdemes igazgatója nemcsak színpadi működésével szolgálja a magyar színészetet, hanem azzal a lelkes munkával is, amelyet a magyar színészek egyeteme érdekében a Szinészegyesületben kifejt. így Ő volt az, aki a belépő-jegyek után szedendő százalékok eszméjét fölvetette és keresztülvitte, amiért is most számos nyugdíjas nevében Fehérvári Ottó nyugdíjas színész az alábbi levélben üdvözölte: Nagyrabecsült Igazgató Ur! Fogadja a kisnyugdíjasok, a magam és hasonló kollegáim nevében ez utón hálás köszönetünket azon jótéteményeért, melyet eddig az érdekünkben kifejtett és eddig is a pótjegyek szedése által oly jelentékenyén gyarapította a majd általunk élvezendő összeget. Ez sok könnyet fog felszárítani; e tettével is nemes szivét mutatta ki 4s áldják, áldjuk mindannyian — a Mindenható adjon hozzá erőt, egészséget. Ha a kimutatásban látják a Krecsányi nevet, ki mindenben előljár a színészek ügyében, ebben is követni fogják a vezért s akkor Ön is velünk együtt boldog lesz, mert elmondhatja: „Mint sok másban, ebben is előbbre vittem a színészet ügyét." Mi nyugdijasok pedig áldani fogjuk nemes szivét és Hamlettel mondhatjuk : „Nincs egyebünk jókedvünknél" s ekkor mi is boldogok leszünk. Mély tisztelője Fehérvári Ottó, Szentendrén. * Magyar művészek Osatendében. őfelsége nyolcvanadik születésnapját az osztendei Kursaal zeneigazgatósága túlnyomó részben magyar és osztrák szerzők müveiből összeállított nagyszabású diszhangversenynyel ünnepli meg, amelynek vezetésére Hubay Jenőt, a világhírű művészt kérte föl. A műsoron Goldmark, Hubay, Smetana, Mihalovicb, Herzfeld, Buttykay és Dworak legkiválóbb müvei szerepelnek. E díszhangversenyben való közreműködésre az igazgatóság fölkérte Sándor Erzsit, a magyar királyi Operaház művésznőjét, aki Bánk-bán-ból a tiszaparti jelenetet s Hubay Kremonai hegedüs-éből a madárdalt énekli, úgyszintén Linda nagy áriáját. A művésznő még több hangversenyben lép föl; másodszor augusztus 32-én. A hangversenyeket a legnagyobb érdeklődés előzi meg. x Szeged város jövő évi költségvetése. Lázár György dr polgármester átiratban fölhívta Fajka János fö'számvevőt, hogy az 1911. évi városi közköltségvetést augusztus huszonötödikéig készítse el, hogy azt a pénzügyi bizottság és a közgyűlés rendes idö'ben letárgyalhassa. x A szigorú polgármester. Lázár György dr polgármester szerdán két szigorú rendeletet adott ki. Mind a két rendelet Völgyesy János városi gazdásznak szól, aki utasítást nyert, hogy a város tanyáira engedély nélkül ne ereszszen be kirándulókat és a város hintóit ne adja oda azoknak a tisztviselőknek, akiknek erre nincs engedélyük. Ugy az alsó-, mint a felső" tanyai várostanyát ugyanis magánkirándulók egyszerűen szállodának használták s egyes városi alkalmazottak a város fogatait egyszerűen ingyen-fiákkernek használták. A polgármester fegyelmi vizsgálat terhe mellett tiltja meg mind a két jogosulatlan kedvezmény igénybevételét. A rendelet megjegyzi, hogy polgármesteri engedélylyel a város tanyái is, meg a fogatok is igénybe vehetők. x A gépészek minősítése. Az idők jelének lehet tulajdonítani a szegedi kerületi iparfelügyelőségnek a város tanácsához intézett mai átiratát. Az iparfelügyelőség arra kéri a tanácsot, közölje vele, hogy a városi műszaki telepeken foglalkozásban levő gépészeknek milyen és mekkora a kvalifikációja. Nyilván a sürü egymásután következő kazánrobbanás (legutóbb a beocsini) érlelte meg a szegedi iparfelügyelőségben, hogy a gépészek iskolázottságát és képesítését nyilvántartsa, Ez az intézkedés humánus és szociális célzatánál fogva szimpátiát biztosit az iparfelügyelőség részére. x A Kossuth Lajos-siigárut rendezése. Szeged város tanácsának gazdasági ügyosztályában szerdán tartották meg az árlejtést a Kossuth Lajos-sugárut rendezésére. A versenytárgyalásban tizenegy pályázó vett részt. Az eredményt csütörtökön hirdeti ki az árlejtező bizottság. A Kossuth Lajos-sugárutat az idén a kisköruttól a Damjanich-utcáig rendezik. A nagykörűiig rendes kockakövezettel látják el a sugárutat, azontúl a Damjanich-utcáig kétoldalt kocsijáró, középütt pedig park létesül. x A fedőanyag. Szeged város közigazgatási bizottsága a makadámutak burkolására, illetve fönntartására a Guttmann báró által szállításra ajánlott zuzalék-követ rendelte meg. Roheim Károly által az ez ellen a határozat ellen beadott fölebbezést a kereskedelemügyi miniszter elntasitotta. A F. M. K. E. közgyűlése. