Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-31 / 84. szám

1910 augusztus 31 DÉLMAGYAROftoZAGl 7 Nem birom tovább azokat a borzalma­kat elviselni, melyek minden éjjel elfognak. Mivel nem látok már magam előtt semmi reménységet és pénzem fogytán van, elha­tároztam, hogy ma éjjel a fedélzetről a vizbe ugrom. Tudom, hogy életedet megza­vartain, de remélem, hogy egy napon meg fogsz nekem bocsátani. Utolsó szerelmes üdvözlettel a Te H-od. Ezt a kártyát — folytatta a detektiv-fel­ügyelő — Crippen kézitáskájában találtam. Két­ségtelen, hogy ez a Crippen irása. De itt van pgy másik kártya, melyből azt lehet gyanítani, hogy Crippen szeretőjével együtt akart ön­gyilkos lenni. A kártyán Crippen írásával ez áll: Várjunk-e még éjjel tiz-tízenegy óráig ? Ha nem, hát meddig ? Erről a kártyáról Crippen nem akar fölvilá­gosítást adni. A detektiv-felügyelő azután el­mondotta még, hogy mikor a „Megantic" hajón jöttek vissza Londonba, Crippen arra kérte őt, engedje meg, hogy találkozhassék miss Le Neve-vei. — Elfogatásom óta — mondotta Crippen a detektiv-felügyelőnek — nem láttam miss Le Nevet. Nem tudom hova fognak fejlődni a dol­gok; lehet, hogy minden jól fog menni, lehet, hogy rosszul. Tatón sohasem fogom látni őt és ezért kérem, engedje meg, hogy találkozhassam vele. Nem fogok vele beszélni, csak épen látni akarom. Egyedüli vigaszom volt a nehéz napokban. Dew nem engedte meg a találkozást és Crip­pen csak Liverpoolból Londonba jövet, a vasutón láthatta rövid ideig miss. Le Nevet. Newton ügyvéd kérdéseire a detektiv-fel­ügyelő azt válaszolta, hogy Crippen elfogatása óta teljesen nyugodt volt. Az elnök ezután hétfőre halasztotta a tár­gyalás folytatását. Miss Le Neue atgja. ­A tárgyalás alatt érdekes epizód történt. Mi­kor Miss Le Neve atyja a tanuk padjára lépett, kijelentette, hogy beszélni kiván leányával. A leány védőügyvédje ellenezte ezt. A védőügyvéd és az apa között ekkor heves szóváltás támadt. A detektiv-felügyelő ekkor azt ajánlotta, hogy kérdezzék meg Miss Le Nevet, akar-e beszélni atyjával. A leány kijelentette, hogy csak akkor beszél apjával, ha az a történtekről nem tesz említést. Ezt megígérte az apa és a találkozás megtörtént. Mikor a tárgyalás végével Miss Le Neve szü­lei egy oldalajtón távozni akartak a törvény­széki épületből, a tömeg fölismerte őket és zajosan tüntetett ellenük. Kénytelenek voltak egy korcsmába menekülni, ahonnan a rendőrség védelme alatt kocsira szállottak és a tömeg ujabb zajos tüntetése közben hazahajtattak. A telegráfon — UJ vivmány a technikában. — (Saját tudósítónktól.) A mult heten fejezték be Kopenhágában a nemzetközi, mérnök-kon­gresszust, amelyen Poulsen Waldemár, az is­mertnevü dán mérnök és föltaláló óriási sike­reket ért el legújabb találmányával, a telegra­fonnkl. A kongresszuson minden szónok anya­nyelvén beszélt és igy sok bajjal járt volna a nagy tudományos értékeket adó beszédeknek gyorsírással való megörökítése. A nagy mun­kát megnehezitétte volna az is, hogy a beszé­dek gyorsírásához és visszaadásához nagy adag műszaki tudás is kellett volna: A nehézségek elhárítására a kongresszusi tanácskozások megkezdése előtt Poulsen mérnök ajánlotta» hogy gyorsírók helyett, az ő telegrafonját hasz­nálják a beszédek megörökítésére. A kongresz­szus ehez hozzájárult és most, a nagyjelentő­ségű tanácskozások befejezése után arról ér­tesítenek, hogy Poulsen legújabb találmánya a gyakorlatban teljesen bevált, beszélgetések, sőt egész szónoki beszédek . megörökítésére föltét. lenül alkalmas. A telegrafon teljesen egyszerű készülék, használásához alig kell több szakértelem, mint a telefon és a fonográf használásához. Keres­kedőknél különösen azért van nagy jelentő­sége, mert