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület augusztus hó buszonnegyedikén délelőtt tizenegy órakor tartja huszonnyolcadik évi rendes közgyűlését Érsekújvár városában. A közgyűlés napirendje a következő: Elnöki megnyitó. Az ügyvezető alelnök beszámolója, Az elnökség évi jelentése és az igazgató-választmány kapcsolatos határozati javaslatai. Az egyesület számadásai és költségvetése. A nyitrai közművelődési ház építési költségeire fölveendő 300,000 koronás kölcsön ügye. Az 1911. évi közgyűlés helyének meghatározása. Indítványok. A „Tisztviselő Újság", amely eddig Szabadkán jelent meg, augusztus elsejétől kezdve Kiskunhalason fog megjelenni. A Szabadkán kiütött Dyomdászsztrájk miatt a lap mintegy két hónap óta akadályozva volt a megjelenésben. Kiskunhalasra csak ideiglenesen helyezték a lapot, amelyet rövid idő múlva a fővárosba helyeznek. APRÓSÁGOK, 53 Biharmegyei suszterből milliomos. Belényes városának érdekes szenzációja van. Egy kis töpörödött emberke jött oda látogatóba rokonaihoz, távoli atyafiaihoz. — Stern Lajos vagyok, chicagói áruháztulajdonos, — mondta az ismeretlen férfi. Az öregebbek hamar ráismertek. — Stern, a szombatsági suszter. Tényleg ő volt az. Ezelőtt tizenöt-hu6z évvel vándorolt ki Amerikába, ahol szorgalmas munkájával óriási vagyont szerzett. Feleségével együtt jött most haza Európába, sőt egyenesen Belényesre, hogy rokonait kis ajándékkal örvendeztesse meg. A rokonok állítása szerint százhúszezer koronát osztogatott ki a család tagjai között. A belényesiek persze nagyon kíváncsiak, hogy mikép lett a kis szombatsági szegény suszterből milliomos és nagyon vallatják, hogy miként gazdagodott meg. Stern Lajos, Szombatság volt susztere pedig csak enynyit mond a kíváncsiaknak : — Dolgoztam, fiaim. De bizony itthon Magyarországon azt nem igen lehet megérteni, hogy igy milliók is támadhatnak. ^ Egy Hoyos gróf a iuayerlingi tragédiáról. Szabadka város egyik vendégfogadójának pár nap óta érdekes vendége van: Hoyos József gróf őrnagy, akinek hasonnevű nagybátyja azon kevesek közül való volt, akik a teljes bizonyosságot tudták Budölf trónörökös katasztrófájáról. Az egyik szabadkai lap tudósítója fölkereste a grófot és megkérdezte tőle, beszélt-e neki valamit nagybátyja a mayerlingi titokról. — Igen! Sokszor siratta el a trónörököst, akivel nagyon jó viszonyban volt, de hogy mi történt azon a végzetes éjszakán, arról hallgatott. Egyszer megkértem, hogy mondja el nekem, mi az igaz a sok szóbeszédből. A nagybátyám — jól emlékszem rá —• ezt mondta: — Nem mondhatok semmit, megfogadtam, hogy soha senkinek se szólok róla. — Én akkor esküvel Ígértem József bátyámnak, hogy soha senkivel nem közlöm a titkot, de ő erre csak azt válaszolta: — Mit ér nekem a te esküvésed és mit ér neked a titok, ha csak a tiéd? És nem mondott el semmit. Pedig ha van ebben az ügyben titok, ezt ő mind legjobban ismerte. Egyszer az udvarnál is szóvá tettem. Ez akkor volt, amikor nagyon sokat beszéltek a tragédiáról. Nekem az volt a véleményem, hogy hivatalosan nyilvánosságra kell hozni az egész ügyet. Őszintén, ugy, ahogy megtörtént. Egy-két hónapig talán kellemetlen volna a dolog, főként a felséges úrra, akit nagyon mélyen lesújtott a katasztrófa, de aztán elülne* a sok szóbeszéd. Ámde az udvarnál helyesebbnek tartják, — ngy látszik, — hogy titok födje Mayerlinget. Orth János verse. A bécsi lapok az Orth Jánosról szóló legendák alkalmából fölelevenítik a herceg egy költeményét, melyet 1887-ben irt Karlsbadban. Orth János a verset egy Anna nevü kisasszonynak ajánlotta, aki mindennap a Pupp-kávéházban reggelizett. A herceg mindennap egy szál rózsát vitt az ifjú hölgynek, aki csak nagysokára tudta meg, hogy a virágokat egy eléven hercegtől kapja. Egyik reggelen ismét rózsát tett a herceg a leány asztalára és akkor vette észre, hogy keblén már van egy szál virág. A herceg leült és verset rögtönzött a kővé vált rózsáról. (A karlsbadi viz tudvalevőleg mindent megkövesit, amit beledobnak.) A hercegektől nem kívánhatjuk úgysem, hogy tökéletes szépségű verseket Írjanak, hiszen ez a polgári költők kiváltságos mestersége, azért szószerinti fordításban adjuk a költeményt és még az eredeti formahibákat ia meghagyjuk. A költemény szövege igy szól: Annának. Reggel, hogy ragyogott a nap sugára, Rózsát tettem az asztalára. Szivem dobogni kezdett, arcom elpirult, Mert keblén egy más rózsa virult, „Egy öreg ur adta, mindjárt le is tépem." „Nem csalhatsz meg engem, beszélhetsz te nékem." Azzal a rózsát a hullámokba dobtam És a rohanó viz elragadta ottan, Kővé vált a rózsa rózsaszínű szirma, És ez a kőrózsa olyan, mintha sima. Igy van a szívvel is, ha kővé nwred, Hideg, mint a márvány, de azért szeret. A katonatiszt és a civil. Paulik Gézi szomorú sorsa folytán érdekes és jellemző esetek.