ha nem találják a lakásán, a telegra­fon a vidékről jött üzenetet fölveszi és a szer­kezet megindítása után nyomban visszaadja. A telegrafon a beszédet évekig megőrzi, ami a kereskedelmi élet szempontjából ujabb jelen­tőséget ad a kitűnő készüléknek. A telefon kagylójában, amelyet . beszélgetés alkalmával a fülhöz kell tartani, elektromágnes van. A telegrafonnál azonban a kagylót nem tartjuk a fülhöz, hanem megfelelő berendezés segítségé­vel hosszú, zongorahur-vastagságu acéldrótot huzunk az elektromágnesen keresztül. Amily mértékben gerjesztődik az elektromágnes a beszélgetés alkalmával, olyan mértékben n}ág­neseződik a rajta áthaladó acéldrót. Ez az acéldrót aztán az egész beszélgetést mágnes­ség alakjában fölfogja és évekig is megőrzi. A kopenhágai kongresszuson elővigyázatból minden szószék elé két telegrafont tettek, ame­lyek mindegyike tiz perces beszélgetés fölvéte­lére alkalmas acéldróttal volt fölszerelve. Elő­ször az első telegrafont kapcsolták be. Amikor ennek drótja „lefutott", egy egyszerű átváltó se­gítségével rögtön a másik készülőkét hozták működésbe. Ily módon teljes tiz percnyi idő volt a lefutott acéldrótnak ujjal való kicseré­lésére és a beszéd folytatólagos fölvételéhez való előkészítésre. A drótokat azután sorrend­ben elrakták. Később e beszédeket szakértő mérnökök „lehallgatták", papírra vetették és kitűnt, hogy a beszédeket nemcsak szószerint hűen, de tartalmilag is tökéletesen adja vissza a telegrafon. Hogy mily hatalmas munkát végzett a tele­grafon a kongresszus alkalmával, legjobban ki­világlik abból, hogy az összes beszédek mintegy negyven óráig tartottak és az összes beszéde­ket a telegrafonnal vették föl. A fölhasznált drótok hossza összesen kétszázötven kilométer. Alig kezdték Edison találmányát, a fono­gráfot az irodai használatra átvinni, amidőn a főnök a gyorsíró helyett a „gépnek" diktálta fontos intézkedéseit, máris kiszorítja egy ujabb,: tökéletesebb, főleg egyszerűbb készülék a kor­szakalkotó gramofont. Ez a telegrafon, amely hüebben, tisztábban és olcsóbban adja vissza és örökíti meg a hangot, a beszélgetést, a szó­nokok beszédjét. Hadüzenet Görögországnak ? Késő éjszaka Szalonikiből kalandoshangu távirat érkezik, amely bizonyára óriási konsternációt fog kelteni egész Európában, anélkül, hogy hitelességében egy pillanatra is hinni lehetne. A távirat szerint Méhnied Sefket pasa, török hadügyminiszter négy tartalékos hadosztály sürgős mozgósítását rendelte el és evvel kapcsolatosan hire fu­tott, hogy Törökország még a holnapi nap folyamán megüzeni Görögországnak a há­borút. A porta el van szánva, hogy abban az esetben, ha a Görögország ellen való akció sikerre vezet, leszámol Bulgáriával is. Ezekben a percekben ezt a vésztjósló híradást ellenőrizni lehetetlen. Gyanússá teszi némileg a táviratot, hogy Szalonikiből jön, ámbár a kikötőváros a centruma az ifjutorököknék, akik jól vannak értesülve az uj éra minden szándékáról. Annyi bizo­nyos, hogy Törökország minden irányban és minden módon fölkészült az esetleges háborúra. Az utóbbi időben, meglehetős csöndben, rengeteg megrendelés érkezett Konstantinápolyból az európai fegyvergyá-. rákhoz és a hadiszerek egyrészét a porta már át is vette. Tegnap is jelentették Lon­donból, hogy az Armstrong-gyárban több hadihajót akar építtetni a török kormány? amely Törökország lövőjének nézőpontjából a végletekig ragaszkodik Kréta szigetéhez. Egyébként pedig, ha a szaloniki-i távirat igaznak bizonyul, akkor az európai kon­stelláció teljes fölfordulásáról van szó. Mert akkór nyilvánvalóvá válik, hogy a porta szakit a védőhatalmakkal. Akkor Hakky bég nagyvezérnek Aehrenthal grófkülügymi­niszterrel való találkozása és Berlinben, továbbá Bukarestben tett látogatása azt jelenti, hogy Törökország a négy védőhatalommal szemben Ausztria-Magyarországra és Németországra, továbbá ezeknek a hatalmaknak Romániával kötött titkos egyezségeire támaszkodik és hogy nem is ok nélkül. Mert ha a hadüzenet csakugyan megtörténik, akkor a porta elhatározása kétségkívül megnyerte Ausztria-Magyarország és Németország elő­zetes jóváhagyását. Bizonyos különben, hogy meg kell várni az események fejlődését, mert addig világo­san látni nem lehet. Hiszen a nagy ese­ményt egyetlen kis cáfolat megsemmisítheti holnap. De azért számolni kell a körülmé­nyekkel is és különösen azt » viszonyt kell megvizsgálni, ami Romániát fűzi Törökor­szághoz. . , Mikor Hakky basa Romániában járt, kon­stantinápolyi jelentések újságolták, hogy Románia egy macedóniai konfliktus esetén a bolgár határra mozgósítaná haderejét, azalatt az ürügy alatt, hogy neki az oláh macedónokat kell megvédenie ; ellen­szolgáltatás gyanánt a porta elismerné a ma­cedón-oláhokat. A román mozgósítás lekötné a bolgár hadérő jelentékeny részét, tehát Törökország dél felé nyugodtan operálhatna. Azt sem lehet tudni, hogy az Oroszország izolálására irányuló osztrák-magyar-német­olasz-török-román ötösszövetség létre jött-e ? Valószínű, hogy Aehrenthal és San Giuliano mai találkozása összefügg ¡ezzel a MKdéssel.. és épen ezért nem lehetetlen, hogy a sza­loniki-i távirat az öröm egy indiszkrét meg­nyilatkozása és korai is, mert hiszen Olasz­ország furcsa és hideg magatartást tanusit már hosszabb idő óta a hármasszövetség ügyeivel szemben. Mindenesetre izgató és érdekes a hadüze­netről szóló hiradás, még abban az esetben is, ha apokrifnek bizonyul. A nyomán ugyanis hirtelen az európai diplomáciának minden elrejtett titkára világosság» derül. Ha pedig a hadüzenet csakugyan megtörténik, épenséggel nem kivánatos, . de az egész földet megrázó eseményekre lehetünk elké-. szülve. Váratlanul éri az emberiséget a nagy és véresnek Ígérkező robbanás, a Balkán ekszploziója, Rejtelmes gyilkosság. — Egg ango! arisztokrata leány titokzatos halála. —, Az angol főúri világot titokzatos gyilkos­ság tartja izgalomban. Anglia egyik leg­előkelőbb családjának leányát, egy milliomos angol lordnak egyetlen örökösét, a különc­ködéseiről országszerte ismert lady Marjorie­Erskinet néhány nap előtt rejtélyes körül­ményeik között meggyilkolták. Az egész londoni detektivkar nagy apparátussal nyo­moz a szenzációs gyilkosság ügyében, de hogy mi módon ölték meg az ismert arisz­tokrata leányt, az még mélységes titok. A gyilkosságról alábbi tudósításunkban számo­lunk be: . • • Asimorban az ingoványok között néhány nap előtt női holttestet találtak. Egész héten nyo­mozott a londoni detektivkar, de csak most derítette ki, hogy a meggyilkolt nő lady Mar­jorie-Erskine, Bucham lordnak, a milliomos an­gol főúrnak örököse. Hogy mi módon ölték meg, az még mélységes titok. A leány Asimor­ban nyaralt egyedül. Juliusban kiegyenlítette számláját a fogadóban, de . komornájáért to­vábbra is kifizette a lakást, mert maga ment el. Azt mondta a komornának, hogy hosszabb vadászatra indul s nem tudja, mikor tér vissza. Azóta nem látták Asimorban lady Marjorie­Erskinet. Az agnoszkálás ugy sikerült, hogy a leány zsebében megtalálták a fogadó kifizetett számláját. Rablógyilkosságra gondolni sem le^ het, hisz;en a holt nyakán megvolt a mesés- ér-; tékü gyöngysor, ujjain a drága gyűrűk ós kis táskájában egész vagyon bankjegy. A nyomo­zás teljes sötétségben tapogatózik. Lady Marjorie-Erskine harminc éves volt, Ekszcentrikus leány, aki 1904-ben eltűnt a szülői háztól. Akkoriban sokat beszéltek róla, a lápok hasábos tudósításokat, közöltek rejtés-

Next

/
Thumbnails
Contents